Az 1. kérdésedről próbáltam nyomozni. A salgói várat Feld István régész kutatta több periódusban is. Szerencsére ő nem az "asztalfióknak író" szakemberek közé tartozik, hanem igyekszik rendszeresen megosztani feltárásának eredményeit a nagyközönséggel, ami igen dicséretes. Főként érdemes a salgói várról a Castrum Bene Hírlevél egyes példányait átlapozni.
Ezt például a 2001-es számban találtam:
Tehát innen a lényeg. A Felsővárban 1981-84 között végeztek régészeti kutatást, majd 1999-ben restaurálási munkálatokat. Ekkor készítették el a kőkeretes kapu helyreállítását is. A Castrumos Hírlevél további számaiban azonban az Alsóvár igen részletes ismertetői szerepelnek. Ezekkel tehát nem jutottunk közelebb a kérdésedhez, vagyis a küszöb eredeti-e?
Szerencsére a salgótarjáni Városi Múzeumban annak idején megvettem a Salgótarjáni Új Almanach II. {2002} című könyvet, amiben Feld István régész egy nagyobb lélegzetvételű tanulmányban foglalta össze a salgói várról az eddigi tudásunkat.
Ebből az idevágó lényegi rész:
Tehát a Felsővárba bevezető kapu -- a küszöb kivételével -- másolat.
Arad vára esetében a teljesség igénye miatt szeretném megjegyezni, hogy a történelemsorán
3 erődítmény váltakozott ezen a néven.
Az 1. nagy valószínűséggel Szent István király emeltette, mint királyi ispánsági várat a mai Arad városától keletre, a jelenlegi Öthalom {románul Vladimirescu} község mellett. Ez a tatárjárás korszakában pusztulhatott el.
A XVI. században megjelenő törökök emeltették a 2. erődítményt, ami egy palánkvár volt a jelenlegi Arad város területén.
A 3. pedig a Habsburg-haditanács parancsának eredményeként született a Maros folyó kanyarulatában. Ez volna amit szeretnél felkeresni.
ajánlott irodalom:
Ha sikerül valamire jutnod, kérlek szépen oszd meg velünk itt a váras Topikban!
Érdeklődnék, hogy valamelyikőtök tud-e friss információkat Arad váráról? Látogatható? Ha nem, kivülről azért körbejárható?
Nézelődök neten: legtöbb helyen még úgy irják, a katonaság tulajdonában van, és nem látogatható. Találtam olyan oldalt, ahol 2013-ban, majd 2014. év végén Arad polgármestere állitólag lépéseket tett/tesz a vár turisztikai megnyitására.
Itt a fórumon találtam 2012-s képeket a falakról.
Szóval most nem tudom, mi van. :)
A közeljövőben arra a környékre megyünk, próbálnám összerakni a tervet.
Ismét remek összefoglalóval örvendeztettél meg bennünket.Gratulálok a munkádhoz!
Tényleg jó lenne átlapozni a régi, megsárgult újságokat váras fotók után kutatva. Én ezt megtettem a Vasárnapi Újsággal, amely a XIX. század derekán kezdte pályafutását. Az eleinte metszetekkel illusztrált hetilapban sokszor szerepeltek Magyarország dicső várainak ismertetői. A kezdeti metszetekről aztán lassan áttértek a modern idők vívmányára, a fotográfiára.
Az 1910-es évfolyam alábbi számában egy nagyobb lélegzetvételű cikk foglalkozik a magyarországi várromokkal fotográfiákkal illusztrálva őket:
Reménykedjünk benne. A Müllner hagyaték képeinek beazonosítását megnehezíti, hogy a Tolnai Világlapja, Érdekes Újság, Új idők nem minden esetben írta ki a fényképész nevét.
Egyelőre ez sem ismert egyértelmuen,bkinek megbízásából készíthette váras felvételeit. Itt is találtam valamit, erről részletesebben hamarosan...
Köszönöm a választ! Úgy sejtem ez alapján, hogy a falak kitartottak, csak a bátorság nem. Elszokhattak eddigre az ostromtól a népek, így megijesztette őket a polgárházak pusztulása, ami a török korban magától értetődő áldozat volt ugyebár.
Egyébként annál a török ostromnál, amit említettél, szerintem hősies védekezés volt, ha hatvan napig kitartottak. Szegény kapitányokat mégis felakasztották Bécsben. Hatvan napig se az Egri, se a Szigetvári ostrom nem tartott. Vajon Bécs megpróbálta akkor felmenteni Győrt? Hatvan nap alatt lett volna rá idejük. Pláne ha ilyen fontos várról van szó.
Pont Krasznahorkáról akad egy építéstörténeti rekonstrukciós rajzom Fiala szlovák régész által.
Az 1241-42-es tatárjárás utáni korszakban emelték a legkorábbi magját. Szerintem néhány esztendő alatt felhúzhatták. Gondolom a földesúr hajtotta a népét orrvérzésig. Aztán a következő időszakokban fokozatosan egyre bővítették a hegyi várat. Az utolsó szakasz már a szatmári béke {1711} után lehetett, amikor kastéllyá átépítették, így mentve meg a lerombolástól.
Ebben a kérdésben fellapoztam a szerintem legrészletesebb könyvet a győri várról:
Dióhéjban:
1809 június 14-én a Győr határában lezajlott csatában a Habsburg-seregek, közöttük a magyar nemesi felkelők is, vereséget szenvedtek Bonaparte Napóleon francia ármádiájától. A vereség hírére a győri vár parancsnoka eltorlaszoltatta a várkapukat. Maga az erődítés körülbelül a Rákóczi-szabadságharc korabeli állapotában volt, tehát azóta nem modernizálták. Már június 15-én a franciák blokád alá vették és felállították az ütegeiket. Az első ütegben 6 tarack és 2 darab 12 fontos ágyú volt. Gyakorlatilag folyamatosan záporoztak a lövedékek a várbeli épületekre, amelyek nagy része polgári lakóház volt. A tüzelés harmadik napján újabb lövegek, 4 darab 18 fontos és 2 darab 12 fontos ágyú érkezett még. A Győrt védő helyőrség bár viszonozta a tüzet, de sokkal gyengébb erőkkel rendelkezett, mint a támadók. Az osztrákok felment kísérlete nem sikerült, ezzel csüggedés költözött a védők szívébe. Az ágyúzásban sok lakóház tetőzete kigyulladt és leégett. A felmentés kudarca láttán a helyőrség parancsnoka követet küldött a franciákhoz a megadás feltételeit tudakolva. A kapituláció végül június 24-én következett be.
Tehát a győri várat összesen 10 napig védelmezték. Ez messze rövidebb idő, mint amikor a török sikeresen ostromolta 1594-ben. Igaz, amikor pedig a keresztények váratlan rajtaütéssel visszafoglalták, az csak egy éjszakáig tartott.
Akinek van Viasat histori tv adója az ma este 20 órakor láthat egy műsort a francia Guédelon várának építéséről. Tudjátok az ami kísérleti régészetként épül. Középkori módszerekkel.
Operátor kollégával átbeszéltük a dolgot. Sjose olvtárs írhat továbbra is. Felhívom ezúton a T. Érintettek (Sjose és Erik) figyelmét, hogy a topikot bekedvenceltem. És ha kitör újra a személyeskedés, vagy a modihoz szaladgálás úgy, hogy vaj van az ember füle mögött, akkor akár 2006-ig is visszaások. És akkor Opival ketten jövünk vissza.
1. a Várpalota UNESCO világörökséghez méltón néz ki-e avagy sem (erről sem szól a cikk)
2, továbbá arról sem: mint az egész emberiség (és nem az ország!) kulturális örökségeként milyen külső forrásokkal lenne kiváltható a költségvetési összeg?
3. végül pedig a belváros az egyedülálló ekleltikus, romantikus és klasszicista építészete miatt világörökségi státusú ami a bírált Kiegyezés éráját valóban visszatükrözi: csak hogy az 1880-1900 közti éra volt Magyarország virágkora és aki az építészetben, ingatlanfejlesztésben etc. jártas ezt nem is tudja vitatni!
Soha nem trónolt ott király, utolsó lakója Horthy Miklós volt. Nem ért egyet a palota felújításával az OSA, és arra buzdítja a budapestieket, szóljanak ők is bele a felújításba, hiszen a Vár a miénk is. Tovább »
Teljesen változó és itt van olyan vár is amit a bronzkorban kezdtek építeni és fokozatosan épült ki, minden kor és nép épített hozzá, majd jelenlegi formáját a késő reneszansz idején nyerte el és ez két és fél évezredet fog át. Ilyen például Lipari vára is. A várban a bronzkori épületek már csak régészeti feltárás és az alapok szintjén vannak meg, de a 2400 évvel ezelőtti építési periódusból nemcsak falak maradtak meg benn de egy ógörög színház is.
Ellenben a Citadellát egyetlen év alatt felhúzták!
Most olvasom, hogy Krasznahorka felújítása 2017-ben fejeződik be, tehát összesen 5 évig tart.
Van arról írásos emlék, hogy annak idején meddig tartott egy-egy vár felépítése? (Persze tudom, hogy mindig voltak bővítések, hozzáépítések akár évszázadokkal később is.)
Fantasztikus, hogy a felvidéki Temetvény várának patronáló csapata milyen otthonosan berendezkedett a Vág folyó feletti sasfészekben. A frissen ácsolt házikóban már gáztűzhelyük is van, hogy az örökké éhes várbarátok várbarátnői süthessenek, főzhessenek számukra.
További rengeteg fotó a temetvényi vármentők életéről:
Így van. Kívülről mutat a vár, de belül volna mit tenni. A toronyra ki lehet menni, de a belsejébe pár évtizeddel ezelőtt elhelyezett gerendák már mind leszakadtak.
Igazad van, jó kis túra volt! :-)
A beszámoló:
Mint már említettem volt a Karancs-Medves vidéken van két olyan vár amelyek gyerekkorom óta a szívem csücskei, ezek pedig ugyebár nem is lehetnek mások mint Salgó és Somoskő. Még jól emlékszem arra az időszakra mikor Salgóvárba gyerekként felmenvén nem nagyon fogadott más, csak bozót, gaz, egy keskeny csapás középen ez volt az út, balról az erdő, jobbról pedig egy magas bazalt-szikla, melyről az egykori sasfészek romjai csak a legutolsó kanyarulatnál üdvözölték a 625 méter magasra felkapaszkodó turistát. A 2000-es évek elején feltárt, és szerencsére jó magasan visszaépített külső vár falaknak még a nyomai is csak alig-alig voltak sejthetőek, sőt inkább elmondhatjuk hogy nem is nagyon látszott ezekből semmi sem. A ciszterna romos volt, a falak szintén, a lépcső korhadt, viszont amit egyedül hiányolok az az a kő-boltív, amelyet állítólag egy villámcsapás tett tönkre, az öregtorony bejárata felett ívelt át. No, nem volt eredeti ez sem, a '20-as években mikor kilátónak építették át a várromot akkor került kiépítésre, legalább is én így tudom. De legalább korhű, és mutatós volt.
Jelenleg nyugodtan kijelenthetjük minden kockázat nélkül hogy évszázadok óta a legjobb állapotában van a vár, a külső vár falai helyenként 6-8 méter magasan állnak, a felső vár falai állagmegóváson estek át, még a mostoha sorsú, a vár karakterét alapvetően meghatározó ágyútoronynak is jutott némi mész és habarcs, no meg bazaltkő.
Az odafelé vezető úton amióta ismerem a környéket most van a legtöbb és legrészletesebb tájékoztató tábla, egyedül annyi szólhat a régebbiek mellett hogy talán az a cizellált betűkkel, a fába égetve megírt '80-as évekbeli tájékoztató tábla talán szebb volt.
Mindezek után a képek ízelítőnek Salgó váráról:
1. no, hát innen lőhették volna a várat, ha akarták volna...A Boszorkány-kő, avagy a Kis-Salgó (az idő nem volt a legszebb, de kilátás hellyel-közzel volt) 2. a nemrég megrongált kút már helyreállítva
3. a külső falak több méter magasan visszaépítve, fentről nem is látszik jól milyen magasak!
Többi fotó a várakról a direkt ezért összeütött indás albumban:
Erről a várról kevesebb emlékem van, lévén hogy -"hála" a szigorú csehszlovák határőröknek- nem nagyon lehetett látogatni, talán 2X-3X voltam "odaát" cseszkóban, ami akkoriban a vár látogatását jelentette. Állítólag a határőrök minden elfogott magyar határsértő turista után 3 nap kimenőt kaptak... Hogy ez igaz volt-e avagy sem azt nem tudom, de azt igen hogy a '80-as évek elején még nem nézett vissza ilyen büszke kis sipkában a vár az őt csodáló magyarságra! (a várat megközelíteni, és szemlélni is a legkönnyebben magyar oldalról lehet, az építőanyagot is errefelé hordták fel a csehek) Ennek a várnak a felújítását valahogyan én mindig is presztízsberuházásnak éreztem a tótok részéről, afféle"hagylássákahülyemagyarokhogynekünkmilyenszépvárunkvan" egészen addig amíg meg nem néztem pár másik felvidéki várat, mert akkor rájöttem hogy bizony a legtöbbet eléggé rendben tartják. Sajnos '90 után már nem volt olyan fontos nekik a vár, azóta alig-alig történt itt valami, inkább még az is romlani kezdett amit felépítettek. A falak kívülről jól mutatnak, de aki alaposan körbenéz az udvaron az jól láthatja hogy rengeteg a kisebb-nagyobb kiomlás, máladoznak, omladoznak a kövek, főleg azokon a részeken ahol még eddig állagmegóvás sem történt. A portás szerint tervek vannak bőven, a "patkó"alakú bástya lefedésére, a kapu kijavítására, és a még éppen csak létező legkisebb torony felmagasítására, amelynek maradékához még egyáltalán nem nyúltak, lévén leghátul van, nem nagyon látszik, -talán ez is erősíti az egykori "presztízsberuházásos" elméletemet?
Mindenesetre ez a vár olyan közel van a határhoz, hogy jóformán a miénk, mivel szabadon látogatható én magunkénak is érzem, de tudják ezt a tótok is. Mindenesetre ha jól tudom sokszor volt már eladó(!), most is az ha minden igaz, valamikor még Durayék is meg akarták venni, nem lett belőle semmi.
Pár kép Somoskőről, a többi az albumban:
1. közeledik a vár
2. a harangtoronnyal és a Petőfi-kunyhóval. Gondolom mindenki tudja: a kerítés a szlovák határ
3. a kapu. Renoválásér kiált!
4. eredeti pillérek eredeti helyen. Reméljük ott is maradnak.
Jó kis túra lehetett! A somoskői torony lefedés szép lenne. Sokat javítana a vár látványán és a belső gerendás szinteket is újra meg lehetne csinálni. Az állag megóvás is ráférne,főleg az udvarban lévő maradványok mállanak. No,bizakodjunk,hogy itt is történnek pozitív változások! :-)
Annyit beszéltünk (beszéltem) a héten kedvenc váraimról hogy ma meg is néztem őket élőben! :-))
Túráztam, és egyben vártúráztam, 17 km volt összesen a Medves-fennsíkkal de valami félelmetesen gyenge átlaggal. Menet közben 5-6 km/ óra a várnézésekkel 2.7 km/óra lett. Na, ebből gondolhatjátok mennyit időztem Salgón és Somoskőn! Minimum 1-1 órát.
Somoskőn hallottam biztató infókat, többféle terv is van a "patkó" torony lefedésére, plusz a szükséges állagmegóvásokra, emellett ami fontos hogy talán még pénz is lesz rá a pályázatokból.
ajánlott irodalom: 
mai fotók