Keresés

Részletes keresés

Sir John B. Creative Commons License 2012.06.24 0 0 40901

Nagyon szivesen Tibi!

Örülök,ha úgy érzed hogy megérte az a kitérő Szomolya felé. :)

Előzmény: comix1976 (40875)
Sir John B. Creative Commons License 2012.06.24 0 0 40900

Pintér István nagyszerű videói között éppen van témába vágó a Tube-on. Itt látszik a szószék is:

 

 

 

               

 

valamint kicsit természetjáró megközelitésből nézve ez is érdekes:

 

              

Előzmény: Nagyon Várbarát (40894)
kkn Creative Commons License 2012.06.23 0 0 40899

Nohát, én már sokszor, és jópárszor az apátságban is. Ha ezt tudom, megvizslattam volna a szószéket alaposabban...

 

Érdemes elmenni. Ez az apátság, és mellette a kolostor alapfalai nagyon tetszenek, és felette a hegy és a bánya még vár nélkül is megéri a túrát. Van fel a hegy platójára egy tanösvény, ami az apátság mögül indul, és nagyon szép a panoráma a bányaplató széleiről a környékre.

Plussz a két meghagyott magaslat még jobb kilátóként szolgál. Az egyikhez fel is vezet az ösvény, a másikat macerás megmászni, nincsen kialakított feljutás.

 

A településtől északra van egy kis tó is, ami szintén nagyon hangulatos, a patakvölgyet zárták el egy gáttal. A patak mentén pedig nagyon jó vizű források. A tó felett főzőhelyek, és vadkempingre alkalmas placcok. Elhanyagolt külső WC-kkel, és erdővel, alternatívaként. Vízzel meg a szélén a forrástól levezetett kifolyó szolgál. Onnan pedig a hegyen át is át lehet turistautakon ballagni Szilvásváradra, a Szalajka völgy végéhez is.

 

Rengeteget nyaraltunk ott, úgy '88 óta ilyen sátrazós nomádban is, meg a tó feletti nyaralókban is. Onnan mentünk Gerennavárhoz, Szarvaskőre, vagy a szentléleki kolostorromhoz. Ez a hely nagyon megszerettette velem a Bükköt.

Előzmény: Nagyon Várbarát (40894)
v2rider. Creative Commons License 2012.06.23 0 0 40898

Érdekes cikk. Az a gyanúm én már nem érem meg az eredeti állapot visszaállítását...

Előzmény: Nagyon Várbarát (40897)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2012.06.23 0 0 40897

Értem.

 

A Fehér-torony restaurálása akkoriban eléggé nagy port kavart mind a szakmai, mind a nagyközönség körében:

 

http://www.hidlap.hu/news/view/a-feher-torony-historiaja

 

 

Előzmény: v2rider. (40896)
v2rider. Creative Commons License 2012.06.23 0 0 40896

Ott nem voltunk, csak korbementunk a Bazilika korul. A vár még zárva volt, korán voltunk ott. A mai fo célunk a Strázsa-hegy volt. De találtam egy 2009es képet, ez a teto, amit írsz, már akkor megvoltHúsvétkor jártunk ott.

Előzmény: Nagyon Várbarát (40895)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2012.06.23 0 0 40895

Szia! Kérdésem: be tudtál jutni a felújított Fehér-toronyba?

 

Vagyis abban az épületrészbe, ami a királyi Palota sarkán nemrégig kilátóteraszként szolgált, most viszont kissé felmagasították és védőtetővel látták el.

Előzmény: v2rider. (40893)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2012.06.23 0 0 40894

Sajnos még nem jártam Bélapátfalván. Próbáltam keresgélni a NET-en, de közeli fotóra nem leltem a szószékről ill. a rajta szereplő váras festményről. 

Előzmény: comix1976 (40892)
v2rider. Creative Commons License 2012.06.23 0 0 40893

Szép estét! Ma voltunk egy kis kiránduláson Esztergomban és kornyékén.

 

 

vár és a bazilika a Strázsa-hegyrol

 

párás volt az ido...

 

 

comix1976 Creative Commons License 2012.06.23 0 0 40892

A Szarvaskővel kapcsolatos archív hozzászólások között volt egy igen érdekes, szintén abaamádé jóvoltából

 

(Abaamádé 2006.06.13.- 8511-es hozzászólás):

 

"A bélapátfalvi ciszterci templomot 1732-1745 között újjáépítették, ekkor készült a szószék is. A szarvaskői vár ekkoriban még viszonylag jó állapotban lehetett. Az 1730 körül itt járt Bél Mátyás a várat nem tudta megnézni, mert annak bejárata zárva volt.
Szarvaskő romjainak 19. sz.-i ábrázolásain a szikla ellentétes oldalain még magasan állnak a palota és a torony falai. Persze, mindez igazolásaként jó lenne részletesen tudni a szószék díszítéseiről, elemeiről."

 

A kép is az ő alkotása:

 

 

Tudsz erről a szószék diszítőelemről többet, vagy van e esetleg róla képed?

comix1976 Creative Commons License 2012.06.23 0 0 40891

Szarvaskői Vár:

 

Funkciója:

 

Szarvaskő vára az egri vár egyik É-i elővára volt Cserépvárával és Dédesvárával együtt. Eger NY-i elővára Sirok volt, de K-i elővárának lehet tekinteni Diósgyőr királyi várát is. Ezek a várak egymással és más felvidéki várakkal lovas futári kapcsolatban voltak, de sürgős esetben használták a füstjelzést is, ha gyorsan közeledett az ellenség.

  Irodalmi forrás alapján, Szarvaskő első telepített, magyar lakosai Tamás püspök (1217-1224), vagy Kilit II. (Clétus) püspök belső emberei voltak, akiket a jövedelmes vámszedőhely feladatainak ellátására, védelmére, az odavezető út karbantartására telepítettek Szarvaskőre az 1220-1230-as években.

      A megye egyik legfontosabb útja, az Eger-patak völgyén keresztül vezetett Budáról-Hatvan-Eger városokon át, az Alsó- magyarországi bányavárosok felé. (Besztercebánya, Selmecbánya, stb.)

      A kereskedelem megindulásával együtt járt a vámszedőhelyek kiépítése is. Vámot az eladásra szánt áruk után kellett fizetni. A vásáros helyekre vezető utak, hidak használatáért, az ún. szárazvámot kellett fizetni. A vámszedés jogát a mindenkori uralkodó adományozta, de az út és a vám felett a püspök rendelkezett.

      A szarvaskői vám 1493-ban még 250 aranyforintot jövedelmezett. 1495-ben két vámszedő Laczkó és Sebastianus 165 aranyforintot fizettek be a püspöki pénztárba. A vámhely még 1558-ban is jól jövedelmezett. A község lakóinak szolgáltatásai közé tartozott a vámhoz vezető út karbantartása. 1577-re a vám jövedelme már annyira lecsökkent, hogy gyakran a heti egy dinárt sem érte el, ezért Radéczy István püspök (1572-1586) megszüntette. A szarvaskői vám így is 350 évig működött gazdaságosan.

Ezt követően inkább az elővéd szerepében volt kisebb-nagyobb hadászati jelentősége.    

 

 Néhány a helyszínen készített fotó:

 

              

 

         

 

            

 

 

         

 

 

Kutatása:

 

 

Nováki Gyula mérte fel a várat, az  alaprajz neki köszönhető.

 

                                               

 

Meg kell említenem Tóth István helytörténeti monográfiáját, amely 2005-ben jelent meg, és részletesen taglalja a helység és a hozzá tartozó vár kialakulását és történetét.

Régészeti kutatásról, állagmegóvásról nincs tudomásom.

Nagyon Várbarát Creative Commons License 2012.06.23 0 0 40890

Te gondolatolvasó vagy!  :-)

 

De nézzük csak sorban. Kiválóan összefoglaltad a szarvaskői várról szóló ismereteinket, amiket sajnos nem tudunk régészeti kutatásokkal kiegészíteni. Addig maradnak a korabeli megfakult írások... mint pl. a Hegyi Klára történész által átnézett törökkori zsoldjegyzékek:

 

                                             

                                             

 

Most jönnek a Müllner János fotográfus által az 1910-es években készített archív képek:

 

                  

 

Kérésednek megfelelően elküldtem neked nagy méretben is. Sajnos nem jó minőségűek {mondhatnám pocsékok} mivel a fotózás feltételei nem voltak adottak.

 

Aki pedig Szarvaskő községről alaposabb információkat szeretne begyűjteni, annak a község 2005-ban megjelent monográfiáját ajánlom jó szívvel:

 

                                                   

Előzmény: comix1976 (40889)
comix1976 Creative Commons License 2012.06.23 0 0 40889

Ácsingózva várom Müllner János ide vonatkozó képeit NV!

 

Úgy tudom, hogy te rendelkezel pár darabbal, ahol még egészen közelről is ábrázolják a ledölt épületrészt.

 

Megosztanád újra, illetve el tudnád küldeni privátban... Appelálnék a jobb felbontásra...

 

Köszönöm előre is...

comix1976 Creative Commons License 2012.06.23 0 0 40888

Szarvaskői vár

 

Felépítése:

 

 

                                                     

 

A sziklahegy gerincének teteje a Ny-i végén alig 2-3 m széles volt. A D-i, DK-i oldalát függőleges sziklatörés határolja. ÉNy felől a gerinc pár métert kevésbé lejt és csak ezután következik a függőleges letörés a Pyrker út felé. ÉK-i végén a gerinc kb. 15 m-re kiszélesedik. Ezt a gerincet az ÉNy-i oldalon kb. 10 m-el szélesítették meg és így alakult ki a belső vár alapterülete, amelynek hossza 68 m, szélessége a DNy-i végénél kb. 14 m, az ÉK-i végénél pedig kb 26 m volt. A vár alapjának ÉK-i végénél és a DNy-i végénél még ma is találhatók fal maradványok. A vár DK-i végénél még ma is láthatók a kör alakú nagytorony alapjának maradványai, amelyek kb. 10 m mélységig nyúlnak le, a függőleges sziklafal rései közé. A torony belső átmérője kb. 3,5-4 m volt.

      A belső várat ÉK felől is  függőleges sziklafal határolja, az aljában árokkal, amelyet 12-13 m mélyen vágtak a sziklába. Az árok külső fala is függőleges szikla, ennek magassága 4-5 m. Az árok szélessége 11 m. Az árok mindkét vége meredek hegyoldalban végződik. Az árok ÉNy-i végén természetes, árkos, meredek sziklafal fut le egészen az Eger-patak medréig. Ezt az árkot valószínűleg felhasználták az építőanyag rövid úton történő felvontatásához.

      A várárkon túl következett az elővár, amelyet ÉK-felől egy külső várárok védett. A két árok pontosan jelzi, az elővár hosszát, amely 27-33 m között változott. Az elővár szélességére nincs pontos adat. A DK-i oldalon ugyan van egy éles perem, de alatta 2 m-el egy bizonytalan körvonalú mesterséges terasz is van. Az elővár ÉNy-i falának a helyét ma már nehéz meghatározni, így az elővár szélessége kb.25-30 m lehetett. Az ÉK-i külső várárok hossza kb. 35-40 m, szélessége 25-30 m, mélysége pedig 4 m körüli lehetett.

      Sugár István szerint Szarvaskő várának két kapuja volt. A külső kapu a felvonóhíd alatt, a belső kapu, vagyis a nagykapu a felvonóhíd felső végénél volt. Egyes források szerint volt még egy harmadik kapu is, de ennek pontos helyét nem sikerült megtudnom,  az biztos, hogy a belső várban volt. Valószínű, hogy egy biztonsági bejárat volt arra az esetre, ha meghibásodik a felvonóhíd.

      A belső várban a leltárok és egyéb leírások alapján a következő építmények, házak, helyiségek voltak:

Háromemeletes pince, nagy torony a vár DK-i szélén, kis torony a vár DNy-i végén. A tornyok figyelő helyek, őrhelyek voltak és a bástya szerepét is betöltötték. Volt a várban az intézőnek háza, a várnagynak, alvárnagynak és az őrségnek lakása. Volt konyha, sütőház, kápolna, saját belső kútja, vendégháza, füstölője, malma, börtöne.

 

A történeti rész-Tóth István monográfiájának felhasználásával készült.

 

Müllner János fotóm a XX. század elejéről sajnos nincsen, de néhány korabeli fotót beillesztenék a ledőlt lakóépület akkor még álló falmaradványait illusztrálandó:

 

    

 

                                        

comix1976 Creative Commons License 2012.06.23 0 0 40887

Szarvaskő

 

A túránk harmadik állomása a Szarvaskői vár volt.

 

                                              

 

Megközelítése:

 

 

Az Öko – Park Panzió előtti parkolóból (Borsod út 9.) a sínen átballagva, a kék jelzést követve mintegy 20 perc közepesen meredek terepen történő sétával érhetünk az egykori vár területére.

 

Az útvonal néhány képben:

 

           

 

           

 

 

         

 

 

Története:

1242 évi mongol hadjárat (a tatárjárás) a Bükköt is megtépázta. A Sajó melletti Muhinál, Batu-kán serege szétverte a magyar hadakat, és a király menekülni kényszerült. A mongolok felismerték IV. Bélát és üldözőbe vették, aki a Bükk rengetegébe vette be magát. Az apátfalvi kolostornál a Forgách testvérek siettek a király segítségére és az egyik fiú élete árán sikerült is feltartóztatni az üldözőket és megmenteni a királyt. A király nem feledkezett meg a megmentőiről. Az egri püspökséget is ekkor erősítették meg kővárral. De ez idő tájt épültek a környék erősségei is,(Szarvaskő, Cserépvár, Dédes, Sirok stb) az esetleges újabb támadások visszaverésére, a lakosság megmentésére.

      IV.Béla királyunk, aki a tatárjárást megelőzően ellenezte a várépítést, de a tatárokkal szembeni tehetetlenségünket tapasztalva, megváltoztatta a véleményét. A magyarországi várépítések az ő politikájának köszönhetően terjedtek el gyors ütemben. A tatárjárás teljesen felkészületlenül érte az országot. A mindent elsöprő támadásaik csak a várakkal szemben törtek meg amikkel szemben pedig ők voltak tehetetlenek. Ezért IV.Béla elrendelte, hogy az egész országban, az arra alkalmas helyeken, az erre képes uraságok, földbirtokosok, püspökök várakat építsenek, ahová szükség esetén a lakosság bemenekülhet, és ott biztonságosan védekezhet.

      Ha az erre alkalmas hely a király hatalma alatt áll, adassék azoknak, akik várat építenek. A vár építésben az egész ország nagy lelkesedéssel vett részt, és csodálattal adóztak IV.Béla egyéniségének, akinek volt lelki ereje megváltoztatni az előbbi téves politikáját.

 

                             

 

 

 

      Az 1220-as évekig csak a király emelhetett várakat. (1242-ig Magyarországnak csak 17 vára volt, de 1400-ban már 329)

      1242-ben a törvény alapján, II.Kilit egri püspök (1224-1245) is engedélyt kért a királytól  vár építésére. Az engedélyt IV.Béla 1248-ban adta meg Lampert püspöknek (1246-1275) , (ugyanis II.Kilit püspök 1245-ben meghalt), hogy Kerekku=Kerekkő, vagy Fyzerkew=Füzérkő helyeken sziklavárat építsen.

      A várak, különösen a kis hadierővel rendelkező várak építésére legalkalmasabb helyek, a környezetüktől elváló sziklahegyek, hegyfokok, az un sasfészkek. Ilyen sziklavár volt Szarvaskő vára is.

      Szarvaskő várát az irodalmi források alapján 1261-1295 között építették. IV.Béla 1261 évi adománylevele még nem említi, de az egri káptalan 1295.évi határjáró okmánya már megnevezi.(Árpádkori Új Okmánytár X.201.).

Amíg ugyanis IV. Béla király 1261-ben kelt adománylevelében - melyben az egri püspökség birtokait sorolták fel - sem a helység, sem a vár nem szerepel, addig a várat az 1295. évi egri káptalan határjáró levele említi, a helység pedig az 1332- 37. évi pápai tizedjegyzékben "Sub castri Episcopi" alakban, majd késõbb 1438-ban "Zarvaskwalya" néven fordul elõ, mint az egri püspök birtzoka.

      A várat a XIII. századtól kezdődően. Püspökvárnak, Mentsvárnak, Tarisznyavárnak is nevezték. A vár parancsnokát, a várnagyot (Praefektus castri) az egri püspök nevezte ki, akinek hatalma a püspöki váruradalom területére terjedt ki. A várnagynak a váron belül bírói hatalma is volt. A várőrség pedig a vár védelmén kívül még rendészeti feladatokat is ellátott. Ellenőrizték, védték a szarvaskői várat, őrizték a Tárkányban dolgozó rabokat, irányították a váruradalom gazdaságát. A várnagy a püspök bizalmi embere volt, nem katonai szakértő, akit rovóként és adószedőként is alkalmazott.

Az 1493-ban íródott Bakócz-kódex szerint a várban egy várnagy és két helyettese parancsol. A két alvárnagy feladata volt a vár védelmének szakmai megszervezése, a folyamatos védelem biztosítása, irányítása. Békeidőben 7-10 puskás, zavargások, háború idején pedig 14-20 fő védte a várat.

      A vár fenntartása érdekében és az itt szolgálatot teljesítő várőrség élelmezésére, az egyes közeli községeket a püspök-földesúr a várhoz csatolta és így alakult ki

Szarvaskő váruradalma amelyhez Bakta, Bátor, Bocs, Deménd, Fedémes, Kerecsend és Szarvaskő-alja települések tartoztak.

Ezekben a falvakban élő jobbágyok a sziklavár urainak adóztak, robotoltak, hosszú évszázadokon át. Az egri püspök szarvaskői váruradalmához 213 porta tartozott. A vár uradalmi központ is lett. A várnagy uralkodott a hozzárendelt falvak felett, ahonnan sokszor keserű panaszok és lázadó indulatok szálltak a hatalmaskodó várúr felé. A várnak közigazgatási szempontból semmi köze nem volt a falukhoz.

 

                          

 

 

 

      Szarvaskő vára alatt nem táboroztak nagy seregek, nem folytak súlyos védelmi harcok, a vár sok évszázados krónikája mégis gazdag történelmi eseményekben, romantikus történetekben, hatalmi önkényességekben, jeles egyházi, világi személyiségek jelenlétével tragikus eseményekben.

      A Bakócz-kódex szerint 1493-ban egy kőműves mester javítja a vár három kapuját, a tornyokat, a folyosókat, az emeletes pincéket és a vár alatti halastavat.

1417-ben és 1438-ban Szarvaskő várnagyáról tesznek említést az oklevelek, de sajnos név nélkül.

      Szarvaskő vára a XIV-XV. századokban fokozatosan veszítette el az építésekor neki szánt szerepet, az újabb tatárbetörés elhárítását, a védelem szerepét. Békeidőben egyre inkább a Bükk-hegység É-D-i átjáró útjának ellenőrzésére, valamint az egri püspökök és főpapok és jeles vendégeinek pihenésére, szórakozására szolgált a nagy vadászatok idején, betöltve a romantikus vadászkastély szerepét. A várban állandó jelleggel a várőrség és a vámszedők tartózkodtak.

      Voit Pál kutató szerint Szarvaskő várát 1378-ban valószínűleg felkereste Nagy Lajos király is, amikor Szilvásváradon vadászott.

      Estei Hippolit (Ippolító d’ Este) egri püspök (1497-1520), esztergomi bíboros, Ferraro hercege, Modéna kormányzója és hercege, az egyik legősibb itáliai család tagja, aki nagyműveltségű férfiú volt, vendégeivel többször járt Szarvaskő várában, mert szenvedélyes vadász is volt. Kíséretének idegen tagjai mindig megcsodálták ezt a szép, mesébe illő, romantikus várat. Együtt vadásztak, a vadászat után pedig megcsodálták a terítéken lévő óriás vadkanokat és azt a medvét, amelyet Hippolit püspök dárdával ejtett el Szarvaskő környékén.

 

                                                            

 

 

 

      Az 1420-as évekkel kezdődően Eger lett az ország huszitákkal (Husz János, az 1415-ben megégetett cseh vallásújító mozgalmának követői, akik a római katolikus egyház ellen harcoltak) szemben álló legfontosabb végvára, az ellenük indított támadások kiinduló helye. Ebben az időben Eger elővárainak, így Szarvaskőnek is az a feladat jutott, hogy védjék a Felvidékről Egerbe vezető legfontosabb utakat.

 

      1442. április 1-én Talafúz kassai huszita vezér váratlanul rajta ütött Eger várán. Az ilyen váratlan támadások megelőzése, a közelgő husziták megállítása, -legalább is rövid időre- az érkezésükről szóló jelentések időbeni Egerbe juttatása (jelzésekkel, futárokkal) volt az egyik legfontosabb feladata Szarvaskő várának, ill. a várőrségnek. Szarvaskő vára ebben az időben a Felvidékről Egerbe irányuló kereskedelmi forgalom legfontosabb kapuja, bástyája lett, amelyet erős őrséggel és fegyverzettel láttak el.

      Hédervári László (1447-1468) és az őt követő egri püspökök: Beckensloer János (1468-1474), Rangoni Gábor (1475-1486), Dóczy Orbán (1486-1492), Bakócz Tamás (1493-1497) és Estei Hippolit (1498-1520) szarvaskő várának birtokos urai, a székhelyükhöz közel álló, vadászatra kiválóan alkalmas, csodálatos természeti környezetű várat pihenésre, vendégfogadásra, vadászatra alkalmas várkastéllyá alakították át, kényelmessé tették, szépítették.

      Szarvaskő várának átalakító építkezéseiről tudósítanak Bakócz Tamás egri püspök számadás könyvei: „1493-ban a vár kőből épített kapujánál, az igen fontos saját vízgyűjtőjénél és a füstölőnél levő toronynál végeztek kőfaragó és falazó munkákat, de más helyeken is folytak építési munkák, mint a kőből falazott verem építésén, a kapunál levő folyosón, a felvonóhíd két láncának a szerelése, a kápolna melletti malom építése, stb.

      Ezek a bővítő, felújító, módosító munkák világosan bizonyítják, már Bakócz Tamás ezt a várat a maga és vendégei számára is lakhatóvá, kényelmessé kívánta tenni.

 

                                                  

 

 

 

      A várnagy 1435-1438 között Szilágyi Gergely volt. Az írásos források az ő nevét említik először. 1441-től Vaj Pál majd 1496-tól Keczer Imre volt a várnagy, aki egyúttal Eger alvárnagya is volt.

      A váruradalomhoz tartozó falvak, valamint a vámszedőhely adói biztosították a vár fenntartását, fejlesztését, átalakítását. Azért a vár békeidőben sem állt fegyvertelenül. Az 1508-as évben 5 puska, 10 szakállas puska, 2 tarack ágyú és az ezekhez tartozó kőgolyók, 8 db nagyobb számszeríj, 19 lándzsa és egy üst tartozott a vár fegyverzetéhez.

      A vár őrségének életét, a váruradalomhoz tartozó falvak adóügyeit a várnagyok irányították.

A három részre szakadt országban Szapolyai János magyar és I.Ferdinánd Habsburg király csapatai vívták elkeseredett harcaikat, a koronás uraik érdekeiért, de a maguk javára is pusztítottak, raboltak, gyilkoltak.

A mohácsi csatavesztés után, Szapolyai János király, 1527-ben elfoglalta Szarvaskő várát, amelyet Erdődy Simon püspöknek adományozott. A püspök a testvérét, Erdődy Pétert nevezte ki várnagynak.

      1527-ben Eger, majd az 1528.évi tavaszi hadjárat során egész Heves megye Ferdinánd kezébe került, azonban Szarvaskő vára ekkor még mindig János király híveinek, Erdődy Péternek és Erchy Ferencnek kezében volt.

      A Kassa alatti Sinán Ferdinánd vezérei teljes győzelmet arattak János király felett. A nagy győzelem után, Ferdinánd vezérei jókora tüzérséggel, hadiszerrel érkeztek Szarvaskő alá és ostrom alá vették a várat. Az ostromot Syladhy Doctor Péter vezette és rövid idő alatt,(1528 április) be is vette a várat. A várnagyai foglyul estek, akiket az egri várba vittek. Szalaházy Tamás egri püspök (1527-1537), 1528-ban Horváth Ferencet, Ferdinánd egyik vezérét nevezte ki Szarvaskő várnagyává. Horváth Ferenc úgy viselkedett, mint egy rablóvár kapitánya, aki kegyetlenségeivel, harácsolásaival rettegésben tartotta a váruradalom lakosságát és még a béli apátságot is hatalmába kerítette.

A hatalomra vágyó várnagy úgy gondolta, hogy holtáig uralhatja a vidéket. Még Szalaházy püspök is, aki kinevezte, kénytelen volt meghátrálni előle. Horváth azonban még többre vágyott és megsarcolta még a váruradalmához nem tartozó falvakat is (Mónosbél, Mikófalva, Bélapátfalva). Úgy gondolta, hogy amíg hiányzik a rendet teremtő központi hatalom, azt tehet amit akar. Még az országgyűlésben is többször panaszt tettek ellene, de ő bízott az erős kapcsolataiban, és nem is tévedett. A béli falvak lakói, még a XX. században is haragudtak a Szarvaskőiekre, Horváth Ferenc hatalmaskodásai miatt, de hát ez az önkény a szarvaskövieket   is ugyanúgy sújtotta.

      Szalaházy püspök, Horváttól 20 ezer forint kölcsönt kapott, aki fedezetül a váruradalomhoz tartozó hét falut zálogként Horváth kezére adta. Ettől kezdve Szarvaskő vára Horváth kezén maradt és még János király kapitányai sem voltak képesek visszafoglalni.

      Szalaházy püspök 1536 végén meghalt. Horváth, a püspökkel kötött szerződésének érvényesítése végett a helyhatósághoz fordult, és a kormányzószék 1536.március 11-én kiadta az elismerését, mely szerint: „Horváth Ferenc a hűségére bízott várat, e legnehezebb viszonyok között is megoltalmazta, sőt a vár kiadásait a sajátjából fedezte, és hogy a püspök bizonyos összeg fejében a várat is eladta a nevezettnek, azon kötelezettséggel, hogy azt Ferdinánd király hűségében meg is fogja tartani. A kormányzószék biztosítja a nevezettet, hogy a püspökkel kötött egyezséget a király is jóvá fogja hagyni, ezért a vár a nevezettől el nem vétetik, amíg a jogos követelése, kellő számadás szerint kielégítve nem lesz”

      Bár a két ellenkirály között, hosszas vajúdás után Váradon, 1538.február 24-én létrejött a béke és a híveik között is látszólagos nyugalom állt be. Szarvaskő vára azonban továbbra is Horváth Ferenc kezén maradt.

Frangepán Ferenc egri püspök (1538-1543), hogy Szarvaskő várának törvényellenes birtoklását megszüntesse, és ott az egri püspök jogai érvényesüljenek lépéseket tett, de Horváth Ferdinánd király hívei körében erős védelemre talált.

      1538.június havában a Pozsonyban tartott országos tanácskozás Ferdinánd figyelmébe ajánlotta Horváth Ferencet és javasolta, hogy a megye fizessen neki évenként 1000 Ft-ot, a zálog összege törlesztésére. Horváth azonban a királyi parancs ellenére is tovább birtokolta a várat.

      Az 1545.február 2-án Nagyszombatban megtartott országgyűlés, végre elrendelte, hogy Szarvaskő vára az illetéktelenül bitorlák kezéből kivétessék és jövedelmei az egri vár fenntartására fordíttassék, Szarvaskő vára pedig romboltassék le. A rendek tehetetlen dühükben így akarták megszüntetni Szarvaskő várának illetéktelen birtoklását, de ez is elmaradt.

1548-ban Szarvaskő várának az ügye is közelebb került a megoldáshoz, amikor Oláh Miklós lett az egri püspök (1548-1553). Oláh püspök mint kancellár gyorsan akart elbánni Horváth-tal, akit maga elé idéztetett azzal, hogy adja el a várat és a hozzá tartozó birtokokat. Horváth azonban azzal állt a kancellár elé, hogy az ő ügyében csak egy rendes bíróság ítélkezhet, mert Szarvaskő és tartozékai zálogként kerültek a birtokába, amit a király is elismert. Ekkor aztán alkura fogták a dolgot és ez sikerre is vezetett, mert 1549.márc.11-én Dobó István már átvehette a várat, ahová várnagyul Szalkay Balázst nevezte ki.

      Dobó István kapitány, Szalkay Balázs várnagyon keresztül tartotta kapcsolatait a felvidéki vármegyékkel, várakkal. Amikor a török óriási erővel ostromolta Eger várát, Szarvaskő vára a futárok, kémek, követek pihenőhelye, átmeneti szállása volt.

      Eger első, nagy és dicsősséggel végződött ostroma 1552. szept.11-én kezdődött és október 18-án fejeződött be, a török sereg csúfos elvonulásával. A török sereg létszáma kb.100 ezer fő volt, a várvédőké pedig 2012 fő.

A török sereg vezérei: Ali pasa, Arszlán bég, és Veli bég. Eger várának kapitánya Dobó István, helyettese Bornemissza Péter. Ekkor Szarvaskő vára sem került török kézre, bár a falu lakosságának jelentős része elmenekült.

Amikor Verancsics Antal került a püspöki székbe (1557-1569) Szarvaskő várnagyának Gadóczy Gábort nevezte ki 1558-ban.

 

                                                      

 

  

      Egy jelentés 1558-ban a vár elhanyagolt állapotáról számol be, megállapítva, hogy a várnagy Gadóczy Gábor nem csinál egyebet, mint a várhoz tartozó falvak jobbágyait fosztogatja. A jelentésből az is kitűnik, hogy a püspök úr köteles gondoskodni az épületekről és a hadiszerekről is, mivel elődeihez hasonlóan a várat saját hasznára kívánja fenntartani. Ezért azt javasolják a királynak, hogy figyelmeztesse az egri püspököt, hogy kötelessége az erődítések elvégzése.

1564-ben Mágocsy Gáspár lett Eger várának a kapitánya és akkor Szarvaskő várának az irányítását is rábízták, az egységes és eredményesebb működtetés érdekében.

Szarvaskő várában mint már említettem börtön is volt. Kezdetben csak belső használatra, de később súlyos bűnelkövetőket is tartottak itt zárva. A vár melletti Akasztódomb eredeti neve Akasztófadomb volt, és ez a helynév is arra utal, hogy itt törvényes kivégzéseket is tartottak.

Az idõközben rongált állapotba került erõsséget 1583-ban Christoforo delle Stella irányításával megerõsítették.
1596-ban Eger eleste és a mezõkeresztesi csata után Gáll János várnagy az õrséggel együtt elmenekült, az üresen hagyott várat a török megszállta. 1687-ben Doria János hadainak közeledtére a török a várat elhagyta és az ismét az egri püspök birtokába került. A még teljesen ép vár 1699-ben annak a Telekessy István egri püspöknek került a birtokába, akinek kezébe II. Rákóczi Ferenc 1705-ben a fejedelmi esküt letette. Telekessy végig kitartott a Fejedelem mellett, ami miatt a szabadságharc bukása után üldöztetéseknek volt kitéve. Ezek elõl ide vonult vissza és itt írta meg védõiratát is, melynek eredményeként pápai közbenjárásra méltóságát visszakapta. A vár ezután is az egri püspökök birtoka maradt. Hadi szerepe megszûnt, kijavításával, karbantartásával nem törõdtek, így az teljesen elpusztult.

 

                                         

 

 

 

 Abaamádé 17711-es hozzászólása nagyon is idevág:

„  az, hogy Szarvaskőt nem rombolták le a török- majd kuruc harcok alatt, ill. után, továbbá, hogy a jeles Bél Mátyás 1730-at követően itt járt és "zárva találta", no és, hogy a furfangos, eszes Telekessy püspök még a Rákóczi-sz.harc után is itt lakott, még nem jelenti azt, hogy jó állapotban, épen állott.
- már 1558-ban írják, hogy a vár elhanyagolt, az 1564. évi leltárkor igen szegényes berendezést és ellátást állapítottak meg, s hiába korholják az egri püpökö(ke)t, javítása elmarad. 1582-ben már egyenesen romosnak találják. A következő évben küldik ki végre - az Egerben is építkező - Cristoforo della Stella hadmérnököt, s az ő munkája az utolsó érdemi javítás a váron. 1596-tól a töröké, akik állandó őrséget ugyan tartanak itt, de nem javítják az épületeket. A fazsindelytetős épületek tönkrementek, az 1687. évi "visszafoglalásnál" pusztán álló várat találnak, olyannyira, hogy már a (4db) dongás romos(!) pincében is csak lovakat tartanak, az őrség faházakban, összesen 21 szobában lakott. Egyedül a mecsetté alakított, hajdani Szent Miklós várkápolnát tartották karban. Ma már alig hihető, hogy az igényes Bakócz Tamás itt is építkezett - a Dk-i falnál lévő, többitől eltérő, "fehérköves" falazás talán őt idézheti -, mert hol vannak már a dongás pincék, a (ciszternának vélt) nagy Dk-i torony, a Dny-i kis torony, az intéző, várnagyok háza, a konyha, a füstölő, a kápolna, a vízgyűjtő, a malom, a várbörtön, a három kapu…”  

Nagyon Várbarát Creative Commons License 2012.06.23 0 0 40886

Jó rendben. Akkor maradjunk annyiban, hogy a nemzeti parkos válaszának ismeretében közösen felkeressük Éleskőt + Gerennavárt valamikor a nyáron.

 

A 2 napos vártúra estéjén legalább koccinthatok veled.   :-)

 

Most nekiugrasz Szarvaskőnek?

Előzmény: comix1976 (40885)
comix1976 Creative Commons License 2012.06.23 0 0 40885

Igen, a napokban megírom, eldöntjük. a Bükki Nmezeti Park műemléki megbízottján múlik minden.

Előzmény: Nagyon Várbarát (40884)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2012.06.23 0 0 40884

Hmmm... Éleskő + Gerennavár... csábítóan hangzik... de tőlem 1 nap alatt nem lehet megjárni, tehát ott alvós vártúra lenne.

 

A részletekről még valamit megtudhatok?

Előzmény: comix1976 (40881)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2012.06.23 0 0 40883

Nem-nem, Kanázsvárhoz csak majd eric7 kíséretében fogok elzarándokolni, ha teljesen elkészült a tereprendezés {bozótirtás}.

 

Azt várnám, hogy kissé alábbvenne az áldott Napocska tűző ereje.

 

Bár most haladunk éppen a nyárba...

 

De kedvet kaptam a mátrai vártúrákhoz. Jobban belegondolva, mégsem illő, hogy pontosan a lakóhelyemhez legközelebbi hegvidék erődítményei esetében legyen oly nagy fehér folt a mappámban. Az Egerbe tartó autóbusz szupermodern, légkondicionált, bemondják a megállóhelyeket.

 

Persze nem árulom el az úticélomat, hagy legyen csak az meglepetés...  :-)

Előzmény: comix1976 (40882)
comix1976 Creative Commons License 2012.06.23 0 0 40882

Megnézed a Mátrában hogyan áll Kanázsvár ügye? A középkori út nyomvonala mentén egészen alaposan kirtották a bozótot egészen a várig. A vár környéki szikla mentén szintén. Majd rakok fel képeket...De a beszámolóval nem biztos hogy elérek addig Kanázsvárhoz...

 

Majd kiegészítjük egymást.

 

 

Előzmény: Nagyon Várbarát (40880)
comix1976 Creative Commons License 2012.06.23 0 0 40881

Visszamehetnénk Éleskőre (Szilvásvárad) kísérettel. A szaki azt mondja hogy tud olyan falszakaszokról ami a Nováki alaprajzon sincs rajta. Ha kiegészítenénk az alaprajzot, az jó lenne...

 

Láttam nála egy egész jó rekonstrukciós rajzot is Gerennavárról...

Előzmény: Nagyon Várbarát (40880)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2012.06.23 0 0 40880

A jövő hétvégén lehetséges, hogy egy újabb egynapos vártúrára elugrom a Mátrába.

 

A júliusi hónapban várom, hogy tudok-e segíteni Szádvár állagmegóvásában? Erről azonban még nincs semmi hírem.

 

Mit gondoltál ki?

Előzmény: comix1976 (40879)
comix1976 Creative Commons License 2012.06.23 0 0 40879

Még mielőtt rátérnék Szarvaskőre, szeretném megkérdezni, hogy július elején-közepén van vártúra terved?

 

 

Előzmény: Nagyon Várbarát (40878)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2012.06.23 0 0 40878

Nem, még sohasem. Talán Cserépvárnál voltam hozzájuk a legközelebb, de onnan sietni kellett a többi vár{rom}hoz.

Előzmény: comix1976 (40877)
comix1976 Creative Commons License 2012.06.23 0 0 40877

És kaptárköveket tanulmányoztál már kitérőként egyes vártúráid során?

 

Előzmény: Nagyon Várbarát (40876)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2012.06.23 0 0 40876

Ha nem is kaptárköveket, de barlanglakásokat én is fotóztam, ahogyan a múltkorában a hőségtől szédelegve igyekeztem a siroki főutca egyik pincekocsmája felé:

 

Előzmény: comix1976 (40875)
comix1976 Creative Commons License 2012.06.23 0 0 40875

A túra második állomását az utolsó pillanatban Bagdács János fórumtárs tippjét és útmutatását megfogadva raktuk bele az útitervbe, melyet ezúton is még egyszer köszönök neki.

 

 

A kaptárkövek a Bükkalja sajátos és igen jellemző képződményei, melyet egy arra túrázó adózva a hely atmoszférájának fel kell hogy keressen.

   

 

                                                  

 

 

 

A kaptárkövekkel kapcsolatos álláspontokban nem tisztem dönteni, inkább az objektivitás kedvéért fölsorolnám az elképzeléseket és az információkat röviden, a wikipédia segítségével.

 

A kaptárkövek – más elnevezés szerint köpüskövek, vakablakoskövek, bálványkövek –, olyan sziklavonulatok vagy kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba a régmúlt korok emberei fülkéket (vakablakokat) faragtak.

A kaptárkövek fülkéinek rendeltetéséről, készítőik kilétéről számos legenda, feltételezés, tudományos feltevés született. A legújabb kutatások több fülkekészítési periódust különböztetnek meg a IV-XIV. század között, ám régészetileg egyelőre csak későbbi időszak igazolt. A kaptárfülkék a XI-XIV. században a riolittufába vájt barlanglakásokkal és pincékkel egyidőben jelentek meg, erre a korra utalnak a környezetükben feltárt cserépedény-maradványok is. Írásos forrás még nem került elő a kaptárkövekről, használatuk tekintetében igen különbözőek a feltételezések, a nép szájhagyomány is többféle rendeltetésre utal:

  • Egy vélekedés szerint a kora középkorban ide menekült, méhészettel foglalkozó bolgár törzs vájta az üregeket a sziklákba, méhkaptárok gyanánt. Ezt az álláspontot támasztja alá az, hogy egyes fülkékben valóban találtak méhviasz nyomokat, cáfolja viszont, hogy a fülkék tájolása sok esetben nem jó irányú, hátlapjuk pedig nem egyszer kifelé dől. Minden érv és ellenérv ellenére mégis innen származik a kaptárkő és kaptárfülke elnevezés.
  • Az Eger környékén megőrződött hagyománykincs szerint egy Szent István  korabeli pogánylázadás elesett vezéreinek hamvait helyezték a fülkékbe.
  • A legújabb kutatások nyomán a népvándorláskora és az Árpád-kor mitológiai öröksége mutatkozik meg ezekben a fülkés sziklákban, melyek a hun-avar-magyar népesség ősi hitvilágával hozhatók összefüggésbe. A kaptárkövek gyakran ősi kultikus helyek voltak, melyre az elnevezésük is utal: Ördögtorony, Nagybábaszék, Nyerges, Kecskekő, Ablakoskő, Királyszéke, Kősárkány, Kőasszony, és néhány fülkében áldozati tárgyakat is találtak.
  • Egy a kaptárkövekhez kapcsolódó szomolyai monda a török nyúlik vissza. A törökök által üldözött magyar katonák a puha sziklákból kardjaikkal fülkéket faragtak ki, várszerű erőddé alakítva így át a kaptárköveket. A hirtelenjében kialakított „várat” meglátva a törökök ijedtükben visszafordultak, felhagytak az üldözéssel.

            

 

 

Magyarországon a kaptárkövek leginkább a bükkaljai riolittufa területéről ismertek., Kács, Tibolddaróc, Bogács, Cserépváralja, Noszvaj, Eger, Egerszalók, Demjén, Egerbakta, Sirok határában jelenleg 73 kaptárkő ismert 471 fülkével. A legtöbb kaptárkő és fülke Cserépváralja és Szomolya határában található. Ám a kaptárkő nemcsak a Bükkalja sajátossága, előfordulnak fülkék andezittufában (Pilis-hegység),mészkőben, sőt dolomitban is (Budai-hegység).

Különleges kaptárkövek

  • Betyár-bújó kaptárkő – Ennek a különleges (Egerszalókon, a Maklány-dűlőn található) kaptárkőnek az elnevezése onnan ered, hogy a riolittufa tömbbe kunyhót vágtak, kő fekhellyel és polcokkal.
  • A Cserépváralja határában lévő a Mangó-tetőn található a magyarországi kaptárkövek legnagyobb példánya, melyben 25 fülke található. A déli oldala 12-13 méter magas, szabályos kúp alakú. A nagy kaptárkő közelében, attól keletre található egy kisebb kúp 5 fülkével, melynek egyik oldala kicsit csonka.
  • A kaptárkövek számában, az alakzatok formájában és fülkékben leggazdagabb Szomolya község határa, amely 1960 óta védett terület. A településtől nyugatra emelkedik a Vén-hegy, melynek a Kaptár-völgy felé néző lejtőjén nyolc nagyobb, kúp alakú kaptárkövekkel tagolt riolittufa vonulat húzódik. Ez Magyarország legtöbb fülkével (117 db) rendelkező kaptárkő csoportja. A vonulat felső részét Kaptárkő-tetőnek, a legmagasabb kúpos tömböt (a sorban a IV. számút) a helybeliek Király-székének nevezik. Ezen a búbos kemencéhez hasonlító, egy nagyobb kúpra és több kisebb kúpra tagolódó tömbön 48 darab fülke található.
  • Eger határa is bővelkedik kaptárkövekben, a Mész-hegyen két csoportban találhatók kaptárkövek, összesen 22 fülkével.

A kaptárkövek a Balkán-félsziget több pontján (főleg Bulgáriában), valamint a törökországi Göreme vidékén is ismertek.

 

             

               

 

 

A kaptárkövekhez kötődik a Kaptárkövek Kúltúrális és természetvédelmi Egyesület működési is akik, természetvédelmi akciókat és túrákat szerveznek a területen.

 

                                                 

                                                             

 

Honlapjuk.:

http://www.kaptarko.hu/news.php

Nagyon Várbarát Creative Commons License 2012.06.23 0 0 40874

A számomra az jelenti a történelemben az izgalmat, hogy egy-egy újabb felfedezés -- legyen az tárgyi lelet vagy korabeli szöveges adat -- megváltoztathatja a régmúltról alkotott elképzelésünket.

 

                Pl. mit tudunk Hatvan török végvárának 1596-os ostromáról?

 

                                   

 

Hegyi Klára történész azonban a legújabb kutatásai alapján megcáfolja ezt a tömeges vérengzésről alkotott képünket:

 

            

 

                                    

comix1976 Creative Commons License 2012.06.22 0 0 40873

Levelet írtam Cserépváralja önkormányzatának és Szörényi Gábor régésznek.

 

Abban az esetben, ha választ kapok valamely érintett személytől a minket foglalkoztató kérdésekrem, felrakom

 

az infót a fórumra.

comix1976 Creative Commons License 2012.06.22 0 0 40872

Cserépvárral kapcsolatosan a további teendők kérdése nekem is megmozgatta a fantáziámat.

 

Szörényi Gábor András dolgozatából kiderül, hogy a vár területén létesített kőbánya szinte teljesen megsemmísítette a középkori vármagot. A vár déli részét szinte sziklaszintig elpusztították, valószínűleg azért, mert a L'Huillier kastély is délre feküdt, és így könnyebb volt a vár területét lebányászni, mint az akkori terepviszonyok szerint meredekebb keleti és nyugati oldalt. Meredekebb fekvésének köszönheti tulajdonképp a két ma legismertebb falszakasz is, hogy megmenekült, és fel tudták tárni, valamint ideiglenes falkonzerválást tudtak végrehajtani rajta.

 

A mélyebben fekvő rétegek szerencsére hagytak nyomokat az utókor számára: Árpád kori cölöplyuksor ami a korai erődítés palánkjának egy ékes bizonyítéka. A másik igen markáns lelet a kettős falöv, és a közötte húzódó 2m széles falszoros, ami szintén a várat jobban bemutató lelet.

 

Nos én egy pici és állagmegóvott romkertet el tudnék képzelni , ahol ezen részeket is bemutatják a nagyközönségnek. A várnyereg és a várba vezető középkori út és a várkapu feltételezett helyén információs táblát lehetne kihelyezni. Két három fapadot létesíteni , hogy a nyugati falszakaszt szemlélő és szendvicsét majszolgató túrista elmerenghessen ezen pici vár hajdanvolt dicsőségesebb napjain.

 

A vár területén a túlburjánzó növényzet kaszáltatását közmunka program keretében lehetne véghezvitetni.

 

Erre egy kiváló példa a Szendrői vár jelenlegi esete. De ne szaladjunk előre, Szendrőnél erre a szép és eklatáns példára is részletesen kitérek.

Előzmény: Nagyon Várbarát (40870)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!