Ez a habarcsos dolog engem is érdekelne. Tudnátok részletezni.
Nekem csak az a furcsa, hogy több száz évet birnak ki ugy, hogy közben az eső a fagy roncsolja őket.
Nemrég voltam egy kb. 100 éves kastélynál, ott jóformán a habarcs eltünt a falból, kimosta az eső. A kövek már csak úgy állnak egymáson, habarcs nélkül.
Látom temetvényen 1:2,5 höz(ez hasonló arány, mint amit régen használtak) arányban használnak meszet és homokot, mondjuk ez jóval több mint az amit ma a szabvány szerint használnak(1:4 hez). Csak ennyi lenne a titok?
Szintén érdekes Temetvényen, hogy az eredeti elporladt habarcsot használják falazáshoz. Nyilván nem mindegy a homok minősége sem.
A másik kérdés, miért fontos, hogy hogyan változik a frissen falazott fal belső hőmérséklete? -ezt nem emltik a leirásban sem.
Klassz lista. Azt viszont furcsállom, hogy Prága 570m-es hosszal a legnagyobb ókori földvár lehetett, különösen, ha csak az itteniekre gondolok, Magosfa, Magyarhegy, Pogányvár, Tihany, stb. Azt sem tudjuk, hogy a budai vagy a veszprémi várhegyen mekkora ókori erődítések lehettek. Persze, nagyon klassz a prágai vár.
Ezt a habarcsos dolgot meg tavasszal a Kanázsvárnál kitárgyaljuk. Tudod! Nekem is ez az egyik gyengém. :-)
100%-os nedvesség! Nem gyenge! Meglepő, mert a külső rétegekben, ahol a falazóanyagot már megette az idő, pedig inkább a porzós, mállós közeg a jellemző.
Sztem minden itt felsorolt vár megérne egy alapos bejárást, szívesen megnézném őket. Talán PALACIO DA PENA vára nem fogott meg annyira, nekem ez az eklektikus hozzáállás valahogy nem jön be várak esetén.
Poén abba van hogy befalazták 2 dataloggert 1 méter vastag falba, 1- falközepén. másikat arra oldaalra ahol nemsüti a nap 0.75 méterre. És mérték hőmérsékletet, nedvességét.
Hőmérsékletet lehet látni diagramon, nedvesség volt 2 hónapig 100%, és sajnos loggerek megromultak nedvességtől. Ebben az évben én is csináltam pár hókusz - pókusz habarcsal, már elég sokat tanultam hogyan készítették, használták.... mindenfele habarcs kapcsolaton.
Ki tudnál segíteni, hogy mi ír ez a cikk Temetvény kapcsán?
Ha valaki megnyitja az anyagot, nézze meg a bal felső sarokban, milyen cégek szponzorálják a vármentést, aztán gondolgozzon el rajta, hogy ezen cégek segítenek-e itthon.
Azért nem lehetett olyan sanyarú a fogsága. Amikor aztán jó Mátyásunk úgy érezte, hogy Vladot fel tudja ismét használni a török ellen {aki rettegte kegyetlenségét} akkor szabadon engedte, hogy vazallusaként szolgálja.
Dracula erdeje még a Fényességes Padisahot is lenyűgözte:
A várak építésével kapcsolatban vagyok kíváncsi felhalmozott tudásotokra.
Kik voltak az építő mesterek, honnan jöttek ? Milyen iskolában tanulták a mesterségüket?
pl: Szembetűnő nekem a Kisnánai vár kápolnájának a tornya. Iszonyú precíz építmény. A gondnok szerint Kompolthy ( Robert Károly Sárkány Lovagrendjének a tagja) hívott be Itáliábol építő mestereket.
Másik kérdésem. Mi volt a kötőanyag pontosan a várak építésekor. (Zsiradék, oltott mész és homok?)
Érdekes egy lista! Se Krak de Chevaliers, se Carcasonne, se Königstein nem szerepel rajta, pedig állítólag ez a top 3. Persze kérdés, hogy mit értünk váron.
"Soha ne mond, hogy soha!" -- idézem fel az egyik Bond-film címét.
Amikor 2005 nyarán baráti társaságban jártam a derékig érő csalánnal lepett Szádvárban, nem hittem volna, hogy alig 6 évvel később már földjénak titkait fogom kutatni.
Kívánom ezt neked Torna esetében. Esetleg én is ott csákányozhassak. :-)
Amúgy nekem speciel a várromok még jobban is tetszenek, mint a teljes épségben lévő várak. Mert a szerencsés módon megmaradt műemléket megnézed, elgyönyörködsz benne és kész. Ellenben a vármaradványoknál elő kell venned a fantáziádat és töprenkedned, vajon milyen lehetett egykoron? Egy ajtóküszöbből ki kell gondolnod a gótikus ajtót, abból azt a lovagtermet, amibe nyílt, majd végül az egész palotát.
Ilyen szempontból ideális célpont a horvátországi Raholca, ami telis-teli építészeti részletekkel. Most nem az Ó-Raholcára gondolok, hanem az Új-várra, ami Újlaki Miklós boszniai király palotájául szolgált.
A képen szereplő Zárkándy-bástyától nem messze születtem, abban a minaret mögött ütött-kopott épületben, amely a régi kórház része. Szóval így nem volt nehéz a feladvány. :-)
Na pont ezt a képet akartam elkérni, úgyhogy köszi. El tudnád küldeni privátba a többit is, amin persze mi is rajta vagyuk. Légyszi.
Nemrégiben olvastam egy leirást Torna váráról, ahol azt irták, hogy nem maradt fenn épitészeti részlet a várból, tehát épitészetileg érdektelen. Valószinűleg nem nyitották ki szemüket. A számos lőrésen kivül a minap a várkapu boltozatának maradványaira lettem figyelmes. Mint kocavárkutató szintén többhelyen megfigyeltem a vár pincéinek maradványait. Az egész palota alatt pincesorok voltak, és még hogy mi van a föld alatt azt nem tudjuk. A az egyik pinceboltozat alatt kb. úgy tíz méter magasan áll a törmelék, mondjuk lehet hogy még a vár használata során elkezdték feltölteni szeméttel. Hogy ott mi minden lehet, azt talán sosem tudjuk meg.
Már Bél Mátyás is így ir a várról:
"A maradék belső területet a várvédők elrejtésére elrejtésére készitett földalatti termek, valamint istállók és más ilyesfajta rejtekek töltötték meg."
