Én voltam már 7 éves gyerekkel Kerekiben, a hosszabbik úton nem vészes velük felmenni. Bár ott most volt egy komoly erdőírtás, és az út elbozótosodott (de szép szó :-).
Közel van a nyaralónk kb háromévente egyszer ellátogatunk oda. Somogy megyében ez és Kaposvár épült téglából, ezenkívül csak palánkvárak voltak. Kaposvár teljesen elpusztult, de Kerekiből azért maradtak romok. Ha megnyerném a lottó ötöst, teljesen helyreállítanám, nagyon csinos kis váracska lehetet eredetileg. Bár azon mindig elcsodálkozom, hogy milyen kicsik voltak az emberek akkoriban hogy ilyen kis helyiségekben elfértek...
Miközben Tátika várától lefelé battyogtam, ezen gondolkoztam. Az a vár tud igazán fejlődni ezek szerint, ami könnyen megközelíthető, így vonzva a túristákat. Tehát oda pumpálják a pénzt. Hiszen az idegenforgalomtól várnak némi bevételt. A Siklósi vár látogatói létszámát 80-100000-ről 170000-re szeretnék bővíteni.
A kisebb eldugottabb várak a kitartó túrázók paradicsomai, akik nem jelentenek komolyabb anyagi bevételt sem az államnak, sem az önkormányzatoknak. Az önkormányzatok, akiknek "szívügyük" a közelükben levő vár forrás hiányában csak siránkoznak, ahelyett hogy társadalmi munkában, programsorozatokkal tennék a várukat eladhatóvá. Helyi vállakozók pedig reklámért cserébe segíthetnék a munkát. Építőanyag felhordása stb. stb.
Sokszor pedig ez lenne az egyetlen kitörési pont. Lásd pl. Regéc példáját.
Siklós, Sirok, Diósgyőr, Eger könnyen megközelíthető=fejlődik.
Füzér, Regéc ügyesek a helyiek= fejlődik
Kedves, és mindenre rácáfoló kivétel, a minta= Szádvár
Rezi, Tátika = stagnál.
Ezt nem értettem soha. Ha közmunkásokkal bozótot irtunk, akkor az miért hatalmas anyagi terhelés az önkormányzatnak?
Ráadásul Tátika fokozottam védett Természetvédelmi terület.
Ha úgy ítéled meg, hogy kisgyermeked erőnléte nem felel meg egy hegyi vár meghódításának, akkor vagy ne vidd magaddal vagy pedig álljatok meg játszani azon a játszótéren. Az neked sem jó, hogy nem tudod áttanulmányozni a középkori műemléket, mert fél szemmel mindig a gyerkőcön kell lesni, éppen mit csinál, hová téved és esik le. Mert egy várromban minden megtörténhet. Neked kell dönteni, mit akarsz? Az erősséget felmérni, fotózni vagy bébyszitterkedni. A párod nem tudja addig átvenni ezt a terhes feladatot?
Szádvár esetében elkészült a Várhegy alatti "játszóvár". Egyszer járjatok arra is.
Szomorúság fogta el várbaráti szívemet a cikk elolvastával. Tisztára, mint a magyar foci: az első félidőben hajtás, lelkesedés, amit a második részben lankadás, csüggedés és döglődés vált fel... :-(((
A Balaton térségében most a lelkesedés tüzét a csobánci várbarátok őrzik!
Sümegnél pedig kíváncsi vagyok, hová, mibe teszik azt a töménytelen uniós pénzt?
Még egy megjegyzés a Kereki várral kapcsolatban: Ha a hosszabb útvonalon mennek is fel kisgyerekkel szerintem egy picinek ott fenn nem élmény. Nem tud úgy szaladgálni figyelni kell hova mászik fel és le. Szerintem a játszótér jobb móka neki a várhegy alatt.
A község szélén levő tájékoztató tábla még megvan, de a várhegy alatti fatáblát kiszedték, és az ottani villanyoszlopnak támasztották.
Sejtettem, hogy akad még jelentkező, aki friss fotókkal ajándékoz meg minket Temetvény kapcsán. Ezért jómagam inkább néhány érdekességre hívnám fel a figyelmet.
-- Ha összehasonlítjuk az öregtorony állapotát a régebbi fotókkal, rajzokkal, bizony elszomorító, hogy milyen mértékben kopnak a vaskos falak. Nekem úgy tűnik, hogy az 1700-as évek elején a császári robbantómesterek csak az egyik falsarkát omlasztották le, majd abból indult ki a fokozatos lemorzsolódás.
-- Vagy a várkapuk kérdése. Erről Könyöki József az alábbiakat jegyezte fel:
"Feltűnő, hogy a kapukon sem holló rácsozatnak, sem függőhídnak a nyomait nem találni."
Nos napjainkban, de ezek szerint már a XIX. század végén sem lehet felfedezni ilyent. Viszont a várkapuk előtt {középső és belsővár} most is betemetődött szárazárkok vannak. Ezeket a leomlott kövek tömték be. Magukról a nagy méretű nyílásokról viszont teljes mértékben hiányoznak a kapukeret kövei, amikben egykoron kialakították a felvonóhíd láncának nyílását. Gyanúm szerint az erődítmény lerombolása után ezeket a szépen faragott köveket a környékbeli lakosság kibányászta és elfuvarozta saját céljaira.
Tehát valószínűsítem a temetvényi erődítményben felvonóhidak létezését.
Köszönöm a buzdítást! Épp akartam kérdezni tőled, hogy Pusztai Szabolcs nem mondott-e újabb információkat a Kereki vár állagmegóvásával kapcsolatosan. A választ megkaptam. A Tátika és Rezi várával kapcsolatosan hasonló érzéseim támadtak. Visszaolvastam a topik archív hozzászólásait, 2006-2007 körüli infók bíztatóak voltak a Rezi és Tátika állagmegóvását illetően. Azonban úgy érzem, úgy látom, hogy az utóbbi 4 évben sajnos leállt a kezdeti lendület...
Ezt az érzést támasztja alá Sámel József cikke is a Zalai Hírlapból 2011 januárjából:
Én régebben {kb. 5 éve} jártam a kereki Fejérkő várromjánál, akkor ez volt a helyzet.
A község szélén felállított információs tábla szerint 3 felvezető utat jelöltek ki:
A legrövidebb, egyenest a Várhegynek vezető út valóban igen meredek, csak edzett turistáknak ajánlható. Ellenben a 2. de még inkább a 3. útvonal kényelmesen, gyerekekkel is bevállalható. Természetesen számolni kell, hogy néha nyűgösködnek, a felnőttek hátára kéredzkedni akarnak.
Személyesen ismertem, leveleztem anno a kereki várbaráti csapat elnökével. Nagy energiával kezdtek neki a műemlék területének megtisztításához, bozótmentesítéséhez. De aztán valahogy elhalt ez a buzgalom {magyar átok!}.
-- Szádvárra a Szögliget község északai határában emelkedő Szalamandra-turistaháztól lehet gyalog elindulni. A Szádvár tanösvény az árnyékot adó erdőben, eleinte kényelmes emelkedőn, majd a vége felé nehezebb kapaszkodóval, de gyermekkel is elérhető. Mindvégig jelzett az út, nem kell csalánon-akadályokon átküzdeni magát senkinek. Felnőttnek kb. félóra, gyerekkel meg-megállva a tanösvény tábláinak olvasásával kb. háromnegyed órányira van.
-- Javaslom, ne fogd magad vissza az élménybeszámolótól, mert a pünkösdi vártúra még hetekig ki fog tartani nekem...
Apropó: Ha már a kisgyerekeknél tartunk... Szádvár felkeresése szerintetek mehet kisgyerekkel?
Miért ne jöhetne?! :) Figyelsz rá, fogod a kezét, nyakadba veszed, stb. :) Az út ugyan 45 perc felfelé és néhol kaptatós, de nincs meredek sziklafal, mélység..., szóval csak bátran :) (ha mindig a túristaúton maradsz, akkor nem lehet gond) Javaslom, hogy ne az ún. "Csigán" (az északi oldalról) gyere fel, mert azt nem ajánlom, maradj inkább a hosszabb, de kisgyerekkel biztonságos útvonalon, lásd térkép.
A várban ugyan vannak kisgyermekek számára veszélyes(ebb) helyek, de ha nem engeded felmászni a falakra, beleesni ciszternákba, pincébe, és folyton rajta tartod a szemed, akkor csodálatos kirándulás lehet :)
A június 22-i Tátika - Rezi - Csillagvár - Kereki vártúráról én is szeretnék felrakni képeket, azért hogy a jelenlegi állopot bemutassam, de megvárom a rendkívül izgalmas Felvidéki vártúra beszámolójának végét.
Apropó: Ha már a kisgyerekeknél tartunk... Szádvár felkeresése szerintetek mehet kisgyerekkel?
Én június 22.-én szerdán jártam a Kereki-Fehérkő várában. Nos a megközelítése egy kicsi kihívást azért tartalmaz. A faluban levő Czikó pihenőhelytől, ahol játszótér is van kb. 400 m a vár. Nos ez a 400 m igen meredek kaptató, szerencsére az utolsó 50 m-en falépcső vezet a várhoz. Nagyon meredek a felfele vezető ösvény, a pici inkább maradjon a játszótéren. Fenn a romok impozáns látványt nyújtanak, látszik a várból a Kőröshegyi völgyhíd is. Én ott sem engedném szabadjára a kis rablóbárót, mivel a rom alapterülete kicsi, tele van bokorral, omladékkal. Szerintem nem alkalmas egy kisgyerek szaladgálására. Természetesen ez az én véleményem tehát szubjektív. Bár ilyen szempontból én is vizsgálom az erősségeinket, mivel 3 és fél éves kislányom szintén csatlakozna 1-2 vártúrához.
A Kereki vár 2011-ben:
A kis Enikő a Muhi csata makettjét tanulmányozza a Boldogkői várban:
Én speciel olvasom szorgalmasan és csorgatom a nyálam rendesen, főleg a hrussói rablótanya után. Hogy ott milyen csudálatos dolgok történtek egykoron! :)
Na, majd egyszer....
Más: járt valaki mostanság a kereki Fehérkő váránál? A jövő héten pár napot a környéken töltünk, és ha már, akkor mindenképp felkeresném, kérdés, hogy gyerekkel menjek vagy ne. Merthogy két hete Sámsonházán voltunk Fejérkő váránál, és ott elég elvadult volt a környezet, a kölköt nem engedtem el bóklászni.
Bár még nem értünk a végére a felvidéki beszámolónknak, de egy rövid összefoglaló írás már született NV jóvoltából (én meg teletűzdeltem képekkel), olvassátok és sajnálkozzatok, hogy nem jöttetek :))
Még a régi leírások közé tartozik a Borovszki Samu szerkesztette "Magyarország vármegyéi és városai" sorozat. Sajnos már eredetileg sem a teljes országot akarták bemutatni, hanem csak 20 vármegyét. Szerencsére ebbe Nyitra vidékét belefoglalták.
Temetvény
A Vág partja felett, Vágujhelylyel szemközt, magas hegytetőről tekint le Temetvény vára. 1270-ben István ifjabb király, hálálkodva emelte ki, hogy Endre fiai, Demeter és Mihály comesek, nagy segélyére voltak, mert Demeter Feketehalom várába kisérte őt, mig Mihály, Béla király minden erőfeszítése daczára, megvédte Temetvény várát. 1358-ban Lajos király Tóth Lőrincz fiainak: Lőkös főpohárnoknak és barsi főispánnak, meg Miklósnak adományozta a várat. V. László pedig 1453-ban Ujlaky Miklóst tette annak urává. (O. L. D. O. 14,726.)
Temetvény tartozékai közül csak egyes községeket ismerünk. Igy a nyitrai káptalan egy 1395-iki okleveléből, melyben Kont Miklós özvegye és Henrik zobori apát egyezkednek, tudjuk, hogy a várhoz tartozott Bánya és Morva (Moravanka) községe. V. László 1453-iki oklevele pedig Hubinát mondja a vár tartozékának. Hogy a Temetvény vára alatt, a völgynyilás egyik öblét uraló hegygerinczen épült Hradek, önálló erőd volt-e, vagy csak Temetvény elővára, az a múlt idők titkát képezi.
Bár a Borovszki-kötetek történelmi összefoglalóit már felülvizsgálták az újabb kutatások, de a XIX. -- XX. század fordulójának helytörténeti viszonyainak megismeréséhez napjainkban is nélkülözhetetlen forrást jelent.
Soós Elemér kortársa lehetett Follajtár József, aki a Turisták Lapjában írt egy cikket Temetvényről. A cikk keletkezésének pontos idejét nem tudom, talán CSanMarcos barátom ismeri. De a szövegben megemlítették a korabeli földesúr, Stummer báró által a várkapunál elhelyezett emléktáblát, tehát abban az időszakban járhatott Follajtár is a várromban.
A következő amatőr várkutatónak Sóvári Soós Elemér nyugalmazott honvéd ezredest mondhatjuk, aki a rajzának tanúsága szerint 1910-ben zarándokolt el a magas hegycsúcsot koronázó középkori erődítménybe.
Temetvény búsongó várromját több régi várkutató is felkereste. Közülük Könyöki József pozsonyi reáltanodai rajztanár 1880-ban vetette az alábbiakat papírra:
Jó magasan emelkednek Temetvény ódon kőfalai, érdemes kissé megpihenni vihartvert épületének árnyékában, mielőtt a felfedezésére indulunk el.
Históriája dióhéjban:
1264-ben említenek egy Temetvény várát. Régebben ezt biztosan a Vág-menti erősségre értelmezték, de újabban Zsoldos Attila történész felvetette, hogy talán inkább a zempléni Füzérrel szemközti Őrhegyi objektumra vonatkoztatható. Mert szerinte Rosd nembeli Mihály ispán két, egymástól olyan nagy távolságra lévő várat nem tudott volna egyidőben megvédelmezni a IV. Béla király és fia, István hreceg közötti belháborúban. A kérdés eldöntése még várat magára. A következő okleveles említés 1348-ból való, amikor Nagy Lajos király udvari hívének, Raholcai Lőrinc nyitrai ispánnak adományozta oda. A középkor évszázadaiban még számos főnemesi család mondhatta a magáénak a sasfészket és a hozzá tartozó jobbágyfalvak sorát. Mert ne feledjük el, a várbeli népet télen-nyáron ki kellett szolgálni éelelemmel, tüzelővel és a hétköznapi élethez szükséges tárgyakkal. A XVII. század második felétől a Csáky és Bercsényi famíliák uralták fele-fele részben. A korabeli inventáriumok szerint éppen ezért amelyik gazda törődött vele, annak várrésze lakható állapotokat mutatott, ellenben amelyik elhanyagolta, annak épületei beáztak, romosodni kezdtek. 1701-ben Bercsényi Miklós gróf a völgybeli Brunóc várkastélyából menekült lengyel földre, amikor a Habsburg császár és király elleni összeesküvés vádjával le akarták tartóztatni. Temetvény pusztulásáról pontos adat nem maradt fenn. Lehetséges, hogy már 1701-ben, de lehet, hogy csak 1708-ban a kurucok által elvesztett trencséni csata után robbantották fel az osztrák zsoldosok.
A Vág folyó völgyétől keleti irányban emelkedő Temetvény {Tematín} várromjához több irányból is felvezet a jelzett turistaút. Vágluka {Lúka} községből a hosszabb {kb. 1,5 óra} míg Bezovec üdülőfalu, téli síparadicsomból {kb. 1 óra} a rövidebb.
Vágluka községet azonban érdemes felkeresni, hiszen a hegyoldalban egy régi kastély, míg a főterén a temetvényi vár szép makettje készteti megállásra a látogatót.
Bár a bezoveci út a rövidebb, de az erődítménybe igyekvők útját megnehezíti, hogy hol hegyre föl, hol völgybe lefelé váltakozik a zöld jelzés. Az én lábaimat főleg a lefelé menet vette erősen igénybe. Hm... kopnak már a futóműveim... :-(((
