Keresés

Részletes keresés

REV Creative Commons License 2001.06.09 0 0 7
Vikmail-Vikmail!
Neked van saját pártod? Ki hitte volna. És melyik az? Soroljam fel persze biztosan hiányosan azt az ötöt amiről én tudok, persze tőled? Tényleg jobb ha nem válaszolsz, hiszen jellemről egyenességről, becsületről beszélsz. Kissé hiteltelen vagy. Erre előbb-utóbb a mi közbenjárásunk nélkül is meggyőződhet mindenki akivel kapcsolatba kerülsz. Apropó a Munkáspárt tömegeket megmozgató utcabálján egész emberinek látszottatok enyhén, vagy nem enyhén befolyásot állapototokban. Arról pedig, hogy a Munkáspártnak ki ártott és ki nem még nem célszerű vitát nyitni és főleg nem veletek kívűlállókkal, vagy függetlenekkel.
Addig is minden jelző nélkül "művetekre", természetese reagálni fogok, még akkor is, ha szerencsére nem válaszoltok rá. Nem is nektek szánom, hanem a fórum vendégeinek.
No Üdv az a legtiszteségesebb, legegyenesebb Karl Marx Project "zseniális" munkatársainak
REV
Előzmény: kmp2000 (6)
kmp2000 Creative Commons License 2001.06.09 0 0 6
kedves rev

jo lenne, ha vegre mar folfognatok agyilag, hogy az ember nem azert ir ezt, vagy azt, mert itt, meg itt megfizetik, vagy nem elegge fizetik meg. Szerencsere erre konkret bizonyitek is van. 1998-ban a Nepszabadsagban megirtam, hogy a szociknak vigyazni kell, mert a Fidesz kezd rendes konzervativ partta valni, mig ok nem kezdenek rendes szocdem partta valni. 2000-ben megirtam, hogy az MSZP azert nem rendelkezik baloldali kontroll-csoportokkal, mert a part mentalitasa erre alkalmatlanna teszi. Ez a cikk az ES-ben olvashato. A jelenlegi cikkek pedig egy vitaban szulettek, ahol kertek, hogy irjubk, es a fo allitas az volt, hogy a szocikkal nem az a baj, hogy nincs jovokwepuk, hanem, hogy milyen.
Masreszrol pedig tudhatnad, hogy az MSZP korantsem egyseges part, rengeteg emberrel vagyok most is joban onnan, ad abszurdum tanacsadoi munkamat is olyan emberek szamara vegzem, akiket kepesnek tartok arra, hogy a politikat moralis alapon is sikeresen uzzek, hiszen ennelkul szerintem nem lehet. Nagyon sajnalom, hogy minden alkalmat kihasznaltok a tamadasomra, csak nehogy kideruljon, hogy en egyenesebb es tisztessegesebb vagyok, mint ti egyuttveve. En ugyanis soha nem adtam ki annyi belso titkot - sot egyaltalan nem - mint ti es soha nem okoztam annyi kartsajat partomnak. Az elmult idoben mar kezdtem azt gondolni, hogy emberi fordualtot vettetek. Sajnos tevedtem. Sokaig hittem abban, hogy emberi hangon es a dolgokat megbeszelve lehet az emberek kozott kommunikaciot folytatni. Ez nem sikerult, ezert a jovoben semmifele irasotokra nem kivanok valaszolni. Sajnalattal vikmail

Előzmény: répatorta (5)
répatorta Creative Commons License 2001.06.08 0 0 5
Nekem azt tanították már az oviban, hogy nem illik belerondítani az embernek a saját fészkébe.
Bár KMP 200 pajtástól láttunk már ilyent, "Munkáspárt, mint a virtuális tömegpárt" címmel.
Úgy látszik a szocik sem fizetnek eleget.
Előzmény: REV (2)
GejzIR Creative Commons License 2001.06.08 0 0 4
Ajánlom ezt a cikket én is mindenkinek, csak a tisztánlátás kedvéért.
kmp2000 Creative Commons License 2001.06.08 0 0 3
...
Előzmény: REV (2)
REV Creative Commons License 2001.06.08 0 0 2
Viktorka!
Egy jó kutyus sosem harap a gazdijába, különösen akkor nem, ha ő fizeti. Egy hasonszőrű politológusnak ezt azért tudnia kellene.
Üdv REV
Előzmény: kmp2000 (-)
Inseminator Creative Commons License 2001.06.08 0 0 1
Szerintem azt, hogy sz0pni f0g a masz0p.
De nagyon.
Ugyanis az a közép-felső rétegm amely érdekből volt szervilis velük, könnyedén köpönyeget fordíthat, hiszen itt az új erő (a fijjug), viszont a proletárok meg nagy ívben beintettek a vörös báróknak, szóval lesz itt még hajak tépdesése.
Előzmény: Dr Mac (0)
Dr Mac Creative Commons License 2001.06.07 0 0 0
Ezzel mit akarsz m0ndani?
Előzmény: kmp2000 (-)
kmp2000 Creative Commons License 2001.06.07 0 0 topiknyitó
Megint a Bokros-doktrína

Amikor annak idején Bokros Lajos a diáktüntetésrol visszatért a Parlamentbe, vezeto szocialista politikusok a történtekrol faggatták. „– Kiabáltak – mondta Bokros. – Erre te? – Viszszakiabáltam!” A stílus maga az ember. Most pedig ugyanez a dölyfösség, önhittség és nagyképuség tér vissza Szabó Zoltán cikkében. (Megint a Bokros-nóta, május 20.)

A szerzo által oly nagyon lenézett társadalomtudós-értelmiség már 1995-ben megmondta, hogy ha a konszolidáció ezen a túlzó módon és ebben a stílusban megy végbe, akkor az MSZP talán örökre elveszíti a hiteles baloldali politizálás lehetoségét. A párt kormányzásának elso kilenc hónapjában semmit nem tett azért, hogy a szociális védoháló legalább minimális védelmet nyújtson a legelesettebbeknek az átalakulásban. A társadalmi párbeszéd szereploit levegonek nézte, a szakszervezeteket „kellemetlen lojalitásra” kötelezte egy olyan szövetség nevében, amelyet a párt már régen felrúgott. És ami a legfontosabb, semmiféle terv nem készült arra, hogy a csomagot egy hosszú távú szocialista jövoképbe illesszék bele, és mindenekelott annak társadalmi hatásait megvizsgálják.

Bár igaza lett a figyelmeztetéseket megfogalmazó társadalomtudományi értelmiségnek, a párt hozzájuk fuzodo viszonya mit sem változott. Szabó Zoltán például nem hiszi el azt, amit pedig minden tudományos elemzés megerosít, hogy „...gyakorlatilag nem találunk segédmunkásokat, nyolc általános iskolát, vagy annál kevesebbet végzetteket” a szocialista szavazóbázison belül, továbbá, hogy szavazóik között „felülreprezentáltak a gazdagok, a diplomások és a budapestiek”. Márpedig tény, hogy az elobbiek aránya a Bokros-csomag hatására majdnem felére esett vissza. Róbert Péter a Politikatudományi Szemlében ezzel kapcsolatban a következoket állítja: „Az 1998-as [választási] eredmények megerosítik az MSZP szavazóbázisának osztályjellegérol alkotott képet. A nagyvállalati menedzserek, az értelmiségi elit (felso szolgáltatói osztály), illetve az alsó szintu vezetok és irányítók a korábbinál valamivel kisebb, de még így is több mint kétszeres valószínuséggel választották az MSZP-t. (...) Az MSZP szavazóbázisa tehát osztályszempontból „kitisztult”, eltuntek belole a szakmunkások, egyértelmubb lett, hogy az osztályhierarchia felsobb régióiból szavaztak rájuk.” Szalai Erzsébet, Voszka Éva, Szelényi Iván és Lengyel László ezzel egybehangzó véleménye szerint a Bokros-csomag a késo kádári technokrácia reformdiktatúrája volt, amely rejtett lobbi csoportoknak és a gazdasági hatalom birtokosainak támogatásával valósulhatott meg. E számtalan komoly elemzéssel szegezi szembe nevetséges módon Szabó Zoltán az elmúlt fél év közvélemény-kutatásainak minden történelmi és szociológiai alapot nélkülözo elemzését.

Ennek tükrében nem is csoda, hogy az MSZP politikája féligazságokra épül. Azt állítják, hogy a párt megorizte 1994-es támogatottságát, holott közel félmillió listás szavazatot vesztett. Azt ígérik, hogy mindenkinek annyival no a jövedelme, amennyi a gazdasági növekedés, mert ez így igazságos. De nem egészen mindegy, hogy egymilliárd forint tokén ötvenmillió forinttal vagy negyvenezer forintos fizetés mellett huszonnégyezer forinttal növekszik egy évben, reálértékben a jövedelem. Ami pedig Szabó Zoltán kedvenc szlogenjét illeti: „ahol a kövérek lefogynak, ott a soványak éhen halnak”, ilyet egy szocialista pártban nem ildomos mondani.

Ugyanígy féligazságon látszik alapulni a modernizációs fordulat címkéje is. A párt 1995 óta azt vallja, hogy a modernizációt a multinacionális toke bevonásával, az exportra alapozva kell végrehajtani. Az állampolgárnak „mindössze” annyi a feladata, hogy a multik számára hasznos és versenyképes legyen. Ehhez képest most Szabó Zoltán azt ígéri, hogy „a szocialisták gondolkodásában éppen azért függ össze szorosan a szociális és a modernizációs fordulat, mert nem arra akarnak berendezkedni, hogy az állam a piaci versenyben lemaradókat segélyekkel kárpótolja, hanem mindenkit föl akar készíteni a versenyben való helytállásra, versenyképes tudást biztosítva számára”. Ez újból a Bokros-doktrína, a többi pedig nem más, mint szociális demagógia. A kapitalizmusban ugyanis mindig milliók maradnak le, Szabó Zoltán féligazsága éppen ezért a gyoztesek igazsága.


Kiss Viktor
Malkovics Tibor
független politológusok

Az írás megjelent a Népszabadság június 7.-i számában

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!