Látom beszélgettetek erről a témáról és mivel az ázsiai filozófiák kapcsán közelebb kerültem a témához, hadd szóljak hozzá!
A reinkarnáció, abban a formában ahogy azt a világ jóléti felében ma elképzelik sosem vetődött fel az eredeti tradiciókban. Igaz, ennek többek között az is az oka, hogy a nyugati féltekén elterjedt vulgár-materializmusba (szélsőséges objektív realizmus) be sem illeszthető ez a fogalom, mivel a reinkarnációval kapcsolatos kifejezések (ember, idő, anyag, élet, tudat, lélek, stb..) teljesen mást jelentenek, mint mondjuk a szanszkritban. Ott, az egész létezés oka az abszolút tudat. Ebből kiindulva minden létező ugyanabból a forrásból ered. Ebben a rendszerben egészen más súlya van annak, ha egy létező részben vagy egészben tartalmaz valamit egy másik létezőből. Vagy például az idő, amit mi a tudattól független konstansnak tartunk, a magasabb transzcendens féráknak nem tartozéka! Ebből adódóan a reinkarnációnak az a "jellemző" mozzanata, hogy egyszer meghalok, aztán újra megszületek, kronológiailag nem értelmezhető. Magyarul: ha az életemnek vége, akkor annak a világnak is vége amiben leéltem az életem. Ha transzcendálni tudok, és a tudatomat átmentem, akkor az átkerül egy komplett másik világba. Az emlékeim, a személyiségem, az érzelmeim, a jó vagy rossz természetem, mind ott marad ahol a testem és csak a tiszta tudatomnak vannak opciói. A tudat mindig világot teremt maga köré, de csak olyat, amilyen mértékű a tudatossága.
Aki ezt képes megérteni, azt onnantól fogva semmi más nem fogja érdekelni, csak a tudatosság fokozása élete végéig, hogy a halál küszöbét ebben az állapotban "élhesse" át. Erről szól minden autentikus tradíció, csak más-más köntösben, különböző vallásokban.. (jóga, megvalósítási ösvények, szerzetesek..)
A reinkarnáció azt jelenti, hogy a folyamatos tudatosság fenntartása mellett átélt halallal nem szűnik meg az a világ amiben éltem, hanem azt egy új testben folytathatom. De ehhez nagyon magasszintű tudatosság kell! (pl: Lámák)
A hétköznapi ember nem képes a világát átmenteni sehová. Banálisan bekövetkező halálán észrevétlenül "csúszik" át, mint ahogy észrevétlen belalszunk a TV előtt. Nem érzékeljük a fim és az álom határát...
Aki nem rendelkezik tudati erővel, annak semmi, de semmi jót nem jelent a lélekvándorlás.
Sziasztok! Tudtok segíteni abban, hogy tudok megbízható szakembert találni, ha regressziós hipnózis segítségével szeretnék a lelki elakadásokat oldani? Nekem Daubner Béla munkássága hitelesnek tűnik, de nem tudom egyáltalán megkörnyékezhető-e ilyen kéréssel? Praktizál egyáltalán?
A fő problémáink az ájult, lázas, levertség, lelki megrázkódtatások, vagy sérülések, balesetek idején rögzült emlékek, szövegek, érzetek tömegeiből származnak.
Ezek képezik minden testi és lelki bajaink alapját, a személyiségzavarok a különféle mániák ugyancsak ezektől származnak.
A keletkezésükkor hipnotikus emlékként raktározódnak.
Ezek törlésével szinte minden testi, lelki bajt, személyiségzavart orvosolni lehet.
Regresszióval a keletkezés idejéhez kell visszatéríteni a személyt és az eredeti élményen - teljes tartalommal - legalább háromszor át kell vezetni. Ez bizony nagyon fájdalmas folyamat, az eredeti szenvedések teljes tartalma előjön.
A törlésről a páciens is meg a segítője is megbizonyosodik, mert az nagyon elementáris élménnyel jár.
Korai életeseményeink hipnotikus hatásai, jelenkori "lokk"jaitól, bekapcsolódván megbénítanak, illetőleg a normális cselekvéseink helyett téves reakcióink lesznek. Így járhattak a rovat nyitók?
Én egy sajátos módszerrel mentesítem magamat egykori életeseményeim során keletkezett hipnotikus blokkoktól. Az élmények igen megrázóak gyakran lelki terhek, ezek átélése sírással jár (noha férfi létemre sose sírtam), fizikai gyötrelmek (fajdalom érzet. Ezek három négy pontos felidézés után robbanásszerű, hatalmas megkönnyebbüléssel törlődnek, kb. negyedórás hangos nevetéssel zárulnak.
A hipnózis talán leginkább azáltal emelkedik ki a módosult tudatállapotok köréből, hogy a transz létrehozása személyközi folyamaton alapul: a hipnotizőr (többnyire) verbális szuggesztióit követve a hipnotizált személy fokozatosan jut el egy olyan állapotba, ahol alapvető perceptuális torzulásokat élhet meg, megváltoznak gondolkodási, érzelmi és memóriafolyamatai, a valóságvizsgálat és a kontrollfolyamatok háttérbe szorulásával.
A hipnózis modern kutatása során kidolgozott sztenderdizált hipnabilitásmérő skálák (Weitzenhoffer és Hilgard, 1959) kedvező feltételt teremtettek a hipnózis idegélettani hátterének meghatározásához is, hiszen a hipnózis létrehozásának, illetve a hipnotikus jelenségek kiváltásának világszerte egységes metódusát rögzítették.
Kezdetben a hipnotizált személy passzív viselkedése, valamint a pavlovi „részleges alvás” hipotézis nyomán főként alvási EEG-jegyekre vadásztak a laboratóriumok, ám az egyértelműen kiderült, hogy a hipnotizált személy EEG-mintázata nem az alvásnak, hanem a nyugalmi éberségnek felel meg.
(..)
A hipnotizált személyek összetett élményvilágának különféle aspektusaihoz is más-más agyi területek érintettségét sikerült igazolni (Rainville, 2002). Így a relaxáltság élményével negatívan járt együtt az agytörzs, a talamusz és a szuperior frontális gyrus vérátáramlási értéke, míg az abszorpciós élményekkel a thalamus, az anterior cingulum és a híd felső részének vérátáramlási növekedése mutatott pozitív korrelációt. Mindez jól egybecseng az agytörzs, illetve a thalamus szerepével az éberség, illetve a kérgi arousal szabályozásában.
Lényeges azonban, hogy hipnózishelyzetben a mély relaxáció mellett (illetve ellenére) fokozott figyelmi összpontosítást kell fenntartania a személynek, hogy ne csússzon a mozgásszegény, monoton helyzet következtében alvásba. Feltehetően ezt a hipnózishelyzetben a thalamus és az anterior cingulum együttműködése biztosítja. A mérési adatok tükrében úgy tűnik, az agytörzs, az anterior cingulum, a jobboldali inferior frontális gyrus, valamint a jobb inferior parietális lebeny együttműködése felel a relaxáltság ellenére fenntartott figyelmi aktivitásért hipnózisban. A külvilág ingereinek időleges figyelmen kívül hagyásának szépen megfeleltethető az az adat, hogy hipnózisban csökken a jobboldali poszterior parietális kéreg involváltsága, mely terület általában a vigilanciáért és orientációért, tágabban: a valóságellenőrzésért felelős.
Kedves babaji ! Hozzászólásodban csak azt a problémát látom, h minden mondata hamis..a hipnózis nem az orvostudomány része (több annál), "Az a főgond vele hogy nagyon munkaigényes..." ( egy ülés-általában 30 perc), "Ráadásul vannak nehezen vagy egyáltalán nem hipnotizálható személyek." mindenki hipnotizálható megfelelő technikával, hiszen ez a hipnózis lényege, a technika (amit a hipnózissal el akarunk érni, pl. a gyógyítás, az már a tudomány körébe tartozik)..Ha egy személy mindkét ismerettel rendelkezik, akkor olyan betegségek gyógyítására is képes, amely gyógyszeresen nem valósítható meg, pl. dadogás, anorexia, TIC, regresszó..Persze a hipnózist cirkuszi mutatványnak is lehet használni többnyire beavatott személyek közreműködésével - mint ahogyan legtöbbször használják is..
A hipnozis a modern-akademikus orvostudomány általánosan elfogadott része.Az a főgond vele hogy nagyon munkaigényes....egy kezelés általában órányi elfoglaltság.Ráadásul vannak nehezen vagy egyáltalán nem hipnotizálható személyek.
Örülök, hogy visszatértél és annak is, hogy végre nem a bibliáról, meg a kereszténységről vitázhatok veled. :))))
Dr. Bányai kiváló elméleti, de elméleti szakember jó tudomásom szerint. (nevéhez füződik többek közt az aktiv éber hipnózis)
Dr. Daubner Béla pszichiáter, az Integrativ Pszichoterápiás társaság elnöke (állandóan :) ), ellenben egy viszonylag hosszu ideig főként ezzel a témával foglalkozott. (Tudtommal még ma is dolgozik reinkarnációs hipnózissal.)
Ő és munkatársai a következő eredményre jutottak.
A reinkarnációs hipnózis során a páciens élményeinek forrásaként 3 féle lehetőséget feltételezhetünk.
Az első az egyszerű háritás, aholis az illető nem tudván szembenézni ezéleti problémáival azt egy mult életbe vetiti ki, a hipnozis során megélt "emlékek" ahogy te is irtad a saját tapasztalai, élményei, olvasmányai stb. alapján szőtt fantáziák. Fontos itt azért megjegyezni, hogy az ilyen élményeknek a gyógyitó hatások egyenértéküek a valós élmények feldolgozásával, hiszen szimbolikus szinten ugyan, de a valós problémájával foglalkozik.
A második lehetőség, hogy az "emlékek" a kollektiv tudattalanból származnak, egy valóban élt ember, vagy akár több ember életét, életének epizodjait elevenitik meg.
A harmadik pedig a tényleges reinkarnációs élmény.
Konkrétan bizonyitani egyiket sem lehet természetesen és a kérdésben magam sem foglalnék egyértelmüen állást. Hogy ki melyiket szeretné hinni, vagy hiszi, az egyéni.
Egy megtörtént esetet azért elmesélek természetesen leröviditva.
Egy fiatalember, akinek születésétől fogva a karján és felső teste egy részén égési sebekhez hasonló bőrelszineződések voltak. A reinkarnációs hipnózis során (nem tudom hanyadik alkalom volt, de nem az első) azt tapasztalta, hogy a második világháboru során franciaországban egy ház pincéjében égett, miután a házat bombatalálat érte.
A regressziós élmény ezután feldolgozásra került, ez egy hosszabb folyamat volt és természetesen még nagyon sok minden kapcsolodott hozzá. Ahogy haladt a terápia, a foltok ugy halványultak, mig a végén teljesen elmultak.
A fiatalember rettentően kiváncsi lett, hogy vajon tényleg ez történt e, vagy csak egy fantázia volt.
Elutazott hát franciaországba és sikerült megtalálnia a helyet, amit a hipnozis során látott. Azon a helyen egy üres telek állt, megkereste a tulajdonost megegyezett vele és felásatta a telket. Gondolom már sejtitek, megtalálta a betemetett pincében a holttestet, amiról megállapitották, hogy minden kétséget kizárolga tűzhalált halt.
Ennyi a történet. Hogy ez bizonyit valamit vagy sem, azt rátok bizom.
Szia Vajk,
azt hiszem pont erről van szó, létezik-e olyan "emlék", ami 1000 %, hogy nem egy könyvben, filmben, akárhol látta v. olvasta az alany...
(én is szeretnék hinni benne)
En szeretnek csupan hinni a reinkarnacioban, de nemnagyon sikerult meg bebizonyitania senkinek sem, hogy letezik:)
Ami utalas megis van erre, az eppen a regresszios hipnozisbol ered es a szuletes eléotti emlekek tortenelmi ellenorzesere tamaszkodik.
Eleg sok pelda van erre.
Ez pedig nem lehet a tudatalatti termeke:), igaz nem is bizonyitek a reinkarnaciora, de felettebb erdekes.
Dr. Bányai Éva pszichológus, ELTE tanszékvezető, az Európai Hipnózis Társulatnak hol elnöke, hol nem (nem követem az élete alakulását :-) ) a következőket mondta nekem (tartalmilag), amikor 1995-ben megkérdeztem tőle, hogy mi a helyzet az állítólagos előző életekre való visszaemlékezéssel:
A hipnózis olyan megváltozott tudati állapot, amely jelentősen módosítja a mentális képességeket, így az emlékezetet is. Általánosan ismert jelenség a poszthipnotikus amnézia, vagyis a hipnózis alatti események spontán felejtése. De ugyanilyen jellegű jelenség a hipermnézia is, vagyis az emlékezés "látványos" felerősödése. Az életkor-regresszióban is ez történik. A regressziós visszaemlékezések (pl. az ötéves szülinapi zsúrra) nem "dokumentumfilmek" a múltból. Ezt kísérletileg igazolták, amikor ténylegesen dokumentált események idejére vitték vissza a kísérleti személyeket. Az regressziós beszámolás a múltról hasonlóan működött, mint az álom: eltolások, átfedések, csúsztatások, helyek és személyek egymásra íródása stb. Amikor az életkor-regresszió során az alanyt "visszavezetik" a születése előtti időre, akkor az alany - saját emlékek híján - abból a készletből építi fel válaszait, amelyekkel rendelkezik. Tudatosan és tudattalanul feltankolt élményekből, tapasztalatokból. Ezek között bőségesen lehetnek ún. érzékelési küszöb alatti észlelések eredményei. Tehát a nagyon aprólékos, részletes és találó leírások sem bizonyítják sehogyan sem azt, hogy van reinkarnáció.
Ezt mondja a kísérleti pszichológia mint tudomány. Ettől akár még létezhet is reinkarnáció - más kérdés az, hogy én nem hiszek benne.
Sziasztok!
Szóval a címből adódóan engem ez a téma (és gyakorlati oldala) éredekelne. Ha létezik egyáltalán ilyen. Mert lehet, hogy az előző élet emlékei csak TV, könyv, egyéb alkotta montázs. Mi a véleményetek?
