Üdv! Joghoz értő emberektől kérdezném, hogy akkor itt 5 év után nem változtathatok semmi egyáltalán a termőföldon?
Termőföld-védelmi törvény:
(4) * A termőföld más célú hasznosítása kizárólag a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 13. § (3) bekezdésében meghatározott célokra engedélyezhető, ha a más célra hasznosítani kívánt föld tulajdonjogának megszerzésétől számított 5 év még nem telt el, és a tulajdonos a tulajdonszerzés alapjául szolgáló okiratban a Földforgalmi tv. 13. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot tett.
Földforgalmi törvény:
13. § (1) * A tulajdonszerzési jogosultság feltétele - ide nem értve a 10. § (3) bekezdésében, a 11. §-ban, és a 17. §-ban foglalt eseteket -, hogy a szerző fél a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben vállalja, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének, továbbá vállalja, hogy a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig - a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - más célra nem hasznosítja. (3) A föld más célra hasznosítható a következő célokból:
talajvédelmet szolgáló létesítmény megvalósítása;
öntözéshez szükséges létesítmény megvalósítása;
öntözőcsatorna és belvízcsatorna létesítése;
tájgazdálkodási célú vízpótló csatorna és víztározó létesítése;
védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv által jogszabályban, vagy e szerv alapító okiratában foglalt, valamint közösségi vagy hazai költségvetési forrás felhasználásával megvalósuló természetvédelmi célú feladatok ellátása;
mezőgazdasági termeléshez, erdőgazdálkodáshoz szükséges gazdasági épület létesítése;
lakóépület létesítése;
a föld megközelítését, illetve a föld használatát biztosító út kialakítása;
Értem, de nem egy ismeretlennel kellett volna a teljes baját megosztani, pusztán mondjuk annyit, milyen jellegű az ügy. Pl orvosi kártérítési pert szeretnék kezdeményezni egy ellátatlanságból leépült betegnek. Vagy büntetőügyben kérek jogsegélyt, vagy ingatlanvásárlási gondom van. Tudod egy ügyvédnek
Ettől függetlenül van véleményem, mert úgy gondolom, hogy az ember a kórházban sem a nővérkével egyeztet a műtétjéről ...
Vannak dolgok, amihez az ember úgy viszonyul, ahogy a saját ingerküszöbe be van állva, azaz nem biztis, hogy egy telefonos ismeretlennel akarja megosztani a baját.
(nem vagyok ügyvéd, csak igénybe veszem a szolgáltatásaikat)
megspórolhatta volna ezt a pénz és időpazarlást, mint ahogy további pénpazarlást spóroltak neki azzal, hogy beül oda, egy órára kifizet X Ft-ot, majd megtudja, nem is jó ügyvédhez ment, mert ezzel nem foglalkozik.
Igen, legalább 3 mondatban elmondta volna, milyen jellegű az ügy, és akkor kap időpontot, vagy egy másik nevet.
Alig akartam hinni a fülemnek, amikor elmesélte ezt a sztorit tegnap. Megkérdeztem közzé tehetem-e ezt a gyöngyszemet.
Ajánlás alapján telefonon bejelentkezett egy budapesti "sztárügyvédhez". Vidéki lévén időpontot szeretett volna egyeztetni, de már az első lépés nehézkesre sikeredett a telefont felvevő hölgyeménnyel. A ügy természete miatt nem szeretett volna, csak az ügyvéd úrnak megnyílni, de a telefonos nő ennél többet szeretett volna tudni a dologról, ami miatt abba maradtak, hogy a írja le röviden miben szeretne segítséget kérni, csakhogy az is rögtön kiderült, hogy az iroda imélcímére érkező üzenetet szintén a telefonos csaj olvassa, és továbbítja ... No, ez nem igazán tetszett a havernak, ezért nem írt semmit, hanem 4 nappal később bejelentés nélkül megérkezett Pestre, mivel az asszonyát orvoshoz kellett vinnie a fővárosba, és rengeteg kieső ideje volt.
És innen kezdődik a tragikomédia, remélen hűen tudom visszaadni.
Kaputelefon megnyom, felveszi egy hang (uaz, mint a korábbi telefinos), és már jött is a hudegzuhany, "most nem tudom felengedni, kaputelefonáljin vissza 2 perc múlva"! Mi vaaan?
Ismerős várt, de közben jöttek ki a házból, hát bement, és felliftezett az 1.emeletre. E közben megcsörrent a telefonja, és láss csodát, az ismert női hang hívta, érdeklődve, hogy most mit is akar ő ott pontosan? Mondta a nőnek, mindjárt belépek az irodába és elmondom személyesen.
És ekkor jött a csoda!
Azt mondta a telefonos csaj, hogy nem tudja addig beengedni az irodába, ameddig el nem mondja a telefonba, hogy mi a megkeresés pintis tárgya. Mire a haver rákérdezett, hogy az ügyvéd ott van-e, mert csak neki mondaná el.
Nos, könnyű kitalálni, hogy mi következett.
Igen, a jóember 5 méterre az ügyvédi irodától visszafordulhatott, és dolgavégezetlenül távozhatott a hóna alatt lévő az ügyhöz szükséges dokumentumokkal, mert kötötte az ebet a karóhoz, hogy CSAK az ügyvéddel személyesen közli az ügy témáját, ami miatt nem engedte be a telefon nő az irodába ...
A magam véleményét most nem tenném hozzá, de ettől függetlenül érdekelne, hogy kinek, mi a véleménye a sztoriról?
Természetesen lehetnek olyan pontjai a történetnek, amelyeket nem (jól) ismerek.
vagy a vht. 41 § nyomán keletkező per (Mivel a végrehajtást kérő nem ismeri el az elévülést) - amiben a végrehajtásts kérő NEM tudja hitelt érdemlően bizonyítani azt, hogy a követelése NEM évült el.
"Első sorban a lakástulajdonos, illetve a lakás használója, bérlője köteles jelenteni a lakásszövetkezet felé, ha a hatóság házi karantént jelölt meg számára." Ez mennyire oké vagy nem oké? Mármint nem helyesírásilag, mert azt látom..
Szerintem az eü állapot szenzitiv adat, kvára semmi köze a társasházkezelőnek, hogy beteg-e valaki vagy sem és mit kapott be az általa kezelt társasházban.
A törvények hierarhiájával kapcsolatban lenne kérdésem mert az ügyemben ez okozza a problémát. Az ügyvédek sorra jönnek nekem a speciális jogszabály lerontja/megelőzi az általánost elvekkel amire semmiféle törvényi definíciót nem találok. Régi római jogelvelvek meg régen biztos jók voltak de talán azok már nem törvényi szinten vannak.....
Volt nekünk egy régi Ptknk ami így rendelkezett a értelmezési alapelvről:
"Az e viszonyokat szabályozó más jogszabályokat — ha eltérően nem rendelkeznek — e törvénnyel összhangban, e törvény rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni."
Ezen Ptk szerint még a régi jogelvek alkalmazhatóak, hiszen ha eltérően rendelkezik egy másik törvény, akkor nem kellett figyelembe venni mi volt a Ptkban.
Az új Ptknkban viszont már ez van:
"(2) A polgári jogi viszonyokra vonatkozó jogszabályokat e törvénnyel összhangban kell értelmezni."
Ez kicsit bővebben kifejtve a Ptk. kommentárban: „Ptk. a kódexnek a polgári jogi viszonyokban játszott általános jelentőségét és kiemelkedő szerepét azzal is kifejezésre juttatja, hogy kimondja: az ilyen viszonyokat rendező külön szabályokat e törvénykönyvvel összhangban kell értelmezni. Ez a tétel biztosítja, hogy a polgári jogi viszonyokra külön jogszabályokban meghatározott normák alkalmazása ne kerülhessen szembe e törvénykönyv céljával”
Ez természetesen nem tiltja meg hogy a Ptktól eltérő szabályok legyenek, de azoknak összhangban kell lenniük az értelmezésem szerint a Ptkban szereplő céllal. Nem lehet ez alapján teljesen ellentétes a speciális szabály az általános szabálynak nyilvánított Ptkval.
Csak én vagyok az egyetlen aki így értelmezi ezeket a sorokat? Természetesen a PTK kogens rendelkezésébe rondít bele az esetemben egy másik jogszabály, amit úgy akarnak értelmezni hogy nem érdekes mi van a Ptkban... Az én értelmezésemben lényeyges hogy a Ptk szerint kötelezően megillet amit szeretnék a Ptk szabályai alapján de a speciális szabály hozzárakott egy lehetetlen feltételt amiben az alperes persze ne akart együttműködni hogy megvalósuljon. Hülye is lenne ügyebár mert hát akkor fizetnie kellene így meg szerinte nem kell...
Bérelünk egy üzlethelyiséget, amiben felújítást kell végezni, mert erősen korlátozottan használható jelenlegi formájában. Mi úgy béreltük ki, hogy minden működik benne, részben felújított, aztán menet közben kiderült, hogy nem fektettek nagy hangsúlyt a minőségre a felújítás során, amin lehetett spóroltak, és ami elromolhat egy épületben azok nagy részén már túl vagyunk.
A felújításhoz el kell bontani a berendezés jó részét, illetve az árut el kell pakolni. A bérleti szerződésben benne van, hogy a felújítást tűrnünk kell, amivel nincs is gond. Az lenne a kérdésem, hogy a berendezés bontásának, helyreállításának, illetve az áru oda-vissza pakolásának a költsége kit terhel. A berendezés a mienk, sérülés nélkül bontható és helyreállítható. A munka 4 embernek legalább 3-4 munkanapjába kerül, így több százezer forintos költségről beszélünk.
A törvényes öröklés legjelentősebb változása: a házastárs öröklése. A házastárs öröklési jogi helyzete az új szabályozási környezetben ahhoz igazodik, hogy az örökhagyó leszármazója vagy szülője mellett, illetőleg egyedül örököl. Ha leszármazó mellett örököl – a hatályos szabályoktól eltérően – holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg, azonban az kizárólag az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon [Ptk. 7:58. § (1)
Az új szabályozás tehát továbbra is biztosítja a túlélő házastárs részére – akár leszármazó, akár szülő mellett örököl – a megszokott környezetben való továbbélés lehetőségét, méghozzá oly módon, hogy a leszármazó melletti öröklés esetén, a haszonélvezet korlátozását (megváltását) a házastárssal szemben a törvény kizárja [vö. Ptk. 7:58. § (2)
anyukam hajlando lenne koltozni, csak ugye vannak igenyei pl. jelenleg BP melletti agglomeracios telepulesen lakunk es o maradna itt a kozelben. az ingatlan kb er 50milliot, szoval ennek az 1/4-bol itt nem nagyon lehet sajat ingatlant venni... megtakaritas van bar nem sok 3-4millio. hitelt mar nem akar felvenni.
kerdesedre ha valaszolnom kellene szerintem ki tudnanak fizetni/kivasarolni engem meg tesom. csak nem akarjak. jelenlegi szitu kedvez nekik, ok jol elvannak igy 25% tulajdonresszel... bar ez anyukamat nem erdekli mert nyaron az egesz hazat atfestette/kertet atszabta... hiaba csak25% a resze...
Volt egy 5 fos csalad. Apukam, anyukam, 2 testverem(a,b,) meg en(c). Adott egy ingatlan ahol eltunk apukame volt.
Apukam meghalt tavaly . Mi4en orokoltunk. Jelenleg a 4 fobol 2 testver(a,c) szeretne kulon koltozni, eladni az ingatlant. Termeszetesen a masik ketto nem, o maradna a jelenlegi ingatlanban. Viszont a jelenlegi ingatlan szukos 4 embernek, foleg hogy minden testver csaladalapitas elott all(25-35evesek).
Mit lehet ilyenkor tenni?
Anyukamnak ill tesomnak (b) aki maradni nincs penze hogy ugymond kivasarolja a masik ket testvert aki koltozne (a,c)
Az ingatlan egymagaban nem er annyit hogy a 4 orokos 4 kulonbozo ingatlant vegyen…
Viszont a,c testver koltozne, hogy elkezdje a sajat eletet es az ingatlaneladasbol szarmazo ¼ resz jo lenne oneronek. mit lehet ilyenkor tenni?ra lehet anyukat b tesot venni hogy vhogy hogy fizessenek? a c koltozne mihamarabb.
Ha nincs végrendelet, az ő 50%-át ketten öröklitek fele-fele arányban: te, és a lánya (25-25%).
Végrendeletileg bármit rendelkezhet, de amit te mindenkép kapsz, az a köteles rész, a rád eső rész (25%) harmada (8,3%). Ezt nem vonhatja meg tőled, hacsak nem követtél el valamit a sérelmére, stb.
Ez a 8,3% gyerekének is "jár", de ez nem akkora baj, mert ő ennél többet szán neki. (50%:4=12,5%)
Megoldás lehet, ha végrendeletileg négy örököst nevez meg: az ő gyereke, a te két gyereked és te (mivel téged nem hagyhat ki), egyenlő arányban, majd a halála után te továbbadod a rá eső részt annak a gyerekednek, aki kimaradt.
Ennek sok buktatója van.
Továbbra is az a legegyszerűbb megoldás, ha még életében szétajándékozza a tulajdonát azoknak, és olyan arányban, amilyenben akarja, a haszonélvezeti jog fenntartásával.
Persze ez sem egyszerű, mert haszonélvezeti jogot kell alapítani a lakásra, illetve a nem-saját gyerekének adott ajándék illetékköteles.
Köszönöm szépen a választ. A férjem végrendelkezni szeretne, hogy az Ö 50%-át négyfelé örököljék, az Ö lánya és az én három gyermekeimre egyformán legyen az örökség. Ez lehetséges? Mennyi egy ilyen végrendelkezés a közjegyzőnél?
