Nem hinnem, hogy az lenne az elso dolgod egy panikhelyzetben, hogy a maxwell torvenyeked kopacsold egy sziklaba (igen nagy szikla kellene egy kozepiskoli szint konzervalasara...), a kaosz elmultaval meg lehet, hogy te nem is elnel mar. Keves olyan ember fog tulelni, aki kepes lehet egy koho megtervezesere. Te hany ilyet ismersz a kornyezetedben?
Ok, megvan a hegynyi ko, meg vesot is csinaltal valahogy (hogy is?), letrad is van (kiharaptad fatorzsbol), mondjuk tudod is fejbol az osszes fontos matematikai, fizikai, kemiai, biologiai, stb alaptorvenyt, egyket egyetemi dolgot is felidezel, vegiggondolod az altalad ismert (bizonyara rengeteg) muszaki cikkek kapcsolasi-, es tervrajzat, majd rafogsz a hidegvagora ... es? Melyiket is kalapalod le eloszor? Ki donti el, hogy melyik tudasmorzsa fontos? Komoly melo lenne, hany ember kene hozza? Hany ember allna rendelkezesedre? Meg ilyen kerdesek meg...
A primitiv nepek velemenyem szerint gond nelkul tulelnenek, de egyaltalan nem biztos, hogy ok kerulnenek az elre. Egyszeruen csak tulelnenek. Naluk semmi sem valtozna, vadasznanak tovabb az antilopokra, meg tevekre, meg mittudomenmikre.
"Annyi idő alatt viszont már biztos, hogy csak homályos mítoszok maradnának az "előző" kor vívmányaiból."
Nagyon hulyenek nezed az emberiseget. Meg, ha igy is alakulna, ahogy mondod, mit szolsz ahhoz, hogy kobe vesem (mint hammurapi a torvenyeit) korunk nehany vivmanyanak (pl. benzinmotor) mukodesi elvet, sot poenbol meg a Maxwell egyneleteket is nemi kommenttel, Faraday kiserleteit, ezt a nehany kovet pedig a kesobbi kozepkorban megtalalja egy 'Newton', vagy 'Pascal', vagy Leonardo kaliberu pasas. Gondolod, hogy nem tudnanak semmit kezdeni ezekkel az informaciokkal??? Amikor sajat maguktol meroben uj dolgokat tudtak kitalalni?
Sziasztok!
Erdekes tema, ezen en is gondolkodtam mar, az en viziom:
Az elso fazis valoszinuleg panik, kaosz, mindennemu szervezettseg kihalasa, gyilkolaszas, diktatorikus eroszakszervezetek.
Egy ev alatt az egyensulyi allapotra csikkenne az emberiseg, talan az 5-odere? (Ne felejtsuk el, hogy pl. Azsiaban oriasi foldmuvelesre alkalmas teruletek vannak.)
Tehat egyfajta hirtelen evolucio tortenne, a kerdes, hogy ki elne tul. Szuklatokorunek tartom azt az elkepzelest, hogy a primitiv nepek elnek tul.
Hogy en mit csinalnek? Csatlakoznek egy kis csoporthoz, ami ugy 100-200 emberbol allna. Ezek koze nem artana egy ket ember, aki ert a mezogazdasaghoz, es egy ket ember akiknek az egyuttes tudasa elegendo lenne a vasercbanyaszathoz, vaskohaszathoz, egyszeru szerszamkesziteshez, puskapor kesziteshez, puska kesziteshez. Korbekeritenenk egy teruletet lehetoleg mindenkitol tavol, lehetoleg jol vedheto teruleten es aki megkozelitene azt sajnos eliminalnank. A teruleten mezogazdasaggal es szerszam, fegyverkeszitessel foglalkoznank, illetve szepen lassan a tudas osszeirasaval, es technikai fejlesztessel, sajnos diktatorikus modon.
Lenne ilyen kozosseg egy csomo a foldon. Az maradna eletben, aki minel hamarabb, minel hatekonyabb technikakat alkotna, kulonosen a fegyverkezes teruleten. De kereskedni is az tudna a legjobban, es par ev alatt hatalma ala vonhatna a gyengebb nepeket.
Eleg, ha cehany mernok osszedugja a fejet, es 20-30 ev alatt az elso vilaghaboru koruli technikai szinten lennenk. Onnan pedig meg tudas nelkul is csak max 80-90 ev kellene, igy a tudassal max. az is 10-20 ev. (Pl. ha eletben maradna egy ket mernok az inteltol, nem Z80-at fejlesztenenek...)
A civilizáció teljes pusztulása. A leginkább alkalmazkodóképes egyedek maradnának életben, ez viszont azt eredményezi, hogy az a tudás amire nincs szükség - avagy belátható időn belül nem alkalmazható -, az eltűnik.
Akik életben maradnak - azok akik szükségleteik döntő részét addig is a természetből közvetlenül nyerték - nekik nincsen "technikai" tudásuk.
Akik meghalnak - MINDENKI, akinek boldogulása a modern civilizációtól függött. Kivételek persze lehetnek, de nem annyian, hogy bármilyen értéket is megőrizzenek. A tudás pedig annyira specifikus már minden területen, hogy gyakorlati szempontból szinte teljesen használhatatlan.
Milyen elméleti tudás marad meg - semmilyen, a fent említett okokból. A katasztrófában közvetlenül érintett generáció még emlékezhet és taníthat. Csakhogy a következő generációnak sokkal nagyobb szüksége lesz a gyakorlatban is használható tudásra. Tehát azt fogja megszerezni. S sokkal több energiáját fogja lekötni az életben maradás, semmint a tudományos fejlődésre gondoljon.
Konklúzió:
A technikai civilizáció TELJESEN eltűnik.
A felhalmozott tudás SZINTE TELJESEN eltűnik.
Az emberiség "civilizált" része SZINTE TELJESEN eltűnik.
Ezekből következik:
A kőbaltától mostanáig kb. 20 000 év telt el. Szvsz. kb. ennyi idő kellene, hogy újra ide jussunk, mert nem tudnánk megtakarítani a "technikai" civilizáció kialakulásához elegendő, nagyjából 15 000 évet. Annyi idő alatt viszont már biztos, hogy csak homályos mítoszok maradnának az "előző" kor vívmányaiból.
Asszem ennyi.
Lehet, hogy kicsit sötét kép, de talán még nem is annyira, mint valójában lenne.
Bocs,de a civilizáció nem tudna semmi technika nélkül újra felépülni,ugyanni nem lenne nyersanyag.A mai bányák ugyannis már olyanok,hogy csak bonyolult gépekkel lehet őket müvelni.Valaha csak egy kődarabbal lehetett már olyan ércet bányászni,amiben szemmel látható a fém,de most már bonyolult gépek(szivattyúk,kőfejtő gépek,kőzuzó gépek,olvasztók) kellenek ahoz,hogy fémet állitsunk elő,és kb. 10000 év alatt az összes kézi erővel kifejthető bányát kifosztották(gondoljunk a középkori bányákra,már egy se müködik közülük).Az erdők nagy részét kiirtották a lakott területek közelében,ugyhogy nem lenne fütés és energia sem.
Ha mondjuk a roncstemetők megmaradnak,az már más,mivel abból lehet nyersanyagot venni,de ha semmi nem maradna,az qa tökéletes pusztulás lenne.(az emberiség 95%-a elpusztulna pár hónap alatt,a maradékot meg az iszonyatos mennyiségű hulla miatt betegségek tizedelnék).
Szerintem mindennemű technikai eszközök híján az emberiség mai fejlettebb fele pár év alatt egyszerűen kihalna. (Ne feledjük, a topicindító szerint semmilyen technika sem maradna, tehát konzervek sem a raktárakban - sőt ennek a gondolatkísérletnek csak úgy van valami értelme, ha raktárak sem). Ha hirtelen ugyanaz lenne, mint mondjuk 100k éve a kőkorszakban, akkor még az a tudásunk sem lenne meg, ami elődeinknek megvolt, tehát hogy hogyan kell megélni az adott primitív környezetben. A legtöbben még azt sem tudnák, hogyan kell egy szakócát elkészíteni, vagy pl. tüzet gyújtani. A népesség rövid időn belül lecsökkenne a terület természetes eltartó képességének határáig, sőt, messze az alá, hiszen itt egyszerűen az életben maradáshoz szükséges tudás hiányozna. A ma még nyomokban fellelhető természeti népek viszont átvészelnék. Ugye, mégsem olyan rossz dolog az az átkos technikai civilizáció?
Hiaba gondolkodtam, nem jutott eszembe tobb remes kilatas, amit bedobhatok.
Talan az, hogy az emberek a barlanglako eletmodhoz visszaterve csuful tonkre fogjak tenni az osember festmenyeit.
Igen - igen , az biztos hogy a földrészek
között megszakadna a kapcsolat.
Azért még egy kicsit visszakanyarodnék a kajához.
Külön probléma , hogy Europában gyakorlatilag
nem maradt természetes élettér.
Vadászatról, gyüjtögetésről szó sem lehet.
A gabonáink nemesitettek , állataink szintén.
Mütrágyázás , gyomirtás nélkül , még ha el
tudnánk a gabonát vetni , akkor sem teremne semmi.
Persze gondolom lenne aki tulélné az első
néhány telet , de nagyon kevesen lennének.
Sokáig tartana , mire a közösségek
el tudnának tartana "gondolkodókat" , akiknek
nem kell látástol vakulásig dolgoznia.
Ez a foldresz dolog...! Erre valoban nem gondoltam....ez gaz! Szerintem teljesen elszeparalodnanak egymastol, mondjuk afrika meg Eu tudna postagalambbal erintkezni (bar ehhez sem ertek), de mi lenne az ujvilaggal? Talan lenne egyket ujkeletu Thor Heyerdahl, de nemhinnem, hogy ugy 100-1000 evig (amikor majd az elso klippert megepiti valaki - talan) barmilyen informacio is atjutna az Atlantikan. Ennek kovetkezmenye lenne, hogy valamelyik kontinens elhuzna. Lehet, hogy pont Ausztralia lenne. Vagy Japan. Aztan talan vagy segitene a fold tobbi lakosanak - amit en kotve hiszek - ujbol felemelkedni, vagy inkabb kisajatitana azokat a dolgokat, amiket o megszerezhet erofolenyebol adodoan. Szoval itt mar en sem tudom kifantazmalni az eredmenyt. Vegulis ujsagok sem lennenek, mindenki csak az idonkent odatevedo hirmondokbol tudna meg, mi a palya. De ilyenbol nem lenne sok. Szoval meg az en tudosgardamat sem lehetne osszeverbuvalni egykonnyen, hacsak nem az elso hetekben, amikor meg el a tenniakaras az emberekben. Mert hangsulyozom, a motivacio a felemelkedesre lesz az elso, ami eltunik belolunk. A kuzdelem a mindennapokert, a robot, a güri...az lesz csak....
Es persze a vallasok. Azok tuti megint elkezdenek viragozni, mert az egesz nap dolgozo, foldet turo embereknek nem lesz mas oromuk, mint egy halvany remenysugar az orok eletre, a munka megvaltasara, a teve refeltalasara, vagy akarmire. Ha nem is az 5 vilagvallas valamelyike emelkedne fel (bar a krisnak gondolom a segguket a foldhoz vernek oromukben), bizonyara kialakulnanak szemelyi kultuszok, nagy Osatyak, Csaladalapitok, Hadvezerek, akiknek a majd csaladjabol fog szarmazni 1000 ev mulva az akkori allamok szenatori, ugyvedi, es egyeb arisztokrata retege.
A tema valoban rendkivul bonyolult, es folyamatosan ujabb aspektusait pillanotm meg :)
Pontosan ilyen kicsit "beleélős", de azért logikus és konkrét következtetéseket tartalmazó véleményekre gondoltam a téma indításakor.
Néhány további dolog irányadásképpen, ami érdekes lehet:
-földrészek egymástól való elvágottsága (nincs közlekedés)
-hírközlés -> információáramlás hiánya (dob, füst)
-mértékegységek hiánya (ez eszméletlen érdekes)
Úgy általánosságban arra próbáltam rávilágítani, és mások elméjét kicsit megdolgoztatni, hogy tkp. milyen óriási mértékben függünk a saját magunk által teremtett gépektől, és hogy ezek a gépek milyen bonyolult, és apró (tényleg rendkívül apró)lépésekből álló "evolúciószerű" fejlődésen mentek keresztül. Még ha tudjuk is, hogy minden kis lépés előtt és után mi volt, valamint az egész folyamatot is ismerjük, mégis milyen irtózatosan nehéz, és hosszú lenne újra végigcsinálni.
Hajlamosak vagyunk feltételezni, hogy "Á, minden rendben lenne, gyorsan utolérnénk magunkat!" és "Ugyan, nem esnénk egymásnak, hiszen civilizált emberek vagyunk", de a valóság egészen más.
A téma rendkívül bonyolult, pont erre való ez a hely, hogy boncolgassuk.
En abbol indultam ki, hogy konkretan elkepzeltem, mi lenne, ha most mindez itt velem a kis belvarosi otthonom kenyelmeben megtortenne. Eloszor is, panik es kaosz, ahogy azt ittazüti megmondta. Lehetnek itt nagyon okos vezetok, de valoszinuleg egyikuk sem ert ahhoz, hogyan tartson kordaban tobbmillio embert. Meghozza elllenseges embert. Mivel ugye nem lenne kaja, az elso lepese mindenkinek az lenne, hogy a megmaradt, learathato, beszerezheto, stb elelmet begyujtse, es felhalmozza. Ezt tennem en is. Vajon nem tekintenem ellensegemnek azt az ismerosomet akar, aki egy nappal elobb kiszurt egy lerobbant McDonald-autot, mint en, es a csaladjanak fenntartva a tapot, nem szolt nekem? De. Es ebbol mar kovetkezik a masodik lepes: a csalad-egysegek kialakulasa. Nyilvan az altruista viselkedes visszaszorul, a szuk csaladnak lesz fenntartva - mivel nincs folosleg semmibol -, es az osszes tobbi embert meg egye meg a fene, engem ugyan nem erdekel, csak tuleljek. Aztan a csaladok mondjuk ugy 10-20 ev alatt talan osszehoznak jol mukodo szervezeteket, amelyek rendet tudnak tartani a primitiv tarsadalomban. Ekkorra mar elpusztul az az iszonyat mennyisegu ember, aki nem kepes eltartani magat, akivel vegeznek a jarvanyok - no egeszsegugy - akinek mar nem jut kaja, mivel ugye nincs nagyipari termeles, az van, amit megszerzel magadnak. A harcok egy ido utan talan lecsendesednenek, mivel ez mar egy lebutitott, de egyszer ertelmes tarsadalom volt, rajon, hogy egyutt talan tobbre megy minden tag, mint egymas ellen. Szoval az erosebb klan-szovetsegek elkezdenek kisajatitani a fontos lelohely-forrasokat (gabonatablak, halastavak, allatfarmok, mittomenmeg mit), amikbol egyszeruen lehet sok zabat eloallitani, amibol mar jut a csaladon kivulre is. Es itt figyel be a kereskedelem. Elkezdene kifejlodni. Cserebere. Fizetoeszkoz. esetl;eg kezdetleges penz. Korulbelul ekkorra (talan 50 ev) kialakulna egy olyan tarsadalom, ami ugyan erosen megfogyatkozott, de a tagjait eltartja a termeszet, es azok stabilan, bekeben eldegelnek. Innen elkezdodhet a lassu fejlodes, amit azok az oregemberek iranyitananak, akik meg vegeztek legalabb 8 altalanost. mert az uj generaciok mar bizony nem tudnanak hova jarni. Irni, olvasni, szamolni, megtanulnanak, de hiaba tudna az anyuka meg a differencialegyenletekrol is mondani eztezt - egyszeruen nem lenne gyakorlati haszna. Ezert, ha lehetne, elkezdenenek minden tudast leirni. Ez azonban meg a mai tachnologiaval, sokmillio ember kozremukodesevel is egy igen kimerito feladat, arrol nem is beszelve, hogy irdatlan mennyisegu adathordozo (papirusz, pergamen, agyagtabla, piramisfal) szuksegeltetik hozza. Nagy am az a tudas, amit az elso generaciok le tudnanak irni. Ezek utan talan kialakulna egy szuk rend, egy szekta, amelynek a feladata az lenne, hogy megorizze az egybegyujtott tudast, ha az csak toredeke is az eredetinek (igen valoszinuleg a nagy koponyak hamar meghalnak vecepapir es fogpiszkalo hijjan)(esetleg a maradekukbol valogathatnak ossze ezt a testuletet). Ugyelnenek ra, hogy mindig legyen soraikban olyan, aki megerti az adott szakteruletenek osszes fontos tenyet, adatat, egyenletet. Persze ez lehetetlen, a tudas idovel elkopna, talan evszazadok multan jonnenk ra egyegy egyenletre, hogy mit is oldott az meg igazabol. Tovabba ennek a testuletnek lenne a feladata, hogy vigyazza a nyelvet. Legyen EGY egyseges nyelv, amin mindenki megerti egymast, mert hogy ez segit a fejlosdesben, az biztos. Es vigyaznak ezt a nyelvet, amely celszeruen az angol lenne - mivel a latin nem lenne segitsegere a gyakorlatias foldmuveloknek, maximum a komoly tudomanyokkal foglalkozoknak - hogy ne modosuljon, hogy 200 ev mulva is megertsek azt, amit az osatyak leirtak. 200 ev marha sok ido, nem is biztos, hogy mi ertenenk mit akar a 200 eves osunk. Szoval igy alakulna a dolog, viragozna a szolotermeles - nincs tiszta viz, csupa mereg minden, es a bor az egyetlen, amit konnyen lehet csinalni - sorfozes, palinkazas, egyeb elelmiszerek termesztese, allattenyesztes (kell a munkaero, lo, kutya, oszver), de senki ra se hederitene, hogy szamitogep, meg teve, mer ugysem lehet bambuszbol osszeeszkabalni. Olyasmik, hogy vasmivesseg, viztisztitas, stb - tegyuk a szivunkre a kezunket, es mondjuk meg, ugyan melyikunk tudja elmagyarazni erthetoen, hogyan mukodik egy vizszuro berendezes, vagy egy vasontode....nem sokan. En peldaul egyaltalan nem. Szoval igen hamar kiveszne az emberekbol a nagyivu tudomanyos fejlodes terve, jodarabig minenki csak a megelhetesevel foglalkozna. azonban amint megtanulnank (ujbol) szerszamain eloallitasat, elkezdene felgyorsulni a fejlodes, mint ahogy eddig is gyorsuloban volt, az evezred utolso otven eve meglehetosen sebesre sikeredett. Szoval ha mar megy a szerszamok legyartasa, beindul az ipari forradalom II, gepek jonnek, hamar atvaltunk a fejlettebbre, amitn megvan a kovetkezo gepet legyarto gyar. Csak egy a kerdes: vajon fejlodne-e olyan gyorsan ez a gyorsitott tudomany, hogy leelozze a megorzott tudas elkopasat. Persze, ma egyertelmunek tunik mindenkinek, hogy az evolucio az evolucio, de vajon 500 ev mulva is igy lesz, hogyha nem volt, aki a tudast megfeleloen orizte? Erre csak egy valosag-kislet adhatna magyarazatot. Esetleg egy globalis atomvillanas?
Huh. Egeszen magamba feledkeztem. Jo kis gondolatkiserlet volt ez, dijazom a szerzot.
Elnezest a hosszu unalmas gondolkozasert.
Azóta gondolkoztam a dolgon , nem 1 000
hanem 10 000 év .
Mindent elölröl kell kezdeni , a müszaki
termékeknek is megvan a maguk evolucioja.
Még csak a tudásunkat sem tudjuk továbbadni.
Leirni? - Mivel ? Mire?
De mégha sikerülne is esetleg agyagba vésni
és kiégetni ,(ogy gyujtunk tüzet?), (mivel bányásszuk ki az agyagot?)
ki fogja tudni 100 év mulva elolvasni?
Szerintem meghökkentő pusztulás lenne.
Gondoljatok csak bele , nincs közlekedés sem ,
felbomlana a központi irányitás is.
A falvak megpróbálnák megvédeni magukat ,az
éhező vándorló városi lakosoktol.
Iszonyu öldöklés a kajáért. Néhány nap alatt
elfogyna minden.
Az élemiszer raktárak körül kis hatalmi gócok
alakulnának.
Gondolom aztán csak beállna valami egyensuly,
beindulna valami egyszerü mezőgazdasági termelés ,
de az is csak a minimumon.
Számitogép? Telefon? 1000 év mulva!
Gondoljatok csak bele , még a gabonát sem tudnánk
learatni , és akkor még hol vagyunk a kenyértől.
szerintem seperc alatt elszabadulna a pokol. először is, egy csomó ember betegségben meghalna, köztük én is. ránk szabadulna mindaz, amit tárgyainkkal és civilizációnkkal úgy-ahogy féken tartunk: indulatok, hisztéria, agresszió, mindez óriási méretekben, mégiscsak sok-sok ember esne elég hamar kétségbe, már ha képes mit kezdeni magával egyáltalán. a nagy, kétségbeesett tömegek nyilván bárkit-bármit (pl érvet, ésszerűséget) kellő uszításra szemrebbenés nélkül letipornak, indulatban nincs hiány lsd fent. véletlenszerű, hogy mi marad meg a nagy zúzás után. a kérdés inkább az, hogy mi mindent kell túlélnie.
Emlékeztetőül a kezdeti feltételek: kezdetben SEMMILYEN (!!!)tárggyal, géppel, használati tárggyal nem rendelkezünk (kivétel: saját ruházat). Nincsenek városok, közművek. Nincs egészségügy, nincs. Akkor mi az amivel rendelkezünk? Hatmilliárd emberi agy a tudásával.
Nos, az én véleményem kicsit lesújtó lesz.
Első napok: pánik. Következő néhány nap: káosz, anarchia, ami az éhséggel egyre növekszik (furcsa dolgokra képes az ember ha nem jut élelemhez). Eszeveszett kutatás meglévő ehető/iható természeti források után. Heteken belül alultápláltság, járványok. Polgárháború - kicsit furcsán hangzik ez a szó itt (igen,botokkal,kövekkel).
Szerény becslésem szerint a népesség lecsökken az eredeti 10 % alá 1 éven belül.
És ezután?
Néhány kérdés amin elindulhatnánk:
-Kik maradnak életben?
-Mi az első tárgy, amit elkészítünk?
Szerintem egy fegyver(bot,husáng stb.). Gondoljon csak bele mindenki, mielőtt elhamarkodottan válaszolna.
-Milyen módon szerveződne újjá a társadalom?
-Nagy vonalakban mik az első lépések a technikai fejlődésben?
Pl. menedék/földművelés prioritást élvez
Nagyon jó meglátásnak tartom a tudás elfelejtésének problémáját.
Tc.Boad Bandi
Mert nem tuddsz példát, szerintem nem támasztja alá,hogy így is maradjon.A meg osztottság,és az erő egyensuly is tudomásomszerint valaminek a szükségszerűsége.
Alapvetően mondjuk,elfogadnak egy civilizációban valamijen termék bevezetését,ezt a terméket nem tudják korlátlan számban és időben biztosítani, normál dolog,hogy rivalizációhoz vezet(és ha ilyenkor merül fel,az erő egyensúly az már elég gáz).Szerintem az erő egyensúly fenttartása már több energiát vinne el mint a megoldásra való törekvés.
Ammit írsz számomra a rivalicáció szökségség szerű elfogadása, számomra meg a technologia és a gondolkodás fejletlensége,amiből kiutat kell találni.
Most úgy látom a "civilizáció" fogalom nekem azt jelenti,kényelmesebbé,érdekesebbé tenni az életet,s ha az viszályára fordul nem kellő előre látás miatt,hát az legfeljebb érdekes.
u.i.:ezt a pusztulatív dolgot,nem értem, fejtsd ki légyszives.
sniff
Írod:"Gondolom "ritkán" alatt a nem elég fejlet civilizációt érted."
Nem! Inkább azt, hogy eddig ismert történelmünk során nem volt rá példa (sem idöben, sem térben). A "békés" lehetőség mint írtam, amolyan "metastabil" állapotnak tekinthető. A "fejlettség" mindössze a "nem békés" út (erőszak) módozatait befolyásolja (fizikai, jogi, gazdasági, ideológiai, információs, ...).
Mivel véleményem szerint egy rendszer élő voltának posztulatív tulajdonsága, hogy életbenmaradási esélyeit (lehetőségei szerint)maximalizálja, így vagy igen nagy kockázatot (globális külső fenyegetettséget) vagy igen nagy nyereség reményét (tangenciális növekedés) kell feltételezni ahhoz, hogy a Föld népességének tartósan a "béke" lehetőségére esélye legyen.
Másképp az erőforrások feletti rendelkezés "újrafelosztása" lokálisan növeli az életbenmaradási esélyeket, amennyiben nem vezet szükségszerű pusztuláshoz (pl.: kis létszám vagy kölcsönös (had)erő egyensúly következtében).
Szerintem eleg nehez megmondani, hogy kb. hany ev alatt sikerulne a mai szintre eljutni, erdemes lenne szetszedni, hogy konkretan milyen lepeseket kene megtenni.
A tudas nem hiszem, hogy elveszne, mert biztosan lennenek vezetok, akik tudjak, hogy a legfontosabb epp a tudas megtartasa. Es ha mar sikerul leirni, akkor mar nem lenne problema.
Szerintem a demokracia eloszor megvalosithatatlan lenne, de eleg gyorsan bekovetkezne, ugyanis az emberek emlekezeteben benne lenne...
Arrol eddig nem volt szo, hogy mi meg eleg motivaltak lennenk, de a kovetkezo generacio? Akik ezekrol meg nem is hallottak? Egyaltalan elhiszik-e, hogy ilyen szint megvalosithato? Hiszen 100 evvel ezelott nehez lett volna valakinek elmagyarazni, hogy miert jo, ha a lakasaban egyszer szamitogep lesz...
S miért olyan egyértelmű, hogy ugyanazon az úton járna az emberiség, csak gyorsabban, lépcsőfokokat kihagyva. Az nem lehet, hogy lényeges kérdésekben teljesen másképp fejlődnénk?
Nem tudom ittazüti, a feladatot milyen kezdőfeltételekkel képzelte el, "Robinson" vagy "Malevil" közelítésben, de ez lényeges lehet a fejlődés iránya, és sebessége szempontjából is.
Bizonyos erőforrás - ismeret - népesség egyensúly esetén, kellően elszigetelt helyzetben, elképzelhető akár "bushman" vagy "amazonas" tipusú "békés" lehetőség huzamos stabilitással, de ez is csak "metastabil" állapotnak tekinthető.
Még ebben az esetben is, az elérhető formában rendelkezésre álló, egy főre eső erőforrások mennyiségének ismeretek és tevékenység általi növelésének/növelhetőségének lehetősége, illetve a tevékenység (vagy annak hiánya) következtében való csökkenésének ismert kockázata határozza meg (szerintem) az egyének és közösségek viselkedési/tevékenységi irányait. Ez egyben az erőforrások hozzáférhetőségének folyamatos időbeli biztosítására is kiterjed. Ez pedig ritkán megy békés úton.
Tudomásomszerint nyersanyag készleteink elérését már mi is csak a fejet energia alapu technikának köszönhetjük.
Bár,ottvan az újra hasznosítás.Bár,a fegyverektől,még sosem lett jobb semmi.
kizártnak tartom, hogy elfelejtenénk írni. az írás, akár a képzőművészet, hál'stennek nem igényel különösebb tech. felszereltséget - már a nagyon korai emberre jellemző - és ez az a tudás, melynek talán a legtöbb ember birtokában van. szerintem a fejlődés mozgatója pontosan az a tényező lenne, mely sokak szerint a legnagyobb veszélyt jelentené az eszközök nélkül maradt emberiségre, a harc a fennmaradásért. oké, nagyon gyorsan milliárdok pusztulnának el, de valszeg gyorsan kialakulnának a kisebb-nagyobb területi hatalmak, erőközpontok is.
amiben biztos vagyok: egy éven belül lenne működő tűzfegyver a földön. talán egy hónapon belül is.
Szerintem LamaXX és neruda járnak a legközelebb az igazsághoz. Primitív technikai színvonalon(azért balták egyből lennének) csak néhány tízmillió embert tudna eltartani a föld, és ezek a legprimitívebb népek közül kerülnének ki. Ha a tudást le is írnák a "tudósok" hamar kihalnának és néhány embberöltővel később talán már az új papok őriznék a "Bibliákat" és senki nem tudná meg, hogy mi van bennük. Írni elfelejtenénk és talán újra kellene építeni mindent. De szerintem a legideálisabb esetben is legalább 500-1000 év kelene a mai szinthez.
Nem lenne olyan rózsás a helyzet, mint ahogy itt lefestitek többen is. Az eredeti felvetés az volt hogy még a szerszámok is eltűnnének életünkből.
Ahhoz, hogy 6 mrd polgártársunk kis hasát megtömhesse és elégedetten böfghessen bizony szükség van a modern technika vívmányaira. magyarán nem lesz elég kaja. Azzal fogjuk kezdeni hogy egymás torkának esünk, a szűkös erőforrások megszerzése érdekében.
Azzal kellene kezdenünk, hogy újra szerszámokat gyártsunk magunknak. Itt a bökkenő. Tudja valaki hogyan kell magas vas taralmú ércet keresni, esetleg rézércet? van néhány geológus aki tudja, de akor előkell szedni azokat is akik tudják hogyan kell belőle kinyerni a vasat. Persze nem lehetne Martin kemencébe, vagy nagy kohóba rakni, hanem fa tüzeléssel megoldani(faszén is jó de ahhoz találni kell egy szénégetöt :( ), agyag kemencében.
És még csak ott tartunk hogy egyszerű szerszámokat próbálunk kreálni, miközben egymást gyilkolásszuk az étel miatt.
Egy szó mint száz nulláról kezdve gyorsabb lenne a fejlődés, de 1-1,5 ezer évet igénybe venne.
Szerintem talan 100 evet sem kellene varni.
Azert sem mert mig az elozo korokban egy-egy talalmany a letrejottet kovetoen meg igenyt is kellett tamasszon addig itt az igeny mar megvolna azok hasznalatba vetelere. De ez csak a legcsekelyebb erv.
Nyomosabb indok viszont, hogy az emberek tudnak mit kell 'feltalalniuk', tehat a K+F nem vonna el jelentos idot es energiat a termekek letrehozasanal.
Egy pelda: A villanykortenel nem kezdenenk el egy rakat embert a dzsungelekbe vezenyelni mint azt edison tette volt hanem 'tudnank', hogy a szénszál az gagyi es a wolfram a 'tokeletes' megoldas. Vehetjuk a nyomdaszatot is. Nem tokolnenk olombetukkel hanem mindjart ramennenk a foto-offset technologiara.
Gozgepet is vsz. csak atmeneti idore es kenyszerusegbol alkotnank amig nincs mas ami elvegezze a munkat.
Valoszinuleg sok dolog nem pont ugy lenne kivitelezve mint ahogy erededetileg lett de ez a fo iranyvonalat nem nagyon befolyásolná. Ez a nyersanyagok rendelkezesre allasanak fuggvenye volna es az eppen alkalmazhato technikai szinvonalé.
Gramofon vs. CD lejatszo. Hogy egyszerubb az igaz viszont van koztes technologia a hang rogzitesere es visszajatszasara. Ez mindenkeppen uberelne a gramofont. Az elektronika ipara azert viszonylag konnyen megteremtheto a semmibol. Ezt jol bizonyitja a mikroelektronika rohamos fejlodese is. Amit az ember elert ossszessegeben annak nagyobb reszet a mult szazadnak koszonheti. Ezen belul is a fo szerep az elektromossage.
Egyenaramot fejleszteni pedig mar egy gyerek is tud.
Velemenyem az, hogy olyasmi lenne lathato, hogy egyes technologiak medencehosszal elhiznanak mas technologiak mellet a fontossag fuggvenyeben.
Az epiteszet (kulonosen a magasepiteszet) valoszinuleg lemaradna a kommunikacioval szemben. Elsodleges helyre kerulne viszont egy olyan agazat amely ma eleg szamkivetett. Ez pedig az adattarolas es rendszerezes. Szoval amit ma jobbara konyvtaraknak hivunk.
Nem biztos, hogy nem készitenének gramofont, lássuk be, sokkal egyszerűbb szerkezet, mint a CD lejátszó. Szerintem inkább a kezdetleges gramofont hagynák ki, és egyből annak egy fejlettebb verziójával kezdenék, ami mondjuk annak idején tiz év fejlesztést és kisérletezést igényelt.
Ez a jó szó, kevesebb időt és energiát kellene befektetni a kutatásba. Itt nyernénk sok-sok évet.
De pl. a szoftvermérnökök sajnos elmehetnének a sunyiba, és ezen a példán keresztül valóban bekövetkezhet a tudásvesztés, hiszen ha igaz, hogy 100 év múlva születne meg az első számitógép, ők addigra már sehol sem lennének. Leirhatják ugyan a tudást az elkövetkezendő nemzedékek számára, de a nem közvetlen tanitásról nem állitanám, hogy ugyanolyan hatékony. 100 év alatt a nyelvezet is megváltozhat annyira, hogy nehezebb megérteni a papirra vetett szavakat.
Más: Mi lenne pl. az ügyvédekkel?
