A középkori Angliában az emberek nem szexelhettek, csak a király jóváhagyásáva (kivétel a királyi család). Mikor egy család gyereket akart a királyhoz kellett fordulniuk kérelemért, aki küldött nekik egy táblát, amit az ajtóra kellett kitűzniük, amikor házas életet éltek. A táblán ez állt:
Fornication Under Consent of the King. ( F. U. C. K. )
a szent-grallal kapcsolatban inditunk hamarosan vitaforumot az alabbi cimen, gyertek ti is gondolat-ebreszto temakkal, kerdesekkel! Belefer templomos lovag es szk. tema is...:)
http://dartonita.hyperboards2.com
ui: bocsi, hogy mast reklamozok es ha offtopicnak erzitek
Hello Mindenki!
Egy kis segitségre lenne szükségem!Vagyis inkább kettöre.
Tudja valaki ki volt az a pápa aki megtiltotta a holtestek boncolását?(kb1200 körül de lehet hogy tévedek)Utána elég macerás dolog volt az egyetemeknek is szerezni a diákjaiknak.
És ez mikor volt? valamint hol lehetne utána nézni szerintetek?
És volt egy pápai rendelet ami megtiltotta a lovak vágását és fogyasztását a keresztényeknek.
Mindkét dolgot olvastam valahol de nem emlékszem hol is mindent átnéztem már de nem jutok semmire.
Sokat segitene ha valaki tud valamit.
Na, mivel nagy a türelmetlenség:
Úgy tudom, a "nem" kialakulása latin eredetre nyúlik vissza, és terjedt el. Ezért majdnem minden nyelvben hasonlatos, n-el is kezdődik. pl. non- not, no, nein, nyet,nem stb.
Az "igen" viszont nincs a latin nyelvben, tehát hiányzik a közös eredet. Nem is hasonlít a különböző nyelveken(kivéve az azonos nyelvi gyökereket) pl. yes, si, da, ano, ja, igen oui (ezt nem biztos, hogy így írja a francia) stb.
Ami meg az elöző kérdéseket illeti:
Elöljáróban:
Az ókori Egyiptomban nem volt ritka a családon belüli házasság.
2. XI. Ptolemmaioszról van szó, aki nem sokkal élte túl felesége(Benerike) halálát, mert a fellázadt nép betört a palotába, és szó szerint széttépte.
1. Az ezutáni uralkodót, XII. Ptolemaioszt "hívták" flótásnak, mert csak a dorbézoláshoz, és a fuvolázáshoz értett. Érdekes módon (a rómaiaknak köszönhetően) mégis 30 évig "uralkodott".
A művészi fuvolajátékának köszönhetően maradt rajta a "szerencsétlen flótás" elnevezés.
A kapcsolat : ugyanaz az uralkodócsalád (nem apa-fiú)
Mielőttmegmondom a válaszokat, egy egyszerűbb kérdés (nem igazán ide tartozik, de eszembe jutott, és...)
Tehát: Mint tudjuk, a "nem" szó a világ sok nyelvén hasonló. De az "igen" már nem. Miért?
tönkre megy:
"...megszégyenítésre ítéltet felrakták...kivégzendő halálraítélt hajtotta a buksiját..."
Apai nagyapáméknál ezt a kifejezést arra használták, ha egy bútor,szerszám,vagy valami más használhatatlanná válik és eltüzelésre kerül. Ahhoz, hogy be tudják rakni a kályhába, fel kellett aprítani. Ez általában az aprítófejszével történt. Mivel kövön kicsorbul a fejsze, földön meg nem áll meg az aprítandó anyag, az üllő egy fatönk volt.
Nem.
Itt két személyről van szó, és valamilyen kapcsolat is van köztük.
Még várok egy-két napot, és megmondom a megfejtést. Aztán asszem elfelejtem a topicot.
1. "szerencsétlen flótás"
honnan ered?
Segítségül: van kis kapcsolata a másik kérdéshez:)
2. Ki volt az az uralkodó, aki feleségül vette unokatestvérét, egyben mostoha anyját, majd 19 nap után meg is gyilkolta?
Mellesleg a tönkre menés esetén a házasság/vállakozás stb. befuccsol, azzal vége. Talán ezért van, hogy szvsz talán nemcsak annak a tönknek van köze a szólás eredetéhez, amelyre a megszégyenítésre ítéltet felrakták, hogy jobban lehessen látni, hanem ahhoz a tönkhöz/tőkéhez is, amelyre a pallossal kivégzendő halálraítélt hajtotta a buksiját. Hm?
Hogy ontopic is legyek:
"... A képviselőház és a főrendi ház közös bizottsága tehát megbízott három nagy tekintélyű történészprofesszort, hogy számítsák ki az ünnepség esztendejét. Mind a három tudós a honfoglalás és az Árpád-kor szakembere volt: Szabó Károly, Pauler Gyula és Salamon Ferenc. Külön-külön töprengtek és számoltak, külön-külön adták le a bizottságnál eredményeiket. És mind a három nagy hírű tudós más-más eredményre jutott 892 és 898 között. Tehát a parlamentnek kellett okosnak és hitelesnek lennie. Ki is találták a megoldást: a három évszámot összeadták és elosztották hárommal. Vagyis a tudósok eredményeinek középarányosát iktatták törtvénybe, mint a honfoglalás hiteles dátumát.
Ez a szám volt, és maradt a megemlékezés hiteles - hiszen törvényben kimondott - dátuma."