Én is szívesen foglalkozom alkotással, ezért végzős pszichológia hallgatóként a szakdolgozatomban is ezt a témát járnám körbe: a művészek személyiségvonásait kutatom. Ahhoz, hogy a dolgozatom megszülethessen, a segítségüket kérem. Minél több képzőművész kitöltésére lenne szükségem. A kérdőív 10 percet venne igénybe, anonim és semmiféle kötelezettséggel nem jár, miután elküldik. Nagyon köszönöm!
AHA érzés, Az élet maga, Lenyűgöző, Magával ragadó, Álomvilág, Misztikum, Emlékkép, Fokozatosan elmúlik, Túl élénk, Harsány, Szürreális, Markáns színek, Meseszerű, Félelmetesen torz, Hegyes-sarkos, Szörnyek, Nincs teljes arc, Kedvesség, Vidámság, Mélység, Csend, Játékos, Szeretet...
Ha már Japánnál (is) jártunk, akkor ezúton szeretném felhívni a figyelmet, hogy van most Bp-en 1-2 szép kortárs képzőművészeti kiállítás. További akiállítások: http://www.art-area.hu/exhibitions.php
Tisztelt Uraim (Hölgyeim)!
Meglehet, nem emide kéne kérdésemet intézni, ám t'án mégis, s ha mégsem, úgy bizonyára elirányítanak éngem...
Áll a xiv. kerületben, a Kassai téren egy 17 emeletes toronyház, valamiféle technológiai különlegességet rejt magában szerkezetileg, de nem t'om, mi a csudát...
Nos, tiszteletteljes kérdésem az, hogy mi a csudát?
Köszönöm szépen!
Már több mint egy évszázada folyik a munka a világhírű katalán építész, Gaudí befejezetlen mesterművén a barcelona-i Sagrada Familia katedrálison. A munkálatok felgyorsítására és a költségek csökkentésére az informatikát hívták segítségül. hvg.hu cikk >>>
Ezek szerint tulajdonképpen a bambusz tetőszerkezetek alakították ki a későbbi tetőformákat....
Nagyon érdekes, azt gondoltam volna, hogy esetleg a gyakori esőzésekhez lesz valami köze, vagy esetleg valamely természeti jelenség "leutánzásaképp" jött létre, illetve alakították ki.
Minden jót nektek, 1ébként tetszik a topic :) Összegyűjtöm még számomra az 5 legkedvesebbet.
Japán hagyományos építészetében (csakúgy, mint a művészetében) két fő irány különböztethető meg. A shinto és a buddhista építészet. Az első shinto szentélyek (i.sz. IV. sz) tetője zsúpfedésű és nem íves, hanem egyenes. A buddhizmus kínai közvetítéssel jutott el Indiából Japánba az akkor már fejlett kínai templomépítészet importálásával együtt a VI. században. Sok jellegzetes különbség mellett megjelent a hajlított formájú, mázas cseréppel fedett tető is.
A kínai tető ívelt vonala a bambusz tetőszerkezet maradványa.
A japán és a kínai tetőszerkezetek között azonban jelentős különbség van. A kínainál például az eresz mélysége jóval kisebb, és a tető vonala élesebben hajlított, a japán tető ívelése lágyabb és finomabb.
- Vajon a japán építészetben az ívben visszahajló tetőformák kialakítását mi késztette? Mi az eredendően meghatározható alap?
- Hatalmi vagy inkább időjárásban keresendő a megoldás? vagy egyszerűen valamely természeti forma adoptálása a tetőszerkezetek kialakításában? Vagy valamely sajátságos építőanyag formája határozta meg elsődlegesen?
Sajnos ezzel kapcsolatban eddig nem nagyon találtam információkat. Tippek vannak, esetleg ha valamelyiktek többet tudna, kérem világosítson fel földünk eme érdekes építészeti jelenségéről.