|
|
www.kisember
 2012.07.30
|
|
0 0
93
|
Mikolai Bertics Mihály:
CSILLAG AZ ÉGEN...
– 10 –
Ha kérdi a szél – zúg felettem –
lomb lengetve, hol vagyok?
Mondjátok, hogy halni mentem...
mondjátok el, csillagok.
Szikraösvény visz az Égbe,
– viszem jónak, rossznak árát –
hajam beolvad a mélybe,
ahol csak a sötét jár át.
Kis csermelyben csörgedezik
vérem – amit áthat a vágy;
öröklétnek útját járva,
patak vizét itatja át.
Húsom lassan löszszé mállik
– fű nő dúsan serkedezve –
enyém a Föld rejtett mélye,
s a temetők hosszú csendje.
Csontom, mint a kihűlt láva
szikla-röggé kövesülhet,
mélyen a fák alá vetve
– az Úr Napján sem kerül meg –.
Ha kérdi és zúg felettem,
a lenge szél, hol vagyok?
Mondjátok, hogy halni mentem…
mondjátok el, csillagok. |
|
www.kisember
2012.07.27
|
|
0 0
88
|
Mikolai Bertics Mihály:
Delelő
- Képek a Túrhátról -
Ruhát facsar két menyecske,
de a bokor silány, gyatra,
s ki-ki látszik fehérségük
egy-egy röpke pillanatra.
Űzi a vér fakók fattyát:
bencák-kanászt, korpás-kondást,
délőnél a summáslányok
sarlóskezét szorongatják.
Dudorkeblű, sulykos szüzek
fürdőznek s a fehér dombok
csikósbojtár lajbiján is
feszítik a fényes gombot.
Ficánkol a bíró lánya,
- sűrűn viszi a sóskorpát -,
rojtos-gatyás gulyáslegény
locsolgatja liliomját.
Se bú, se kár a juhásznak;
míg az ürük vízre járnak
cangára hajt hodálytőben
tüzesvérű boszorkákat.
|
|
www.kisember
2012.07.27
|
|
0 0
87
|
Mikolai Bertics Mihály:
Szőke Túr
Szőke Túr,
habos Túr,
portalan útja nyúl,
kanyarog lapályon,
bánatos határon.
Csobban a víz, táncol,
megcsillan,
ficánkol.
Lassacskán elcsobog,
folytában
sír, zokog.
Kavarog mentében,
gyötrelem keblében,
takarják keservét
bozontos rekettyék.
Takarja bánatát
szomorúfűzfa-ág.
Látja,
hogy fút árván
föntről
a szivárvány,
ívet fon föléje,
csobbanós ölére.
Hullik a párája
reszketeg álmára.
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
