Szerintem meg nem baromság. Vannak, akik szeretnének házasságot kötni, amelyen sírig tartó szövetséget értenek. Nekik a polgári kötés nem jelent semmit. Miért kellene elmenniük külön az anyakönyv vezetőhöz. Ehhez annyi kell, hogy azok az egyházak, ahol a házasságkötés komoly dolog, vagyis van valamiféle felkészítés, kapjanak lehetőséget arra, hogy az egyházi házasságkötés után x napon belül a megfelelő adatokat jelentsék be az állami anyakönyvi hivatalban. Ezen túl minden más maradna a régiben.
A jobbiknak annyi esélye van rá, hogy ezt keresztülnyomja a fideszen, mint f!ngnak a forgószélben.
Merthogy a) a fidesz nem szavazná meg, mert a fidesz volt az ötletgazda, tehát nekik kell benyújtaniuk, csak most nem érnek rá, mert még új pontokon agyalognak, meg különben is itt a választás b) ők is rájöttek, mekkora baromságot mondattak Dojcs Tompival.
Offként megjegyzem, hogy ezt a nagyívű ostobaságodat betettem a pafférves topicba. Megérdemli, hogy ott szerepeljen, akkora gáz. Utólagos köszönet érte! :)
A felvetés helyes és azoknak, akik a kisebb állam mellett kardoskodtak az elmúlt években, kutyakötelességük kiállni efféle célok mellett, hiszen ez is csak azt mutatja, hogy az álmaik és vágyaik meghallgatásra találtak.
Most hogy a rokonságomban is volt egy válás - csak a polgárit bontották fel jogi úton - az egyház szerint még mindig házasok és azok is maradnak életük végéig és nincs semmilyen jogi vonzat.
Hogyne lenne, a katolikus egyház elismeri a különélést, és megfelelőképp szankcionálja.
Nem vagyok járatos ebben a kérdéskörben, ezért bátorkodtam volt kérdezni. Nem szégyen az, ha valaki nem foglalkozott ezzel soha, inkább kérdez azoktól, akik otthon vannak benne. :)
Mik? A lelkiismeretin kívül természetesen.... Lehet hogy hülyén hangzik a kérdés, de tényleg nem látom, mik lennének azok. Főleg, hogy felbonthatatlan, mert amit Isten ugye összeköt.... Most hogy a rokonságomban is volt egy válás - csak a polgárit bontották fel jogi úton - az egyház szerint még mindig házasok és azok is maradnak életük végéig és nincs semmilyen jogi vonzat. A megkötéséhez csupa olyan dolog kell - keresztlevél, első áldozás, bérmálkozás, keresztény hit, mittudomén - ami polgárjogi értelemben semmit nem jelent. Akkor?
Ebből is látszik, hogy micsoda virulens baromságok pattantak ki annó Dojcs Tompedli (meg persze a szeretett Vezér) agyából. Akkor is jól elkérődztek rajta a népek, most is el fognak.
:-) át fog a nem tetszőkön, mint helyteleneken siklani :-)
Kell az egyháznak az egyházi esküvő, lévén ott esketteti fel a jövendő barik beszolgáltatására a feleket :-((( Ha fogy a nyáj, gyengül az életszínvonaluk... volt már ilyen, s nagyon remélem lesz is...
én antiklerikális ateistaként nem értem, miért ne ismerhetné el az állam az egyházi esküvőt. szerintem semmi értelme el nem ismerni. ha valakinek ez kell, hadd ne kelljen 2x 2féleképp esküdnie.
Én azt gondolom, fontos lenne valamiféle felkészítés a házasságkötés előtt.
Egyrészt előzőleg a kellő megismerése a másiknak, ez persze nem könnyen szabályozható, illetve a család szerepoe lenne ez.
Ha a házasságkötés előtt lenne egy alapos előkészítés, ami azért az egyházi esküvő előtt nagyrészt meg van, akkor nagyobb tekintélye lenne a házasságkötésnek, és meg lehetne előzni sok válást.
Bár látszólag nem ide tartozik, de újra beszélnek sokat a "családon belüli" erőszakról. Az idézőjel oka a rssz elnevezés, mert a legtöbb eset nem a klasszikus családban történik, hanem a különféle együttélésekbe.
Sajnos az okokat nem nagyon akarják vizsgálni.
Ugyanis akkor arra kellene válaszolni, hogy hogyan lehetne alkalmazkodni megtanítani embereket, hoyan lehetne felkészíteni a problémák normális megoldására.
És ebben segíthetne a házsasságra való felkészítés, persze akkor, ha nem sok évi együttélés után mennek el az anyakönyvvezetőhöz. És persze, ha kellő ismeretség után döntenének úgy a fiatalok, hoyg együtt akarnak élni, nem néhány hónapot, nem addig, amig kellemes, hanem egy egész életen át.
Emlékszem, gyerekkoromban kicsit mások voltak az esküvők (falun nőttem fel). Akkoriban egy jó lagzi délelőtt 10 körül kezdődött, ebédig mindenki a sok régnemlátott ismerőssel dumálgatott. Kora délután elindult a nászmenet a <i>templomba</i> (na most lebuktam mint rottenbiller), utána kezdődött a mulaccság. :)
A hivatalos állami esküvőről gyerekként annyi fogalmam volt hogy minden lagzin a fiatal házasulandó pár és a két tanú(!) eltűntek egy órára, a kérdésemre pedig anyámék nevetve közölték hogy csak elmentek az anyakönyvvezetőhöz és a fényképészhez, de nemsokára már jönnek is vissza...
Néhány éve egy kedves barátom házasságkötésén voltam tanú. Hétfő reggel kilenckor történt a jeles esemény, kb. 10 percig tartott, és 11-re már együtt mentünk tárgyalni Biatorbágyra. A polgármesteri hivatal portás nénije megkérdezte mikor beléptünk: Esküvőre jöttek? A feleség: Nem, csak házasságkötésre…
Senki nincs arra kényszerítve hogy tücsköt-bogarat elvigyen a hivatalos állami szertartársra. A szombati esküvő után még akár rákövetkező hétfőn is lehet anyakönyvvezető elé járulni egy rövidke igen-re. Feltéve ha a felek addig kibírják válóperes ügyvéd nélkül.