Jut eszembe! (vagy hová is...)
Valahová már beírkáltam a fantasztikus névtalálmányt, miszerint: "Waterloo szeszes ital" és kész, semmi cicó. Több helyen is láttam ezt a folyékony akármit, kisebb-nagyobb üvegben árusítva, lehet, hogy a gyártó már sejtett valamit? :-))
üdv,
Ghanima
Elismerem, hogy alkoholgyártási technológiában nagy vagy, node szocialista gazdálkodásban nem annyira. Ha ugyanis a rothadó hagymát kidobják, az veszteség, káló. Ha viszont beledarálják a cefrébe, akkor az már "önköltségi áron beszerzett alapanyag", még akkor is, ha egyetlen köbcenti alkohol sem lesz belőle... Úgyhogy hidd el nyugodtan, nem egyedül láttam és tudtam :-((
Attól tartok, nem megy a névre való italás (Freud papa beszólt, bocs), szóval utalás. Tessünk tudomásul venni, hogy az Adias, Adios stb. kínaipiaci tornaszerkók ugyanúgy perhatáron vannak (na meg a Panasoanic :), saját nevet kell "befuttatni".
Azt hiszem, hogy hosszú, boldog, permentes agyrombolást tesz lehetővé, ha bármilyen *jellegű* is az anyag, arra legfeljebb igen enyhe utalás történjen, az is jobb, ha tartalmi, mint formai.
A jó kis Egri Medoc (ritka finom édes vörösbor volt anno, ritka kivétel, ha édes vörösről van szó, kivéve, ha a nők a téma ;-) is átalakult Egri (egerkörnyéki?) Medinává, a "Med" megmaradt, igaz, a minőség is lelohadt egy kicsit... De így nem kellett pereskedni.
Mellesleg ha ügyesek vagyunk és az általunk kiagyalt nevet kezdik használni a szeszgyárak, akkor az első kiagyaló (ha az index precíz backupokat is készít ;-) szerintem előállhat a szerzői jogigényével, és ez ugye nem filléres üzlet ;-))))))))
Krumpli, kukorica? Moldova legújabb könyvében akkor találó a "mezőgazdasági szesz" kifejezés... :-)))) De amúgy alapesetben kukoricából whiskyt, krumpliból vodkát (az alkoholmentes vodka meg a krumplileves... :-))))) szokás csinálni, nem? Amúgy én meg Győrben jártam szeszgyárban, ott a fő alapanyag a melasz, azaz ami visszamarad a cukorgyártáskor - és aminek köszönhetően a gyár 200 méteres körzetében baromi büdös van - abból desztillálják le a piát...
Szíves engedelmeddel ezt hadd ne higgyem el.
A pálinkafőzéshez csak olyan cefre használható, amelyben cukor is van kezdetben (az alakul át alkohollá), az általad felsoroltak zöldségek egyike sem ilyen (a krumplinál kicsit más a helyzet, ott a keményítőt alakítják át előbb cukorrá, majd a cukrot alkohollá, de házilag ebből sose lenne pálinka). Vagy annyi cukrot kéne belerakni a cefrébe, hogy az már nem érné meg. Bizonyos cukorfok alatti léből ugyanis nem lehet pálinkát főzni, ha belezöldülsz, akkor se.
Azt elhiszem, hogy a rohadt gyümölcsöt belerakták, de a zöldséget nem hinném.
Szóval kisüsti pálinkát sem lehet mindenből főzni. Ha gondolod, tudok adni szeszfőzde-címeket, a főzdés elmondja neked személyesen mindezt, ha nekem nem hinnéd el. Igaz, ehhez utaznod kell mintegy 150 km-t (meg ugyanennyit vissza). Voltam már úgy ott, hogy visszaküldte a cefrét, mondván, hogy ebből nem lehet pálinkát főzni.
Pivovar,
Teljesen igazad van, amit a leendő név kiválasztásának szempontjáról írsz. De a topicbeli ötletek nagy részét nem kell komolyan venni...
Pancho,
Mindkettőnknek igaza van, mert a krumpli és a kukorica az alkoholgyártás két legfontosabb alapanyaga. Én azért írtam kukoricát, mert a gyár, amit egyszer nekem bemutattak (Szabadegyházi Szeszgyár, jelenleg Hungrana Kft.) kukoricára "épül". Amúgy a párlat nem jó ötlet, hiszen pont az a lényeg, hogy nem (gyümölcs)párlatról van szó, hanem mesterséges aromával és vízzel "dúsított" ipari szeszről.
Pancho. Jobbára egyetértünk, de a végén úgy tűnik, mégsem.
Ha nem borpárlat, hát seprőpárlat. Nem erről van szó. Név kell. Magyar név, és nem álinka (ami amúgy egész frappánsan tükrözi a dolog leglényegét ;-).
A többiek figyelmébe is: a vegykó, pálesz stb az fiatal-szleng/primitív-szleng és a világ minden kincséért sem (de, azért igen ;-) fogja a szeszipar azokat a neveket választani, amit a VADO (very advanced drinker's organization), a 60 tájiak (vagy azok, akik odavannak ugyan az anyagért, de a sznobéria is bódítólag hat rájuk) nem értenek és tán nem is vesznek.
Az új névnek utalnia kell a tartalomra, de egyetlen szándékolt betűvel sem szabad arra utalni, hogy a pálinkához köze van.
Gondolná az amatőr azt, hogy a Bourbon az ugyanúgy whisk(e)y: csak Amerikában csinálják ;-)
Vagy harminc évvel ezelőtt Nagyvásártelepen dolgoztam, ott volt a Zöldért szeszfőzdéje is.
Hát ne tudjátok meg, mi minden volt a Zöldért Kisüstinek nevezett féregirtóban... Mesterséges aroma nem volt benne, de rothadt hagyma, káposzta, krumpli, meg amit még össze lehetett söpörni...
Ezért volt olyan "fenséges" hétmérföldes "illata".
Tudtommal jórészt inkább krumpliból.
De ma láttam egy jót (boltban, tehát már létezik): párlat (konkrétan az volt: törköly párlat). Ezek már tudnak valamit :-)
A kávé mintájára: Instant Pálinka vagy NesPálinka, vagy üdítőitalok mintájára: Pálinka Light (a szlogen pedig az lenne: "Maximum Íz - No Gyümölcs"). Miután az etilakoholt jórészt kukoricából készítik, lehetne pld. "Barack Ízű Kukoricalé" (esetleg kukoricaszesz, rövidítve kukesz): "Fél deci vegyeskukesz rendel!"
Téves.
A kisüsti minden olyan pálinka neve, amelyet gyümölcsből, lepárlással (és nem hidegen, tiszta szesz + aroma keverésével) állítanak elő. A nevét a kis üstről kapta (ami persze nem annyira kicsit, tudtommal 200 liter cefre a minimum, amit kifőznek).
Más kérdés, hogy mostanában az aromásokra is ráírják, hogy valódi kisüsti (mondjuk) szilvapálinka. Ez szimplán a vásárló becsapása.
Nade - amennyire én tudom - a kisüsti a vegyesgyümölcs pálinka megnevezése. De maga az italcsalád megnevezése is érdekes. Ugyebár azt mondják rá, hogy "égetett szesz", esetleg "tömény". De ha megnézzük a zárjegyet: szeszesital zárjegy. Na ezen igazodjunk ki... :-))))
Eddig még ez a legjobb (persze az enyémet kivéve :-) - mármint hogy a "kisüsti pálinka" nevet kéne levédetni a valódi gyümölcspálinkáknak, a pálinka nevet meg az összes többinek).
A seprőpálinka nem borpárlat, a konyak meg konyak. Maradjunk ennyiben. Legalább idegen szavakat ne vegyünk át. Van nekünk elég bő termésünk szeszesitalok (a bor meg a sör is az!) megnevezésére hazai földről is.
Naszóval, csak az lehet pálinka, whisky, vodka, brandy/cognac, rum, stb., amit tényleg eredeti alapanyagából pároltak le? Akkor legyen mondjuk "szesz", vagy inkább, hogy precízek legyünk, etilalkohol és a jelző, hogy mit akar utánozni. Valahogy így:
Bajok csak ott keletkeznek, ahol "felesbe" van, tehát egy része kommersz szesz, másik fele pedig echte. Ezt úgy kéne körülírni, hogy "barackpálinka-etilalkohol-keverék..."
Aha. És a szeszes szőlőről hogy döntenéd el, hogy bor-e vagy törkölypálinka, esetleg seprőpálinka, netán konyak? Mert ezek mind szőlőből vannak.
Aki a kommunista borokat szidja, annak meg elárulnám, hogy akkor a szarabb minőségű borok is szőlőből készültek, legfeljebb nem kezelték őket megfelelően (vagy a nagyon gyengéket aromával javították - ezt most is megteszik, a félédes és édes vörösborok mind ilyenek, de a félszárazok egy része is, a fehéreknél kicsit más a helyzet). Viszont a vörösbor nem azért vörösbor, mert jó viszonyt ápolt a komcsikkal meg a vöröskatonákkal. A színe miatt nevezik így.
A tablettás bor már az új rendszer szülötte (1988 óta ami van, napjainkig).
Nem a metil a baj, az inkább csak a házi főzésnél jöhet be (rézeleje), hanem hogy nejlonból van (semmi természetes eredet).
Ahogy a bor járt volna a kommunizmusban: nincs szüksége a tőkére!
Mert a "keritésszaggató" egy általános becenév minden erősebb valódi és műpálinkára, a 100% szilvából készült pálinkának sem derogál ez a becézés. Sőt!!:-)) És akkor megint ott tartunk, hogy pálinka ügyben zűrzavar a fejekben, és infarktus a fidesz szivekben:-))
Egyébként nem értem, miért nem lehetne korrekt módon pl. vegyes gyümölcs izű pálinka utánzat,
pontosan feltüntetve a műaroma mellett, hogy miből készült a szesz tartalom.(burgonyából,takarmányrépából vagy tuningolt pétisóból:-)) )
A.