Üdv Emberek! Kíváncsi lennék a véleményetekre az alábbiakkal kapcsolatban.
A minap elgondolkoztam egy bizonyos dolgon.
Lehet, hogy nem nagy szám, de azért leírom, mert adok a véleményetekre!
Akkor nagynehezen bele is kezdenék.
Tudjuk egyebár, hogy a fény sebessége 300000km/másodperc. Ha felnézünk az égre a csillagokra, akkor nem a mai valós "képüket" látjuk, hanem a több ezer, millió esetleg milliárd évvel ezel?tti valójukat és pozíciójukat, mert ugye id? amíg a fény a FÖldre jut. Mondjuk rednelkezünk pár száz év múlva egy olyan szupertávcs?vel amivel közeli és távoli csillagokat és bolygóikat tudjuk majd nagy pontossággal és felbontással vizsgálni.
Es, ha majd megnézzük egy másik naprendszert ami pl. 1000 fényévre van és esetleg találnák ott életejelt is akkor feltehetjük magunknak azt a kérdést, hogy vajon ez a faj, most (1000 év múltán) is létezik e vagy találgathatunk.
Tfh létezik 65 millió fényévre egy olyan naprendszer amelynek egyik bolygólyán fejlett,értelmes lények "uralkodnak". Ezeknek van egy olyan nagyfelbontású hiperszupertávcsövük amelyet a naprendszerre ill. a Földre szegeznek. Mit látnak? Minket, vagy a dinoszauruszokat, vagy éppen azok kihalását, akár a meteorkatasztrófát? Egyszer majd, mikor már képesek leszünk legy?zni a világ?r nagy távolságait és eljutunk 65 milló (+ az "mostantól" eltelt id? alatt megtett fény útja) fénynévre (modjuk a jöv?ben már létez? térváltással vagy egyéb módon) és lesz egy a Hubble ?rteleszkópnál egy milliárdszor nagyobb felbontóképesség? (rádió)távcsövünk akkor talán majd saját múltunkra deríthetünk nemkevés fényt. Mondhatni egyenes adás a dínókról! Minél messzebbre megyünk a világ?rben annál régebben történ eseményeknek lehetünk (kissé megkésve) tanúi. Akár a naprendszer kialakulása vagy bármi ami ma még (vagy akkor) kétséges (elég a hipotézisekb?l).
Ezt kihasználva, tegyük fel a következ?t: legyen két pont a világegyetemben. A és B. Távolság több (ezer)fényév. Ha van egy ?rhajó ami példámban gyorsabban halad mint a fény sebesség akkor, az A ponttól B felé haladván az A pontoto vizsgálva az id? visszafelé pereg, de persze csak látszólag, és a B pontot tanulmányozván pedig az id? el?re felgyorsul ez is persze látszólagosan. Az látszólagus idó vissza és el?reutazás az ?rhajó sebességét?l függ. B hez közeledve a "j?v?be" utazás megáll mikor elérjük B pontot. Bugyután fogalmazva A-hoz képest fényt el?zünk meg és B hez képest pedig fordítva.
Ha pedig fénysebességgel haladnánk A ponttól, és tekintetünket az A pontra szegenénk (mindegy hogy ez lehetetlen ekkora sebességnél) akkor az id? az A ponton látszólag megállna.
És akkor most képzeljünk el A pont és B pont helyére egy-egy bolygót, naprendszert. Nagyon érdekes.
De tekintsüönkmost el, hogy még nem létezik ilyen sebesség? utazás és nincs még ilyen optika sem.
ÜDV
NAGY ZOLTÁN (ZERGE)
UI: Steven Spielberget kéne bíztatni...
