Ez a Krisztus Magyarországi Egyháza egyértelműen egy vallási diktatúra. Ráadásul ezt elég ügyesen próbálják leplezni, formális jogi keretekkel. Ezekkel megtévesztő és képmutató módon a demokratikus keretek látszatát keltik kifelé. Például van szavazás a költségvetésről és a gazdálkodási beszámoló elfogadásáról, de az ezek elfogadásáról tartott szavazásokon mindig "kötelezően ajánlott" igennel szavazni. Persze lehet 1-2 tartózkodás, de soha sem lehet azt érezni, hogy számít, hogy ténylegesen elfogadod ezeket vagy sem, a lényeg, hogy formálisan, képmutatóan fogadd el, és szavazz igennel. És ha nem értesz egyet, akkor ezt elmondhatod négyszemközt egy erre a célra kijelölt embernek, akinek az a feladata, hogy megmagyarázza, hogy miért nincs igazad. :) Számomra elképesztő, hogy el tudják hitetni a tagokkal azt, hogy ez vallási, jogi, és erkölcsi szempontból helyes, és igazságos, nem képmutató, nem megtévesztő és nem hazug.
Ezeknek a jogszabályoknak nem az volna a céljuk, hogy formálisan csináljanak valami hasonlót azok, akiknek be kell tartani, hanem az, hogy adjon némi demokratikus keretet ezeknek a szervezeteknek, azért, hogy a tagok ne lehessenek teljes elnyomás alatt. Hisz ezek a szervezetek elvileg nem a vezetőikért vannak, nem róluk, az ő akaratukról és teljhatalmukról kellene, hogy szóljanak, hanem arról, amiért ezeket a szervezeteket papíron alapítják. (A tagokért és azok önkéntes, közös vallásgyakorlásáért.) De amint látjuk, minden jogszabályt ki lehet játszani.
Ha valakit érdekel, hogy a Krisztus Magyarországi Egyháza hogyan működik mint szervezet, azt legjobban az ICOC = International Churches of Christ működése alapján lehet megérteni. Mert a KME az ICOC része. Ha valaki tud angolul annak az alábbi youtube csatornát tudom ajánlani: International Churches of Christ
Ha valakit érdekel, hogy a Krisztus Magyarországi Egyháza hogyan működik mint szervezet, azt legjobban az ICOC = Inernational Churches of Christ működése alapján lehet megérteni. Mert a KME az ICOC része. Ha valaki tud angolul annak az alábbi youtube csatornát tudom ajánlani: Inernational Churches of Christ
Te jártál a Krisztus Budapesti Egyházában? Én is jártam ott. Amerikai prédikált, de fordították. Én régen voltam, kb. 10 éve, és szinte csak fiatalok voltak. Mindenki öltönyben, kosztümben volt, úgy látom hogy a szép öltözet nem az hogy elvárás, de illdomos. Úrvacsora is volt, gyönyörű poharakban felszolgálták mindenkinek, lehetett választani bor és szölőlé között. A dícsőítés során mindenki énekelt, én is, de mindenkinek nagyon szép hangja volt. Nekem túlzottnak tűnik ez a gyülekezet, abból a szempontból, hogy az én gyülekezetem: Biblia Szól Gyülekezetbe járnak középosztályból, van ott hajléktalan, van ott multimilliomos, szegény ember, üzletember, diák, háztartásbeli, melós, diplomás, és nem számít ha nem énekelsz hangosan, és nem gond ha nem vagy elegáns, csak ne legyél elhanyagolt. Bár a nők nálunk is adnak magukra. Visszatérve a Krisztus Budapesti Egyházához, többnyire fiatalokból állt, és szimpatikusak voltak nekem, külön találkoztam is két lánnyal, beültünk valahova. Volt olyan, hogy nők napja, oda is elmentem, és ott fiúk, férfiak szolgáltak ki bennünket, nőket; koktélt ittunk, ettünk is. Meghívtak esküvőre is. Csodálatos volt. Annak ellenére, hogy nem ismertem az ifjú párt, még én is könnyeztem. A Várban volt megtartva, a Hadtörténeti Múzeum vadásztermében, és a mennyasszony káprázatosan szép volt, kb. 10 méter hosszú ruhában, zenére nyílt meg egy hatalmas ajtó, minden pontosan megvolt koreografálva, és olyan volt mint egy tündérmese. Soha nem felejtem el ezt az esküvőt. A gyülekezetre visszatérve, én inkább maradok a sajátomnál.
En is jartam nalatok, meg nagyon regen. Nem vagyok benne biztos, hogy ugyanaz a gyulekezet - en az FMH-ban voltam. A gyulekezet neve viszont Krisztus Budapesti Egyhaza volt. Egy amerikai predikalt es a fordito se nagyon tudott magyarul, de szerencsere beszelek angolul, igy ertettem mit mondanak. Nevekre mar nem emlekszem sajnos. Lehet, hogy ez akkor egy masik gyulekezet?
Csak arra emlekszem, hogy nem engedtek, hogy nok predikaljanak, es csak egy ferfival egyutt lehettek vezeto poziciokban. Ez akkor ugy ledobbentett. Ez tenyleg igy van? Vagy felreertettem?
Szóval, én (Krisztus Egyházának tagja) ezért tartom fontosnak, hogy felekezettől függetlenül örüljek minden drága keresztény testvéremnek, és bátorítsak minden tesómat, aki tesóm a hitben.
Az egyház mindig is bűnös emberekből állt. Akik igyekeznek mindig megtérni, de sosem lesznek tökéletesek. Ettől függetlenül sok, helyen sok egyházban sok jó tanítást tanítanak, és sok klassz dolgot csinálnak sok keresztény egyházban. Ezért írtam már korábban is azt, hogy egyénekben érdemes gondolkodni, nem egyházakban, mert Isten is egyénenként ítél minket, nem csoportosan. Nincs értelme egyházakat összehasonlítani, vagy bizonyos rossz tapasztalatokat egyházakra általánosítani. Azt tartjuk magunkról, hogy követjük Krisztust és keresztények vagyunk, ami nem zárja ki, hogy mások is ezt teszik. Meggyőződésem, hogy az evangéliumhirdetést az elveszett emberek felé való szeretet, és Isten felé való hála kell, hogy motiválja, nem széthúzás, vagy valamiféle versenyszellem.
200-éve nem új "gyülekezetalapítás"ról volt szó, hisz nem új gyülekezeteket alapítottak, illetve a missziós lelkesedés és tevékenység "a világ megevangelizálása" a Visszaállítási/Ébredési mozgalom fellángolása előtt és után is folyamatos volt az 1800-as években, és hangsúlyosabb, mint napjainkban. Ez egy mozgalom volt Lásd: (ébredési mozgalom) ami nem 1-új gyülekezet alapításából állt, hanem tömegeket lelkesített fel és ragadt magával. Baptisták, metodisták presbiteriánusok stb. összefogásával. Lásd: http://en.wikipedia.org/wiki/Second_Great_Awakening Ezért hívják „Második nagy ébredés”nek is (Second Great Awakening)
Írok neked egy kis vallástörténetet:
"Az 1779-es amerikai forradalom fényében az új keresztény nemzedék olyan egyházat kívánt, amely demokratikus elvekre épül és megadja a jogot az egyszerű embereknek, hogy maguk olvassák és értelmezzék az Újszövetséget. Célja a reformáció, illetve reformok helyett a bibliai kereszténység és egyházi gyakorlatok teljes visszaállítása. A korra jellemző volt egy általános elégedetlenség a reformáció által elért eredményekkel. A mozgalom a hitvallásokat, mint tanult emberek spekulációit elvetette és a papság uralmát visszautasította. Európában skót baptisták, Amerikában ökumenikus alapokon indult (B.W. Stone, Thomas Campbell és fia Alexander Campbell) A Stone és Campbell család vissza akart térni az újszövetségi egyház primitív egyszerűségéhez, elhagyva a felekezeti megosztottságokat. Hangsúlyozva a gyülekezetek függetlenségét, a hívők bemerítését, az újszövetségi vének és diakónusok mintáját az egyház vezetésében, a papság és a laikusok közötti különbség eltörlését, és a Bibliát tartották a keresztény hit és életgyakorlat egyetlen forráskönyvének.
Szóval megint hangsúlyozom, kezdetben nem arról volt szó, hogy "ne legyünk baptisták" hanem egymással összefogva a hitvallásokat, mint tanult emberek spekulációit akarták eltörölni. A Bapristák, a metodistákkal és egyéb keresztényekkel fogtak össze.
Egyébként a V.M. baptistái nem teljesen "ugyanazt vallották" mint a klasszikus baptisták, például a Restaurációs mozgalom keretén belül fedezték fel újra a biblia tanításában a tanítványság fogalmát, aminek lényege, hogy Krisztus személyesen tanította, és képezte tanítványait. Valamint nem csak hitet várt el tőlük, de Istennek való engedelmességet is, valamint különféle kihívások elé is állította őket: Pl. a gazdag ifjúnak azt a kihívást adta, hogy adja el minden vagyonát és ossza szét a szegények között stb. De nem csak Krisztus, de Pál is képezte tanította a tanítványokat például "maga mellé vette" Timóteust. Lásd: Timóteushoz írt II. levél 3,10 - "Te azonban követőjévé lettél az én tanításomnak, életmódomnak, szándékomnak, hitemnek, türelmemnek, szeretetemnek, állhatatosságomnak,".... 1Kor 11,1 - "Legyetek követőim, mint ahogy én Krisztus követője vagyok." -mondta Pál.
Hit vagy cselekedetek? És az engedelmesség Krisztus tanításának?
A reformáció előtti filozófus-teológusok által megzavart, azokra reakciós reformátortok, cselekedet fóbiáját is helyre tette a Visszaállítási mozgalom, ugyanis Krisztus a "hit vagy cselekedet" dilemma helyett hit és engedelmesség tanítása, helyreállításra szorult, hisz e tanítás nyilvánvaló mindannyiunk bibliájában. János evang. 8/31 "<A name=31 Így szólt akkor Jézus azokhoz a zsidókhoz, akik hittek benne: "Ha ti megtartjátok az én igémet, valóban tanítványaim vagytok; <A name=32 megismeritek az igazságot, és az igazság megszabadít titeket." -Az angol még jobban kifelyezi mert azt írja: "If you continue to obey my teaching then you are truly my followres. Then you will know the truth . And the truth will make you free" -Szóval úgy fogalamaz: Ha folyamatosan engedelmeskedtek az én tanításomnakakkor igazi követőim vagytok.... Hagyományok emberí tanítások, spekulációk eltörlése.
A helyes tanítás visszaállításának részét képezi olyan vallásoskodó tanítások elhagyása melyek a bibliában nem találhatóak meg: pl.: az 1800 as években is voltak és ma is vannak olyan egyházak melyek alaptalanul, azt tanították, hogy a tánc bűn. Ezzel ellentmond a biblia tanításának lásd: 2Sám 6,5 - "Dávid és Izráel egész háza pedig szent táncot járt az ÚR színe előtt mindenféle ciprusfa hangszernek, citerának, lantnak, dobnak, csörgőnek és cintányérnak a kíséretével."
Szóval míg kezdetben (1800) -as évekre jellemzőbb volt a különféle keresztény mozgalmak összefogása, később az 1900-as évekre inkább általánosan jellemzőbb volt az keresztény vallások egymástól való elhatárolódása. Ebben az időszakban válltak kölön a mozgalom külön egyházközösségekre, aszerint, hogy karizmatikus vagy nem, van e az istentiszteleten hangszerhasználat vagy nincs (1906) stb... Manapság inkább megint az együttműködés, és ökomenizmus, és a keresztény egyházak közötti összefogás kezd hangsúlyosabb lenni.
Ez megfigyelhető a Visszaállítási mozgalom jelenkori egyházainál is. Lásd:
http://www.restorationmovement.org/ Restoration Movement Internet Portal
http://www.restorationunity.com/ Restoration Unity Visszaállítási-egység. A mozgalom különféle irányzatainak együttműködése -közös honlap] http://www.mun.ca/rels/restmov/ Restoration Movement
Azt írtad:"Tehát hitbeli különbség nincs köztetek és a baptisták között, "csak" annyi, hogy ti lelkes(ebb)ek vagytok"
Válaszom:Szerintem nem lehet, és nincs is értelme általánosítani, se összehasonlítgatni egyházakat. Vagy tulajdonságokat csoportokra általánosítani. Nálunk is van, aki lelkes, van aki kevésbé, van aki komolyan veszi a Krisztus tanításainak való engedelmességet, van akinek ez kevésbé megy jól. Az, hogy valaki csak „vasárnap keresztény” vagy az istentiszteleti részvételen kívül is komolyan veszi a kereszténységét nagyobb mértékben múlik az egyénen mint az egyházon.
Azt írtad: „Ez indokolja egy újabb egyház létrehozását?”….. "Tehát hitbeli különbség nincs köztetek és a baptisták között,”
Válaszom:Szerintem jó ha egyre több új keresztény gyülekezet alapul/jön létre, és minél többen hirdetik a kereszténységet. Lehet, hogy vannak hitbéli különbségek, de a baptisták is tesóink a hitben, és nem a különbségekre kell összpontosítani, hanem a közös pontokra. Nekem például az egyik legjobb barátom, egy olyan hívő, aki egy vidék baptista egyházban lelkész. Nem budapesti, de néha felutazik Budapestre, egyébként meg telefonon és emailban tartjuk a kapcsolatot.
Azt írtad :"Ettől még nyugodtan maradhattak volna az egyházalapítók (lelkes) baptisták..."
Válaszom: Hangsúlyozom még egyszer, hogy 200-éve a Restaurációs mozgalmak fénykorában sem új egyházalapításról volt szó, olyan értelemben, hogy új felekezeteket akartak volna létrehozni, mert abban az időben Amerikában a különféle keresztény csoportok sokkal jobban együttdolgoztak mint ma, és összefogtak például a missziós buzgóságban. Szóval nem arról volt szó, hogy onnantól kezdve elítélték volna vagy ellhatárolódtak volna a baptisáktól.- Majd megkeresem az egyháztörténelmi könyvben erről szóló részt. -De mégegyszer hagsúlyozom, hogy e mozgalomökomenikus alapokon indult. El akarták törölni a felekezeti megkülönböztetettségeket. Méghozzá azért, mert maga a biblia ítéli el a pártoskodást. LásdI.Korintus 1/10- "A mi Urunk Jézus Krisztus nevére kérlek titeket testvéreim, hogy mindnyájan egyféleképpen szóljatok, és ne legyenek közöttetek szakadások, hanem ugyanazzal az érzéssel és ugyanazzal a meggyőződéssel igazodjatok egymáshoz. Mert azt a hírt kaptam rólatok, testvéreim, Khloé embereitől, hogy viszálykodások vannak közöttetek. Úgy értem ezt, hogy mindenki így beszél köztetek: "Én Pálé vagyok, én Apollósé, én Kéfásé, én pedig Krisztusé." Hát részekre szakítható-e Krisztus? Talán Pál feszíttetett meg értetek, vagy Pál nevére keresztelkedtetek meg? .... " - Az 1800-as évek tábori összejövetelein részt vettek metodisták, baptisták, karizmatikusok, presbiteriánusok egyránt, és olyan milleriták akikből később világvégeváró adventista mozgalom jött létre. De pl. B.W. Stone a Visszállítási mozgalm másik szintén befolyásos alakja például presbiteriánus volt.
Szóval én szeretem minden tesómat (aki tesóm a hitben) felekezetektől függetlenül. Egyébként nézd meg, hogy a ELTE Lágymányosi Campus Déli épület-ében "Kutatás a Biblia eredete után" –címmel szervezett előadásunkat a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetséggel együttműködve szervezzük lásd: http://biblia.jesus.hu/ Szóval, az egyház hivatalos neve és szervezeti keretei ilyen szempontból nem sokat számítanak, ha ők is hisznek Krisztusban, és igyekeznek a hitük szerint keresztényként élni, akkor meg tudjuk találni a közös pontokat. És nagyon lelkesítő és inspiráló tud, lenni ha az ember nagyban tudja látni, hogy Isten hogyan dolgozik a saját gyülekezetén kívül is emberek, testvérek életében.
Azt írtad:"Tehát hitbeli különbség nincs köztetek és a baptisták között, "csak" annyi, hogy ti lelkes(ebb)ek vagytok"
Válaszom:Szerintem nem lehet, és nincs is értelme általánosítani, se összehasonlítgatni egyházakat. Vagy tulajdonságokat csoportokra általánosítani. Nálunk is van, aki lelkes, van aki kevésbé, van aki komolyan veszi a Krisztus tanításainak való engedelmességet, van akinek ez kevésbé megy jól. Az, hogy valaki csak „vasárnap keresztény” vagy az istentiszteleti részvételen kívül is komolyan veszi a kereszténységét nagyobb mértékben múlik az egyénen mint az egyházon.
Azt írtad: „Ez indokolja egy újabb egyház létrehozását?”….. "Tehát hitbeli különbség nincs köztetek és a baptisták között,”
Válaszom: Szerintem jó ha egyre több új keresztény gyülekezet alapul/jön létre, és minél többen hirdetik a kereszténységet. Lehet, hogy vannak hitbéli különbségek, de a baptisták is tesóink a hitben, és nem a különbségekre kell összpontosítani, hanem a közös pontokra. Nekem például az egyik legjobb barátom, egy olyan hívő, aki egy vidék baptista egyházban lelkész. Nem budapesti, de néha felutazik Budapestre, egyébként meg telefonon és emailban tartjuk a kapcsolatot.
Azt írtad :"Ettől még nyugodtan maradhattak volna az egyházalapítók (lelkes) baptisták..."
Válaszom: Hangsúlyozom még egyszer, hogy 200-éve a Restaurációs mozgalmak fénykorában sem új egyházalapításról volt szó, olyan értelemben, hogy új felekezeteket akartak volna létrehozni, mert abban az időben Amerikában a különféle keresztény csoportok sokkal jobban együttdolgoztak mint ma, és összefogtak például a missziós buzgóságban. Szóval nem arról volt szó, hogy onnantól kezdve elítélték volna vagy ellhatárolódtak volna a baptisáktól.- Majd megkeresem az egyháztörténelmi könyvben erről szóló részt. -De mégegyszer hagsúlyozom, hogy e mozgalomökomenikus alapokon indult. El akarták törölni a felekezeti megkülönböztetettségeket. Méghozzá azért, mert maga a biblia ítéli el a pártoskodást. LásdI.Korintus 1/10- "A mi Urunk Jézus Krisztus nevére kérlek titeket testvéreim, hogy mindnyájan egyféleképpen szóljatok, és ne legyenek közöttetek szakadások, hanem ugyanazzal az érzéssel és ugyanazzal a meggyőződéssel igazodjatok egymáshoz. Mert azt a hírt kaptam rólatok, testvéreim, Khloé embereitől, hogy viszálykodások vannak közöttetek. Úgy értem ezt, hogy mindenki így beszél köztetek: "Én Pálé vagyok, én Apollósé, én Kéfásé, én pedig Krisztusé." Hát részekre szakítható-e Krisztus? Talán Pál feszíttetett meg értetek, vagy Pál nevére keresztelkedtetek meg? .... "
Az 1800-as évek tábori összejövetelein részt vettek metodisták, baptisták, karizmatikusok, presbiteriánusok egyránt, és olyan milleriták akikből később világvégeváró adventista mozgalom jött létre. De pl. B.W. Stone a Visszállítási mozgalm másik szintén befolyásos alakja például presbiteriánus volt.
Szóval én szeretem minden tesómat (aki tesóm a hitben) felekezetektől függetlenül. Egyébként nézd meg, hogy a ELTE Lágymányosi Campus Déli épület-ében Kutatás a Biblia eredete után –címmel szervezett előadásunkat a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetséggel együttműködve szervezzük lásd: http://biblia.jesus.hu/ Szóval, az egyház hivatalos neve és szervezeti keretei ilyen szempontból nem sokat számítanak, ha ők is hisznek Krisztusban, és igyekeznek a hitük szerint keresztényként élni, akkor meg tudjuk találni a közös pontokat. És nagyon lelkesítő és inspiráló tud, lenni ha az ember nagyban tudja látni, hogy Isten hogyan dolgozik a saját gyülekezetén kívül is emberek, testvérek életében.
Bár megszívlelendők endi szavai, természetesen nics semmi baj azzal, ha valaki tanulni akar, képezni szeretné magát, s nyilván ő sem így gondolta. Ez a mai világban tkp. elengedhetetlen, hiszen olyan gyorsan fejlődik a világ, hogy akármilyen területen is dolgozol, ha naprakész akarsz lenni, állandóan tanulnod, képezned kell Magad. Ha munkád mellett érzel késztetést, tehetséget, ambíciót, én sok sikert kívánok Neked, nem kifogásolható, ha előmeneteledben ez segít. Én inkább arra akartam utalni, hogy kizárólag ezt a csoportot céloztá(to)k meg az első 5-10 évben itt Magyarországon. Ha ez megváltozott, annak örülök, hiszen abban nyilván egyetért(het)ünk, hogy Krisztusnak nemcsak az egyetemisták részére van mondanivalója...:))
Tehát hitbeli különbség nincs köztetek és a baptisták között, "csak" annyi, hogy ti lelkes(ebb)ek vagytok - szerintetek. Ez indokolja egy újabb egyház létrehozását? Ettől még nyugodtan maradhattak volna az egyházalapítók (lelkes) baptisták...
Az, hogy "értéknek tartják a tanulást" azt jelenti, hogy azt, ha valaki belevág akár munka mellett is olyan továbbképzésekbe amin keresztül jobban tudja használni a tehetségeit akár. Jobb munkát vállalhat. Ezenfelül a felsőfokú végzettség megszerzéséhez karakter kell. A tanulás egyuttal karaktert is formál. Nekem is szakmám van, még ha nem is vagyok munkés, nincs diplomám és nem érzem, hogy bárki lenézne, itt Krisztus Egyházában elég szomorú ha más egyházakban vannak ilyen jelenségek. Persze szeretnék tanulni. De elsősorban azért mert nagyon kevés a fizetésem, és ebből nem tudok majd megélni ha egyszer már nem a szüleimnél fogok lakni.
Hogy mi tette indokolttá mondjuk úgy a mozgalom létrejöttét? 1700-as1800-as években a protestáns egyházak központi problémáj a buzgóság hiánya volt. Ez közvetlen összefüggésbe volt a Luther nyomán tanított, "cselekedet fóbiával". Szóval, akkoriban a protestánsok nagyon hangsúlyozták azt, hogy nehogy valaki azt higgye: a cselekedetei által van a megigazulás. De igazából unalmas, élettelen, a gyakorlati élettől elrugaszkodott, főként a teológiai mélységeken kérődző prédikációk, tanítások unalmas, élettelen, más szóval halott vallásosságot eredményeztek. A buzgóság, és az odaszántság hiánya, halott vallásosság, vasárnapi kereszténység. Ezek voltak azok a dolgok, amik miatt buzgó prédikátorok felálltak és azt mondták: én nem ilyen kereszténységet olvasok a bibliámban.
Olyan hatalmas látogatottságú tábori összejöveteleket szerveztek, ahová távoli helyekről lovakkal és szekerekkel érkeztek az emberek. Akik számára sokszor ez volt az év legnagyobb eseménye. Olyan radikális, és gyakorlati kihívásokat is tartalmazó prédikációk voltak, ahol élővé szerették volna tenni a bibliát, például egy esetben a prédikátor szimbolikusan lenézett a pokolba, majd amikor felemelte a fejét látszott az arcán a rémület. Ekkor pl. a pokolról való elvont, nehezen követhető teológia elmélkedés helyett ahalgatóság tagjai jobban közelebb kerültek az üzenet megértéséhez, és nagyobb hatásssal volt rájuk az amiről szó volt. Ugyanígy Krisztus keresztjének élő prédikálása. Aki azon a prédikáción ott volt, úgy érezhette, mintha ott lett volna Krisztus keresztrefeszítésénél. Szóval tömény unalmas teológia rágódás helyett élő prédikáció + a hitélet gyakorlati oldalára is hangsúlyt fektettek.
Ez a mozgalom ökomenikus alapokon indult! Ami nem arra bátorította az embereket, hogy "menjenek" másik gyülekezetbe, hanem inkább arra, hogy ne hangsúlyozzák a felekezethez tartozásukat, hanem mindenhol mindeki térjenek vissza Krisztus eredeti tanításainak való redikális engedelmességhez. Alexander Campbell a Visszaállítási mozgalom egyik fő alakja is tulajdonképpen baptista volt.
Az egyház eredeti megnevezésének visszaállítása a "Krisztus Egyháza" név onnan jött, hogy a bibliában ez olvasható "Krisztus Gyülekezetei" -nem a "reformátusok", vagy "baptisták" név stb. Ez egy apróság, szóval nem megváltás kérdés, de lényeges. Szóval a névváltoztatás célja sem az elhatárolódás vagy a különválás hanem a visszaállítás volt.
Hogy mi tette indokolttá mondjuk úgy a mozgalom létrejöttének? 1700-as1800-as években a protestáns egyházak központi problémája a buzgóság hiánya volt. Ez közvetlen összefüggésbe volt a Luther nyomán tanított, "cselekedet fóbiával" szóval, nagyon hangsúlyozták azt, hogy nehogy valaki azt higgye cselekedetei által van a megigazulás. De igazából unalmas, élettelen, a gyakorlati élettől elrugaszkodott, főként a teológiai mélységeken kérődző prédikációk, tanítások unalmas, élettelen, más szóval halott vallásosságot eredményeztek. A buzgóság, és az odaszántság hiánya, halott vallásosság, vasárnapi kereszténység. Ezek voltak azok a dolgok, amik miatt buzgó prédikátorok felálltak és azt mondták: én nem ilyen kereszténységet olvasok a bibliámban.
Olyan hatalmas látogatottságú tábori összejöveteleket szerveztek, ahová távoli helyekről lovakkal és szekerekkel érkeztek az emberek. Akik számára sokszor ez volt az év legnagyobb eseménye. Olyan radikális, és gyakorlati kihívásokat is tartalmazó prédikációk voltak, ahol élővé szerették volna tenni a bibliát, például egy esetben a prédikátor szimbolikusan lenézett a pokolba, majd amikor felemelte a fejét látszott az arcán a rémület. Ekkor pl a pokolról való elvont, nehezen követhető teológia elmélkedés helyett közelebb kerükltek ahhoz, és nagyobb hatásssal volt rájuk az amiről szó volt. Ugyanígy Krisztus keresztjének élő prédikálása. Aki azon a prédikáción ott volt úgy érezhette, mintha ott lett volna Krisztus keresztrefeszítésénél. Szóval tömény unalmas teológia rágódás helyett élő prédikáció a hitélet gyakorlati oldalára is hangsúlyt fektettek.
Itt van egy mondat egy vallástörténeti szövegből: Az 1800-as években "...sok millerita vezető a restorációsNew England Christian Connexionnek is vezetője volt. A központi-szervezettség-ellenes restoráció-pártiak hatása következtében a millerita csoportok vonakodtak nevesített felekezetbe tömörülni."
-Ez elég érdekes. Egyébként nem mondtam, hogy nincs különbség köztünk és más egyházak között. De azt gondolom, Isten nem egyházakban, hanem sokkal inkább egyénekben gondolkodik.
Igazából nem szeretnék egyházakat összehasonlítani, más egyházakat kritizálni. Egyébként nem az volt a célja ennek a mozgalomnak, hogy új egyházat hoztunk létre. Pontosan inkább visszatérni a legrégíbbhez. Lásd a wikipédia cikket.
Na, de ha semmi különbség nincs(?) köztetek és mondjuk az említett egyházak között, akkor miért alapítottatok újat? Aki megalapította, miért nem volt jó neki pl. a baptista egyház? A baptista egyház miben tér el az őskereszténységtől szerintetek?
Igazából nem szeretnék egyházakat összehasonlítani, más egyházakat kritizálni. Egyébként nem az volt a célja ennek a mozgalomnak, hogy új egyházat hoztunk létre. Pontosan inkább visszatérni e legrégíbbhez. Lásd a wikipédia cikket.
Nem haragszom, ezek lényeges kérdések. Nem tudod miért lett olyan nagy a betűtípus az előző hozzászólásomnál? Lehet, hogy elállítottam csak nem vettem észre.
Van kb. 15-20-fős állandó tagokból álló "Idősek bibliaköre” ahol nem tudom az átlag életkort, de ősz hajúak, és nyugdíjasok az biztos. Vannak azért szakmunkások, egyébként nekem sincs diplomám, ezen kívül van villanyszerelőnk, dísznövénykertészünk, 1 közterület-felügyeletnél dolgozó, 1 betanított munkásunk, 1 gyógyászati segédeszközboltban dolgozó lány, 1 takarító, van vasutasunk (ő munka mellett progmatot tanul), vannak raktárosaink, cukrászaink, mindig ők csinálják a tortákat olcsón, ha valakinek esküvője van az egyházban. De van Pl.: olyan öregnéni akinek semmilyen végzettsége sincs (a nyolc általánosa sincs meg), és írni sem tud. Az állandó tagok átlagéletkorát ki lehetne számolni pontos adatok alapján, azonban ez sajnos nem áll rendelkezésre. Az Istentisztelet látogatóinak átlagéletkorát nehéz megállapítani, még találgatásokkal is nagy a tévedési arány.