Én is remélem, de ha mégsem, akkor olyanokat kell foglalkoztatni, akik elsősorban magyar szemszögből ítélik meg a történéseket és nem a szomszédaink szájaíze szerint...
Ebben neked mélyen igazad van Géza bátyám, viszont az már rajtunk múlik, hogy ez megváltozzon. A feladat marha egyszerű: csak azt kell tennünk, amit a többi európai nép a saját nemzete érdekében tesz...
Egy adalék; néhány éve Zólyom várában jártunk a feleségemmel, ahol furcsa dologra lettünk figyelmesek. A történelmi múlt relikviái között igen sok magyar és latin feliratú volt, a tárlók magyarázataiban azonban semmilyen magyar eredetre való utalás nem szerepelt. (Szlovák és angol kiírások voltak...)
Egyik kedvencem egy zászló, amely angol magyarázata szerint az 1917-i(?!) szlovák felkelés zászlaja. Érdekes módon a zászló hímzett felirata a következő: Magyar Lövészegylet 1917.
Mindenesetre, ha szlovŕk szomszédaink tovŕbbra is ennyire igyekeznek történelmi feltŕrň munkŕjukban, még megérhetjük, hogy kiderětik, ha nem is ufňk, de az ősszlovŕkok ufňkon érkeztek a Földre egy, ŕltalunk ma mŕr ismeretlen "Szlovaszupernova" nevezetű égitestről, hogy megismertessék az itt élő embereket, igy természetesen primitěv, barbŕr őseinket is, a magasan fejlett szlovŕk civilizŕciň és kultůra ŕldŕsaival... :))
„A magyaroknak nevezett avarok ebben az időben a Dunán túl kóborolva sok szörnyűséget követtek el. Ugyanis a férfiakat és az idős nőket mind egy szálig legyilkolva, a fiatal nőket kéjvágyuk kielégítésére barmokként magukkal hurcolva egész Pannóniát teljesen kiírtva elpusztították.“ (103. old.)
Ismét Kristó, a már többször idézett fércmunkájából. Igaz, ezek nem az ő gondolatai (Fuldai Évkönyv 894. évi bejegyzése), de ő azért nagyon szeret idézni ilyeneket… természetesen csakis a hitelesség kedvéért, mert – ez is csak természetes - ebben az esetben a Fuldai Évkönyv nemhogy hiteles, de MEGA hiteles…
Elhanyagolandó részletkérdés, hogy mondanivalója szempontjából elegendő lett volna, ha csak a következő szövegrészt idézi: „A magyaroknak nevezett avarok ebben az időben a Dunán túl kóborolva sok szörnyűséget követtek el. (…) egész Pannóniát teljesen kiírtva elpusztították.“, de ő egy alapos tudós és nála fő a teljesség, és, természetesen a hitelesség…
Némi aggodalommal várom, hogy mikor fut be a Magyar Külügyminisztériumba a szlovák tiltakozás amiatt, hogy Magyarország durván kisajátítja a nagy szlovák szabadsághős és vezérlő fejedelem, II. Rákóczi Ferenc személyét, s hogy az úgynevezett Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) kitörésének kezdő esztendejének 300. fordulóját nem átallotta Rákóczi Évnek nyilvánítani, s ebben sem a kormányoldal, sem az ellenzék sem talált kivetni valót.
No, jó, meleg van. De higgyék el, nem ez ment az agyamra. Megpróbálom érthetően elmagyarázni.
Rákóczi Ferencke ugyebár I. Rákóczi Ferenc és a nagy kisgazda-politikusról elnevezett Zrínyi Ilona gyermeke, kik is ugyan magyar főurak (-asszonyok) voltak, de elkövették azt a történelmi hibát, hogy gyermeküket Borsi várában engedték megszületni. Borsi, a mai Borša, az egykori Zemplén vármegye területén található, az egykori Zemplén vármegye nevezett része azonban ma a Szlovák Köztársaság területén található, s mindebből kitalálható, hogy Borsi (Borša) szülötte szlovák állampolgár. Nem adjuk II. Rákóczi Ferencet! – mondhatják szlovák barátaink, s ki ne értené meg, hogy ragaszkodnak egy ilyen nemzeti hőshöz, Rumcájsz mellett. (Mi van a hőgutával?! Megmagyarázom.)
Ugyanis a Szlovák Olimpiai Bizottság a székházán elhelyezett márványtáblára fölvésette több olyan olimpiai bajnok (és helyezett) nevét – mint a szlovák sportdicsőség öregbítőit! –, akik annak idején (nyilván kisebb történelmi tévedésnek betudhatóan) magyar színekben aratták világraszóló sikereiket. Így került oda – többek között – Halmay, pardon Halmaj Zoltán neve, aki az 1904-es St. Lous-i olimpián szerzett két aranyérmet (s valahogy meg ne feledkezzünk róla, az előző, 1900-as párizsi olimpián is két-két ezüst- és bronzérmet!), valamint a hadipuska 300 méteres számában az 1912-es stockholmi olimpián győztes (97 körrel!) Prokopp Sándoré. Miért, miért… Egyszerű! A két nevezett úr ugyanis, annak idején, a mai Szlovák Köztársaság területén látta meg a napvilágot. Márpedig a tényekkel nehéz vitatkozni! Ha egyszer valaki a száz évvel később megszületett (a Tiso-féle epizódon talán lépjünk is át) Szlovák Köztársaság területén jön a világra, az bizony szlovák. Ha a Föld Isten kalapja, Szlovákia a bokréta rajta – írta a szlovák Petrovics Sándor (igaz, hogy baj van vele, mert Kiskőrösön született).
Nincs mit tenni, át kell írni a magyar történelemkönyveket. (Megint.)
És a magyar irodalomtörténetet; művészet- és kultúrtörténetet.
Csak találomra, és hogy legyen időnk fölkészülni a legújabb kihívásokra. (Mindezt kellő tisztelettel a Magyar Bálint-féle minisztérium figyelmébe is ajánlom!)
Barátkozzunk meg a román Ady Endrével (született Érmindszenten, a későbbi Mecenţiul falucskában, amely ma a költő nevét viseli; miért is ne, hiszen román), az ugyancsak román Bartók Bélával (szülőhelye Nagyszentmiklós – Sînnicolau Mare), s Szabó Desideriu-Dezseullal (sz. Kolozsvár – Cluj-Napoca). Márai Sándor pedig szlovák, noha cipszer (német ősökkel), hiszen a szlovákiai Košicén született. A festő Mednyászky László is (habár magyar), hiszen ő meg Beckón (Beckov); s hogy a piktoroknál maradjunk: Csontváry Kosztka Tivadarról is le kell mondanunk, fájó szívvel, tekintve kisszebeni (Sabinov) születésére. És Kosztolányi Dezső is mehet vissza szerb fajtestvérei közé, Suboticára (Szabadka).
Kicsit azért fáj a szívem (persze, a hőség!). Hej, „tamburás öregúr”, jó Arany Janko (Nagyszalonta – Salonta, Románia), hej, „jó palóc” Mikszáth Kálmán-Coloman (Szklabonya – Sklabiňa, Szlovákia). „Fáj a földnek és fáj a napnak / s a mindenségnek fáj dalom, / de aki nem volt még magyar, / nem tudja, mi a fájdalom!” – ezt írta egy bizonyos Dsida Jenő nevű román költő, aki 1936-ban még azt hitte szegény, hogy magyar, pedig Szatmárnémetiben született (Hunyadi u. 42. szám – helyesen: Hunedoara) – s ugye, Satu Mare: Románia.
De fel a fejjel! Ki tudja, talán lehet majd alkudozni kicsit (mint Versailles-ban).
Én máris felajánlhatok két cserét: a szerb(horvát) Rákosi Mátyást (Ada – Jugoszlávia, ill. Szerbia), és a horvát(szerb) Csermanek (Kádár) Jánost (Fiume, Rijeka – Jugoszlávia, ill. Horvátország). Tessék! Vihetik. Még meg is köszönöm. (Nem volt bennük köszönet.)
Ismét két „gyöngyszem“ Kristň Gyula: Magyar honfoglalŕs, honfoglalň magyarok“ c. hěrhedt fércmunkŕjŕbňl:
“A magyarokat féktelen éhség jellemezte mindazon cikkek irŕnt, amelyeket sajŕt maguk nem tudtak előŕllětani…” (84. old.)
Miutŕn Konstantin leěrŕsa szerint a magyarok ŕllětňlag nagyon féltek a besenyőktől, ezt ěrja Kristň:
„ ...az itt leěrt epizňd a magyar honfoglalŕst közvetlenül követő évtizedekben történhetett meg, s képet ad arrňl a pŕni félelemről, amely a magyarokat a besenyőkkel valň összecsapŕs puszta hěrére is eltöltötte.“ (145. old.)
Egyre jobban felhŕborět ez a gyalŕzatos könyv. Ezt kaptuk a magyarsŕg egyik legnagyszerűbb fegyvertényének 1100. évfordulňjŕra.
Nesze neked, vakulj magyar!
Idegenek véleménye Árpád ösi népének ösi nyelvéröl
Sir Bowring John (1792-1872)
A magyar nyelv eredete nagyon messzire megy vissza. Rendkívül különleges módon fejlödött és szerkezete visszanyúlik arra az idöre, amikor még a jelenleg Európában beszélt nyelvek nem léteztek. Egy olyan nyelv, mely szilárdan és határozottan fejlesztette magát, matematikai logikával, harmonikus összeilleszkedéssel, ruganyos erös hangzatokkal. Az angol ember legyen büszke arra, hogy nyelve az emberiség történetére és múltjára utal. Az eredete kimutatható, meglátszanak rajta az idegen, különbözö nemzetektöl származó rétegek, melyek összességéböl kialakult. Ezzel szemben a magyar nyelv egy tömör ködarab, melyen az idök viharai a legcsekélyebb karcolást sem hagytak. Nem olyan, mint egy naptár, mely a korral változik. Nincs szüksége senkire, nem kölcsönöz, s nem von vissza, nem ad és nem vesz el senkitöl. Ez a nyelv a legrégibb, a legdicsöségesebb emlékmüve egy nemzeti egyeduralomnak és szellemi függetlenségnek. Amit a tudósok nem tudnak megoldani, azt mellözik, mind a nyelvkutatásban, mind a régészetben. A régi egyiptomi templomok mennyezete - mely egyetlen szikladarabból készült - megmagyarázhatatlan. Senki sem tudja, honnan származik, melyik hegységböl vágták ki ezt a furcsa, bámulatos tömeget. Hogyan szállították és emelték fel a templom tetejére. A magyar nyelv eredete ennél sokkal csodálatosabb tünet. Aki megfejti, isteni titkot kutat, és a titok elsö tétele ez:
Kezdetben vala az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige.
Sir Bowring John (1792-1872) angol nyelvész, irodalmár és gondolkodó több mint száz nyelvet beszélt, köztük a magyart is. Sok magyar költeményt fordított angolra. 1830-ban kiadott egy verseskötetet "Poetry of the Magyars Preceded by a Sketch of the Language and Literature of Hungary and Transylvania" címen, amelynek elöszavában írta az itt közölt megállapítást.
Sir Bowring el volt ragadtatva a magyar nyelvtöl, és észrevette, hogy születése valahol a történelemelötti idök homályában tünik el.
Dudás Rudolf negyven éven keresztül minden nyomot felkutatott, hogy Sir Bowring prófétai meglátásának a nyitját megtalálja. Hamar rájött, hogy ilyen messzi távlatokba visszamenö ösiségben Sir Bowring titkába modern nyelvészeti eszközökkel nem képes betekintést nyerni. Kutatásai eredményeként megállapítja:
"A magyar nyelv korát felbecsülni még megközelítöleg sem lehet; lehet, hogy egykorú a Vértesszölösi emberrel, 350,000 év, vagy még idösebb.
Bizalommal hívhatjuk MAGYAR ÖSNYELV-nek is, mert kezdetben, a Biblia szerint az emberiség összessége egy nyelven beszélt." (Dudás Rudolf, A teremtés ösmagyar nyelve, Szikamber Kör, Vancouver, 1999)
Sir John Bowring (1792-1872) eredeti angol szövege a magyar nyelvröl:
"The Magyar language goes far back. It developed in a very peculiar manner and its structure reaches back to times when most of the now spoken European languages did not even exist. It is an language which developed steadily and firmly in itself, and in which there are logic and mathematics with the adaptability and malleability of strength and chords. The Englishman should be proud that his language indicates an epic of human history. One can show forth its origin; and alien layers can be distinguished in it, which gathered together during the contacts with different nations. Whereas the Hungarian language is like a rubble-stone, consisting of only one piece, on which the storms of time left not a scratch. It's not a calendar that adjusts to the changes of the ages. It needs no one, it doesn't borrow, does no buckstering, and doesn't give or take from anyone. This language is the oldest and most glorious monument of national sovereignty and mental independence. What scholars cannot solve, they ignore. In philology it's the same way as in archeology. The floors of the old Egyptian temples, which were made our of only one rock, can't be explained. No one knows where they came from, of from which mountain the wondrous mass was taken. How they were transported and lifted to the top of the temples. The genuineness of the Hungarian language is a phenomenon much more wondrous than this. He who solves it shall be analyzing the Divine secret; in fact the first thesis of this secret:
'In the beginning there was Word, and the Word was with God, and the Word was God.'
* * *
Giuseppe Mezzofanti (1774-1849)
a nyelvtudományok legnagyobb tudósa, aki élete vége felé ötvennyolc nyelven írt és százhárom nyelven beszélt, ismerve minden hangárnyalatot és nyelvjárást, a következöket mondta egy osztrák költönek:
"Tudja melyik nyelvet tartom az olasz és a görög után, minden más nyelv elött leginkább dallamosnak és a verselés szempontjából a leginkább fejlödésre képesnek? A magyart. Ügyeljen, egy feltündöklö költöi lángész még igazolni fogja nézetemet. A magyarok, úgy látszik, maguk sem tudják, hogy nyelvük milyen kincset rejt magában..."
A következö idézet is Mezzofantitól származik:
"Tudják-e, melyik az a nyelv, amelyet konstruktív képessége és ritmusának harmóniája miatt az összes többi elé, a göröggel és latinnal egy sorba helyezek? A magyar..."(1836)
* * *
Schott Vilmos
"Olyan sok szép lágy mássalhangzója van, például bizonyos hangok oly jólesö jésítése (ny). Magánhangzóit tisztábban ejti, mint a német. Egyaránt képes velös rövidségre és hatásos szónoki nyújtottságra, szóval a próza minden nemére. Összhangzatos felépítése, csengö rímei... és zengö hangjai kiválóan alkalmassá teszik... a költészet minden ágára."
Brockhaus Lexikon
"A magán- és mássalhangzók szép aránya, a hangok finom árnyalása, minden szótag egyenletes és tökéletes képzése és a magánhangzó-illeszkedés harmóniája pompássá és férfiassá teszik ezt a nyelvet."
Romains Jules
"Mivel a magyar nyelvet nem értettem, minden erömmel azon iparkodtam, hogy megérezzem. A színházban, ahol két estét töltöttem, az idegen szavak áradatát nemcsak közönyös zajként engedtem magamra hatni. Tölem telhetöleg figyeltem, amint zenét hallgatunk, vagy helyesebben, amint a vakember végigtapogat egy érmet, hogy legfinomabb körvonalait is megkülönböztesse.
Aztán, mivel jól tudtam, hogy nyelvészeti atyafiság füzi össze a finn meg a magyar nyelvet, emlékezetembe idéztem egyik hasonló kísérletemet, melyet Helsinkiben tettem, s próbáltam rájönni, vajon ez a nyelvészeti rokonság megnyilatkozik-e az én fülemnek érezhetö hasonlóság által. Be kell vallanom, hogy ilyesmit nem észleltem. A két nyelv zenéje külsöleg meröben másnak tetszett. A finn nyelvnek van valami sajátos varázsa: állandóan cseng, mint a drágaköfüzér, melyet egy kéz mozgat a mellen, vagy a fürge csermely, mely kavicsokat görget. Csillingelésében van valami semmihez hasonlítható frisseség. Minden nyelv közül, melyet hallottam, a finn nyel érzékelteti meg leginkább a gyermekkor kellemét, egy ösi tavaszi ünnep vidámságát. Ezzel ellentétben úgy éreztem, hogy a magyar nyelv csupa erö. Nem ismerek ehhez fogható férfias nyelvet. Szenvedelmesen férfias. Az önök szótagjaiban van valami az izmok kemény nekiduzzadásából, néha rekedt és rövid lihegés emeli fel öket, amint a szilaj indulat felemeli a mellkast. Hát én legalábbis ezt éreztem, amit egy másik kísérletem is megerösített, mikor meghitt társaságban elszavaltattam magamnak a klasszikus és jelenkori költészet néhány darabját."
(21 47 145 - Nyelvtan-nyelvmüvelés 306-321 o.)
Barry Dave
"A számítógép-világnak sajátságos nyelve van, akárcsak Magyarországnak. A különbség az, hogy ha elég sok ideig tartózkodik az ember magyarok között, elöbb-utóbb kezdi megérteni miröl is beszélnek..."
(Get With the Program, Reader's Digest, 1996
Gschnitzer Oswald, Heidelberg
"Amikor német barátaim meghallják, hogy megtanultam magyarul, csodálkozni szoktak. Hiszen ök úgy tudják, hogy ez egy rettenetesen nehéz nyelv. Semmi köze a némethez, és több mint harminc fönévesete van! (Itt nyilván egy túlbuzgó nyelvész összeszámolta a fönévi ragokat, a ládába-tól egészen a pávává-ig.) Megnyugtatom öket, hogy ezekben a "fönévesetekben" már az elöljáró is benne van. Melyiket nehezebb megtanulni, a -ba, -bet vagy az in + accusativot? Ami pedig a rokonságot illeti, az igaz, hogy a magyar és a német szavak, néhány kivételtöl eltekintve, nem hasonlítanak egymásra. De az összetett szavak és az állandó kifejezések igen! Aki valaha próbálta megértetni magát Angliában a német Sackgasse szó szerinti fordításával: sack alley, az igazán értékelni fogja a magyar zsákutca szót. Hasonlóan kézenfekvö a német auf der Hand liegend (kézenfekvö) fordítása. Egyébként, szoktam folytatni, a magyarban csak három igeidö van, nincsenek nemed - a feministák paradicsoma! -, és a helyesírás fantasztikusan egyszerü.
Ennyit a reklámból! Magunk között bevallom, hogy magyarul tanulni mégsem fenékig tejföl. Például igaz-e, hogy csak három igeidö van? Ha lovastul és karácsonykor külön fönévesetek, akkor kotorászik, olvasgat, zuhog mind külön igeidök! Hiszen hasonló szemléleteket fejez ki így a magyar, mint a francia a híres-hirhedt imparfait-jával (befejezetlen cselekmény) és az angol az I will have been, having been, having had-féle dadogásával!
A magyarul tanulónak különös ínyencfalatok a hangulatfestö szavak.
Megszámolhatatlan seregük keresztülballag, -baktat, söt -hömpölyög a magyar nyelv birodalmán. (Kevésbé finomkodva azt is mondhatnám: nyüzsögnek benne.)
Magyar-német szótáramban ezek nagyrészt nem találhatók meg, nyilván azért, mert túl sokan vannak. Hát forduljunk segítségért a Magyar Értelmezö Kéziszótárhoz! Az például a retyerutya szót a következöképpen magyarázza: cókmók, motyó. Már a menni, járni hangfestö rokonai, barátai és üzletfelei önmagukban véve megtöltenének egy egész szótárt. Így fölszerelkezve,egyetlen szóban le tudjuk írni valakinek a járásmódját, és ezzel együtt elmesélhetünk sok érdekes dolgot az illetö életkoráról, testi- és lelkiállapotáról, jelenlegi kedvéröl és annak okáról. Söt, egy kis nyelvérzékkel és némi rosszindulattal még hitvese hüségére is tehetünk célzást.
Hasonló kifejezöerejük van az úgynevezett ikerszavaknak. Ilyen például a retyerutya és cókmók mellett a huzavona. Nézzük csak meg ezt a szót fönt említett forrásunkban: "Valaminek az elintézésében ellentétes szempontok érvényesülése miatti halogatás." Persze csodálatos, hogy a magyar egy-egy Grimm-mesét el tud mondani egyetlen szóban, ám a magyarul tanulóknak a feladatát ezzel aligha könnyíti meg.
Remélem, az aligha szót jól használtam. Az efféle szavakkal mindig bajban vagyok. Írjunk csak föl egy kis szótárt: de = igen, dehogy = nem, dehogynem = igen. Tulajdonképpen egyszerü: mínusszor mínusz az plusz. Csak beszéd közben egy kissé nehéz mindezt végiggondolni: Nemde? - Hogyisne! - mondja most alighanem megvetöen az Olvasó.
Az szokták mondani, hogy a magyarok túl kevesen vannak. A magyar igekötökröl viszont ezt nem állíthatnám. Vegyük például a mosni ige nagycsaládját: mosni, megmosni, elmosni, felmosni, lemosni, kimosni, bemosni... és ez még csak a vérszerinti rokonság; csatlakozik hozzá a beházasodott mosogatni, és mosdatni is, az összes rokonukkal együtt. Föleg az el/meg ikerpárt tévesztem el gyakran, bár szerintem inkább ök tévesztenek meg engem. Durva tréfa ez, mert például megpatkolni és elpatkolni mégsem ugyanaz.
És ha végre elhatározta (vagy meghatározta) az ember, melyik igekötö kell neki, még azt is el kell döntenie, hová rakja: el kell dönteni,eldönteni kell, vagy kell eldönteni? Döntse el a kedves Olvasó! És ezzel máris rábukkantunk a soron következö nehézségre.
A magyar nyelv legszigorúbban örzött titka a szórend. Még a saját feleségem sem árulta el. Ö azt mondta, hogy a magyar szórend szabad. A tankönyvemben olvastam egyetlenegy egyszerü szabályt. Csak az a furcsa, hogy azzal nem találtam el többször a helyes szórendet, mintha nem olvastam volna. A kivételek ugyanis nem voltak benne a könyvben, mert túl bonyolultak. A magyar nyelvmüvelö irodalomban meg azért nem találhatók meg, mert egy magyarnak úgysem okoz nehézséget a szórend.
Aztán egy könyvtárban végre kezembe akadt egy magyar nyelvtan németek (persze még a keletnémetek) számára. A könyv végefelé, két oldalon - kiemelés nélkül összezsúfolva - ott voltak a kivételek. Azóta nem láttam a könyvet. Nyilván a magyar titkosszolgálat rájött az árulásra és eltávolította...
Kis híján elfelejtettem a kiejtésröl panaszkodni. Az indogermán beszélö minden szónak csak a hangsúlyos szótagját ejti hosszan, a többit többé-kevésbé elnyeli. Ezért persze idegesíti: a magyar ragaszkodik ahhoz, hogy minden szótagot tisztán ki kell ejteni. Néha még éppen a hangsúlyos elsö szótag rövid, a többi pedig hosszú. Ezeket fordított szavaknak nevezném, például fehér, kerék. Aztán vannak még a gépfegyver szavak, mint az elengedhetetlen, a fékezö szavak, mint hólapátolás. Persze akad még sok más kemény dió, például a tárgyas igeragozás, az egyes szám használata a számok után, az ny és a ty kiejtése, és így tovább. És ez jól is van így, mert ami olyan érdekessé és vonzóvá teszi a magyar nyelvet, az éppen a gazdagsága és az egzotikussága, egyszóval: a nehézsége.
(Nehéz-e a magyar nyelv?, Tárogató, Vancouver, 2001 március, 29. o.; eredetileg az "Élet és Tudomány"-ban jelent meg)
A szerzö német matematikus és sakkozó. Magyar felesége indíttatására 1989 öszétöl kezdett magyarul tanulni. Látszólag csipkelödik a nehézségeken és furcsaságokon, de sok szépet és érdekeset talált legdrágább nemzeti örökségünkben, ösi magyar nyelvünkben.
Teller Ede
Teller Ede ugyan nem idegen, de figyelemreméltő, amit mondott a magyar nyelvről Pakson: "... új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar."
(Mai Nap, Budapest, 1991.9.)
Az alábbi idézet Patrubány Miklós újévi köszöntőjéből (2003) származik:
"Teller Ede mondta, hogy amennyiben nem Ady teremtő nyelvén ismerte volna meg a világot, akkor aligha vitta volna többre egy átlagos középiskolai tanárnál."
barkasarja válasz erre | adatok | e-mail 2003.06.06 23:54 (857)
"A könyv hányadik oldalán is van ez? vagy neten hol találtad?"
Ha nem vetted volna észre, Alexsander the Great 260. hozzászólására reagáltam...
Nem tudom honnan vette az idézetet, de az általa megadott szövegrészlet Kristó Gyula: „Magyar honfoglalás, honfoglaló magyarok” c. fércmukája „üzenetének” összevont, sűrített kritikája lehet, és akárki hozta össze, de teljes mértékben egyetértek vele: ALJAS munka a javából.
Mivel nincs arra időm, hogy a beidézett bírálat minden egyes mondatának kikeressem a lapszámát – ha érdekel olvasd el és meg fogod találni a többit is -, ezért a teljesség igénye nélkül az alábbiakra szorítkoznék:
„...Levedi halálfélelemben volt és kazár alattvalóként jelent meg a kagán előtt…“ (59. és a 61. oldalon)
„…a (honfoglaló) magyarokat vagyonéhségük motiválta…“ (32. old)
„…magyar nomádállam körvonala rajzolódik ki…“ (67. old.)
„…a magyarok "saját szakállukra" adóztatták a szlávokat…“ (84. old.)
„…a besenyők a magyarokat fejedelmeikkel űzték el Etelközből…“ (120. old.)
Az a hiedelem, hogy a magyarok Vereckénél hatoltak volna be a Kárpát-medencébe, a források alapján nem megalapozott… (123. old.)
Nos, ennyi elég és mint föntebb már említém, ha érdekel, olvasd el…
Ui: a föntieken kívül Kristó még nem győzi hangsúlyozni a magyarok „vazallusi“ helyzetét a kazárokkal szemben és természetesen a besenyőktől elszenvedett „súlyos“ vereségüket…
Sauvignon válasz erre | adatok | e-mail 2003-02-21 16:06:53 (30253)
polmoderator adatok | e-mail 2003-02-21 16:03:16
A KARSAi hamisított!!! (Politika) és Mi is valójában a HOLOKAUSZT TAGADÁS? (Politika) topicokat összevontuk, mert tartalmuk szinte azonos volt.
Moderátorok
Ma az „Aranyfüst” műsorában (ismétlés az m2-őn 12:05-kor) szó volt a magyar történelem folyamán eddig kivégzett hat miniszterelnökről. Az „Aranyfüst” vendége Szakály Sándor történész a Bárdossy-perrel kapcsolatban kijelentette, hogy a Magyar Országos Levéltárban megvizsgálta azt a minisztertanácsi jegyzőkönyvet, amely tkp. az egyik alpját képezte Bárdossy elítélésének. Vizsgálatai alapján ezt a jegyzőkönyvet Bárcziházy Bárczi István a Minisztertanács akkori jegyzője, miniszterelnöki államtitkár hamisította 1945 után (a levéltár két jegyzőkönyvet őríz). Ez abból is kiderül – állítja -, hogy a jegyzőkönyvben szerepel az a mondat, miszerint „a jegyzőkönyv ’45. jún. 27-én készült” és Werth Henrik valamint Bartha Károly vezérezredesi rangban szerepelnek benne, jóllehet ilyen rendfokozat a Magyar Királyi Honvédségnél nem létezett, ezt csak augusztusban vezették be.
Vizsgálatai szerint:
1. Bárdossy nem követett el törvénytelenséget.
2. Nem üzent hadat a Szovjetúniónak.
2. Sajnos nem tudom a kérésed teljesíteni, mivel ábrákat nem tudok bemásolni (nem ismerem még a technikáját), a szövegek pedig sok esetben ábrához kötöttek. De nem is értem egészen, hiszen megadtam a honlap teljes címét, ott minden olvasható, sőt ki is lehet nyomtatni.
3. Természetesen igazad van amit írsz egyiptomról, de a szerző - ha jól értem - nem is azt állítja, hogy a fejlett egyiptomi civilizáció vette volna át az írásrendszert, hanem az átvétel jóval előbb történt. Valakik, valamilyen embercsoport, amely a Kárpátmedencéből esetleg kivándorolt, éppen oda is vihette már akkor, amikor Egyiptomnak még se híre, se hamva nem volt. Tehát ez az írásrendszer már ugyanúgy élhetett a később létrejött Egyiptom területén, mint a Kárpátmedencében, amelyből aztán kialakult az egyiptomi írás. Mért olyan lehetetlen ez?
4. A szerző hivatkozik Tóth Margit zenetudós egyik megjegyzésére, mely szerint az egyiptomi dallamok között olyanok is vannak, amelyek hasonlítanak erdélyi siratóénekekre. Tény, hogy az utána következő mondat értelme utal az előzőére és benne van a "bizonyíték" szó és ez félreérthető, de már elnézést, az egyiptomi zenével kapcsolatosan a szerző nem ragad ki semmit, semmiféle szövegkörnyezetből és nem hiszem, hogy "bizonyítani" akart, szerintem inkább pontatlan fogalmazásról van szó.
A kételkedés joga mindenkit megillet. Én sem hiszek el mindent, a könyv elolvasása után több is kiderülhet.
Varga azt állítja, hogy az egyiptomi írásmód alaptörvénye nem más, mint a kárpátmedencei írásmód jellegzetessége, a magánhangzó ugratás szabályrendszere és, ha ezt a rendszert alkalmazza az egyiptomi írásra, akkor megtalálja a magánhangzókat. Ez a rendszer egyaránt működik a hieratikus és hieroglif jelekkel írt szövegekben is. Ha ez így van, akkor kell legyen kapcsolat a két írásrendszer között. Nem elhanyagolhatóak a székely-magyar rovásírás "egyiptomi" jelei sem.
1, a latin disztu eseteben elismerem, hogy igy mar van ertelme a feliratnak: tehat a disztu mesel egyes szam elso szemelyben. Ugyanakkor nem ismerem az etruszk nyelvet (ha egyaltalan etruszkul van a felirat, mert latinul semmikeppen), de majd ennek is utananezek.
2, na, engem eppen ez a dolog erdekelne: mik ezek a targyi bizonyitekok, amik erre az osi karpat-medencei irasra utalnak. Megtenned, hogy idezed nekem ezt a passzust is a munkabol? Megkoszonnem.
3, nem mondtam, hogy lehetetlen, amit a szerzo allit. Megvan a valoszinusege, mint ahogy annak is, hogy a Hold felszine alatt hatalmas sajtkeszletek vannak, en meg sosem jartam a Holdon. Ugyanakkor ez a valoszinuseg meglehetosen csekely: ha egyfajta kulturalis diffuzio elmeletet allitunk fel, amely szerint az egyiptomi nyelv egy bizonyos eszakabbi-nyugatabbi nyelvbol szarmazik, amelynek a forrasterulete a Karpat-medence, akkor ez szinte ugyanaz, mint a jo oreg 19.szazadi "ex oriente lux" elmelet megforditasa. Tudjuk, hogy a korai okorban a Karpat-medenceben sokkal alacsonyabb fejlettsegu civilizacio honolt, mint Egyiptomban, ahol a regeszeti leletek tomege utal egy fejlett ontozeses civilizaciora. Nalunk meg csak monolitokat sem talaltak, bronzkori agyagkunyhok max. Na most, ha feltesszuk, hogy egy fejlett civilizacio, mint az egyiptomi, atvesz ettol a primitiv lakossagtol egy olyan fontos elemet, mint az irasrendszer? Ez olyan, mintha a romai birodalom Augustus idejen atvette volna a germanok runa abc-jet. A valoszinusege elenyeszo. Nincsenek igazi forrasok arra nezve, hogy Egyiptomnak barmifele gazdasagi, katonai vagy kereskedelmi kapcsolata lett volna kozvetlenul ezzel a regioval, marpedig ahhoz, hogy egy nepessegcsoport atvegyen egy masiktol egy irasrendszert, ahhoz rendkivul szoros kapcsolatban kell, hogy alljanak. Hol vannak azok a forrasok, amik alatamasztjak a nyelv atvetel tenyet? Forrasok nelkul egy tortenesz allitasa szart sem er, mar bocsanat, de igy tanitottak nekunk az egyetemen. Szoval forrasok nelkul en is allithatok barmit, pl. hogy a sziu indianok piktogrammjait atvettek az egyiptomiak. Izgalmas elmelet lenne, de sajnos fantazmagoria.
4, zene: az a bizonyos tudos annyit mondott: " az erdelyi siratoenekekre HASONLITANAK", tehat nem azonosak veluk, csak egy bizonyos foku hasnonlosag figyelheto meg a dallamokban, es a tudos nem is hatarozza meg konkretan a hasonlosag fokat. Ezt az egy allitast a szovegkornyezetbol kiragadni es mint bizonyitekot beallitani: hat ezert az egyetemen biztosan megbuktattak volna, ez a tudomanyos kutatasi metodus megcsufolasa.
Na, majd meg biztos eszembe jutnak dolgok. Egyebkent: ne vedd szemelyes tamadasnak amit irok, csak a tudomanyos ketely szol belolem, egyebkent tisztelem a Te lelkesedeset.
Sajna nem vagyok egyiptologus, de most mar valoban meg fogom kerdezni egy egyiptologus baratomat ebben a kerdesben. Annyit azert hozzatennek az egyiptomi maganhangzokhoz, hogy azert nem teljesen rejtely, milyen maganhangzokat ejtettek ki. A Rosetti-fele kovon ugye ugy fejtettek meg a hieroglifakat, hogy osszehasnolitottak a kopt atirassal. A kopt iras (tulajdonkeppen az egyiptomi nyelv gorog abc-re atultetett formaja) mar tartalmaz maganhangzokat, es amennyire en tudom, ezt szoktak hasznalni a demotikus maganhangzoinak ujrafelfedezesekor is. Ha van alig par szaz evvel a demotikus iras viragzasa utani idoszakbol egy egyiptomi irasrendszer, ami tartalmaz maganhamgzokat, akkor sokkal logikusabb lenne azt megnezni es nem a "magyar hangugratas" rendszerevel magyarazni.
a masik, hogy valoszinuleg a maganhangzok ejtese nem volt egyseges az egyiptomi nyelvben, mint ahogy a koptban is vannak kulonfele dialektusok (sahidi, achmimi, bohairi stb.), es ezek mindegyikeben mas-mas maganhangzokat ejtettek ugyanazon massalhangzok koze ekelve. Pl. a sahidi dialektusban az "az atya" "peiot", a bohairiben "piot", es ugy altalaban a bohairiben szinte mindent "i"-vel ejtettek. Ami a sahidi-ben "ebol" ("ki, elo" prepozicio) az az achmimiben "abal". A szavak, amiket a szerzo felsorol, tartalmaznak nem egyiptomi szavakat is, pl. Autokrator, ami ugye a gorog nyelv baratai szamara vilagos, hogy nem egyiptomi, hanem izes gorog szo, szoval a maganhangzok mar ismertek voltak benne.
