Butaság. A metal és általában rockzene keményebb ágazatai isten(ek)től valók, bár nem feltétlenül a zsidó istentől.
Én a hitgyülis zenészek óbégatását érzem sátáni indíttatásúnak olykor. Máskor meg elfog a röhögőgörcs. Az utóbbi gyakrabban. Valóban mulatságos a mammonistákat zenére vonaglani látni.
:-)
Szvsz valahogy úgy van, hogy akinek van mondanivalója, az alkot, akinek nincs, az várja az ihletet. Én is zseniális író vagyok, csak az ihletre várok :-)
Haydn 104 szimfóniát írt, Beethoven 9-et, Mozart 18 operát írt, Beethoven 1-et. Ki a nagyobb? Egy nagy mű az egy nagy mű, ha nincs is előzménye vagy ha 80 kevésbé sikerült is előzi meg.
Én csak mosolygok azokon a művészeken, akik nagy szenvedések árán "szülik meg" műveiket. Balzac egész életében napi min. 12 órát írt, és nem szenvedett. Csak alkotott.
Persze ennek ellentéte is van: a lányregényeket meg szappanopera forgatókönyveket sorozatban gyártó "alkotók". Rájuk teljesen igaz, amit mondasz.
Bachot egyfolytában megszállva tartotta az ihlet;-)
Mellesleg Bach(és még néhány művésztársa) inkább csak az erősítő kivétel abban a megfigyelésen alapuló szabályban, miszerint a mennyiség általában a minőség rovására szokott menni... Az egyfolytában kotkodácsoló ún. "művészek" tojják a legközépszerűbb, legiparibb tojásokat.
Szia Bélla !
Az az apró gondom csak, hogy sokan azt hiszik, az ember maga írja a dalokat és a zenéket + a szövegeket. Ám ez szvsz nem egészen így van, mivel van egy olyan fogalom,hogy IHLET. És ennek az a sajátsága, hogy hol van, hol meg nincs.
Vajon miért ?
(Ne keverjük ide a "vérprofikat" akik naponta 3 dalt írnak, ez nem művészet hanem iparosmunka...)
A zene alapvetően a szórakozást szolgálja, mégpedig az ember szórakozását. Nem lehet megenni, nem lehet meginni, nem világít, és mégis üres lenne az életünk nélküle. Miért kellene sátáninak, vagy isteninek nevezni? Emberi.
He megtudnad, hogy mi idonkent mikrol eneklunk, akkor harom imacsarnoknyi HGYs sem lenne eleg ahhoz, hogy a "demonokat leimatkozza a vilagrol", amik a zenebol szerintuk aradnak
Szobakerul a vampir, a halal, a remalom, az orultek, ...
em attol keresztenyi egy zene, hogy elofordul a szovegben Isten, Jezus, megbocsajtas es Szent szellem. Emellett nem lesz satani az, amiben nincsenek ilyenek, sot mi tobb igencsak lehet Istennek tetszo, de lagalabbis nem Istenellenes egy olyan zene is, amibe a fent emlitett dolgokrol szo nem esik, megcsak nem is utalnak ra.
"Ütem- és ritmuscsúsztatás, ghospel, monotónia, decibel és frequencia álta"
Ezt ugy erted, hogy a ritmuscsusztatas az satani? meg a monotonia?
Bocs, ki kellett volna fejtenem (iszonyú röviden), hogy mire is gondolok, mert nem "csak úgy" ideköptem a dolgot:
Ütem- és ritmuscsúsztatás, ghospel, monotónia, decibel és frequencia által.
Valamint a szövegek mind-mind inkább érzelmi alapúak (attól még lehet "jól építkező", "művészi színvonalú", de) a zenétek mijében jut hely a "kereszténységnek"?
Csak nem ott, hogy előfordul a szövegben, hogy "Isten", "Szentlélek", "Jézus", megtérés, bűnbocsánat stb.?
Én (egy nem túl magas szinten bár, de) műveltem és művelem az egyházi rockzenét, kb 15 éve.
Természetesen találkoztam ezekkel a véleményekkel, s nekem is van persze:
a rockzene, a zene, és egyáltalán minden művészethez hasonló megnyilvánulás Isten adománya. Hogy aztán ki mire használja, milyen érzülettel, kinek a szolgálatába állítja, ez mindig az adott személytől függ.
Ha a Sátánt szolgálja akkor sátáni.
Ha Beethowen szimfóniáját egy véres orgia alatt játszod le...
Ugyanakkor, lehet egy tök primitív gyermekdalt dúdolászva nagyon szeretni valakit...
Egy kis vizsgálat az előítéletekről, tapasztalatokról. Kinek mi a véleménye? Lehet, például, a Rockzene keményebb ágazata (nem konkrétan a templomgyújtogató Black Metal bandákra gondolok) a Sátán eszköze? DE: lehet -e a másik oldalé?
