Ok. tehát a szekvencia homológ, de a funkció teljesen más? lehet, hogy van még egy jópár daf2 homológ gén az emberben, nem?
a férgek termelnek inzulint?
A cikkben, amit bemásoltam, azt írják, hogy nem az embrióban hallgattatták el a daf-2-t, hanem már a kifejlett lényben. lehetséges ez embernél?
egyáltalán milyen sejtek fejezik ki a daf-2-t?
és a clk1-et? (a féregben, persze)
A daf-2 az inzulin-receptorral homológ, ahogy írtam is :)
A humán clk-1 pedig a p58 tumorszuppresszor génje, valódi funkció: az immunsejtek közé tartozó természetes ölősejtek (natural killer sejtek) egyik gátló típusú (KIR) receptora.
Ha az egérben benne vannak, az emberben is bene kell, hogy legyenek. De próbálkozz meg csak a megpiszkálásukkal... Meg fognak égetni, mint a régi szép diőkben (c;
és senki nem keresett még clk-1, daf-2 homológ fehérjéket emberben?
a cikk szerint szerint egérben van.
egyébként a Newscientist tényleg tud. bulvársajtó?
mit ajánlasz helyette, ami interneten ingyen elérhető?
Igen, ezt úgy hivják, hogy a modern ember biológiai paradoxona...
/Azért kiváncsi lennék, hogy hányan vállalnák a Tajgetoszt...lehet, hogy lágyszivűek vagyunk?miért?/
APT-Akinek a nagypapája éjjeliőr volt a Tajgetoszon
Hát izé :) a férges kísérlet annyira nem újdonság, csak idő kell a tudományos bulvársajtónak is.
A daf-2 génre (amellyel egyébként a humán inzulin-receptor génjével rokon) defektív férgek tényleg 2,5x annyi ideig élnek, mint egy vad típusú egyed. Az ún. clock-mutánsok (clk-1) pedig 2x hosszabb élettartalommal rendelkeznek. A csavar az, hogy a két mutáció összeadódik és a kettős (daf-2, clk-1) mutánsok 5x annyi ideig élnek. A mázlisták...
A daf-gének (mert van jópár) egyébként a daf-def génkaszkád tagjai (haladóknak: dauer defektív és kontstitutív ;-) és recesszív episztázist mutatnak.
ManDark:
Nem igaz, hogy a rákos elfajulásnál az első aktiválódó gén a telomeráz. Csak az elsők közt lehet és gyakran ott is van.
Ananké:
nem gondoltam volna, hogy végül sikerül a Lénárd-könyvet kitörölni :))) Pedig nem volt az annyira régen.
matrix4:
Sajnos meg kell értened, hogy bár nagyon érdekes amiket nekünk irogattál, de ez nem egy bölcsész-topik és ha már itt tartunk, akkor nem a Tudományban van a helye, hanem inkább Vallásfilozófia vonalon.
Bár ManDark első felindulásból már jól leteremtett, azért sztm érdemes megcsócsálni a mondanivalódat pontonként is.
Civilizáció és tudás nem vezet sehová... Definiáld a tudást légyszíves és térjünk vissza rá akkor, ha sikerült az emberi tudás lényegét elkülönítni egy civilizálatlan fajétól. Mondjuk legyen csimpánz.
Vagy esetleg a kollektív tudásra céloztál? Amit felhalmozunk és akkor kapunk elő ha szükség van rá?
A baktériumoknál például kollektív genetikai információról beszélhetünk, mert van egy készlet, amelynek az elemei szétszórva helyezkednek el az egyes egyedekben és ha szükség van rá, akkor pikk-pakk elterjednek (horizontális géntranszfer). Pont emiatt mondják, hogy két baci egy fajba tartozik már akkor, ha a DNS kb 80%-a azonos. Ami azért nagyon nagy különbséget jelent.
Amikor azt mondod, hogy lejöttünk a fáról és civilizálódtunk, akkor feltételezem arra gondolsz, hogy az emberi gondolkodás segítségével végülis jól beintettünk az evolúciónak. Az is igaz viszont, hogy ha egy faj rendelkezik valami határozott evolúciós előnnyel, akkor azt bizony orrba-szájba kihasználja. Lásd: baciknál a változékonyság, alacsonyabbrendűeknél az igénytelenség/jó tűrőképesség stb. Ebben az értelemben tehát bizony tökéletesen hozzuk a papírformát. Szegény csupasz, gyenge, sérülékeny, fázós Homo Sapiens mihez is értene egyébként?
a rákos betegeket a haláltól, az újszülötteket, akik eleve génhibától szenvednek, ez által jót tesznek??? A rákos betegeknek csak meghatározott hányada örökli ezt a betegséget (korrekt megfogalmazásban a betegségre való hajlamot) és nagyon gyakran amikor a "megmentés" történik, akkor már sikerült utódokat létrehozni. Innentől a faj szempontjából lényegtelen, hogy túléli-e a betegséget vagy nem.
Újszülöttek, akik eleve génhibával jönnek a világra... Definiáld a génhibát is légyszíves :) Első nekifutásra olyan gén, ami hibásan működik. Vagy nem működik? Az gént természetét mindig az szabja meg (hogy jó, vagy nem jó), hogy az adott körülmények között segíti az egyedet (és ezen keresztül a fajt), semleges vagy negatív hatása van. Ez így világosnak tűnik. Vegyünk egy jól elcsépelt példát, a sarlósejtes vérszegénységet. Aki ilyen beteg, annak gond van a hemoglobinjával és így a sejtek oxigénellátása csorbát szenved. Fúúúj, hibás gén! A sok orvos meg mindent megtesz értük. Viszont ez a betegség az afrikai populációban terjedt el azért, mert védettséget nyújt a malária kórokozója ellen. Akkor most mégsem rossz ez a gén? Ha ez a példa áll, akkor mi a különbség egy hordozó afrikai és egy nagyon rossz szemű ember között, akin lazán lehet szemüveggel, kontaktlencsével, vagy műtéttel segíteni? Adott körülmények között ugyan nem előnyös számára a magas dioptria, de nem is hátrányos.
Ráadásul ki tudja mi lehet még egy "elrontott" génből (lsd: miből lesz a cserebogár :)))
Így az egész állítás.:-)
Jó, tudom, úgy értetted, hogy természetes körülmények között nem (nagyon)szaporodna ilyen kor után az ember. (Mert nem érné meg). Ez igaz. De elég sok 30-40 felettit ismerek, aki még nagyon is ... khm... szóval úgy tűnik még képesek lennének szaporodni.:-)))
A szaporodás vagy az élettartam? (c;
Az ősemberek (pl. a neandervölgyiek) nem éltek ennél hosszabb ideig, pedig ők már valami kezdetleges közösségben éltek, sámánokkal meg minden.
Ez azért egy kicsit erős. Hány éves vagy? A jóságos természetanyánk kb 30-40 évre kalibrált minket. Utána már nem szaporodsz, ergo selejt vagy, és mehetsz a feldolgozóba. A vadonban nem találsz idős állatot; mind elpusztul viszonylag fiatalon. Ne legyél elájulva Gaia ősanyánktól: pazarlóan és kegyetlenül bánik gyermekeivel. A természetes népességszabályozás annyit tesz, hogy az utódok kb 90 százaléka meghal még gyermekkorában. Inkább a gumióvszer.
Az, hogy az orvostudomány megmenti a "selejteket" szerintem igenis jó dolog (ráadásul, ha továbbvisszük a gondolataidat, szükségszerűen eljutunk az eugenikához és a nácikhoz... ne tegyük); nem vagyunk már annyira kiszolgáltatva a külvilágnak. Ha valaiknek -8-as szeme van, az meghal az erdőben. Ha van egy nyílt törésed, ugyancsak. De elég ehhez egy kificamodott boka és egy kardfogú tigris is. Így viszont kap egy szemüveget, kontaktlencsét, sínbe teszik a kezét, befáslizzák a bokáját, és lehet, hogy Nobel díjas tudós, elismert színész, vagy csak egy jó családanya lesz. Volt már vakbél-műtéted? Sok embernek gyerekkorában már volt. Ha nem műtötték volna meg őket, már halottak lennének. (Szerinted miért olvasható mindenféle életrajzokban egészen a XIX. sz. végéig, hogy pl. "négy testvére közül csak ő érte meg a felnőttkort"?
Mi lenne, ha egy fájó fogat sem tudnál kezeltetni? Ha nem lenne hova bújnod az eső, a hó elől (merthogy a barlangi medve ragaszkodik a barlangjához)? Ha a nők nagy része meghalna előbb-utóbb valamelyik szülésük közben?
Miből gondolod, hogy egy vadállat boldog? Vadásznak rá, éhes, folyamatosan élősködők, betegségek gyötrik, és harconlia kell a szaporodásért, a területért, mindenért. Az utóbbi párszáz év találmánya az a szó is, hogy "szabadidő". Tudod, milyen nagy dolog az, hogy a népesség egy részének már nem kell napi 24 órában, heti hét napon átgöriznie, hanem pl. internetezhet, olvashat vagy TV-t nézhet?
Egyszóval felejtsd el ezt a naív természet-dumát; ha ezt egy afrikainak mondod, agyonver. Ha tudni akarod, hogyan dolgozik a természet, milyen nagyszerű ez a természetes kiválasztódás, olvasd el pl. az Önző Gén-t Dawkinstől. Van benne pár érdekes gondolat. Ha pedig tudni akarod, hogyan éltek az európaiak előtt az afrikai bennszülöttek, olvasd el az "Orvos az őserdőben"-.
Sziasztok!
Szeretnék néhány gondolatot megosztani Veletek. Szerintem a civilizáció és a tudás nem vezet sehova, legfejjebb feltaláljuk a természet által már feltalált dolgokat mégegyszer csak nem, olyan tökéletes formában...
Pl.: "Gálya" elmélet szerint az egész Föld egy élőlénynek tekinthető, pl. bizonyos algák a légkörbe kerülvén a rajtuk kicsapódó vízcseppek segítségével felhőket alkotnak, mely csökkenti a beérkező napsugárzás intenzitását ezáltal csökken az "üvegházhatás", persze ettől kevesebb tengervíz s vele együtt alga(!) is párolog így beáll az egyensúly... Szóval ennél jobbat az ember sem fog feltalálni.
A baj csak az, hogy képletesen szólva "lejöttünk" a fáról és civilizálódtunk(?!). A Paradicsomról nem is beszélve...
Ha nagyon okosak leszünk és képesek leszünk egy ember szerű robotot csinálni, az miért jobb, mint a természet...
Ha az orvosok (ez nem túl humán!!!) megmentik(???) a rákos betegeket a haláltól, az újszülötteket, akik eleve génhibától szenvednek, ez által jót tesznek??? /Az egyed esetleg tovább örökíti a betegségét, ezáltal a következő gneráció, akit ismét megmentenek esetleg még jobban beteg lesz egy másik gén miatt.../
Mit tesz a természet? A hibás egyed elpusztul és a természet ezáltal "kísérletezi" ki a következő generációt.
Más (Még mindig a természetesség jegyében...):
A fán ülő majom baromi boldog, mikor megszerez egy banánt, szemben velünk, akiknek nem tart semennyiből a zöldségesig elmenni érte... Ezt a "majomi" boldogságérzetet mi pénzünk elköltésével egy drága étteremben érjük el...
Ettől a majom nem boldogtalanabb!!!
És egy rövid gondolat a civilizációról, amit mi fejlődésnek hívunk: Ha elvetjük az ösztöni létet, mert van kaja, pija, sex, stb.. és szereztünk egy BMW -t (képletesen), akkor boldogok vagyunk... egy darabig, mert utána már egy Ferrari kell... De ha nem tudunk arról, hogy létezik a Ferrari, akkor nem is kéne... Hát szerintem valahogy így van a majom is a banánnal. Amíg nem tud az étteremről (mert nem látott, vagy nem fogja fel addig minden tökéletes számára) és ez így van jól.
Vagy mégsem?
Szerintem úgy értette, komoly könyvben.
Amúgy meglepődnél: a gyümölcslegyekben és a kis fonalférgekben felfedezett gének jó részét bennünk is megtalálták. Hogy bele tudnánk-e piszkálni, az viszont kétséges. Nem igazán ismeri senki ezt a rendszert, és maximum arra vagyunk képesek, mintha egy televízión csapkodással próbálnánk beállítani a csatornákat. Ez a gond az olyan risztóan hangzó génsebészettel...
Érdekes, de kicsit nagy az evolúciós távolság.
Persze ha semmi értelmét nem látnák akkor biztosan nem foglalkoznának vele.
Még ha tényleg van is az emberben hasonló gén, én némiképp szkeptikus vagyok.
Sokat sejtető tény az, hogy a rákos elfajulás első lépése szinte mindig ennek az enzimnek az aktiválódása. Ezzel a sejt még nem lesz rosszindulatú, de immortalizálódik, és van ideje neki és az utódainak végigpróbálgatni az összes mutációt, amivel aztán rosszíndulatúvá válik.
Egyszóval az örökéletet ne sejtszinten keressétek; ott rákos elfajulást találtok... Valahogy tényleg a szabályozást kellene piszkálni.
A teloméra-elmélet szerint az határozza meg egy sejt életidejét, hogy mennyi ideig/hányszor tud osztódni, amit a teloméra hosszúsága határoz meg. Ha elfogy (mert minden osztódásnál rövidül, akkor a sejtnek annyi). Azok a sejtek, amelyek képesen telomerázt kifejezni, azok képesek korlátlanul osztódni, mert a teloméra enzim "visszahosszabbítja" a kromoszómát és nincs gond, mehet az osztódás.
Igazából a telomeráz enzim csak egy pontja a lehetséges szabályozásnak, mert nem minden sejtben fejeződik ki (csak azokban, amelyek állandóan osztódnak és fontos, hogy ne vesszen el genetikai infó; ezek az ősejtek, amelyek például az ivarsejteket termelik) és vannak olyan nagyon öreg sejtek, amelyek újraosztódás nélkül élnek olyan hosszú ideig (idegsejtek, memória immunsejtek).
Mi van akkor azokkal a sejtekkel, amelyek nem osztódnak és mégis sokáig élnek?
Inkább a sejtciklus szabályozása az érdekes, egy sejt meddig osztódik, mikor pihen (szeneszcencia) és mikor indítja be az apoptotikus programot (külső és/vagy belső jelen által indukált sejthalál, öngyilkosságnak is szokták hívni, mert aktív folyamat).
Például egy bevadult ráksejtben a telomeráz enzim nagyon gyakran kifejeződik, de az igazi pörgéshez az kell, hogy a sejtciklus feletti kontroll teljesen eltűnjön. Így ezek a sejtek valóban örökéletűek lehetnek.
Még soha nem hallottam a génkicserélődés szót :) Crossing overt, cross-overt, átkereszteződést meg igen. Azért sem jó ez a szó, mert marha ritka, hogy egy egész gén "kicserélődjön". Gondolom vacak volt a fordítás.
A bacik és a magasabbrendűek esetében előforduló génkicserélődést nem szabad keverni, mert ugyan a biokémiai mechanizmus szinte ugyanolyan (ha leszámítjuk az egyértelmű prokarióta-eukarióta különbségeket, sejtmag, enzimek stb), az eredmény különbözik.
1) a magasabbrendű c.o. mindig kölcsönös, tehát tényleges csere történik. Végeredményként mindkét kombináció (egy gén esetében) megjelenik. Ha petéről beszélünk, akkor végül persze csak egy darab marad, de spermiumok esetében nem.
2) a baciknál két alapesete van a genetikai információ megszerzésének. Az egyik esetben a plazmidok hozzák-viszik a bacik között az infót (horizontális géntranszfer; pl az antibiotikum-rezisztenciák is így terjednek főleg). Másik esetben pedig a bacisejtbe bekerül egy másik baci örökítőanyaga (vagy annak csak egy része), megtörténik az átkereszteződés, a fölös DNS eliminálódik, a donor baci pedig elpusztul. Tehát a másik kombináció meg sem jelenik.
Nem minden baci DNS cirkuláris és náluk is található telomér-szekvencia (pl: Borrelia burgdoferi, a Lyme-kór baci). Az örökélet, mint olyan náluk pláne nem értelmezhető a fajfogalom zavaros volta és a horizontális géntranszfer miatt sem.
hát kb az a lényeg, hogy van egyfajta fonalféreg (C. elegans), ami igen szabályszerű élőlény, minden példányának kilencszázvalamennyi xsejtje van és pontosan 2 hétig él. gyakorlatilag úgy müködik mint a svájcióra. ezen végeztek egy olyan kísérletet, hogy a daf2 elnevezésű gént kikapcsolták a féreg életének 4. napján, (a fiatal felnőttkor kezdetén) és a féreg a reprodukciós képesség elvesztése nélkül 2x annyi ideig élt. ehhez hasonló gén van a muslicában és az egérben és valószínűleg az emberben is.
egyébként láttam TVben, hogy már korábban is végeztek olyan kísérleteket a a fonalféreggel, hogy egy-két gént kiiktattak és a féreg élete meg négyszereződött.
ez embernél 300 éves várható életkort jelentene.
gén kicserélődés a baciknál is van. a baktériumok gyakran adnak át a génkészletükből egymásnak. pl az antibiotikumokkal szembeni ellenállás is így terjed el nagyon gyorsan baktériumtenyészetekben.
én egyébként nem nagyon hiszek ebben a telomeres elméletben. az elérhető életkor szerintem ennél sokkal bonyolultabban van kódolva.
Erre is volt válasz a filmben:a _változás-változékonyság lehetőségéért_ választotta a nyilt láncú DNS-t az élők bizonyos csoportja...
...és ekkor elkezdtek pixokul differenciálódni, lásd a kolibritől a kékbálnáig...
/Tul.képpen azóta van kétneműség is, azaz gén-kicserélődés is -crossing over-, meg a halandóság is valszeg programozva./