A csárda megint csak perzsa eredetű. Ott 4 boltívet jelent, azaz erkélyt vagy négyszögletű szobát (čar ţāķ > čähār). Szintén az oszmán-törökön kersztül a szerb-horvátból (čärdāk) került át a nyelvünkbe eleinte csardak formában, mint őrhely. Itt a szóvégi k, mint többesszám érződött és lekopott.
Zsiger szavunkat a szerb-horvát nyelvből kaptuk (diger), ahová az oszmán-törökből került (ciğer). Végső forrása a perzsa nyelv (ĵigar). Így elvileg elkerülhetett az ujgurba is, mint jövevényszó. Innen most nem tudom leellenőrini. A perzsa szó ősi IE tőből ered.
Messziről jött ember azt mond amit akar, mivel nehéz leellenőrizni. Messzi nyelvekről azt mondhatunk, amit akarunk, hisz nehéz leellenőrizni.
Nem azt mondom, hogy nem igaz, amit hozol, de ilyen esetben egy tudományos rovatban illő valami forrást is adni. Ez nem traccsparti hely, hogy minden olyan dolgot bedobjunk, amiről azt mondták, hogy ...
Vagy akkor úgy fogalmazd meg a hsz-edet, hogy az legyen egy kérdés, amire itt szakmai választ vársz.
Az I. Kat. Felm térképén az országrészeket összekötő utak mentén kb. 5 km-ként WH jelzések vannak arrafelé, amerre a postakocsik jártak. Ezek gyakorlatilag az utazó lovak és emberk pihenőhelye mellett a környék csárda szerepét is betöltötték. S így bizony nem egy a településközi szakaszon, akár erdőben vagy erdő mellett is lehetett.
Némelyeknek még a neve is rajta vana térképen, s olyan is van, mely még a III. felmérés térképén is szerepel ugyanazzal a névvel. Ez több, mint 100 év.
Népdalokban a versszakoknak, strófáknak nem muszaj témában, mélyen összefügni.
Csak összehasonlításképen, a magyar népköltészetben nem kutattam, de a szlovákban a 12 madár az erdőben általában 12 betyárt jelent, ennyiből áll a népballadák betyárbandája.
Bizony úgy van ahogy írod, a "csárdás lányok" a csárdákban dolgoztak, felszolgáltak és azon kívül mulatásra és azáltal költekezésre bírták a vendégeket (főleg utazókat, pásztorembereket és betyárokat) no meg más szolgáltatást is nyújtottak. Sokszor ők voltak a betyárok szeretői (mert ki másnak kellett volna egy üldözött , szó szerint ágrólszakadt vagyis akasztófáravaló). Ezekről általánosult a léhákra. Természetesen nem a "csárdás" saját lányai voltak. (nem muszaj elhinni, nincs időm bizonyítékot keresni)
II. melléknév (népies) <Főleg állandósult szókapcsolatokban.> 1. Hetyke, betyárkodó, magát kellető <nő>. Csárdás galambom; csárdás menyecske: kackiás, kikapós m. Eressz be hát, csárdás kis angyalom, Mert megvesz a hideg. (népköltés) || a. (tájszó, régies, rosszalló) Laza erkölcsű <nő>.
Nem magyar etimológia, de érdekelne (ha valaki tud segíteni), hogy az ukrajnai Kárpátokban található Gorgany (Ґорґани) neve kapcsolatban lehet-e a Görgényi-havasokkal?
Figyelem, nem a "Az igazság odaát van" féle dolgokra gondoltam, vagy a bessteller célú "tudományos felfedezésekre". Elég naivan látod a tudóstársadalom belső viszonyait, vagy szándékosan ilyennek rajzolod és tudod milyen módszerekkel tudnak harcolni egymás ellen az egyetemi (akadémiai) tisztségek viselői, ha professzionális ellentétekről és érdekekről van szó. Szakmai féltékenység, presztízs megtartása, feljebbjutás a ranglétrán, ha más nem akkor az "öreg" nem hagyja az élete munkájának eredményét megkérdőjelezni. Ezek között a legártatlanabb a publikálás gyakorlata, amikor az első helyre kell írni az "öreg" nevét a szerzői névsorban akkor is ha az el sem olvasta a munkát. De ezzel már messzire távolodtam.
Mielőtt egymásnak esnétek, inkább mondok egy érdekes etimológiát: a Shiraz szőlőfajtáról azt hittem, hogy sima ügy mert van egy ilyen nagyváros Iránban és még szőlőt is termesztenek ott. De kiderült, hogy semmi köze hozzá csak bizonyíthatatlan legendák kötik össze a perzsa várossal.
Majdnem pontosan ugyanez a helyzet az olasz Montepulciano szőlőfajtával is.
Most lovagolhatunk a szavak jelentésén. De a vélelmezés és elmélet jelentésmezői között azért van egy kis különbség, mégha létezik is átfedés.
S eredetileg a vélelmezés volt kihangsúlyozva egy eredetileg tudománytalan elképzeléstől való félelemre adott válaszomra.
Ha jobban értelmezitek az előző hsz-emet, abban felvázoltam a paradigmaváltást is. S ez általában nem a korábbi elmélet igazságtartalmának megszüntetésével jár, inkább egy nagyobb elméleti kör 'ráépülésével'.
Pl. most Fehér Krisztina doktori értekezésében többek között a családfa elméletet is 'támadja'. De ezzel nem tagadja azt a tényt, hogy pl. a latin nyelvek egy vulgáris latinból eredeztethetőek, hanem a most kialakuló új 'hálózatos' jellegű leírásáaban majd más elemeket is mellévesz, finomítja azt. Persze ezzel együtt a nyelv változásának mibenlétét is más szemszögből fogja tekinteni. Értekezését biztos százak fogják ízekre szedni és minden felmerülő kételyre magyarázatot kell majd adnia. S ha ez sikerül, akkor megtörténhet a paradigmaváltás. De ezalatt sok-sok tudóst meg kell majd győznie igazáról. Ez nem csak egy vélelmezés, ez sok-sok magyarázattal alátámasztott elmélet lesz.
Én ezennel ezt a parttalannak tűnő és kissé mintha félreértélmezett hozzászólásomon lovagoló vitát befejezem.
Minden tudományágban előfordul, sőt mondhatnám gyakori, ha új elmélet merül fel, az "öregek" mindent megtesznek az elelhetetlenítésére, csak az az elmélet ne dőljön meg, vagy ne szenvedjen csorbát, amit ők alkottak, esetleg amiből ők "habilitáltak".
Minden elmélet csak elmélet. Vagyis vélemény. Új "bizonyíték" bmikor akadhat. Az egész tudomány nem más, mint aktuális elméletek és vélemények halmaza. Akkor is, ha ezt fáj tudomásul venni. Legalábbis a nem igazán okosaknak. Egyik zseninek sem derogált tudomásul venni, h smit sem tudunk tutira biztosan. Épp eleget beszéltek erről az igazán nagyok. És ha ez a természettud-ban így van, a nyelvészetben mitől lenne másképp?!
A tudomány nem vélelmeken alapszik, hanem bizonyítékokon, s ezek le vannak írva. Bár nem feltétlenül ismeri/akarja megismerni ezeket mindenki.
Természetesen a tudományon belül is vannak többesélyes ill. még nem teljes mértékben igazolt elképzelések, de akkor ez jelezve van.
Továbbá a társadalomtudományok területére inkább jellemző, de a természettudományok területén sem ismeretlen a meghaladás. De ekkor nem lesz elvetve a korábbi elfogadott állítás vagy nézet, hanem szemléletmódváltás miatt egy bővebb ismeretkör részeként tovább él egy tágabb vagy részletesebb elméletben.
De itt most egyrészről a gyökelmélet hozódott fel, mely tudománytalan, s másrészről egy kb. 10.000 évvel ezelőtti állapot, amiről sejtéseink vannak, de még kiforratlanok az ezzel kapcsolatos elképzelések, ismereteink.
