„Szótárkészítőknek sokat kéne járni villamoson, piacra, több rádióriportot hallgatni, és főleg egyetemeken, kollégiumokban, sőt középiskolák folyosóin hegyezni a fület. Akkor nem késnének 10-15 évet egy jelentésváltozással vagy bővüléssel.” Szívemből szóltál. Szerencsére vannak ilyen szótárkészítők is (remélem, én is ilyen vagyok). Egyébként szerintem egyszerűbb jól összerakott kortárs korpuszokat használni, és akkor kifejezetten jönnek szembe az adatok. (Az ÉKsz.2 esetében adalék, hogy sok modern adat állt a főszerkesztő rendelkezésére, de ebből egy csomó mindent talonban tartott, mondván, hogy még nem szótárérett. És ebben a hozzáállásban alighanem igaza volt.)
A TESz szerint első írásos megjelenése 1824, míg a ma leginkább elterjedt és (le)minősített jelentésváltozata 1871-ben. Mivel az elterjedés egy jelentős része már az első írásos megjelenés előtt megtörténik, ezért elég rég használatos a 'magyaros' jelentésváltozat is.
Általában jelzem, hogy egy kulturális jelenséget nem célszerű alá-fölé rendelő jelleggel minősíteni, inkább a megértésére, magyarázatára törekedjünk. Egy elkülönülő kultúrkörben történő kulturális elem változás első használóin lehetne számon kérni a miért?-et, de aki már az anyatejjel szívta magába a más kulturális elemet, annak az a természetes és nem érti, nem érzi, hogy mi a baj vele. Nem is kell értenie, mert nem ő a hibás. Egyáltalán nem is kell hibást keresni.
A folyamatosan globalizálódó világunkban ezek a korábban jobban elkülönülő kultúrkörök egyre jobban egymás mellett élnek, használóik egyre sűrűbben érintkeznek, elemeik egyre jobban kicserélődnek. Ez természetes dolog. S az is hogy a legdominánsabb körökből kikristályosodik egy egységesebb kör, mely közvetítő szereppel bír. Ez a nyelv területén az irodalmi nyelv. Ennek használata elvárt a kultúrkörök többségét érintő kommunikáció során. Országos jelentőségű kommunikációs csatornák: tv, rádió, újság; filmek, könyvek általában stb, ... Magyarulez és egyéb igényes más fórum. De nem érdemes mindenáron elvárni a hétköznapi beszédben, helyi jelentősségű csatornákon, ... csevegő kellegű fórumokon, stb.
Én akkor már problematikusabbnak tartom a virulens melléknévnek a kevésbé művelt nyelvben kialakult, népetimológiai alapon a 'viruló'-val rokonított értelmű használatát.
Most nincs nálam szótár, de nekem a szolíd szó mindig 'visszafogott, szerény' értelemben élt (ráadául hosszú í-vel, de az most mindegy). Ahogy hirtelenjében utánanéztem, már a XIX. században is bőven élt ez a jelentés.
Azt is kérdezhetnéd, mi történt a "kavalkád" szóval, amely 10-15 éve még "színpompás díszfelvonulás" értelemmel ragyogott. 10-12 éve már általános a következő jelentése: "zűrzavar, kavarodás". A nemrég megjelent ÉKSz természetesen nem tud a már több mint 10 éve élő jelentésváltozásról. Szótárkészítőknek sokat kéne járni villamoson, piacra, több rádióriportot hallgatni, és főleg egyetemeken, kollégiumokban, sőt középiskolák folyosóin hegyezni a fület. Akkor nem késnének 10-15 évet egy jelentésváltozással vagy bővüléssel.
Mi történt a szegény "szolid" szóval? Eredetileg "tömör, szilárd, megbízható" volt a jelentése, ma már szinte csak "visszafogott, nem tolakodó" jelentésben látom használni, nyilván a "szelídhez" hasonló alakja miatt, sőt már hosszú "í"-vel is írják.. Ez történt, vagy valamit rosszul látok?
Ehhez kicsit kapcsolódva megemlítem, hogy vagy két éve szó volt itt a "csocsó" szó eredetéről. Amikor Magyarországon megjelent a játék, még hosszú évekig nem jelent meg a szó, és "asztali focinak" hívták. Van hivatalos Csocsószövetség, honlappal. Írtam nekik emailt, hogy tudják-e, miből származik a szó. Nem tudták. (!) (Viszont sokáig kaptam tőlük meghívókat.) (Persze az is lehet, aki tudta volna, nem olvasta az emailemet.)
Feltételezem a frankó szónak a 'remek', 'kiváló' jelentésére gondolsz. A köznyelvben ez terjedt el, de szaknyelvekben és történelmileg más jelentései is vannak. Persze, ezek összefügghetnek.
Eredetileg a szó jelentése 'szabad', 'független', 'nyílt'. A nemzetközi kereskedelmi nyelvben kialakult a 'bérmentesítve' jelentés, tehát az, amikor a feladó kifizeti a küldemény kézbesítésének díját. (Szállítási szerződésekben lehet ilyesmit olvasni: "franco vagon magyar határ".)
A TESz szerint a köznyelvinek vélt jelentés a francia argóbol kerülhetett a nyelvünkbe, ahol a c'est franc kifejezés jelentése 'itt nincs baj; nem gyanús'
A TESz ismer 'becsületes' jelentést is, ezek összefügghetnek.
Igaz kérdőjelesen, de a TESz.-ben az első előfordulását 1577-re teszik, mégpedig acsarkodik valakire jelentéssel. A henceg verzió csak az 1800-as évekből adatolható. "A hetven számnévből való magyarázata nem meggyőző, az is lehet, hogy a számnévvel való alaki egyezés valamiféle népetimológiás fejlődés eredménye."
Tényleg OFF: Szerintem ez itt nemhogy off, de nagyon választ se fogsz rá kapni. Nekem fogalmam nincs a válaszról, de ha egy moderációs topikban, leginkább itt: http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9036543 – teszed fel a kérdést, jobb eséllyel kapsz releváns választ.
OFF: lehetséges, hogy van egy felső határ az forum.index.hu-n az egy mailcímhez csatolt nickek számára vonatkozóan? Egyszerűen nem találom az "új nick létrehozása" gombot már vagy egy hete, pedig szeretném...