Mellesleg szeretném megjegyezni, hogy az a fajta etimológiai gondolkodás, amelyet erőltetsz, nekem onanizálásnak tűnik.
Köszönöm pozitív hozzáállásodat, lévén, hogy ez csak egy lépésre van a kano(na)nizálástól - ami azért még korai lenne - de megelőlegzése számomra túlbecsülése gondolataimnak.
Ettől függetlenül - bár nem figyelmen kívül hagyva - az etimológiai gondolkodás elve azon alapszik, hogy a szavak nem mások, mint a gondolattal jellemzett, és az agyban megjelent fogalmak levegőrezgetéssel (hang) továbbított - közölt - megfelelői. E szempontból átgondolva, lehet hogy Te is másképp' látnád.
Ilyen nagy időtávlatban ezek az emocionális kapcsolatok irodalmiak, tudományosan nem értékelhetőek. Mint a többiek reflexióiból kiderül: az ayan jelentésfejlődése a türk nyelvekben elment a 'vezér' jelentés fel, ami a pozitív asszociációk mentén éppenséggel összefüggésbe hozható az alapjelentéssel
Messzemenően híve vagyok a klf.asszociációk értékelésének, különösen akkor, ha ezért nem is kell a régmúltba menni, hanem az akár a napi asszociációk szintjén is működik. Egy időtálló nyelvnél ez igen örömteli feladat/lehetőség. Így a magyarnál is.
(:Nekem egy halhatatlan idézetem is van erre:"...a nyelvészetben a legfőbb úr az analógia..." (Kis Ádám), amivel egyet is értek. Ez viszont max.kétféle lehet : alaki, vagy értelmi. Én mindkétfélét relevánsnak tartom, s nem fogadom el a szűkítését.:)
Ezek a jelentések: "szépet,jótakar, szépet/szépséget sugall,ad,javasol,származtat" a te spekulációid, az írásos forrásokban nincs nyomuk. Így tudományos argumentumként nem lehet őket felhasználni
A tudomány alapsajátossága az új gondolatok, tézisek, anti-, és szintézisek megjelenése. A "jelentéseim" írásos forrásokban voltható megjelenhetései feltételeznék a gondolat korábbi felvetődhetését. Ez eddig nem történt meg. És? Az értelmezésed szerinti "tudományos argumentum" "bunkócska" analóg a skolasztika rendszerével: ami a Bibliában "kanonizált/kanonizálódott: AZ VAN ! Az összes többi eretnekség! Máglyára vele.
Amiért nem értelek az az, hogy nem erről beszéltünk. Én kérdeztem, kíváncsian, új nézőpontra várva, tudást kívántam begyújteni. A 1291-ben nem ezt találtam. Én még mindég arra várok.
"Ha az ajan/aján alakot csak változatnak tekintjük, felvethető a széppé tesz, szépet,jótakar, szépet/szépséget sugall,ad,javasol,származtat jelentéskör. Ez alól viszont akkor nem vehető ki az első csoport sem.
Ha még az örmény szálat is beleértjük: a kérdés nyitott maradt."
Ilyen nagy időtávlatban ezek az emocionális kapcsolatok irodalmiak, tudományosan nem értékelhetőek. Mint a többiek reflexióiból kiderül: az ayan jelentésfejlődése a türk nyelvekben elment a 'vezér' jelentés fel, ami a pozitív asszociációk mentén éppenséggel összefüggésbe hozható az alapjelentéssel. Ezek a jelentések: "szépet,jótakar, szépet/szépséget sugall,ad,javasol,származtat" a te spekulációid, az írásos forrásokban nincs nyomuk. Így tudományos argumentumként nem lehet őket felhasználni.
Mellesleg szeretném megjegyezni, hogy az a fajta etimológiai gondolkodás, amelyet erőltetsz, nekem onanizálásnak tűnik.
Köszönöm a választ (ugyanígy a segítő reflektálásokat is)
Maradt (keletkezett) viszont nyitott kérdés is:
1.) az "első csoport" származása nem tisztázott (csupán, hogy hogyan kezelődik),
érdekes ez azért is, mert:
2.) meglevő ayan-, ayana (szépít, szépítkezik) igéből vezeti le, : ha, és amennyiben ezt elfogadjuk, a felsoroltam ajan-ároz alapalak helyet talál. Ez esetben viszont a feltűnő alaki, és értelmileg rokon jelentéskör további vizsgálatot tenne szükségessé. Ha az ajan/aján alakot csak változatnak tekintjük, felvethető a széppé tesz, szépet,jótakar, szépet/szépséget sugall,ad,javasol,származtat jelentéskör. Ez alól viszont akkor nem vehető ki az első csoport sem.
Ha még az örmény szálat is beleértjük: a kérdés nyitott maradt.
2. Az ajnároz eredetét az EWUng a komük és más türk nzelvekben meglevő ayan-, ayana (szépít, szépítkezik) igéből vezeti le, magyar képzéssel. Benkő a hanváltozási problémák miatt a kumük eredetet valószínűsíti.
Az Aján név minden bizonnyal ebben a jelentéskörben, török eredetű.
Nemmkisujj kell hozzá, hanem szótár.
Ez így is van kedves Kisharsány!
De.....
Mi van az ajj ajj ajjal? A jajjal? Gondolom csak az, hogy az annyi *bajjnak annyi *bajja van, hogy annyi *bajj legyen! (Ez is egy szép """török""" (nem az, hanem közös eredetű) bajnok szó.)
Mindenesetre maradjunk annyiban, hogy ...... pl. az első csoport már az al, aljból van. Mint mikor levest szedsz..... az aljáról? Vagy!? A maradékot a legalját? Neked pedig a könnyű felszín a fel(föl)esleges?
Na jó, ettől kitiltanak, mert ez túl alternatív...... :-(((((((
Persze tovább lehet kalandozni a hálóban! Alantas és aljas és alat(t)való ........ Alás szolgátok:
OFF Úgy híjják, hogy Armenian (ARMSCII-8) Az én böngészőmben legalábbis View->Character encodings->more encodings->SE-SW Asian->Armenian (ARMSCII-8) ON
Aján Tamás szamosújvári örmény családból való és a családja szerepel is Szongott Kristófnál (A magyarhoni örmény családok genealógiája), aki egy 'fejedelem' jelentésű örmény szóra vezeti vissza a nevüket. Szongott tudott örményül, de leellenőrizni nem tudom, mert van ugyan örmény szótár az interneten, de nem ismerem az örmény betűket, ráadásul azt se tudom, milyen kódolásra állítsam a böngészőt, hogy valódi örmény betűket jelenítsen meg.
1. Az ajánl - ajánló - ajánlott - ajánlás együvé tartozásának megállapításához nem kell virtigli nyelvész, elég 8 általános, ezek az ajánl- igető szabályos származékai.
A TESZ és az EWUng ide sorolja az ajándékot is, amelyben u.a. a dev-n képző van, mint a szándékban. Az ajánl l-je a torlódás miatt elkopott.
2. Az ajnároz eredetét az EWUng a komük és más türk nzelvekben meglevő ayan-, ayana (szépít, szépítkezik) igéből vezeti le, magyar képzéssel. Benkő a hanváltozási problémák miatt a kumük eredetet valószínűsíti.
Az Aján név minden bizonnyal ebben a jelentéskörben, török eredetű.
a Pum és Derdák név etimológiája érdekelne. Ez utóbbiról úgy gondolom, hogy talán szláv eredetű lehet, bár olyan véleménnyel is találkoztam, hogy lehet francia is. Állítólag Fr.o.-ból menekült hugenották lettek volna az ősök, de ezt erősen kétlem, bár teljesen laikus vagyok a témában.
Az osztrák és német telefonkönyvben sok Derdakot találtam, a francia telefonkönyvben is van k és c végződéssel is.
„hiszen a szóban forgó i csak a XIV. sz.-tól alakult ki.”
Ha ezt tudtad, akkor milyen válasz volt a 1267 hsz.? (A minősítést rád bízom!)
Bilke első írásos említése 1238-ból származik. Az írásokból tudjuk, hogy Bilkét és környékét (gondolom a Bilke patakot is:)))))) 1245-ben IV. Béla királyunk a Karácsonyi családnak adományozta.
Valóban ez nekem magas. (Mármint a válaszodat nem érem fel ésszel, de nem kell, hogy elmagyarázd.)
Biztos vagy benne, hogy a 10. században, vagy előtte már volt ilyen "elhajlás" Nem. Hovatovább nem is mondtam ilyet, hiszen a szóban forgó i csak a XIV. sz.-tól alakult ki. Megértési, illetve értetlenkedési kérdésekben pedig az Alternatív topikokban vélhetőleg továbbra is állnak rendelkezésedre.
Én az ukrán nyelv kialakulását nem ismerem. Biztos vagy benne, hogy a 10. században, vagy előtte már volt ilyen "elhajlás", Ezt a Bel'tsy, Bil'che 49°24' 23°50' -re mondom, ahol megjelölik mindkét kiejtést. Van sok Belichi, Belous, Belashi stb ahola fehér Bel-el kezdődik, Ukrajnában. Tudom, hogy az időbeli változás sokat számít (Milyennincs felhívta rá a figyelmemet) de néha úgy látom, hogy a fehér magyarázat az etimológusoknak a "csodaszó". Megnézve a közel egy helyen, pld. Bosznia-Hercegovinában a Bi-, Bil-, Bij-, és a Be-, Bel-, Bjel-, kezdetű neveket, ahol a „Bilcze”, név előfordul, azt találjuk, hogy van Beljići 44°37' 18°11', Biljezi43°41' 19°21', Bijelci, 44°37' 17°40', Bilaci, 44°24' 16°50', Biljezi 43°41' 19°21', Biljača 44°09' 19°24', Bjelajci, Bjelajke, Bjeljajci 43°43' 19°23' stb. Mivel látványosan nem szóképzésről van szó, felmerül a kérdés vajon a „fehéret” a Be-, Bje-, Bie-, kezdeteken kívül miért kellett volna Bi-, Bil-, szótaggal kezdődő szavakkal azonosítani, helyettesíteni? Nem valószínűbb, hogy ezek közel sem azonos, vagy rokon értelmű szavak, nem származnak egymásból, hanem teljesen más jelentésük van, amit én (sem) nem ismerek. Szerintem az etimológusokra, mint valami kábítószer hat a „fehér” magyarázat, legyen az bil-, (byl), vagy bel-, (bjel, biel) kezdetű szó, nekik tök fehér mind – és ez senkit sem zavar!
Természetesen a fentiek csak az én véleményem és kételyeim.
miért nem Belke lett a patak neve? Mert az ukrán nyelvben білий, білизна, білила a fehér. Ha jól sejtem, ez egy klasszikus e>i hangváltozás az ukránban, rengeteg példával.
Mind a kettőben igazad van. A Bilce-Bilkébe már bekeveredtem, itt tévesztettem, de a fehérrel - egyelőre még - nem tudok egyetérteni, mert akkor miért nem Belke lett a patak neve? (fixa ideám, hogy a bil- és a bel-, nem helyettesíthető, mint a tiszai tájszólásban a vér-vír, vagy a fehér-fehír). Kiss Lajos is tévedhet, vagy megelégszik az egyszerű, senkit nem zavaró, magyarázattal. Mert bilke-fehér - és akkor mi van?
Igazad van Bukovinával is (előttem volt a térkép), de ez a közelség :))))))
Az, ami nyolc kilométerre van Ilosvától, nem Bilce, hanem Bilke. Kiss Lajos szerint a patakjáról kapta a nevét, az pedig a szláv 'fehér' szóból.
Bilca nem Moldvában van, hanem Bukovinában és ő is egy patakról kapta a nevét, arról, amely pont mellette egyesül a Szucsávával (Bilca Mare). Erre vonatkozóan nem találtam forrást, de nagy tétben arra fogadnék, hogy az előzővel azonos eredetű.