Na, ezt kéne ma is csinálni a bankokkal, ha átvertek valakit, törni zúzni a székházaikait, esetleg radikálisabb esetben a vezérigazgatót is. Most pl. tök aktuális az amerikai másodrendű jelzálogbotrány kapcsán. Az általános média nem szentel neki elég figyelmet (a szaksajtó részben). De ehelyett mit csinálnak? Lényegében államilag megtámogatják őket (Fed, ECB, BoJ), hogy folytathassák bűzös tevékenységüket.*
*) Légyszíves vegyétek egy kis iróniával, ismertek, ennyire nem vagyok radikális :-), de azért van benne valami, ha az emberek "nosztalgiáznak".
(a nosztalgia meg igazából eredetileg honvágyat jelentett, nem időbeli vágyakozást. haza + fájdalom). <--- hogy ne legyen teljesen off-topic :-)
Tegnap láttam a Monty-s Terry Jonesszal a Spectrumon a Szám-sztori című doksi filmet és nagyon jó volt.
A filmből a matematika története mellett kiderült,hogy az angol bankrupt(csőd) kifejezés eredete az olasz banka rupta, "összetört pad" kifejezésből származik. A középkori városállamok mindegyike más-más pénzt veretett,és ezért szükség volt nagyszámú pénzváltóra,aki ha esküjét szegve átvert valakit,akkor összetörték a pénzváltó asztalát.
Érdemes megnézni ha ismétlik,mert nagyon klassz kis film.
A név eredetére pedig korabeli forrást idéz: [Pallanka] "palánk, a töröknek nagyobb várak köré előörsül elhegyezett kis földvára" (Maksay Ferenc szerk.: Urbáriumok. XVI-XVII. század. Bp., 1959, 829). Érdekes, hogy Palánka helyén a középkorban földvár is létezett (1308, "Feldwar").
Drégely és Palánk hajdan két község volt. "Drégelynek rommá lőtt várát a hódítók nem használhatták többé, és nem is építették újjá, 1575-ben (az ostrom 1552-ben volt) a Nógrád-drégelyi, esztergomi és szécsényi bégek Drégely község temploma körül árkot ástak, és erős palánkvárat építettek oda kb. kétezer lovas számára. Ez az eleinte Új-Drégelynek, később Palánknak nevezett erőd volt a környékbeli portyázások kiindulópontja."Forrás
Addigra az erődítés-típus kialakult, ha építettek, ilyet építettek. Drégelynél nem volt szükség a kővár megerősítésére ill. újjáépítésére.(nem állt fent a szükségessége)
Kaptam egy jó cikket (pdf-ben), török szerzőtől a témában, ami alapján úgy néz ki, hogy bár a törökök által a Buda-Belgrád útvonal védelmére egy más célú és típusú erődítésből (ostromhoz használt havale) kialakított/kifejlesztett erőd típusról van szó, s a törökben is palanka néven él, az a kortárs német katonai szakírók elterjesztette szakifejezésen alapul, és Evliya Celebi és pecevi munkái során, ill. a magyar-török együttélés révén került át a törökbe, mint egy frissen kialakult erőd-típus elnevezése. Így hajlani kényszerülök a latin-német vonalra. (további részletek a VÁRAK - VÁRROMOK 19406,19408,19425 hsz-ekben)
Az, hogy 1792-es az első kerítéskénti említése (jóval a hódoltság után és a palánkvárak erodálása, funkcióváltása, elvárosiasodása közepette) a palánk funkciója megváltozásának következménye lehet.
Te is freemail-es vagy. Az új béta verzióban új levél írását kezdeményezed és ott van óriáslevél csatolása. Itt azt az állományt kell csatolni, ami múltkor letöltődött.
Mivel limitált a net hozzáférésem - ugyanis a munkahelyemen vagyok, és a saját gépem pár hete felmondta a szolgálatot, de még nem sikerült keriteni másikat - igy csak a kolléga gépém pötyögök...ha épp elszalad valamerre, aztán ha megjön rövid időn belül deportál:-), ezért még nem sikerült megnéznem ezeket az oldalakat, de legkésőbb hétvégén nekiülök, és utána keresgélek. :-)
És valszeg a hétvégén fogom tudni az UEW elküldését is csak komolyabban végiggondolni, illetve próbálkozni vele.
Telepiteni kellett, mint a programokat. Ráadásul csak többszöri próbálkozásra sikerült, mivel kért tőlem valamit, amiből nekem csak egy régebbi verzió volt meg. De aztán nem találtam senkit sem, akinek ez az ujabb valami meglett volna, úgyhogy megpróbáltam úgy lehúzni, ami végülis sikerült, de pont ezért nem vagyok benne teljesen biztos, hogy minden működik-e rajta, aminek kellene.
Az Új Magyar Tájszótárral az a probléma, hogy csak első kötetet pár perc alatt többet is találtam, de a legújabb kötet már, azt hiszem, aránytalanul kisebb példányszámban jelent meg. Nem tudom, mennyiért szállítanak a budapesti antikváriumok Szlovákiába. Az egyik kedvencem, a www.antikvarium.hu szegedi székhelyű és Budapestre nagyon olcsón szállít (talán nem is számít föl érte semmit). Jók még pl. a www.bookline.hu (ez több pesti antikvárium anyagát is tartalmazza) és a www.virtantiq.com. Azonkívül ezen is ki lehet fogni jó dolgokat: www.vatera.hu (magánemberek börzéje).
De gyanítom, hogy szkennelés, mivel nekem így van meg a TESz és a Zaicz is. Én is hasonló formában jutottam hozzá. Ez az óriáslevél a freemailnél. Elég sokáig tartott a letöltése, pedig nagy kapacitással rendelkezem. Cserébe fel tudom ajánlani a nálam lévő anyagot. Ezek jpg-k oldalanként.
Az van vele, hogy sejtelmem sincs hogyan küldhetném el. De az egyik ismerősöm ért hozzá, és tőle megkérdezem. Ugyanis úgy kaptam meg, hogy az "emilemre" elküdlték a linket, ahonnan lehúzhattam, de csak tiz napig, azután törlődött, és azon belül is, csak háromszor lehetett lehúzni. (de e mán neköm magas politika:-))) De ha rájövök, hogy hogyan, akkor küldöm.