Most lovagolhatunk a szavak jelentésén. De a vélelmezés és elmélet jelentésmezői között azért van egy kis különbség, mégha létezik is átfedés.
S eredetileg a vélelmezés volt kihangsúlyozva egy eredetileg tudománytalan elképzeléstől való félelemre adott válaszomra.
Ha jobban értelmezitek az előző hsz-emet, abban felvázoltam a paradigmaváltást is. S ez általában nem a korábbi elmélet igazságtartalmának megszüntetésével jár, inkább egy nagyobb elméleti kör 'ráépülésével'.
Pl. most Fehér Krisztina doktori értekezésében többek között a családfa elméletet is 'támadja'. De ezzel nem tagadja azt a tényt, hogy pl. a latin nyelvek egy vulgáris latinból eredeztethetőek, hanem a most kialakuló új 'hálózatos' jellegű leírásáaban majd más elemeket is mellévesz, finomítja azt. Persze ezzel együtt a nyelv változásának mibenlétét is más szemszögből fogja tekinteni. Értekezését biztos százak fogják ízekre szedni és minden felmerülő kételyre magyarázatot kell majd adnia. S ha ez sikerül, akkor megtörténhet a paradigmaváltás. De ezalatt sok-sok tudóst meg kell majd győznie igazáról. Ez nem csak egy vélelmezés, ez sok-sok magyarázattal alátámasztott elmélet lesz.
Én ezennel ezt a parttalannak tűnő és kissé mintha félreértélmezett hozzászólásomon lovagoló vitát befejezem.
Minden tudományágban előfordul, sőt mondhatnám gyakori, ha új elmélet merül fel, az "öregek" mindent megtesznek az elelhetetlenítésére, csak az az elmélet ne dőljön meg, vagy ne szenvedjen csorbát, amit ők alkottak, esetleg amiből ők "habilitáltak".
Minden elmélet csak elmélet. Vagyis vélemény. Új "bizonyíték" bmikor akadhat. Az egész tudomány nem más, mint aktuális elméletek és vélemények halmaza. Akkor is, ha ezt fáj tudomásul venni. Legalábbis a nem igazán okosaknak. Egyik zseninek sem derogált tudomásul venni, h smit sem tudunk tutira biztosan. Épp eleget beszéltek erről az igazán nagyok. És ha ez a természettud-ban így van, a nyelvészetben mitől lenne másképp?!
A tudomány nem vélelmeken alapszik, hanem bizonyítékokon, s ezek le vannak írva. Bár nem feltétlenül ismeri/akarja megismerni ezeket mindenki.
Természetesen a tudományon belül is vannak többesélyes ill. még nem teljes mértékben igazolt elképzelések, de akkor ez jelezve van.
Továbbá a társadalomtudományok területére inkább jellemző, de a természettudományok területén sem ismeretlen a meghaladás. De ekkor nem lesz elvetve a korábbi elfogadott állítás vagy nézet, hanem szemléletmódváltás miatt egy bővebb ismeretkör részeként tovább él egy tágabb vagy részletesebb elméletben.
De itt most egyrészről a gyökelmélet hozódott fel, mely tudománytalan, s másrészről egy kb. 10.000 évvel ezelőtti állapot, amiről sejtéseink vannak, de még kiforratlanok az ezzel kapcsolatos elképzelések, ismereteink.
Onogur, idézlek: Van itt több hozzáértő, szakmai képzettségel rendelkező ill. sok lelkes - jó értelemben vett - laikus, mint például én is, akik elmagyarázzuk a helyes dolgot.
Így kategorikusan? Nem úgy akartad írni, hogy - elmagyarázzuk a helyesnek vélt dolgot? Kicsit merésznek tartom egy laikustól, hogy tévedhetetlenséget sugalva, ellenvéleményt nem tűröen nyilatkozik saját véleménye helyességéről. Ezt még egy tanult szakember se állíthatja 100 %-ra.
Ha jól tudom - ellentétben az Origóval - itt külön van választva a tudományhívők és alternatívok tábora, s szakmai moderátorok is felügyelik. Így itt nem lehet egy topikot úgy szétoffolni, mint az origón. Emiatt az esetleges félreértésektől ne félj. Ha valaki pedig rákérdez, annak meg elmagyarázzuk. Van itt több hozzáértő, szakmai képzettségel rendelkező ill. sok lelkes - jó értelembnen vett - laikus, mint pl én is, akik elmagyarázzuk a helyes dolgot.
Az eredetről csak annyit, hogy az afrikai kirajzáskor (kb. 70.000 éve) már teljesértékű nyelvhasználó volt az ember, míg a letelepedés 8-10.000 éve kezdődött el. Én csak e kor elő utaltam, s nem a kezdetekre. S én épp azt gondolom, hogy ekkor egy óriási nyelvjárás hálózattal lehetne leírni a sok-sok egyedi nyelvhasználó nyelvei közötti kapcsolatot, éles határ nélkül. Itt egy-egy nyelvi elem hol erre, hol arra terjedhetett. Ennek leírásáre teljes mértékben alkalmatlan a fa struktúra. Amíg ezen nyelvleírási módtól nem szabadul meg a nyelvtudomány, addig nem tud időben mélyebbre hatolni. Persze ez a mélyebbre hatolás nem valamiféle konkrét leírás lehetne majd, inkább valamiféle valószínűségi paraméterrel ellátott.
>Nos, én nem vagyok híve a "nyelvgyökök" világának és nem igazán ismerek el valami "nyelvcsaládok előtti" effélét, szerintem ez abszolúte alaptalan okoskodás.. ráadásul szükségtelen is... a "nyelvcsaládok" mai éertelmezése is csak tudományos mankó nem több.
---
Te is nagyon jól tudod, - csodálkoznák rajta, ha másként gondolnád rólam -, hogy nem vagyok híve a gyökelméletnek. Sőt.
Ha megfigyeled nyelvi elemet írtam, ahogy Andronov a nyelvi építőelemet értette.
A nyelvcsalád valóban tudományos mankó, s nem kizárt, hogy a közeljövőben a kognitív szemlélet előretörésével váltohat a jelentése, de a mögötte megbújó fa struktúra mindenképpen menesztendő. (Ez most lehet, hogy egy kicsit abszurdnak tűnik, de nézzétek át Fehér Krisztina doktori értekezését! 3.5.1)
És hogy nem légből kaptam a kijelentésemet: KVR avagy *kErV de még lehetne bővíteni a hasonló alakú és hasonló jelentésű szavak csoportjaival.
>Ha egyszer az emberi népesség kialakulásában sem "jött be" az Ádám-Éva család mint eredet, ugyanilyen a nyelvben sem létezhet....
---
Én ilyent sosem állítottam és azt sem értem, hogy a hsz-emből ez hogy jött le neked így.
>Szerintem nem összeegyeztethetetlen a kör és a ker alapszavának összefüggése
---
Én sem mondtam/gondoltam mást. Csak a pontos etimológia vonalat jeleztem.
A ker alapszavunk egy a nyelvcsaládok kialakulása előtti időkre mutató, majdnem egész Euroázsiát hol sűrűbben, hol ritkábban lefedő nagy KVR 'körrel kapcsolatos' nyelvi elem-hálózat része. (Mindenki értse jól, hogy mire is szeretnék utalni!)
A ker tő "alapjelentése" a 'körrel kapcsolatos' és nem a 'vmi megszerzése'.
Ezt végső gyökérnek elfogadom, hiszen saját orrom után is ide jutottam.
De:
Szerinted hogy jön a körből a kerget, a kerít (szerez) és a keres?
Szerintem úgy, hogy a jelentéshasadás már a tővel megesett, és az felvette a 'szerez' jelentést is.
Különben kicsit nehéz lenne megmagyarázni, hogy hogyan fejlődhetett ki párhuzamosan a kerget (~'körözget?' > 'utól akar érni'), kerít ('körbevesz?' > 'szerez') és a keres ('köröz?' > 'meg akarja lelni') igen hasonló jelentéstartalma? Ellenben a ker-~szerez feltételezésével tiszta sor: kerget (szerez jelentésű tő+gyakorítóképző ~ 'utól akar érni'), kerít (szerez jelentésű tő+ igeképző ~ 'szerez'), keres (szerez jelentésű tő + gyakorító jellegű igeképző ~ 'meg akarja lelni').
Ömm, biztos van ennek irodalma (csak sajnos nem nálam :) ).
Mindenesetre a lenti magyarázat számomra nem túl meggyőző. A keres szóban (rövid) e van, a kérésben meg (hosszú) é. Ezeknek a magyarban erős jelentésmegkülönböztető szerepük van, nem cserélődnek fel csak úgy véletlenszerűen.
A saját fejem után indulva:
A keres a kerít (szerez), kerül, illetve kerget szóval van szerintem nyilvánvakó kapcsolatban. Egy közös ker- tő látszik, ami valaminek a megszerzésére irányul. Az -es valszg. ugyanaz a képző, mint pl. a repes szóban, és talán a -des/-dos képzőben. (A -d igeképzőhöz járuló -es.)
Ennek a ker- tőnek _esetleg_ van köze a kerít (körbevesz) ker- tövéhez, és végsősoron a kör-höz. A kapcsolat ott lehet, hogy mindkettő valamiféle birtokbavételre utal, de ez részemről puszta spekuláció.
Pilisszántó felett van egy hegy amit Ziribárnak hívnak. A Földrajzi nevek etimológiai szótárában nem találtam meg. Honnan eredhet és mit jelent ez a név?
Egy helyen ezt találtam:
"Ziribár jelentése ébredő, éledő fény (sumér származású)."
de nem hiszek a sumer-magyar kontinuitási elméletben.
Sziasztok! Kerestem ma valamit az Etimológiai szótárban és megakadt a szemem a piócán. Az utolsó mondat szerint ez a szó a 19. században jelent meg a köznyelvben a nyelvjárásokból. Gondoltam, talán addig a nadály szót használták rá. Ám a kérdés: tudja esetleg valaki, hogy a 'nadály' honnan ered?