Sajnálhatod, hogy nem hallgattál Klubrádiót, mert nagyon jó kis rádió, és már nem sokáig hallgatható.
Sok minden lehet. Ha baj van, akkor a formátummal van. Az így néz ki: Műsorvezető felvet két szót vagy kifejezést, megkérdez két Celebet, hogy szerintük mi az etimológiájuk, mondanak valami vicceset vagy nem vicceset, néha köze is van a valósághoz, majd Nyelvészszakértő megmondja a tutit, esetleg néhány egyéb érdekességgel fűszerezve. (Jelen esetben Xantusz Barbara poénkodott, hogy ő görög származású, és minden a görögöktől van, ezért a csőcselék is biztos görög.) Ezt a formátumot csináljuk lassan egy éve, és eddig még nem érkezett olyan visszajelzés, hogy bárki a viccelődést vette volna komoly válasznak. Természetesen ez is benne van a pakliban, különösen mert a hallgatók jó része háttérrádiózik. De mivel a Klubrádiónak alig egy hónapja van már csak, nem fogunk változtatni a formátumon.
Egyébként se tudnám, hogy hogy lehetne megmenteni a szórakoztató formát úgy, hogy közben viszont ne hangozzanak el nem szakszerű magyarázatok is. Gyerekkoromban nagy rajongója voltam Vágó István A fele sem igaz című műsorának, az abban elhangzó állítások 33-50%-a is hamis volt, mégis ezzel próbálták műveltséggel megszórni a nézőket. Én ezeket az adásokat könyvben is elolvastam, többször is, de tény, hogy nemegyszer a hibás válasz maradt meg jobban, és összemosódott bizonyos esetekben a valóság a fikcióval. Ezt én a jelen klubrádiós rovatban úgy próbálom kivédeni, hogy nem pusztán a „végeredményt” közlöm, hanem magyarázok, érvelek, mindig megpróbálok túlmutatni az adott kérdésen, tehát hogy etimológiai gondolkodásra próbálom nevelni a rendszeres hallgatókat. Persze ez heti bruttó 12 percben (ebben benne van a be- és elköszönés, a celebek, a műsorvezető) nehéz feladat, de volt, amikor úgy éreztem, sikerült.
Tényleg: hallgasd meg azt a negyedórát, kíváncsi vagyok, miként vélekedsz úgy erről a rovatról.
Tefigyejj(haver), sztem én még életemben nem hallottam a KR-t, még frekit se tudok, viszont engem ezzel a dologgal már így kerestek meg, és lehet, h nem ő volt aze gyetlen, akinek így csapódott le... :-)
Amúgy a csőcselék szó etimológiája bizonytalan. Azt lehet tudni, hogy korábban csöcselék alakú volt, az ő megnyúlásában a csődül ige származékaival való keveredés játszhatott szerepet. A tő esetleg a csöcs ~ csecs főnév, ekkor az eredeti jelentés ’infantilis, gyermekien buta’ lehetett. De ennél valószínűbb hangutánzásra gondolni (vö. csajvadék). Mindazonáltal egyik eredeztetés se igazán meggyőző.
(Annak, hogy a műsorrész elején a „celebek” fantáziája hogy lódul meg, nyelvészeti-etimológiai relevanciája nincs.)
Újabb kérdés: A Klubrádió szt a "csőcselék" gr/gr eredetű szó. De engem egyik gr szóra sem emlékeztet igazán. Mert ha onnan jön is, igen ki lett csavarva a kiejtése (értsd: a gr-ben se cs, se ö, se é nincs, nem, Ciprust nem számoljuk :-)))
A TESz-ből puskáztam. Ott pontok vannak a betűk alatt. A Word-öm készletében csak az egyik volt pont-os, mire megjelent, már egyik sem. Nem vagyok ennyire benne az IPA-ban, hogy tudjam a különbséget.
ţāķ? Még ha "szűk" fonetikai átírást használunk is, én tāķ-ra tippeltem volna. (A /k/ valóban erősen palatalizált (már-már majdnem IPA[c]. De a /t/ is palatalizált volna?)
A csárda végső forrása a perzsa čārtāk ’négy oszlopon álló erkély, négy falú szoba' (čähār > čār ’négy’ + ţāķ ’boltív’) A csárda a mai magyarban leginkább elterjedt jelentése a 'fogadó' a magyarban alakult ki. Szb-hv átvételnél 'őrtorony' jelentéssel bírt. Az őrtorony is, a fogadó is egyedül állt a pusztában. Ez egyben a postakocsival utazók pihenőhelye is volt, s a fontosabb utak mentén 5 km-ként volt egy.
Így a görögben az eredeti perzsa jelentésből eredhet, nem a 'vendéglő' jelentésből.
Ezek valóban mind szláv eredetűek, de az érdeklődő figyelmeztetendő, hogy ne vonjon le hamis analógiát. Nem minden -cs végű foglalkozásnév szláv. Lehet török is, így pl. az ács vagy a szatócs. (a hosszú mgh. itt mindenütt eredeti két szótagot (VγV-t) rejt, a -cs pedig eredeti -či, -čï foglalkozásnévképzőt).
Szily Kálmán (A magyar nyelvújítás szótára, 1902) alapján az is tudható, hogy a műt ige az 1833-as Bugát-Schedel-féle Magyar-Deák és Deák-Magyar Orvosi Szókönyv műtő szavából való visszaképzés. A műtő a műtevő (opus faciens) kontrakciója, ahogy a műtét a műtétel (operis factio)-é. Bár Bugát is egy, a fűt analógiájára alkotott műt igéből magyarázta a műtő-t, de egyrészt abból a műtét nem jön ki, másrészt a műt még a Ballagi-féle 1873-as, ill. a Czuczor-Fogarasi féle 1862–1874-es szótárakban sincs benne. Úgyhogy maga a műt ige, mint tényleges szó, még ennél is későbbi.
A pék a szláv nyelvekben mindenfelé megtalálható pekat' 'süt' igére megy vissza. Összefügg a 'kemence' jelentésű helyneveinkkel: Pécs, Bécs, Pest - a szóvégi k - cs, k - st hangváltozások tendenciaszerűek.
a szakács az ószláv сокачь szóra vezethető vissza, a jelentés ott is 'szakács'. A délszláv nyelvekben ma is él a sokač, sokáč alak.
a kovács szó rokonai (pl. or. ковать, 'üt', 'kovácsol') minden szláv nyelvben megvannak, Vasmer levezetése szeint lényegében minden indoeurópaiban is. A magyarban egyértelműen szláv eredetű.
a takács ugyancsak szláv eredetű, pl. srb tkač. Vasmer egy ősszláv *tъkati lakot említ.
Sszerintem kicsit sok volt itt, ebben a topicban az OFF utóbbi idôben. Vigyétek máshová, ez maradjon az etimológia topikja, a fizika (?) máshol vitattasson meg.
Igazad van. A fény, sugárzási energia a forgás (saját tengely körül is) mozgási energia nagyon fontos. Még csak nem is sejti a mai tudomány, hogy ez a gravitáció magyarázata is egyúttal. Nyelő és egyúttal forrás is az anyag. Mit nyel? Habzsolja a vákumot? Az meg fotonvíz.
Gyűjtök, aztán gyújtok. Van ki tömeget, van ki csak tüzifát. :-)
"Egy bolygó a napja körül egy olyan ellipszis alakú pályán mozog, aminek az egyik gyújtópontjában a nap van." Miért is gyújtópont. Mivel ezeknek a pontoknak optikai jelentősége is van. Ha egy ellipszis alakú tükör egyik pontjában fényforrást helyezünk el, akkor a fénysugarakat a másik gyújtópontban gyűjti össze. Az ellipszisnek ezt a tulajdonságát valószinüleg előbb fedezték fel, mint Kepler a fenti bolygómozgás törvényét. Azaz ennek a különleges pontnak már akkor volt egy - az optikából származó - meghonosodott elnevezése.
"ez pedig nem eshet egybe a Nap középpontjával (még ha utóbbi irdatlan tömege miatt nincs is ettől távol), mivel tömegük - ennélfogva gravitációjuk - a bolygóknak is van."
Igen. A gond ott van, hogy a tömegarány az a mi naprendszerünkben kb. 98:2 a Nap javára. Továbbá az is, hogy volt elég idejük a bolyongó bolygóknak, hogy a megfelelő súlyarányokkal egymást is kiegyensúlyozzák a fő tömegközpont körül. Tehát nagyjából igen pontos közelítés az, hogy a forgási középpont a nap tömegközéppontjába esik. Időnkénti néhány cm-es kilengésekről kozmikus méretléptékekben szerintem nem annyira érdemes vitatkozni. Azonban tagadni sem lehet.
Minden bizonnyal igazad van, szavaidból ítélve jobban értesz hozzá, mint én (és ezzel sokan vannak így). Nekem ezt egy valamikori fizikaórán (emlékeim szerint) úgy magyarázta L. tanár úr, hogy a közös tömegközéppont két adott égitest (ha égi mechanikáról, vagy miről van szó) elliptikus pályájának egyik fókusza, más szóval gyújtópontja. Gyújtópont, geometriai értelemben, súlypont pedig abban az értelemben, hogy a két tömeg kölcsönhatása itt egyenlíti ki egymást. Ennyire emlékszem. De lehet, hogy rosszul.
Ezzel meg csak az a gondom, hogy én még nem hallottam a tömegközéppontot gyújtópontnak hívni. Tömegközéppontja a tömeggel rendelkező testeknek van, gyújtópontja meg geometriai alakzatoknak meg lencséknek meg tükröknek (ez utóbbiaknak tömegközéppontjuk is van, de nem föltétlenül a gyújtópontjukban). Az igaz, hogy egy Nap-Föld szerű, két testből álló rendszer esetén a Föld keringési pályája olyan ellipszis, aminek - a megfelelő elhanyagolások esetén - az egyik gyújtópontjában van a rendszer tömegközéppontja, de ettől még ezek egymástól független fogalmak. Szerintem.
Van az ekliptika síkja a naprendszerre, amit a Föld forgáspályályának síkja ad. Ez mindig metszi a nap középpontját. Minden más bolygóé is, hiszen kénytelenek aköröl forogni a gravitáció miatt.
Nem igazán konyítok a témához, de itt "forgáspálya" helyett talán inkább keringési pályáról beszélhetünk - az érthetőség kedvéért. A bolygók Nap körül megtett útjával kapcsolatban legalábbis ezt a kifejezést szoktam hallani. Azt is vitatnám, hogy "a bolygók a Nap középpontja körül forognak a gravitáció miatt"; Úgy tudom, a közös tömegközéppontjuk körül keringenek (gyújtópontnak hívják, azt hiszem), ez pedig nem eshet egybe a Nap középpontjával (még ha utóbbi irdatlan tömege miatt nincs is ettől távol), mivel tömegük - ennélfogva gravitációjuk - a bolygóknak is van.
Ja, és ha nyelvészkedés, akkor a Föld forgáspályájának síkja - j-vel. Ha pedig a Föld nagy kezdőbetűvel írandó (merthogy tulajdonnév, ugye) akkor a Nap is (tényleg, csak az érthetőség kedvéért).
Ami a nyelvi fantáziát illeti. Nem véletlen nevezte el a tudomány ugye egyenlítőnek. Na remélem most már mindenki érti azt, hogy pont ezért. Azaz az egyenlítő síkja, az a napéjegyenlítsítő sík. És ezen síkja kétszer metszi ezt. Van ugye őszi csllagászati kezdet is. És ha ugye ezt Dél és Észak félteke relációban is megnézzük világossá válik, hogy ez 4 eseményt jelent a világnak. (a déli földtökén ugye minden fordítva lesz az északihoz képest). Na de a lényeg Kedves Yogi, hogy ez egy roppant hasznos beszélgetés volt. Koszi!! :-))