Keresés

Részletes keresés

rumci Creative Commons License 2012.01.11 0 0 1560

Sajnálhatod, hogy nem hallgattál Klubrádiót, mert nagyon jó kis rádió, és már nem sokáig hallgatható.

Sok minden lehet. Ha baj van, akkor a formátummal van. Az így néz ki: Műsorvezető felvet két szót vagy kifejezést, megkérdez két Celebet, hogy szerintük mi az etimológiájuk, mondanak valami vicceset vagy nem vicceset, néha köze is van a valósághoz, majd Nyelvészszakértő megmondja a tutit, esetleg néhány egyéb érdekességgel fűszerezve. (Jelen esetben Xantusz Barbara poénkodott, hogy ő görög származású, és minden a görögöktől van, ezért a csőcselék is biztos görög.) Ezt a formátumot csináljuk lassan egy éve, és eddig még nem érkezett olyan visszajelzés, hogy bárki a viccelődést vette volna komoly válasznak. Természetesen ez is benne van a pakliban, különösen mert a hallgatók jó része háttérrádiózik. De mivel a Klubrádiónak alig egy hónapja van már csak, nem fogunk változtatni a formátumon.

Egyébként se tudnám, hogy hogy lehetne megmenteni a szórakoztató formát úgy, hogy közben viszont ne hangozzanak el nem szakszerű magyarázatok is. Gyerekkoromban nagy rajongója voltam Vágó István A fele sem igaz című műsorának, az abban elhangzó állítások 33-50%-a is hamis volt, mégis ezzel próbálták műveltséggel megszórni a nézőket. Én ezeket az adásokat könyvben is elolvastam, többször is, de tény, hogy nemegyszer a hibás válasz maradt meg jobban, és összemosódott bizonyos esetekben a valóság a fikcióval. Ezt én a jelen klubrádiós rovatban úgy próbálom kivédeni, hogy nem pusztán a „végeredményt” közlöm, hanem magyarázok, érvelek, mindig megpróbálok túlmutatni az adott kérdésen, tehát hogy etimológiai gondolkodásra próbálom nevelni a rendszeres hallgatókat. Persze ez heti bruttó 12 percben (ebben benne van a be- és elköszönés, a celebek, a műsorvezető) nehéz feladat, de volt, amikor úgy éreztem, sikerült.

Tényleg: hallgasd meg azt a negyedórát, kíváncsi vagyok, miként vélekedsz úgy erről a rovatról.

Előzmény: Törölt nick (1559)
Törölt nick Creative Commons License 2012.01.11 0 0 1559

Tefigyejj(haver), sztem én még életemben nem hallottam a KR-t, még frekit se tudok, viszont engem ezzel a dologgal már így kerestek meg, és lehet, h nem ő volt aze gyetlen, akinek így csapódott le... :-)

Előzmény: rumci (1558)
rumci Creative Commons License 2012.01.10 0 0 1558

Szerintem hallgasd meg újra az adást. Nagyon nem ezt mondtuk: http://www.klubradio.hu/index.php?id=212 (11.15–11.30).

Amúgy a csőcselék szó etimológiája bizonytalan. Azt lehet tudni, hogy korábban csöcselék alakú volt, az ő megnyúlásában a csődül ige származékaival való keveredés játszhatott szerepet. A tő esetleg a csöcs ~ csecs főnév, ekkor az eredeti jelentés ’infantilis, gyermekien buta’ lehetett. De ennél valószínűbb hangutánzásra gondolni (vö. csajvadék). Mindazonáltal egyik eredeztetés se igazán meggyőző.

(Annak, hogy a műsorrész elején a „celebek” fantáziája hogy lódul meg, nyelvészeti-etimológiai relevanciája nincs.)

Előzmény: Törölt nick (1557)
Törölt nick Creative Commons License 2012.01.10 0 0 1557

Újabb kérdés: A Klubrádió szt a "csőcselék" gr/gr eredetű szó. De engem egyik gr szóra sem emlékeztet igazán. Mert ha onnan jön is, igen ki lett csavarva a kiejtése (értsd: a gr-ben se cs, se ö, se é nincs, nem, Ciprust nem számoljuk :-)))

Onogur Creative Commons License 2012.01.10 0 0 1556

A TESz-ből puskáztam. Ott pontok vannak a betűk alatt. A Word-öm készletében csak az egyik volt pont-os, mire megjelent, már egyik sem. Nem vagyok ennyire benne az IPA-ban, hogy tudjam a különbséget.

Előzmény: scasc (1554)
Törölt nick Creative Commons License 2012.01.10 0 0 1555

Kösz.

Előzmény: Onogur (1553)
scasc Creative Commons License 2012.01.10 0 0 1554

ţāķ? Még ha "szűk" fonetikai átírást használunk is, én tāķ-ra tippeltem volna. (A /k/ valóban erősen palatalizált (már-már majdnem IPA[c]. De a /t/ is palatalizált volna?)

Előzmény: Onogur (1553)
Onogur Creative Commons License 2012.01.10 0 0 1553

A csárda végső forrása a perzsa čārtāk ’négy oszlopon álló erkély, négy falú szoba'
(čähār > čār ’négy’ + ţāķ ’boltív’)  A csárda a mai magyarban leginkább elterjedt jelentése a 'fogadó' a magyarban alakult ki. Szb-hv átvételnél 'őrtorony' jelentéssel bírt. Az őrtorony is, a fogadó is egyedül állt a pusztában. Ez egyben a postakocsival utazók pihenőhelye is volt, s a fontosabb utak mentén 5 km-ként volt egy.

 

Így a görögben az eredeti perzsa jelentésből eredhet, nem a 'vendéglő' jelentésből.

Előzmény: Törölt nick (1552)
Törölt nick Creative Commons License 2012.01.10 0 0 1552

Kösz. És hogy függ össze vajon a lugas(? a szótár szt) és a kajáskocsma, mert a gr-ben érthető a szegényes ház, viskó, ami lett a çardakból.

Előzmény: Yogi (1551)
Yogi Creative Commons License 2012.01.09 0 0 1551

Van, valószínűleg a szerbhorváton keresztül.

Előzmény: Törölt nick (1550)
Törölt nick Creative Commons License 2012.01.09 0 0 1550

A csárda? Van köze a török çardakhoz?

scasc Creative Commons License 2011.11.15 0 0 1549

De Pécs, s mi több! Pest (!) már igen ;-)

Előzmény: Kis Ádám (1548)
Kis Ádám Creative Commons License 2011.11.15 0 0 1548

Háty, a pék sem véződik cs-r :)

Előzmény: scasc (1547)
scasc Creative Commons License 2011.11.14 0 0 1547

Ezek valóban mind szláv eredetűek, de az érdeklődő figyelmeztetendő, hogy ne vonjon le hamis analógiát. Nem minden -cs végű foglalkozásnév szláv. Lehet török is, így pl. az ács vagy a szatócs. (a hosszú mgh. itt mindenütt eredeti két szótagot (VγV-t) rejt, a -cs pedig eredeti -či, -čï foglalkozásnévképzőt).

Előzmény: Kis Ádám (1543)
LvT Creative Commons License 2011.11.13 0 0 1546

Szily Kálmán (A magyar nyelvújítás szótára, 1902) alapján az is tudható, hogy a műt ige az 1833-as Bugát-Schedel-féle Magyar-Deák és Deák-Magyar Orvosi Szókönyv műtő szavából való visszaképzés. A műtő a műtevő (opus faciens) kontrakciója, ahogy a műtét a műtétel (operis factio)-é.  Bár Bugát is egy, a fűt analógiájára alkotott műt igéből magyarázta a műtő-t, de egyrészt abból a műtét nem jön ki, másrészt a műt még a Ballagi-féle 1873-as, ill. a Czuczor-Fogarasi féle 1862–1874-es szótárakban sincs benne. Úgyhogy maga a műt ige, mint tényleges szó, még ennél is későbbi.

Előzmény: kadettD (1545)
kadettD Creative Commons License 2011.11.12 0 0 1545

Közben sikerült találnom egy etimológiai szótárat, úgyhogy álljon itt a megoldás is:

 

1833-ra tehető a tudatos nyelvújítás nyomán kialakult ige létrejötte. A mű "tett, cselekedet" jelentése képezi a szó tövét.

 

Előzmény: kadettD (1544)
kadettD Creative Commons License 2011.11.12 0 0 1544

Sziasztok!

 

Valaki tudna segíteni benne, hogy honnan ered, mikor keletkezett a "műt" ige? Köszönöm előre is!

Kis Ádám Creative Commons License 2011.09.12 0 0 1543

Valamennyi szláv eredetű:

 

A pék a szláv nyelvekben mindenfelé megtalálható pekat'  'süt' igére megy vissza. Összefügg a 'kemence' jelentésű helyneveinkkel: Pécs, Bécs, Pest - a szóvégi k - cs, k - st hangváltozások tendenciaszerűek.

 

a szakács az ószláv сокачь szóra vezethető vissza, a jelentés ott is 'szakács'. A délszláv nyelvekben ma is él a sokač, sokáč alak.

 

a kovács szó rokonai (pl. or. ковать, 'üt', 'kovácsol') minden szláv nyelvben megvannak, Vasmer levezetése szeint lényegében minden indoeurópaiban is. A magyarban egyértelműen szláv eredetű.

 

a takács ugyancsak szláv eredetű, pl. srb tkač. Vasmer egy ősszláv *tъkati lakot említ.

Előzmény: Három szegény szabólegény (1542)
Három szegény szabólegény Creative Commons License 2011.09.11 0 0 1542

Honnan jönnek a foglalkozások nevei?

 

Pék,

Szakács

Kovács

Takács

 

Kösz

 

scasc Creative Commons License 2011.06.07 0 0 1540

Sszerintem kicsit sok volt itt, ebben a topicban az OFF utóbbi idôben. Vigyétek máshová, ez maradjon az etimológia topikja, a fizika (?) máshol vitattasson meg.

Előzmény: mcelege (1539)
mcelege Creative Commons License 2011.06.06 0 0 1539

OFF

Igazad van. A fény, sugárzási energia a forgás (saját tengely körül is) mozgási energia nagyon fontos. Még csak nem is sejti a mai tudomány, hogy ez a gravitáció magyarázata is egyúttal. Nyelő és egyúttal forrás is az anyag. Mit nyel? Habzsolja a vákumot? Az meg fotonvíz.

Gyűjtök, aztán gyújtok. Van ki tömeget, van ki csak tüzifát. :-)

ON

 

 

Előzmény: Unerwünschter Gast (1538)
Unerwünschter Gast Creative Commons License 2011.06.06 0 0 1538

OFF!

"Egy bolygó a napja körül egy olyan ellipszis alakú pályán mozog, aminek az egyik gyújtópontjában a nap van." Miért is gyújtópont. Mivel ezeknek a pontoknak optikai jelentősége is van. Ha egy ellipszis alakú tükör egyik pontjában fényforrást helyezünk el, akkor a fénysugarakat a másik gyújtópontban gyűjti össze. Az ellipszisnek ezt a tulajdonságát valószinüleg előbb fedezték fel, mint Kepler a fenti bolygómozgás törvényét.  Azaz ennek a különleges pontnak már akkor volt egy - az optikából származó - meghonosodott elnevezése.

Előzmény: mcelege (1537)
mcelege Creative Commons License 2011.06.06 0 0 1537

:-)))))

Nem rossz, nem rossz!!

Maradjon csak gyújtópont?! Elvégre ott ég az égi főfény. Nagyítóval való fénygyűjtés és fénygyújtás a főfókuszpontban. :-))

Előzmény: Paulette (1535)
mcelege Creative Commons License 2011.06.06 0 0 1536

OFF

"ez pedig nem eshet egybe a Nap középpontjával (még ha utóbbi irdatlan tömege miatt nincs is ettől távol), mivel tömegük - ennélfogva gravitációjuk - a bolygóknak is van."

 

Igen. A gond ott van, hogy a tömegarány az a mi naprendszerünkben kb. 98:2 a Nap javára. Továbbá az is, hogy volt elég idejük a bolyongó bolygóknak, hogy a megfelelő súlyarányokkal egymást is kiegyensúlyozzák a fő tömegközpont körül. Tehát nagyjából igen pontos közelítés az, hogy a forgási középpont a nap tömegközéppontjába esik. Időnkénti néhány cm-es kilengésekről kozmikus méretléptékekben szerintem nem annyira érdemes vitatkozni. Azonban tagadni sem lehet.

ON

Előzmény: Paulette (1532)
Paulette Creative Commons License 2011.05.15 0 0 1535

Különben meg javaslom, hogy ezentúl hívjuk ezt gyűjtőpontnak

Előzmény: Paulette (1534)
Paulette Creative Commons License 2011.05.15 0 0 1534

Minden bizonnyal igazad van, szavaidból ítélve jobban értesz hozzá, mint én (és ezzel sokan vannak így). Nekem ezt egy valamikori fizikaórán (emlékeim szerint) úgy magyarázta L. tanár úr, hogy a közös tömegközéppont két adott égitest (ha égi mechanikáról, vagy miről van szó) elliptikus pályájának egyik fókusza, más szóval gyújtópontja. Gyújtópont, geometriai értelemben, súlypont pedig abban az értelemben, hogy a két tömeg kölcsönhatása itt egyenlíti ki egymást. Ennyire emlékszem. De lehet, hogy rosszul.

Még egyszer elnézést.

Előzmény: FASIRT (1533)
FASIRT Creative Commons License 2011.05.15 0 0 1533

Ezzel meg csak az a gondom, hogy én még nem hallottam a tömegközéppontot gyújtópontnak hívni. Tömegközéppontja a tömeggel rendelkező testeknek van, gyújtópontja meg geometriai alakzatoknak meg lencséknek meg tükröknek (ez utóbbiaknak tömegközéppontjuk is van, de nem föltétlenül a gyújtópontjukban). Az igaz, hogy egy Nap-Föld szerű, két testből álló rendszer esetén a Föld keringési pályája olyan ellipszis, aminek - a megfelelő elhanyagolások esetén - az egyik gyújtópontjában van a rendszer tömegközéppontja, de ettől még ezek egymástól független fogalmak. Szerintem.

Előzmény: Paulette (1532)
Paulette Creative Commons License 2011.05.14 0 0 1532

Még egy OFF:

 

Van az ekliptika síkja a naprendszerre, amit a Föld forgáspályályának síkja ad. Ez mindig metszi a nap középpontját. Minden más bolygóé is, hiszen kénytelenek aköröl forogni a gravitáció miatt.

 

Nem igazán konyítok a témához, de itt "forgáspálya" helyett talán inkább keringési pályáról beszélhetünk - az érthetőség kedvéért. A bolygók Nap körül megtett útjával kapcsolatban legalábbis ezt a kifejezést szoktam hallani. Azt is vitatnám, hogy "a bolygók a Nap középpontja körül forognak a gravitáció miatt"; Úgy tudom, a közös tömegközéppontjuk körül keringenek (gyújtópontnak hívják, azt hiszem), ez pedig nem eshet egybe a Nap középpontjával (még ha utóbbi irdatlan tömege miatt nincs is ettől távol), mivel tömegük - ennélfogva gravitációjuk - a bolygóknak is van.

Ja, és ha nyelvészkedés, akkor a Föld forgáspályájának síkja - j-vel. Ha pedig a Föld nagy kezdőbetűvel írandó (merthogy tulajdonnév, ugye) akkor a Nap is (tényleg, csak az érthetőség kedvéért).

Én kérek elnézést.

Előzmény: mcelege (1524)
FASIRT Creative Commons License 2011.05.13 0 0 1531

Már bocsánat, de ha már nyelvészkedünk, akkor nem volna jobb, ha a Föld tengelyének precessziója volna?

Előzmény: mcelege (1524)
mcelege Creative Commons License 2011.05.13 0 0 1529

Ami a nyelvi fantáziát illeti. Nem véletlen nevezte el a tudomány ugye egyenlítőnek. Na remélem most már mindenki érti azt, hogy pont ezért. Azaz az egyenlítő síkja, az a napéjegyenlítsítő sík. És ezen síkja kétszer metszi ezt. Van ugye őszi csllagászati kezdet is. És ha ugye ezt Dél és Észak félteke relációban is megnézzük világossá válik, hogy ez 4 eseményt jelent a világnak. (a déli földtökén ugye minden fordítva lesz az északihoz képest). Na de a lényeg Kedves Yogi, hogy ez egy roppant hasznos beszélgetés volt. Koszi!! :-))  

Előzmény: Yogi (1528)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!