Minden bizonnyal igazad van, szavaidból ítélve jobban értesz hozzá, mint én (és ezzel sokan vannak így). Nekem ezt egy valamikori fizikaórán (emlékeim szerint) úgy magyarázta L. tanár úr, hogy a közös tömegközéppont két adott égitest (ha égi mechanikáról, vagy miről van szó) elliptikus pályájának egyik fókusza, más szóval gyújtópontja. Gyújtópont, geometriai értelemben, súlypont pedig abban az értelemben, hogy a két tömeg kölcsönhatása itt egyenlíti ki egymást. Ennyire emlékszem. De lehet, hogy rosszul.
Ezzel meg csak az a gondom, hogy én még nem hallottam a tömegközéppontot gyújtópontnak hívni. Tömegközéppontja a tömeggel rendelkező testeknek van, gyújtópontja meg geometriai alakzatoknak meg lencséknek meg tükröknek (ez utóbbiaknak tömegközéppontjuk is van, de nem föltétlenül a gyújtópontjukban). Az igaz, hogy egy Nap-Föld szerű, két testből álló rendszer esetén a Föld keringési pályája olyan ellipszis, aminek - a megfelelő elhanyagolások esetén - az egyik gyújtópontjában van a rendszer tömegközéppontja, de ettől még ezek egymástól független fogalmak. Szerintem.
Van az ekliptika síkja a naprendszerre, amit a Föld forgáspályályának síkja ad. Ez mindig metszi a nap középpontját. Minden más bolygóé is, hiszen kénytelenek aköröl forogni a gravitáció miatt.
Nem igazán konyítok a témához, de itt "forgáspálya" helyett talán inkább keringési pályáról beszélhetünk - az érthetőség kedvéért. A bolygók Nap körül megtett útjával kapcsolatban legalábbis ezt a kifejezést szoktam hallani. Azt is vitatnám, hogy "a bolygók a Nap középpontja körül forognak a gravitáció miatt"; Úgy tudom, a közös tömegközéppontjuk körül keringenek (gyújtópontnak hívják, azt hiszem), ez pedig nem eshet egybe a Nap középpontjával (még ha utóbbi irdatlan tömege miatt nincs is ettől távol), mivel tömegük - ennélfogva gravitációjuk - a bolygóknak is van.
Ja, és ha nyelvészkedés, akkor a Föld forgáspályájának síkja - j-vel. Ha pedig a Föld nagy kezdőbetűvel írandó (merthogy tulajdonnév, ugye) akkor a Nap is (tényleg, csak az érthetőség kedvéért).
Ami a nyelvi fantáziát illeti. Nem véletlen nevezte el a tudomány ugye egyenlítőnek. Na remélem most már mindenki érti azt, hogy pont ezért. Azaz az egyenlítő síkja, az a napéjegyenlítsítő sík. És ezen síkja kétszer metszi ezt. Van ugye őszi csllagászati kezdet is. És ha ugye ezt Dél és Észak félteke relációban is megnézzük világossá válik, hogy ez 4 eseményt jelent a világnak. (a déli földtökén ugye minden fordítva lesz az északihoz képest). Na de a lényeg Kedves Yogi, hogy ez egy roppant hasznos beszélgetés volt. Koszi!! :-))
Hopp!! Átgondoltam. Pont amiket leírtam, amiatt tényleg az van, amit leírtál. Boccs!! :-(( Ugyanis tényleg akkor halad át a síkja a nap középpontján. Szóval elnézést. Tényleg egy l'art pour l'art vita támadt köztünk. Mégegyszer elnézést. Nekem van baj a fantáziámmal sajnos. :-((
Biztos? Sohasem metszi. Van az ekliptika síkja a naprendszerre, amit a Föld forgáspályályának síkja ad. Ez mindig metszi a nap középpontját. Minden más bolygóé is, hiszen kénytelenek aköröl forogni a gravitáció miatt. (A nap tömege adja a naprendszer tömegének 96-98%-t. Az hogy pontosan mennyit, azon amióta felfedezték a Kuiper külső égővet most viták vannak) Mivel a Föld forgástengelye a naphoz képes döntött (emiatt vannak ugye évszakok, mert változnak az éjszakák és a nappalok hosszai) ezért az egyenlítő síkja, ami a Föld forgástengelye határoz meg, sosem metszi a napot. Ez akkor lehetne igaz, ha a Föld tengeje ide-oda billegne és változna. Ezt a Hold nem hagyja. Így is van minimális percepciója a tengelynek, de az nagyon csekély imbolygás és nem halad át az egyenlítő síkja soha a nap középpontján. Ezért aztán, ha tényleg ez lenne a definíció, akkor nem lennének évszakok. Szavakban ezt nehéz leírni kellenének az ábrák is, meg a mozgóképek, hogy belásd. Legfeljebb a nyelvi képzeletedre hagyatkozhatom.
ON
Etimológa itt a téma. Én csak pontosítani akartam csillagászati vita ügyekben egy kicsit. Hogy ne legyen vita.
Nem olyan bonyulult csillagászati kérdés ez. Másodpercre pontosan nem létezik olyan, hogy egy nap, amelyen tökéletesen egyezik a nappal hossza az éjszakáéval. Azaz. Egyik napon mondjuk 11.59.59 a nappal hossza, míg a következőn meg már 12.00.01. Márha ugye napról napra ez csak 2 másodpercet különbözne. A csillagászati tavasz kezdete nyilván az a nap, ahol már hosszabb a nappal, mint az éjszaka. És ugye ott van a meterológiai tavaszkezdet is.
Ha ezt tudtam volna, hogy abból a "toukokuu" meg ilyenek vannak. Meg voltam győződve arról, hogy a tó szóból. Olvad a jég, a hó, áradnak a folyók. Na szóval gyermeki egyszerűséggel azt gondoltam volna magyarul, hogy a tavasz tavaz. Na mindegy. "Tavaszi szél vízet áraszt..." Ha egyszer ez a pontos igazság, akkor ám legyen! :-((
Talán a szanszkrít ar-t kellene megnézni, amiből Vasmer a jár-t származtatja. A volgamenti jár=forróság, hév. Jár-oszlávl előtt itt a merják Pilis-dombot és Szárvárt hoztak létre. Szóval finnugor jár=nyár.
És hogy a kérdésre válaszoljak: a tavasz, az ősz és a tél finnugor eredetű, a nyár bizonytalan: talán uráli, de az is lehet, hogy korai átvétel a törökből.
Lehetséges, belenyugszom, a lényeg, hogy a napéjegyenlőség a csillagászati tavasz kezdete.
(Off, de érdekes, amit a Wikin találtam: „...a katolikus egyház annak érdekében, hogy a húsvét időpontját egyszerűbben meg lehessen határozni, a napéjegyenlőség időpontját mindig március 21-ére teszi.” Gondolom ezért maradt meg bennem ez a dátum.)