Keresés

Részletes keresés

mcelege Creative Commons License 2011.05.13 0 0 1529

Ami a nyelvi fantáziát illeti. Nem véletlen nevezte el a tudomány ugye egyenlítőnek. Na remélem most már mindenki érti azt, hogy pont ezért. Azaz az egyenlítő síkja, az a napéjegyenlítsítő sík. És ezen síkja kétszer metszi ezt. Van ugye őszi csllagászati kezdet is. És ha ugye ezt Dél és Észak félteke relációban is megnézzük világossá válik, hogy ez 4 eseményt jelent a világnak. (a déli földtökén ugye minden fordítva lesz az északihoz képest). Na de a lényeg Kedves Yogi, hogy ez egy roppant hasznos beszélgetés volt. Koszi!! :-))  

Előzmény: Yogi (1528)
Yogi Creative Commons License 2011.05.13 0 0 1528

Hehe, megelőztelek.

De az a lényeg, hogy rendben van.

Előzmény: mcelege (1527)
mcelege Creative Commons License 2011.05.13 0 0 1527

Na lemaradtam. Nem kell nekem ehhez net. Igazad volt beismerem. Igazad szóltál. :-))

Előzmény: Yogi (1525)
mcelege Creative Commons License 2011.05.13 0 0 1526

OFF

Hopp!! Átgondoltam. Pont amiket leírtam, amiatt tényleg az van, amit leírtál. Boccs!! :-(( Ugyanis tényleg akkor halad át a síkja a nap középpontján. Szóval elnézést. Tényleg egy l'art pour l'art vita támadt köztünk. Mégegyszer elnézést. Nekem van baj a fantáziámmal sajnos. :-((

ON

Előzmény: mcelege (1524)
Yogi Creative Commons License 2011.05.13 0 0 1525

Biztos. Évente kétszer metszi a Napot. Tessék szépen utánanézni, van már net, biztos találhatsz erről animációt is.

Ha pontosítanni akarsz, akkor előbb érts hozzá.

Előzmény: mcelege (1524)
mcelege Creative Commons License 2011.05.13 0 0 1524

OFF

Biztos? Sohasem metszi. Van az ekliptika síkja a naprendszerre, amit a Föld forgáspályályának síkja ad. Ez mindig metszi a nap középpontját. Minden más bolygóé is, hiszen kénytelenek aköröl forogni a gravitáció miatt.  (A nap tömege adja a naprendszer tömegének 96-98%-t. Az hogy pontosan mennyit, azon amióta felfedezték a Kuiper külső égővet most viták vannak)  Mivel a Föld forgástengelye a naphoz képes döntött (emiatt vannak ugye évszakok, mert változnak az éjszakák és a nappalok hosszai) ezért az egyenlítő síkja, ami a Föld forgástengelye határoz meg, sosem metszi a napot. Ez akkor lehetne igaz, ha a Föld tengeje ide-oda billegne és változna. Ezt a Hold nem hagyja. Így is van minimális percepciója a tengelynek, de az nagyon csekély imbolygás és nem halad át az egyenlítő síkja soha a nap középpontján. Ezért aztán, ha tényleg ez lenne a definíció, akkor nem lennének évszakok. Szavakban ezt nehéz leírni kellenének az ábrák is, meg a mozgóképek, hogy belásd. Legfeljebb a nyelvi képzeletedre hagyatkozhatom.

ON

Etimológa itt a téma. Én csak pontosítani akartam csillagászati vita ügyekben egy kicsit. Hogy ne legyen vita.

   

Előzmény: Yogi (1523)
Yogi Creative Commons License 2011.05.13 0 0 1523

Nem.

A csillagászati tavasz kezdete az a pillanat, amikor a földi egyenlítő síkja metszi a Nap középpontját.

Előzmény: mcelege (1522)
mcelege Creative Commons License 2011.05.13 0 0 1522

Nem olyan bonyulult csillagászati kérdés ez. Másodpercre pontosan nem létezik olyan, hogy egy nap, amelyen tökéletesen egyezik a nappal hossza az éjszakáéval. Azaz. Egyik napon mondjuk 11.59.59 a nappal hossza, míg a következőn meg már 12.00.01. Márha ugye napról napra ez csak 2 másodpercet különbözne. A csillagászati tavasz kezdete nyilván az a nap, ahol már hosszabb a nappal, mint az éjszaka. És ugye ott van a meterológiai tavaszkezdet is.    

Előzmény: Yogi (1517)
mcelege Creative Commons License 2011.05.13 0 0 1521

Ha ezt tudtam volna, hogy abból a "toukokuu" meg ilyenek vannak. Meg voltam győződve arról, hogy a tó szóból. Olvad a jég, a hó, áradnak a folyók. Na szóval gyermeki egyszerűséggel azt gondoltam volna magyarul, hogy a tavasz tavaz. Na mindegy. "Tavaszi szél vízet áraszt..." Ha egyszer ez a pontos igazság, akkor ám legyen! :-((

Előzmény: e_laca (1513)
Yogi Creative Commons License 2011.05.06 0 0 1520

Nézegesd csak.

Előzmény: bilca (1519)
bilca Creative Commons License 2011.05.06 0 0 1519

Talán a szanszkrít ar-t kellene megnézni, amiből Vasmer a jár-t származtatja. A volgamenti jár=forróság, hév. Jár-oszlávl előtt itt a merják Pilis-dombot és Szárvárt hoztak létre. Szóval finnugor jár=nyár.

Előzmény: Yogi (1518)
Yogi Creative Commons License 2011.03.01 0 0 1518

És hogy a kérdésre válaszoljak: a tavasz, az ősz és a tél finnugor eredetű, a nyár bizonytalan: talán uráli, de az is lehet, hogy korai átvétel a törökből.

Yogi Creative Commons License 2011.03.01 0 0 1517

Lehetséges, belenyugszom, a lényeg, hogy a napéjegyenlőség a csillagászati tavasz kezdete.

(Off, de érdekes, amit a Wikin találtam: „...a katolikus egyház annak érdekében, hogy a húsvét időpontját egyszerűbben meg lehessen határozni, a napéjegyenlőség időpontját mindig március 21-ére teszi.” Gondolom ezért maradt meg bennem ez a dátum.)

Előzmény: e_laca (1516)
e_laca Creative Commons License 2011.03.01 0 0 1516

(Eszerint 2007-ben fordult elő utoljára, hogy a napéjegyenlőség 21-ére essen.)

Előzmény: Yogi (1510)
Yogi Creative Commons License 2011.03.01 0 0 1515

Viszont most már engem is érdekel. Meg a többi évszak is.

Előzmény: Yogi (1512)
Yogi Creative Commons License 2011.03.01 0 0 1514

Viszont most már engem is érdekel. Meg a többi évszak is.

Előzmény: Yogi (1512)
e_laca Creative Commons License 2011.03.01 0 0 1513

(A csillagászati, az majd 20-án.)

Állítólag finnugor szó. A finn toukokuu 'május' szóból (a kuu, az hó, és) a touko a tavasz-szal egy tőről fakad.

Adalék: a róka és a ravasz szintén egy tőről fakad.

Előzmény: Törölt nick (1509)
Yogi Creative Commons License 2011.03.01 0 0 1512

(Az meg majd a meleggel fog megérkezni - na az ma nem volt. Naptári az a tavasz, mondom.)

Előzmény: Törölt nick (1511)
Yogi Creative Commons License 2011.03.01 0 0 1510

Nem tudom, de ma a naptári tavasz kezdődött, a csillagászati majd a napéjegyenlőséggel fog, március 21-én.

Előzmény: Törölt nick (1509)
Yogi Creative Commons License 2011.02.28 0 0 1508

(Azt nem mondtam, hogy semmi közük egymáshoz, csak hogy nem egy tőről erednek.)

Előzmény: abessza (1507)
abessza Creative Commons License 2011.02.28 0 0 1507

Rendben. Tehát a mai mókus szónak (ami hangutánzó) semmi köze a móka szóhoz (ami olasz eredetű). Elhiszem. :)

Előzmény: Yogi (1506)
Yogi Creative Commons License 2011.02.28 0 0 1506

Kelleni nem kell, semmi nem történik, ha nem hiszed el.

Az EWUngnál biztosabbat nehezen fogsz találni.

Előzmény: abessza (1505)
abessza Creative Commons License 2011.02.28 0 0 1505

Köszönöm a válaszaitokat!

Ám engem ez még inkább elbizonytalanít a mókus–móka párhuzamban. Szerintetek el kell hinni a mókus szó eredetét? Hogyan lehetne bizonyosságot nyerni?

Yogi Creative Commons License 2011.02.28 0 0 1504

Az EWUng is hangutánzónak mondja, ha jól olvasom. 1348-ból hoz Mokus alakot.

A móka pedig ugyanitt északolasz eredetű.

Előzmény: abessza (1502)
3x Creative Commons License 2011.02.28 0 0 1503

Jó kérdés, ráadásul ott a szőrmók szavunk is.

 

A móka szavunk szintén Tótfalusi szerint az újlatin moca (pl. angolban is: mock) gúnyolódásból ered.

 

Előzmény: abessza (1502)
abessza Creative Commons License 2011.02.28 0 0 1502

Sziasztok!

 

Meg tudnátok erősíteni más szótárak (vagy egyéb források) alapján a mókus szó etimológiáját?

„A mókus hangutánzó szó az állat makogó hangjából. Régi alakja móka volt, amely kedveskedő -us végzetet kapott (mint „cicus”, „kutyus”).” Ez a magyarázat Tótfalusi István Magyar Etimológiai Nagyszótárából ered (netes források szerint).

 

Tovább kutakodva a neten a mókus szó nyomában, azt találtam, hogy a móka = mókus Balassi egyik verséből ered (pl. http://www.szokincshalo.hu/szotar/?qbetu=m&qsearch=&qdetail=7463 vagy http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/balassi/c10b.htm#122), de utóbbi linken már azt írják, hogy a móka jelentése TALÁN mókus.

Ahogy az MTA által kiadott tanulmányban (http://docs.google.com/viewer?a=v&q=cache:nu4uF-k5B-4J:rec.iti.mta.hu/rec.iti/Members/szerk/ghesaurus-1/Fazekas-Ghesaurus.pdf+m%C3%B3ka+etimol%C3%B3gia+balassi&hl=hu&gl=hu&pid=bl&srcid=ADGEEShDkAa-bcpaEhV7W14a3XRBnJr6fzPqeRYvUWmoeD7yu7kCm8Gul5eQKKMYgDbwITAKsRtiicaY9Yetzo_QcdS0xBRJxVU9dDXbaOKuxSMXKjopLSz37nACDnwKzsn0GOrOhCpZ&sig=AHIEtbSyFpMG9aix-XyQ880E3vBRrc8xZg) rákeresve is erős kételyek merülnek fel az emberben a vers helyes értelmezését illetően.

 

Az érdekelne pontosan, hogy van-e egyéb forrás, amelynek alapján a mókus szót ezen az úton eredeztethetjük, vagy az egész egy vers (bizonytalan) értelmezéséből indul ki, tehát egyáltalán nem tuti, hogy helyes? Gondolom, kell lenniük egyéb forrásoknak, nem hinném, hogy egy darab versből indulnak ki a szavak etimológiájának kiderítésekor… vagy igen?

 

Felmerült bennem az a kérdés is, vajon a mai móka szavunk is innen jön?

FASIRT Creative Commons License 2011.02.08 0 0 1501

Érzésem szerint a bóklászik anagrammizálása.

Persze a bóklászik sem tudom, honnan jöhetett.

Előzmény: Törölt nick (1401)
Unerwünschter Gast Creative Commons License 2011.02.08 0 0 1500

Van olyan szó is, hogy hónolás, ami nem tudom pontosan mit jelent, de pl. a motorok hengerét szokták hónolni, azt hiszem, a síma hengerétől kissé eltérő felületet képeznek így. Szerintem ugyanaz a szó lehet.

 

Ha gépészeti szakkifejezésről van szó, akkor nekem az első gondolatom, hogy utána kell nézni az esetleges német eredetnek.

 

És valóban van ilyen :honen

 

Die bekanntesten Anwendungsfälle sind die Kolbenlaufflächen an Zylindern von Verbrennungsmotoren und Hydraulik-Bauelementen.

 

http://de.wikipedia.org/wiki/Honen

 

Ami a német wiki szerint az angol to hone-ból származik.

Előzmény: egy mutáns (1402)
FASIRT Creative Commons License 2010.11.24 0 0 1498

Aha. Valószínűleg igen, legalábbis így már találtam mást is, aki ugyanezt mondja magyarul.

Előzmény: Yogi (1497)
Yogi Creative Commons License 2010.11.24 0 0 1497

Nem, az arra vonatkozott, hogy jól értem-e a németet az EWUngban.

Előzmény: FASIRT (1496)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!