„EZ AZ! Jól kiosztottad ezt az üres, vallástalan semmirekellőt, a sátán szolgáját! „
Már elnézést, de tudtommal nem osztottam ki egyetlen fórumtársat sem. Továbbá senkit nem tartok „üres, vallástalan mirekellő”-nek sem. A vallást különben sem kedvelem, mivel megkötözi az embereket. Ama bukott kerub szolgáival sincs semmi közösségem.
„Kérdésem: vasárnap az édesanyám a mise alatt hangosan .... Kérve kérlek, legmélyebb alázattal, hogy adj valamiféle gyógyírt most beteg lelkére édesanyámnak, hogy visszatérhessen Krisztus Urunk végtelen szeretetébe.”
Én úgy látom, hogy „problémád” inkább Neked van, nem édesanyádnak. Mégpedig igen súlyos. Nem mondta még senki, hogy kezeltesd magad? Ajánlhatom a világ legjobb pszihiáterét Neked, Jézus Krisztust. Ő megszabadít majd Téged is a gyúnyolódás gonosz démonától (is).
Azt is átgondolhatnád, hogy az általad idézett Máté 18,6-7; és Márk 9,42 RÁD is vonatkozik!
Mert az igaz, hogy "Lehetetlen, hogy botránkoztatások ne történjenek"
De jaj Neked is, aki ilyeneket okozol!
Már szellenteni is csak isten szolgája engedelmével lehet? Nem tudok róla, hogy ez bűn lenne. Kíváncsi vagyok, gyónás alkalmával a szellentés bűnét a pap bácsik mivel büntetik.
Kedves Birs!
EZ AZ! Jól kiosztottad ezt az üres, vallástalan semmirekellőt, a sátán szolgáját!
De nem ez a lényeg; van egy problémám, amiben segítségedet kérem:
" Lehetetlen, hogy botránkoztatások ne történjenek; de jaj annak, aki ilyeneket okoz! Jobb annak, ha malomkövet kötnek a nyakába, és a tengerbe vetik, mintha csak egyet is megbotránkoztat a kicsinyek közül."
(Mt 18,6-7; Mk 9,42)
Kérdésem: vasárnap az édesanyám a mise alatt hangosan elszellentette magát, és ezzel megbotránkoztatott másokat. Azóta kínzó lelkiismeretfurdalás gyötri szegényt; ráadásul a plébános úr sem volt hajlandó fogadni őt; valószínüleg hatagszik rá. Kérve kérlek, legmélyebb alázattal, hogy adj valamiféle gyógyírt most beteg lelkére édesanyámnak, hogy visszatérhessen Krisztus Urunk végtelen szeretetébe.
Most ezt kinek címezted? Istennek, vagy nekem? Mert ha nekem, akkor íme:
Köszönöm Istenem, hogy egy bolygón élhetek dr. Senkivel. :)))
Meg persze azt is köszönöm Uram, hogy ő nem a fiam. :)))
Hogy miért nem köszönök meg semmit Budhának, Thornak, vagy Aranyatyácskának? Rém egyszerű! Mert őket nem ismerem. Nekem ugyanis Jézus Krisztus kopogtatott a szívem ajtaján, és kért bebocsátást az életembe. Amióta megismertem Őt, és elfogadtam Istenemnek, azóta nincs szükségem más "megváltókra". Hála a Mennyei Atyának!
"Miért kellene nekem a te isteneddel szóbaállnom?"
Mikor írtam én olyat, hogy Neked "kellene" szóbaállnod az én Istenemmel? Semmit sem "kell"! Csupán megemlítettem, hogy sokkal áldottabb lesz a Te életed is, ha megteszed. Ennyi!
Te miért nem köszön meg semmit Budhának, Thornak, vagy Aranyatyácskának? Vannak akik meg vannak győződve az ő létükről, ugyan úgy, mint te az istened létéről. Miért kellene nekem a te isteneddel szóbaállnom?
Mert úgy illik, hogy megköszönd! Ahogyan illik megköszönni a szüleiknek is, hogy nemcsak felneveltek, de szerettek is minket.
Isten a mi Mennyei Atyánk, aki sokkal jobban szeret Téged is, mint a természetes szüleid. Egyébként meg sokkal jobban jársz, ha megköszönöd Istennek, hogy gondoskodik Rólad. :)
Azt írtad, hogy érzéseimtől, hitemtől, nemn hitemtől függetlenül a szeretetében részesülök, akár akarom, akár nem. Akkor miért kellene bármit is megköszönnöm?
Isten nem ember, hogy hazudjon. Ezért természetesen megtartja a jó szokásait. De az nem biztos, hogy ha nem köszönöd meg Neki, hogy segített rajtad, akkor máskor is megteszi majd.
Inkább Te nem izélj! Mert az nem igaz, hogy "Isten a hívőivel sem mindig toleráns". Ha nem lenne az, akkor nem bocsátana meg senkinek! Hogy miért éppen veled törődne? Egyszerű! Mert SZERET Téged is, Te mafla! Ő akkor is szeret Téged, ha Te megtagadod Őt! Ez a feltétel nélküli szeretet! Jézus úgy szeret Téged, ahogy vagy! Nem akkor fog csak szeretni, ha megváltozol, és "jó" fió leszel, hanem már most SZERET!
