Hosszabb szünet után újra nekiláttam a digitalizálásnak. Ezúttal már fejlettebb szoftverekkel dolgoztam, és egy szöveges pdf-et készítettem Koronczy Teofil jeles kis füzetéből: Wimshurst elektromos gépe. Ezt a gépet (gyakran "megosztógép" vagy "influenciagép" néven) a középiskolai fizikaoktatásban ma is széltében használják.
A mű jelentős részben a gép elkészítéséről szól, de a benne foglaltak igen alkalmasak a használatának megértéséhez is, amiért is erősen ajánlom tanártársaim és a tudni vágyó fiatalság figyelmébe.
A "Felfedezés öröme" 1981-ben látott napvilágot és inspirálni és szórakoztatni fog mindenkit, aki kicsit is szeretne osztozni a tudományos felfedezések örömeiből. Feynman nagyszerű mesélő és történetei - gyermekkoráról, Los Alamosról, a Nobel-díj megnyeréséről - szórakoztató és élénk betekintést engednek egy nagy tudós elméjébe munka és játék közben.
Richard Phillips Feynman (1918 -- 1988) a 20. század egyik legnagyobb hatású amerikai elméleti fizikusa.Ez az 1989-es film életének utolsó heteiben készült. Többek között mesél benne barátjával, Ralph Leightonnal, évekig tartó megszállotságukról, hogy eljussanak Tanu Tuva távoli és megközelíthetetlennek tűnő országába, a Challenger űrsikló katasztrófája utáni nyomozásáról, arról, hogyan fejtette meg a Maják írásjeleit pusztán szórakozásból, vagy hogy miért is okozott neki fejfájást a Nobel-díj megnyerése...
Djvu-formában elkészült Márki István történeti érdekességgel bíró művének, A sakkjáték tankönyvének (2. kiadás, 1897) elektronikus változata. (Ez volt az első hazai szerzőjű sakktankönyv.) Idővel a Magyar Elektronikus Könyvtár is közölni fogja.
Elkészült Herman Ottó Magyarország pókfaunája c. könyvének képformájú kiadása (gif, djvu). Helye: http://pokfauna.fw.hu . Idővel tervezem a szöveges kiadást is.
Itt van egy újabb részlet a 93. oldalról, melyben olyan töményen találhatók a vegytani műszók, hogy az ember csak kapkodja a fejét:
"Az epe megtisztítva nyeretik, ha szörpösszeállásig besürítve borlang által kivonatik, - mi által a nyálka és némely ásványsók visszamaradnak, - festenyétől állati szén, a borlangtól pedig vízfürdőn való elpárlás által megszabadítatik, midőn sárgás, vizszivó tömeg marad vissza, mely vízzel habzó oldatot képez. Ha megtisztított epére borégeny (aether) öntetik, az enyvédenyepesavas és a kénepenysavas szikéleny visszamaradván, hosszabb állás után jegesülnek, s ez a jegecedett epe, melynek vízoldatához, ha higított kénsav adatik, az enyvédenyes epesav szép jegecekben kivál. Az oldatban maradt kénepenysav pedig alas ecetsavas óloméleny (PbO) és kevés légköneny által kicsapható. A csapadékot kénköneny (HS) által ólomtól megfosztván‚ kénepenysav oldatban marad, melynek besürítésekor bomlást szenved."
Nem bírom ki, bemásolok belőle egy aranyos részletet.
"Vétessék most, hogy a légürités a közönségesnél nagyobb hatálylyal történ. Ekkor a tüdők mindinkáb összenyomatván, s maguk is mindinkáb összevonódván, a bennük foglalt levegő mind jobban összesürítetik, minélfogva a levegőnyomás úgy a tüdőkben, mint ezeken kívül a mellkasban helyet foglaló szervekre nézve növekedik, mely növekedés végtére oly nagy lehet, hogy a rendes körlevegői nyomást 65-85 millim. higanyoszlop-magassággal túlhaladja. S így noha a vázolt növekedés a vérnek a szívtől való tovajutását előmozdítja, de szintoly mértékben nehezíti a tüdővérkeringést, s átalában a vérnek a mellkas felé folyását, ezen nehezités pedig annál érezhetőbé válik, mert nincs hatány, mely ellensulyozná. Igy végtére az egész vérkeringésnek meg kell állania. Ezen vérkeringést az athlétai termetű Weber Eduárd szép hirnevű életbuvár önmagán tevé, minthogy két percen át lehető legmélyebb légüritési állapotban tartotta mellkasát, mely idő elteltével elalélt, érlökései kimaradtak, mint ezt jelenlevő bátyja, Weber Ernő, észlelte. Weber Ed.-tól függetlenül Donders hasonló kisérletet tevén, hasonló eredményhez jutott."
Elkészült Bolyai Farkas főművének, a Tentamennek kék hátterű, 1000 képpont széles GIF-képek alakját öltő elektronikus kiadása! Még nem teljes: a 3. kötet, melyben a geometriai rész ábrái vannak, nincs a birtokomban, de megpróbálok hozzájutni. Az anyag nem egykönnyen tölthető le (65 megabájt volna), de idővel elkészítem a jóval kisebb, fehér DJVU-változatát, és kiteszem azt is, illetve elküldöm a MEK-nek.
jó godnolat, nekem eszembe sem jutott! szép öngerjesztő folyamat, az így (is) nyert magasabb impakt még több cikket vonz... hamarosan látjuk a 2009-es zámokat? :-)
"hasonló a helyzet sok szaklappal is: találkoztam már olyannal, amelynek már most letölthető a 2008 márciusi száma (itt mondjuk az az ok, hogy sok a benyújtott cikk, és már a következő 4-6 szám is betelt - és akkor már miért ne 'adják ki', mégha csak online is?!)"
ez valoszinuleg egy trukk a folyoiratok reszerol az impakt faktor novelesere, a cikkek elozetes online kozlesevel meg tudjak hosszabbitani azt a keteves periodust, amikor a hivatkozasok beleszamitanak az impakt faktorba
valóban, a helyzet szomorú (ebből a szempontból is), de - túl sok a könyv, és a szken lassú, munkaigényes - a régieknek nincs elektronikus változata, viszont sok téren azok már aligha érdekesek (a friss infó fontosabb, néhány klasszikust érdemes csak szkennelni, ezért ezek leginkább magánakciók, a kiadók számára nem rentábilis "visszanyúlni" - hány példányban tudná eladni?) - vannak azért szkenneltek is, az Elsevier pl. mostanában viszi fel a régi könyveit, elsősorban az összefoglaló műveket, szkennelt formában (+OCR, természetesen), náluk sorban jelennek meg a '90 években megjelent tudományos művek) - meg azért van még néhány kivétel, de inkább egy szűkebb "vevőkör részére"...
Eszerint a szkennelés-felismertés-korrektúrázás szentháromsága igen kis részét teszi ki az így megosztott elektronikus könyveknek, és sokkal több a mindennemű munka (pl. akár fényképezés, akár szkennelés) nélkül feldobott, kész állapotban ellopott mű. Gyalázatos kalózkodás tombol azon a boldog tájon, ahová én sok ezernyi magamfajta, gépe előtt görnyedő, korrektúrázó közkatonát vizionáltam...
valószínűleg rosszul fogalmaztam, amikor 2008-as könyveket írtam: arra gondoltam, hogy a belső 'copyright page' oldalon a 2008-as dátum szerepel - és bár ezek sokszor valóban csak jövőre kerülnek nyomtatásban a boltokba, az 'online publishing date' a valós hozzáférés dátuma... (egyrészt gyorsabb feltenni, és online eladni, mint nyomtatni; másrészt a könyvek jó részét online változatban adják el, azaz a letöltési jogot veszed meg - nincs nyomtatási és szállítási költség)
hasonló a helyzet sok szaklappal is: találkoztam már olyannal, amelynek már most letölthető a 2008 márciusi száma (itt mondjuk az az ok, hogy sok a benyújtott cikk, és már a következő 4-6 szám is betelt - és akkor már miért ne 'adják ki', mégha csak online is?!)
a letöltés/ripping sebességéről egyébként annyit: ha megnézem a mai napon feltett könyveket, akkor könnyen találok köztük olyanokat, amelyek ma jelentek meg online... szóval gyorsak a srácok :-)
Nohát, ez a tény számomra is újdonság! De hát miért teszik fel a kiadók a még közre sem adott műveket nyilvános szerverekre? Miért nem ássák el a megjelentetésig egy mágnesszalagon? Vagy a saját dolgozóik közt akadna vállalkozó a kicsempészésre?
Azt, hogy a tudományos művekből kevés jogdíj folyik be, szintén igaz lehet. Mindenesetre arra tényleg nem alkalmas, hogy a jogsértést enyhébbé tegye. Mert a személyhez fűződő jogok tekintetében mindig egyforma a sérelem, a vagyoni jogok esetében meg nem a tervezett, hanem a kiesett bevételt veszik alapul a bíróságon.
a vadonatúj könyvek között nagyon ritka a szkennelt... A lentebb említett helyeken már elérhetővé vált nem egy 2008-as kiadású mű is... (CRC Press, Wiley Interscience, stb) - mivel ma már a könyvkiadás nyomdai része elektronikusan megy (nagyobbrészt), ezek nem megvett-szkennelt-megosztott könyvek, hanem a kiadó vagy egy-egy online könyvtár oldaláról letöltött változatok...
(nem tudom ellenőrizni, de "egy bennfentes" azt állította nemrég, hogy a szerzői jogdíj egy tudományos műnél elenyésző: mivel a példányszám igen kicsi, a szerző mondjuk egy évtized alatt kap meg egy-egy havi "rendes" illetményének megfelelő összeget)
[mindez persze nem menti azt, hogy mindez mégiscsak jogsértés]
Valami ilyesmire gondoltam, és még arra is, hogy némelyek vadonatúj könyveket szkennelnek be és tesznek közzé. Én is valamennyire sáros vagyok ebben a szajhaságban, mert honlapomon jó pár olyan mű van, melynek csak tíz-húsz év múlva jár le az oltalmi ideje. De olyan öt-tíz éves műveket, amiknek a linkjeitől e fájlcserélő központok valósággal hemzsegnek, én sosem akartam közzétenni.
Sajnos a szerzői jogi védelem hetven éves határa vérlázítóan hosszú időtartam, és jórészt nem is a szerzők, hanem némely pénzéhes örökösök kényszerítették ki. Így nem is várható, hogy a többség hajlandó legyen jó kedvvel megtartani.
ha a lényegi kurválkodás alatt az online könyvtárak feltörését, vagy a könyveknak a kiadók honlapjáról való jogosulatlan letöltését érted, akkor igen... legtöbbször... (bár vannak ripper-team megoldások is, főleg kínai-vietnami-koreai vizeken) - a fenti/lenti helyek meg lehetőséget adnak a szerzemények "publikálására", hiszen aki lopott, az nem szívesen vállalja ennek publicitását (aki publikál, az meg soha nem fogja beismerni, hogy ő lopta... ami sokszor tényleg igaz is)
Köszönöm az információkat. Eszerint ezek a webhelyek csak afféle kerítők, míg a lényegi kurválkodást a magánemberek végzik, akik az egyes tartalmakat legtöbbször szerzőijog-sértő módon kínálják.
A formátumokkal kapcsolatban is világos, amit mondtál - köszönöm.
"Mennyire legálisak" semennyire: a jog a kiadóé, esetleg a szerző tulajdona. Az avax nehezen támadható, mert orosz szerveren lakik; a gigapedia kicsit más: párezerszer hangsúlyozzák, hogy ez nem fájlmegosztó hely, a gigapedian egyetlen könyv sincs... csakis olyan linkek, amelyet a kedves hozzájárulók a netről "szednek össze"... ez első közelítésben nem illegális, hiszen egyébként is "valahol" rendelkezésre álló info rendezéséről van szó.
"Ha fizetni kell" de nem kell... láttam pár olyan helyet, ahol az avaxos vagy gigás linkeket pénzért árulják - ami ugye a letölteni szándékozó delikvens nem-tudására alapoz...
"- Jogilag ők kínálják a műveket, vagy csak egymás elérését biztosítják a maguk nevében beszélő tagok számára?" jogilag nem kínálnak semmit - és nem egymás eléréséről van szó, hanem "felajánlják" a linkeket, amelyek világszerte elérhető fájlmegosztó szerverekhez vezetnek...
"- Az üzemeltetők tényleg oroszok?" az avaxon igen... legalábbis eredetileg (a hivatalos nyelv ma is orosz+angol), hogy ki kinek mit adott el, milyen reklámozók vagy mások vettek meg milyen részeket, azt persze nem tudhatjuk. a giga egy kicsit sem orosz, nyugat-európai magánoldal...
"formátumok" nem tudom miért, de az e-book világban gyakorlatilag kizárólagos a PDF, a DJVU, PDB (kicsit kevésébé), szépirodalomnál a LIT... de nem baj, ha valaki mást szeret: konvertálja...
"also provide information" éppen azért fontos ez, amit leírtál: hogy letöltés előtt a delikvens eldönthesse, hogy egy szkennelt könyv esetében például leölti-e a PDF változatot (mondjuk 300 MB), vagy megvárja, míg valaki felteszi a (mondjuk tizedakkora) DJVU-változatot. (egy igen nehezen OCR-ezhető matekköyv esetében ez mondjuk fontosabb, mint pl. egy festő életútját bemutató képeskönyvnél, amely utóbbinál a DJVU nem tud sokat csökkenteni a méreten...)
szívesen, kedves - és sajnálom, ha kellemetlen pillanatokat okoztam... valójában vártam arra, hogy valaki felhozza a topikot, nem akartam egy reklámmal indítani (pár éve használom az avaxot, valamivel rövidebb ideje a gigapediát)... szóval nem "én okosabb vagyok", hanem "jaj de jó, hogy felhoztad, legalább van alkalmam..." de ettől függetlenül bocsánatot kérek!
