hagyjuk ezt! vállalom a hozzászólásom, ez teljesen jól sikerült így utólag. amiket irtam a legalapabb, legkomolyabb szoc kutatások. neked viszont elsősorban előitéleteid vannak.
más hír, nem is a legújabb: a jelenlegi telep programok folynak, de a következő évi lóvé a be lett fagyasztva. ki örül ki nem, de úgy tünik nincs telepfelszámolás. városredezési deszegregáiós pénzek vannak, de roma telepeken élők integrácios modellprogramja jövőre nem lesz
Nácigány, Kemény elfogult, falfédőfizetett. Ráadásul adatai neki sem lehetnek. Ugyanis, honnan tudja, hogy cigány? A járásáról, mint a gyilkos jauzsika faterja?
Aztán innentől beszélhetsz amit akarsz: netto hazugság...
Más: hogy a 60-90-években a cigányok miért és hogyan dolgoztak azt élőből tudom: x napig bejártak, (bejártak, de tenni nem sokat tettek, tisztelet a ritka kivételnek, még udvarsöprögetést sem igen lehetett rájuk bízni) amíg meglett a családi pótlékhoz szükséges, aztán tűntek el balféken.
MARSHLAKÓ: 80%-os foglalkoztatottságot teljes foglalkoztatottságnak hívjuk. A 70-es, 80-as években 70% volt Magyarországon a foglalkoztatottság. A cigány nők foglalkoztatottsága közel 50% volt 1980 körül, ez azért 10-20% alacsonyabb, mint a magyar nők rátája. TEHÁT! Ezek az emberek dolgoztak a rendszerváltás előtt! Ez a statisztika, hogy milyen munkaerők voltak azt én nem tudom, és te se, mert erről nincs kutatás.
Ebőváry: Remélem lesz alkalmam ezen a fórumon még beszámolni, arról, hogy "céget alapítottam velük" és sikeresen működik. Azt hiszem, hogy ha egy borsodi kisfaluban sikerülne valami minimál vállalkozást összehozni "velük" annak te is, én is örülnénk. Rajta leszek!
Vanquisher: Ez nem a "ki tud nagyobbat hazudni" verseny, hanem a "ki tanult meg olvasni", te majom. A fővárosi cigányok 49% foglalkozatott, a cigány férfiak 64% 2003-ban Kemény István felmérése alapján. Ezt a csávót szokás idézni, ő az alap! Lehet őt kritizálni, de nem olyan szinten, hogy hát én meg a haverom ismerünk 3 bokszost és ők nem dolgoznak.
Még1szer a budapesti cigány férfiak 64% foglalkozatott, ez a szám, legjobb tudomásom szerint magasabb, mint a foglalkoztatottak aránya az országban. TEHÁT! HA VAN MELÓ, ELMENNEK A BOKSZOSOK IS!
Bár az is tény, hogy borsodban, ahol a cigány férfiak 12-13% foglalkoztatott, vannak falvak, ahol 20 éve senki nem dolgozik, ott nem fog egyik pillanatról a másikra megváltozni minden, pusztán azért, mert lett melóhely. De ehhez az ETNIKUS KULTÚRÁNAK SEMMI KÖZE.
,,...… pedig ezek az emberek dolgoztak a rendszerváltás előtt,.."
Ja,csak nem mindegyik. A munkaképes férfiak 80%-ának ,a nők 55%-ának volt néha bejelentett munkája. Ebben azok is benne vannak,akik 2 nap után táppénzre mentek pár hónapra.
Érdekes, hogy 2001-es a topic nyitó, holott először 2005-ben volt először pénz a költségvetésben a célra, 2006-ban indult ténylegesen a program. De tény régebb óta beszéltek róla, és nagyobb pénzekről volt szó. A topic nyitó évi 10 milliárdról beszél, a 2009-es költségvetésben egymilliárd forint keret van, és ez is több mint a tavalyi.
A 31. hozzászólásra kíváncsi vagyok, a magyarok mikor kapnak ettől a kék-vörös maffiarezsimtől ingyenlakást, mint mondjuk az etnikum?! reagálva: a Baranyában lezajlott telepprogramokban durván 30% volt a magyarok aránya. Szerintem egyébként felesleges az etnikai vonalat erősíteni ebben a kérdésben. Aki csóró, az csóró, és mindegy milyen a bőrszíne.
kékbarisnyárnak(33.): 1965–1985 között folyt a szociális körülményeknek nem megfelelő telepek felszámolása, mely során 180 ezer embert költöztettek új házba. Mért vannak mégis telepek? Azért mert ebben a programban új telepeket építettek a neve ellenére. Többségében ez történt a 2006–2007-es programok során. Idén volt először kritérium a tényleges telepfelszámolás, tehát, hogy szétszórtan költöztessék a lakosságot.
Kedves mammama(39): a Blikkre hivatkozni szerintem meglehetősen nevetséges dolog. Amit írsz habiszti: az újabb jogaikon felbuzdulva majd még néhány széket szétvernek a polgármesterek fején (Komló mellett egy V betűvel kezdődő faluban történt múlt héten,szintén új ingyen-lakás miatt). Egyedül Kisvaszarra illik a leírás, de ott nem történt ilyen eset, sőt sehol Baranyában, egyetlen program során sem, sem előtte, se utána. Veszekedés mindenhol volt, de fizikai bántalmazás sehol.
Szerintem teljesen mindegy igazából, hogy romákról vagy magyarokról van szó. Én még azt is mondom, hogy nem a szegregáció felszámolása lenne a legfontosabb, hanem a legrosszabb lakáskörülménye között élők új lakáshoz juttatása lehetne cél. De akkor meg a hajléktalanoknál kellene kezdeni. Az lenne a legjobb, ha képessé tennénk ezeket az embereket, hogy önmaguk erejéből tudjanak pár év, vagy egy évtized után házat venni. Sajnos erre egyenlőre nincs példa sehol. Jelenleg a program felét munkahelyteremtésre költik, de az eredmények egyenlőek a nullával. Nincs a szoc.szférában elképzelés arra, hogy juttassuk munkához a vidéki nyolc általánossal rendelkező lakosságot, mindenki csak csahol cigányozik, mint a monoki polgármesterfasz… pedig ezek az emberek dolgoztak a rendszerváltás előtt, és Pesten a cigányok is ugyanúgy elmennek dolgozni, mint a magyarok.
hát igen, kicsit el lett baszva ez a teleprehab...
voltam lent interjuzni a Kobra Ottoval. Szerintem nem rossz szándékú, akartak volna ök jót tenni, de nem értenek hozzá annyira. Meg az az igazság, hogy a fogalkozatottság biztositása nélkül szart se ér semelyik program.
Zuhanyrózsát kapnak a pusztai emberek 2005. június 29., szerda, 15:39
Dencsháza nyerte a legtöbb pénzt a romatelep-felszámolásra kiírt állami pályázaton. A falu környékén lévő három telepre kilencvenegymillió forint jut. A meglévő tervekből kiderül, valójában szó sincs a telepek felszámolásáról, inkább csak javítgatnak azokon. Az egyiken tíz család zuhanyzót kap, máshol pedig új út épül az integráció jegyében. A telepeken élők inkább játszóteret és legalább este kilencig nyitva tartó kocsmát akartak volna. Kobra Ottó polgármester azonban a dísznövénytermesztő tanfolyamtól is sokat vár. A romaügyi államtitkár szerint a program történelmi jelentőségű.
217 emberre jut 91 millió
A legtöbbet Dencsháza nyerte az ICSSZEM rövidítésű minisztérium romatelep-felszámolási pályázatán. "Ez igaz is, meg nem is" - mondta Kobra Ottó, Dencsháza polgármestere. "Valóban, a kilencvenegymillió a legtöbb pénz, amit egy pályázat kapott, de ez nem egy településre vonatkozik. A szomszédos Szentegát önkormányzatával közösen pályáztunk és három telepet, vagy ahogy erre nevezik, pusztát, érint a projekt."
A most induló telepfelszámolási programra idén 680 millió forintot költ az állam. A kormány felmérése szerint körülbelül ötszázötven olyan cigánytelep van az országban, amelyeket fel kellene számolni és helyettük emberhez méltó környezetet kialakítani az ott élőknek. Miután a pályázat első hét győztesét kihirdették, Teleki László romaügyi államtitkár így lelkendezett: "Politikatörténeti korszak ez, mert nevesítve van a költségvetésben a cigánytelep felszámolását célzó program." Teleki szerint a hetvenes évek óta ez a legkomolyabb cigányokat érintő kormányzati intézkedés. A mostani pályázatokat modelleknek tekintik, ha jól mennek, akkor máshol is lesz hasonló. Ugyanakkor a dencsházai tervekből kiderül: valójában nem telepfelszámolásról van szó, hanem kisebb javítgatásokról. A helyiek szerint alig fog változni reménytelen helyzetük, a polgármester viszont abban bízik, hogy lassan elindul valami fejlődés a pusztákon. Miközben a fejlesztések az ősszel megkezdődnek, a pusztai embereknek az a legnagyobb bajuk az életben, hogy rettenetesen unatkoznak.
"Olyan ez a hely, mintha itt se lenne" - mutatta be Péterfapusztát egy fiatal cigány nő, aki utál ott lakni. Péterfapuszta az egyik településrész, ahová a dencsházi pályázat után járó 91 millió megy majd. A Szigetvártól néhány kilométerre délre fekvő Péterfapuszta közelében tényleg nincs semmi se, csak parlagon heverő földek. A pusztára vezető ócska, kátyút és aszfaltot fele-fele arányban tartalmazó út végében néhány sorház málladozik. Egymás mellett tíz-tíz lakás mindkét oldalon, mindegyik előtt kicsi kert. A hosszúkás házsorok között földutak vannak csak, az épületekben nincs fürdőszoba és WC, a kerti csapból folyó víz ihatatlan.
A Dencsháza és Szentegát környéki három pusztát a háború előtt mezőgazdasági cselédek lakták, akik az uradalmi majorságon dolgoztak. Az államosítással a helyi tsz-hez kerültek. "Az állami gazdaság dolgozói mindent ingyen kaptak a munkájukért. Ha kilyukadt a gumicsizma vagy a kályhacső, akkor a raktárból csak kiadták az újat. Az ott élők nem szokták meg, hogy magukról gondoskodjanak" - emlékezett a régi világra Kobra Ottó polgármester. "A rendszerváltáskor bezárt az állami gazdaság, az ott élők pedig tízezer forintért megvehették a házakat. Azóta nem költött a pusztákra senki sem. A három pusztán összesen 217 ember él. Egy részük nyugdíjas, akik még az állami gazdaságnak dolgoztak, és nem volt hova menniük. De a többség az elmúlt tizenöt évben költözött oda, mert ötven-százezer forintért lehet arra házat kapni. Lecsúszott emberek, munkanélküliek, többségében cigányok költöztek be. Ezek zárt közösségek, teljesen elszigetelve a külvilágtól. Az ott élők szinte mindegyike munkanélküli vagy nyugdíjas, legfeljebb nyáron találnak alkalmi munkákat."
"Tizenöt éve lakunk itt" - mondta egy nyugdíjas asszony, aki Péterfapusztán az első házsorban él. "A cigányok a hátsóbb sorokban laknak" - tette hozzá. "Jó, nyugodt itt az élet. Az a baj, hogy minden nagyon messze van. Ha be akarok menni Szigetvárra, kétezer forintért kell fogadnom autót. Annyiért visz be az, akinek van autója. Úgyhogy csak nagyon ritkán mozdulunk ki." A legközelebbi város, Szigetvár, alig négy kilométerre van a pusztától. A legközelebbi buszmegállóig azonban rengeteget kell gyalogolni, és ha esik, akkor gumicsizmával is alig-alig lehet közlekedni a nagy sár miatt.
Az önkormányzat a telepfelszámoló programból a következőkre tud költeni: felújítják az utakat, és ezzel lehetővé teszik, hogy a kukásautó a pusztákra is eljusson, és várhatóan a falubusz is fordulhat majd néhányat. Utóbbi azért fontos, mert eddig teljesen kiesett a közlekedési hálózatból a három puszta, így munkahelyre, iskolába se lehet normálisan eljutni. Felújítják a víz- és elektromos hálózatot. Lesz tehát vezetékes ivóvíz és biztonságosabb vezetékek is, de víz- és villanyórákat is felszerelnek a fejlesztők A puszták környéki közterületeket rendezik, lekaszálják a méteres gazt. Várhatóan kiépül a közvilágítás is.
Fotó: Fábián Évi
Felvesznek egy évre két szociális munkást, akik egyenként foglalkoznak majd a családokkal. Segítenek majd munkát keresni és a tisztálkodástól a helyes családi életvitelig tanácsokat adnak majd. A környék két óvodájában és egy általános iskolájában eszközöket vesznek, amelyek a pusztai gyerekek integrálását segítik, például CD-lejátszót, könyveket és számítógépet is. Egy helyi vállalkozásnál tizenkét embert megtanítanak a dísznövény-termesztésre, és három hónapra munkát is kaphatnak a cégnél. "A sikeresen megfeleltek lehet, hogy tovább is maradhatnak, vagy őstermelőként maguk is kertészkedhetnek. Ehhez az önkormányzat ingyen adna földterületet, az oktató cég pedig felvásárolná a növényeket" - mondta a bizakodó polgármester.
Péterfapusztán alig bíznak a fejlesztésekben. A legtöbben úgy tudják, hogy az utat nem építik ki a főútig, akkor meg minek belekezdeni. "Fürdőszobát pedig csak tíz család kap. Csak azok, akiknek gyerekük van. Akkor mi a párommal vagy a nyugdíjasok ne mosakodjanak? Jobb lenne mindenkinek ugyanazt adni vagy senkinek semmit, mert így csak vita van belőle" - mondta az egyik lakó, aki kimaradt a fürdőszoba-fejlesztésből. "Igazából csak zuhanyzót építenek. De az itt élők már megszokták, hogy ki kell menni a budira" - vélekedett valaki, aki szintén nem kap a zuhanyrózsából.
A pusztán élők többségének nincs ugyan munkája, de azért nem is nyomorognak. Péterfapuszta 130 lakójára legalább hat autó jut, az egyik házon van parabola-antenna is. "Fizettetik a súlyadót, aztán évi százezer megy el a gömbcsuklóra, mert nincs rendes út. Hát mire fizessek akkor súlyadót? Nem fizetek nekik ezért egy fillért se!" - háborgott az egyik lakó, akinek otthonán, autóján és vastag aranyláncán látszik, hogy a puszta egyik legjómódúbb lakója.
A félrelépés az egyetlen szórakozás
A pusztai embereknek az a legnagyobb bajuk, hogy rettenetesen unatkoznak. "Hát nem sokan dolgoznak, akiket ismerek, azok közül talán senki. Vagy legalábbis állandót senki" - mondta egyikük. "Semmit, de semmit se lehet itt csinálni. Van egy bolt, ami kocsma is, reggel hattól tízig, meg délután háromtól hétig van nyitva. Nyolcig kellene nyitva tartania, de már hétkor bezár. Héttől semmit se lehet itt csinálni. Rossz időben vagy télen pedig el se tud menni innen az ember. A gyerekek azt se tudják, hogy mi az a játszótér. Nekik sincs mit csinálniuk. Tíz éve jöttem ide Szigetvárról, mert csak itt jutottunk lakáshoz. Azóta az unalom van." A játszóteret és az este is nyitva tartó kocsmát említik a legtöbben, amikor arról kérdeztük őket, hogy mi kellene leginkább a pusztára ahhoz, hogy jobb legyen az élet.
Forrás: [origo]
Egy helyi lapban a fejlesztések kapcsán arról számoltak be, hogy Péterfapusztán női focicsapat működik, elkezdett pezsegni az élet, van remény a kitörésre. "Persze, fociztak a nők egyet, ünnepeltek az újságírók, aztán amikor elmentek, elkezdték az emberek tépni egymás haját." Sportélet helyett ugyanis az egyetlen szórakozás a szomszédok közti torzsalkodás. "Ilyen sehol máshol nincs: mindenki mindenkit folyton figyel, kibeszélik egymást az emberek. Itt állandóan megy a parádé. Hogy ki kivel van, leginkább azt nézik, és ebből vannak a nagy veszekedések." A folyamatos pletykák és a pusztán belüli félrelépések, összejövések, megcsalások jelentik az élet eseményeit, amelyekből rendre hatalmas botrányok alakulnak a külvilágtól szinte teljesen elzárt településen.
A helyiek szerint ezen az új villanyvezeték és a tizenkét kiképzett kertész sem fog segíteni. "Le kéne bontani az egészet" - summázta az egyetlen megoldást az egyik lakos, aki közben tudja, ha ez se lenne, egyáltalán nem volna fedél a feje fölött. Tehát inkább ő is foltozgatja a pokolra kívánt házsor rá eső odúját, és gyűlöli a boltost. A kocsma-boltot vezető házaspár szintén a pusztán lakik, és a helyi nők utálják őket. "Csak a férfiakat szolgálják ki, nő szinte be se mehet. A gyerekeket meg átverik. A százforintos kólát négyszázért adják el nekik. Cigi meg csak Szigetváron van."
A péterfapusztaiak egyetlen büszkesége, hogy a másik két környékbeli pusztán még rosszabb az élet. Kárászpuszta például még messzebb van Szigetvártól, oda is alig járható út vezet, és a legközelebbi buszmegálló még sokkal messzebb van. Reggel 6.15-kor lehet vele elmenni és délután 4.15-kor visszajönni, többször nem jár. A megálló bódéját valaki felgyújtotta októberben, de ez nem rontja nagyon a várakozók komfortérzetét, mert esőben úgyse tudnak kimenni odáig az emberek a sár miatt. Kárászpusztán sok a nyugdíjas, a többség legfeljebb havonta egyszer hagyja el a három leszakadt házsorból álló települést. Akkor bevásárolni mennek. Az ott élő tizenhárom család pusztáján hiányzik a péterfai infrastruktúra: egyáltalán nincs bolt, és a nyilvános telefonnak már csak a fémszerkezete van meg. Bezzeg a jobb pusztán néha még csörgött is az érmés készülék kedd kora délután, igaz, éppen senki sem vette fel.
"Itt kevés a cigány, főleg az állami gazdaság nyugdíjasai ragadtak Kárászpusztán. Járt itt egy mérnök a pályázati pénz miatt. Állítólag lesz fürdőszoba. Hisszük, ha látjuk. Korábban tetőcserét is ígértek, meg azt mondták, hogy májusra felújítják az utat." A tetőcsere elmarad, de az útépítést és a zuhanyzókat most őszre tervezi az önkormányzat. "Ide nagyon sok pénz kellene. Hallottuk, hogy az Alföldön még a tanyákat is felújítják, telefont meg villanyt vezetnek be, pedig ott csak egy-egy család lakik. Mi itt sokkal többen sokkal kevesebbet kapunk" - panaszkodott egy nő, akinek ugyanaz a baja, mint a másik pusztán lakóknak: egyáltalán nincs mit csinálni egész nap. Munkahelye senkinek sincs, a hétköznapok pedig rettentő unalomban telnek. A harmadik, Galambpuszta nevű telepen jórészt romák laknak. Az erdős területen hasonló házsorok épültek. Ez a telep a legkevésbé rendezett, de legalább van bolt. Csak mint mondják, nagyon drága. "A maszek jó nagy hasznot tesz rá. De most egy italért vagy cigiért gyalogoljon az ember kilométereket?" - kérdezte önmagától is egy pusztai lakó, aki szintén nagyon unatkozik, és azt állítja, hogy nem hallott semmiféle pályázati pénzről sem.
"Kiskunhalason pisztolylövésekkel oszlatták fel a tömeget
Leveg?be leadott pisztolylövésekkel tudtak csak feloszlatni egy feldühödött tömeget a rend?rök Kiskunhalason – tudta meg a HavariaPress.
Kiskunhalas egyik romatelepére Húsvéthétf?n délután riasztották a rend?röket, miután verekedés tört ki a telep több ittas lakója között. Amikor megérkezett a telepre a jár?rkocsi - melyben a hírügynökség információi szerint két rend?r és egy határ?r volt -, a vereked? tömeg dühe az egyenruhások ellen fordult, s a dühöng?k különböz? eszközökkel estek a kocsinak. A rend?rök végül csak az er?sítés megérkezését követ?en tudták lefegyverezni a féktelen tömeget."
Majd megnézném azokat az új lakásokat úgy 1-2 év múlva.Ha jól emléxem néhányan kaptak már házat-telket-kertet-vetőmagot,tudjuk,mi lett belőle.
Az újabb jogaikon felbuzdulva majd még néhány széket szétvernek a polgármesterek fején (Komló mellett egy V betűvel kezdődő faluban történt múlt héten,szintén új ingyen-lakás miatt-Blikk infó),hiszen nem fog mindenki roma-jogon egyforma csili-vili ingyenlakást kapni.
A szegregáció télleg disznóság,szegény cigány hurcolja a purdét hidegben-fagyban a betöréshez,utána még haza is kő menni a zsákmánnyal....Mennyivel eccerűbb simán átugorni a kerítést,átdobálni a cuccot,oszt már búhat is bé szegény kölök a melegre.
Es arra még kíváncsi lennék,hogy a megürült putrikat nem-é aggyák bérbe annak a nem kevés magyar fiatalnak,akik albérletben-szülőknél tengődnek.Így nekik is lenne esélyük ingyen új lakásra-vagy nem erről szól az esélyegyenlőség?
A romákat gyakrabban küldik börtönbe
A nagyobb településeken különítik el a romákat na latom megint megy a nephujito allibsi propagandaanyag. Ez csak altalanositas megint. Neked teccik ez a kettos merce?
Ovastad a mut heti HVG-ben a cikket? Beszurtam az egik topikba. Erdekes, hogy a tanulmany jo par dolgot nem vizsgalt, pl. hogy rendelkezett-e priusszal az illeto, illetve, hogy csoportosan vettek reszt a bunkcselekmenybe. Ilyen hianyos felmeresekbol akar az ellenkezoje is kihozhato.
Mar kerdesztem, hogy mikor keszul egy tanulmany a romak rasszismusarol???
Nezd en lakas vasarlas elott allok. Mivel gyerekkoromba a lakokornyezetembe vot cigany boven, ugy vagyok vele, ha lehet akkor minnel tavolabb toluk. De mar mondtam, hogy befizetek neked egy ilyen tapasztalatszerzo tulelotaborra.
Egyre inkább elkülönülten élnek a romák
2004. február 19., csütörtök, 7:54
Jelentősen nőtt a romák települési elkülönülése az elmúlt évtizedben - írja a Magyar Hírlap az MTA legfrissebb kutatásának alapján. Eszerint ma minden második romának jórészt roma szomszédai vannak, és az állapot a harminc évvel ezelőttihez hasonló.
A romákat gyakrabban küldik börtönbe
A nagyobb településeken különítik el a romákat
Vizsgálják a buta, lopós cigányokról szóló tankönyvet
Roma szomszédokról érdeklődnek a lakásvásárlók
1971-ben és 1993-ban valamint tavaly is reprezentatív felmérés során vizsgálták a környezetük által romának tekintett lakosságot, igaz az első két alkalommal két, tavaly viszont csak egy százalékukat, ami pontatlanabb eredményeket adhat - közölte Kemény István szociológus, a felmérés egyik készítője.
A Janky Bélával közösen végzett kutatás szerint 1971-ben a cigányok kétharmada élt telepen, ami egyebek mellett a hatvanas években elkezdett, és sok helyen új kolóniákat létesítő telep-felszámolási akció és a romák javuló életkörülményei miatt a rendszerváltásig a töredékére csökkent - írja a Magyar Hírlap. 1993-ban a romák harmada továbbra is elkülönülten élt - igaz már nem putriban -, további harmaduknak fele pedig romák lakta területen lakott. A legfrissebb adatok egyik szembetűnő mutatója szerint pedig a hagyományosnak tekintett cigánytelepeken csupán a romák hat százaléka - 36 ezer ember él - szemben a környezetvédelmi tárca hat évvel ezelőtti, eléggé pontatlan adatokra támaszkodó százezer fős becslésével.
A kutatók szerint azonban ez csak látszólagos javulás, és valójában a romák és nem romák lakhatási elkülönülése drámai mértékben nőtt az elmúlt évtizedben, és a harminc évvel ezelőtti állapotokat tükrözi - írja a lap. A vizsgálat családok közvetlen környezetében 25 százalékában csak, 31 százalékban főleg szintén cigány családok laknak. Vegyesen - cigányok és nem cigányok - az összes család 22, többségében nem cigányok pedig 17 százalékában laknak. Olyan cigány család, amelynek a közelében nem laknak cigányok, öt százaléknyi volt.
Az adatok szerint a romák hetven százaléka települési szempontból is hátrányos helyen - peremterületeken vagy/és etnikailag elkülönülten - él. A szociológusok szerint a folyamat a jövőben tovább erősödik - derül ki a Magyar Hírlap írásából.
Aki elég öreg, az emlékezhet arra, hogy a 60-as években már volt egyszer ilyen akció. Miért vannak ma mégis cigánytelepek? Talán az érintettek tudják erre a választ. Mondjuk, kapnak lakást. De miből teremtik elő a lakbérre valót, rezsiköltséget stb?
Ha jol gondolom, akkor ez a higienai allapotokon segit, de amugy semmire sem lesz jo. NEm hiszem, hogy ez peldaul elosegitene a tarsadalmi integraciojukat.
A hírekszerint ~1 millárdot szán a D-209-es kormány a cigánytelepek felszámolására. Kíváncsi vagyok, a magyarok mikor kapnak ettől a kék-vörös maffiarezsimtől ingyenlakást, mint mondjuk az etnikum?!
November végére a kormány elé kerülhet a cigányság életkörülményeit és társadalmi helyzetét javító középtávú intézkedéscsomag - mondta el a Miniszterelnöki Hivatal romaügyi államtitkára csütörtökön.
Teleki László célként említette a közép- és felsőfokú végzettséget szerző romák számának és arányának növelését. Jelezte, arra ösztönöznék a kis- és középvállalkozásokat, hogy tartósan foglalkoztassanak romákat.
Feladaként határozta meg annak elősegítését, hogy az egészségmegőrző és betegségmegelőző orvosi intézkedéseket, szűréseket kiterjesszék erre a társadalmi csoportra.
"Jelentős forrásokat kívánunk a cigánytelepek felszámolására fordítani", tette hozzá, kijelentve, a kormányzat szándékai szerint 2006-ig a jelenlegi mintegy 440 telep felét felszámolják.
Teleki László még nem tudott arról nyilatkozni, mekkora költségei lesznek a programnak.
Az államtitkár elmondta: "Nagyon fontosnak tartom, hogy az OCÖ támogassa konstruktív javaslataival e munkát".
Na, így már majdnem jó. Még azt is bele kellene venni, hogy a szocialista kormányzat eredetileg lényegesen nagyobb összeget fordított volna erre a célra, de a klientúrát kiépítő Orbán kormány 50 MrdFt-ra csökkentette az összeget, cinikus módon megalázó alamizsnával arcul csapva a roma társadalmat.
Ez nagyon jó ! Egy pöttyet alakítanék rajta. Kiemelném, hogy a Horn kormány hasonló tervezete a Bokros csomaghoz tartozott. Annak ellenére, hogy általános megszorító intézkedéseket kellett bevezeni, a szociálisan érzékeny kormány időt, pénzt, fáradságot nem kímélve buzgólkodott roma honfitársaink szociális biztonságának megteremtésén. Az anyagi alapok megteremtésére a kormány 1998 április 28-i határozatot hozott, melyet az Orbán kormány, hasonlóan a nyugdíjasoknak ígért nyugdíjemeléséhez - elszabotált. Most, ebben a feszült nemzetközi helyzetben, mikor már a külföld is elítéli a Magyarországi rasszizmust, nem volt más lehetősége az Orbán kormánynak, mint felmelegíteni a szocialista javaslatot. Ez a kormány már megbukott, de mi, 2002-ben megmutatjuk, mit tesz a szakértelem, a hagyományos baloldali összefogás.
A kormánynak ez a tervezete már a Horn éra alatt kidolgozásra került, csak a rasszista Orbán kormány azonnal elvetette. Most, az AI kampánynak, a 40-ek fellépésének és Krasznaiék demokratikus akciójának és a francia kormány korrekt eljárának köszönhetően a cinikus Orbán kormány előveszi, kénytelen elővenni a tervezetet, mint a sajátját, és úgy tetszeleg Európa előtt, mint aki komoly erőfeszítéseket tesz a roma kérdés megoldására. Persze mindezt csak alantas célból, hiszen valójában alapvetően rasszista idegengyűlölő az egész társaság.
Jó lenne azzal kiegészíteni, hogy az új telepeken vagy minek nevezzük, munkahelyek is legyenek, és ezt valahogy összekötni az ottani szociális és ellátási rendszerekkel.
Mindenesetre jó, hogy ha legalább elkezdődik valami.
Már aláírta 40 értelmiségi, mind a két variációt. A "C" variánsnál, ami a megalapított mozgalomnak követeli a pénzt, mi meg majd jól elosztjuk;-) fenntartunk egy helyet. Most egyenlőre, szokás szerint, írj alá egy üres lapot és küld be. A szöveget később fogalmazzuk.
