Lemondhat az önkormányzati rendszer régiósításáról a Gyurcsány-kormány, miután alkotmányellenesnek bizonyult a regionális közigazgatási hivatalok létrehozása feles törvénnyel és kormányrendelettel – írja a HVG.
A Fidesz előkészítetlenségre hivatkozva nem szavazta meg a régiós törvényeket - és nem ért volna vele semmit.
Merthogy mind1, van-e régió, ha a központok leosztását nem a választott régió határozza meg. És tudtommal erre nem (sem) terjedt volna ki a régió hatásköre.
Kizárólag a regionális TFT elnökök kiválasztásába lehetett volna beleszólásuk, de még abban sem vagyok biztos.
Ez ugye szoci város? Debrecen, Szolnok nem? A fidesz ugye nem szavazta meg a régiós törvényeket?
Nyíregyházán lesz a régiós munkaügyi központ
2006. november 23. csütörtök, 11:56
A regionális, Szabolcs, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye munkaügyi feladatait is ellátó intézmény január elsején kezdi meg működését - mondta az MTI-nek Szabados József, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Tanács elnöke.
Ez itt nagyon off, de válaszolok: Épphogy ott nincs semmi létjogosultsága. A többi szakmát nem tudom. Mérnökképzésben az elméleti alapozás -> szakmai felépítményt nem lehet megfordítani, és szakmai képzés - elméleti elmélyítésre cserélni. Egy műszaki főiskolát végzett embernek egyszerűen (képzésénél fogva) más rugóra jár az agya, mint a mérnök képzettségűnek. Előbbi kétségkívül gyakorlatiasabb, utóbbi alaposabb, újszerűbb (persze az általánosítás szintjén maradva). Nem mellesleg simán el tudom képzelni, hogy más területeken is vannak hasonló strukturális problémák. Persze vitatható, hogy mennyi (10 féléves képzettségű) mérnök és mennyi (6 féléves képzettségű) 'üzemmérnök' kell, valszeg szükségtelenül torzult az arány. Ezt azonban nem holmi hagymázas linearitással kell helyretenni, hanem más módon. Megjegyzendő, hogy ily módon ugyanabba a zsákutcába gyalogolunk bele, amiből az USA épp kimászni akarna: saját képzése egyre kevesebbet ér, a kutatók/fejlesztők erős többsége külföldi (nem lineáris képzésű, tehát valamit érő) egyetemeken tanult.
+1 gondolat: a PISA tesznek nincs köze a felsőoktatáshoz, az a közoktatás (és a közoktatási rendszer menedzsmentjének) válságát mutatja.
A felsőoktatás pl. abba rokkan bele (vlehet, hogy hosszú időre), hogy pl. a mérnökképzésben ötlet sincs arra, hogyan lehetne 'lineáris' képzést csinálni. A korábbi képzési rendszer 4+5+1 félév rendszerben ment (elméleti alapozás, szakma, diploma), ezt átállítani 6+4-re finoman szólva nem 3 hónapos feladat. Pedig kb. ennyi volt nekik rá.
Hát... az a fő baj, hogy nem ez volt beterjesztve, hanem a megyék megszüntetése 2008/2009-re. Pontosabban a megyei közgyűlések mandátumának lerövidítése és még néhány kapcsolódó tétel, ebből viszont rövid úton következett volna a megyerendszer felszámolása. A megyék helyét a közigazgatásban és a feladatellátásban is a régiók vették volna át, és ennek érdekében a megyék helyett a régiók kaptak volna választott vezetést. Én személyesen nem elleneznék egy ilyenfajta átalakítást, de ezt 2 hét alatt nem lehet átnyomni semmilyen összetételű parlamenten - főleg nem azzal az indoklással, hogy így olcsóbb lesz a közig. Egyébként nem biztos az se, hogy olcsóbb lesz.
Ja, a szántóföldi növények termesztésére - de nem az értékesítésre. Ahhoz ugyanis nagyon rosszak az adottságaink. Nem tudjuk versenyképes áron elszállítani.
A gazdák jól megvannak azzal, hogy van egy alaptámogatásuk, pályázati pénzek, egy biztos, jogszabályilag garantált felvevőpiacuk - nekik nem kell törődniük azzal, hogy egyáltalán van-e igény az árujukra?
Egyre csak több gabonát és kukoricát termesztenének (a mi folyamatos támogatásunk mellett, beleértve a gépberuházások, öntözőrendszerek és egyebek szubvencionálását is), legfeljebb majd megy az egész intervenciós készletre.
Először kellene egy világos jövőkép arról, hogy mit akarunk, ez után lehetne jogalkotni.
Sajnos, a jelek szerint a jövőt csak a maximum a következő választásig merik elképzelni politikusaink : 6 hónap az önkormi előtt, másfél év az EP, két év az országgyűlési választások előtt, aztán megint elölről..
Mi a probléma azzal, hogy a közigazgatási egységek megtartása mellet, létrehoznák a fejlesztési régiókat? Mert azEU-szabályok csak ez utóbbira vonatkoznak, ha jól értelmezem a régiós elvet.
Répássy (és a Fidesz) eléggé elavult nézetet képvisel az ügyben - ugyanakkor nem értek egyet azzal az MSZP-SZDSZ állásponttal sem, ami 1-2 hét alatt megszüntethetőnek tartotta a megyét.
Először kellene egy világos jövőkép arról, hogy mit akarunk, ez után lehetne jogalkotni.
Répássy: ma Magyarországon nincs realitása a megyerendszer megszüntetésének
A Fidesz frakcióvezető-helyettese szerint ma Magyarországon nincs realitása a megyerendszer megszüntetésének. 2006.07.21 09:37 MTI
A megyerendszer megszüntetése "csak erőszakos spórolást jelentene" - hangsúlyozta Répássy Róbert pénteken a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában. "Az ellenzék a megyék megszüntetésére mondott nemet, úgy gondoljuk, hogy a mai megyerendszer működőképes, és az emberek mint közösséget el tudják fogadni" - indokolta a politikus, hogy miért nem szavazta meg az ellenzék a megyerendszer régiókká való átalakításáról szóló törvényjavaslatot.
"Közigazgatási szempontból valóban ésszerűsíteni kell a megyerendszert, de szerintünk ez egy működőképes egység" - tette hozzá. A jobboldali politikus a "brutális spórolásra" példaként említette, hogy feltehetően a régiórendszerben kórházakat vonnának össze.
A nagy baj elsősorban a vidékfejlesztés tökéletes félreértéséből származik az FVM-nél: az ti. nem a szántóföldi mezőgazdasági termelők dotálását jelentené, hanem az általatok említett vidéki súlyos foglalkoztatási helyzet komplex kezelését.
Errefelé Dél-keleten, a felnőtt munkaképes lakosság gyakorlatilag munkanélküli. (Békés megye, 7vk, Karsai körzete)
Titokban egyeztetnek az MSZP megyei közgyűlési vezetői arról, hogy egy-egy régióban melyik városba kerüljenek át januártól a minden megyében meglévő hivatali központok - írja a Népszabadság. Szilvásy György miniszter a jövő hétre várja az egy régióba tartozó megyék egyezségét. Ennek hiányában, októberben vagy a kormány, vagy az adott hatóságot felügyelő szaktárca jelöli ki a hivatal helyét.
Szubszidiaritás, decentralizálás helyett vissza a tervutasításos rendszerbe
hvg, Utolsó módosítás: 2006. június 21. 17:49
Pontosan ugyan még nem látni, hogy az új kormány miként szabja át az uniós pénzek fogadását szolgáló struktúrákat, de a lényeget már igen: a szervezetet alaposan centralizálja, a növekvő forrásokból pedig arányában kevesebbet terít pályázatokon, többet központilag vezényelt projektek révén.
Nincs egyezség az önkormányzati rendszer általakításáról
Nem valószínű, hogy 2009-től megszűnik a megyerendszer, mivel nem csak az ellenzéki pártok, de az SZDSZ sem támogatja teljes mértékben a kétharmados többséget igénylő törvényjavaslatot.
Én a pályázó székhelye alapján rendezett felosztást kommentáltam. A projekt helyszín esetén valóban nem budapestnél jelennek meg a közútfejlesztési projektek.
A HEFOP meg mindenképpen tartalmaz olyan projekteket, amelyek pesti lebonyolításúak, de valós célcsoportjuk az ország egész területén élő lakosság.
Ettől eltekintve, ahogy már jeleztem, tényleg nagy gond van a vidékfejlesztéssel.
Ezek a számok teljesen félrevezetőek: a közútfejlesztési projektek bpesti lebonyolításúak,
Ezek a számok az NFH Egységes Monitoring Információs Rendszerének hivatalos adatai http://www.nfh.hu/emir/. Pontosan jelzik hová mentek a támogatások, s hogy milyen mértékben erősítették a területi/regionális különbségeket.
Egyébként a 3. Projekt helyszín szerinti lekérdezések alapján állításaid valótlanok. Így pl. a közútfejlesztési projektek nem Bp.-i lebonyolításúak, minthogy a KIOP 149 projektet tartalmazó listája egyetlen ilyen fővárosi projektet sem tartalmaz. Hasonló a helyzet a módszertani fejlesztő központokkal is.
Nemcsak az EMOGA Garancia szekciója, különböző módokon, hanem még a 2006-ig Strukturális Alapok közé számító Guidance nagy része is traktorbeszerzésre meg egyéb mezőgazdasági vállalati beruházásokra (pl. gabonatározók) ment el. Nevetséges.
Ezek a számok teljesen félrevezetőek: a közútfejlesztési projektek bpesti lebonyolításúak, a HEFOP (pl. módszertan-fejlesztő) központi programjai is, de ezek csak kisebb részben fogják a budapesti lakosság igényeit kielégíteni. A GVOP K+F-es projektjei terén meg sajnos nyilvánvaló, hogy a nagy budapesti egyetemek és K+F-orientált vállalkozások óriási túlsúlyban vannak, mások nem is kaphatnák a nagy pénzt.
A nagy baj elsősorban a vidékfejlesztés tökéletes félreértéséből származik az FVM-nél: az ti. nem a szántóföldi mezőgazdasági termelők dotálását jelentené, hanem az általatok említett vidéki súlyos foglalkoztatási helyzet komplex kezelését.
Értékelés nélkül elutasítottak 560 pályázatot – ilyesmire még nem volt példa a magyar pályázati rendszerben. A hoppon maradtak körében nagy felzúdulást váltott ki a humánerőforrás operatív program irányító hatóságának döntése. Ezzel a felfüggesztése alapján kihirdetett beadási határidőt is lerövidítették még tizenhét nappal, és erről csak ezekben a napokban értesítik a kárvallottakat. A Joint Venture Szövetség az esélyegyenlőség jegyében minden benyújtott pályázat elbírálását kéri Kiss Péter illetékes minisztertől, még akkor is, ha a források kevésnek bizonyulnak. Az irányító hatóság több forrást, egyszerűbb támogatási konstrukciót ígér 2007-től. VG
Idézet Dóra Ottó, a Nógrád megyei közgyúlés elnökének beszédéből, 2005. őszén:
Én nem megyékről, hanem régiókról beszéltem, s nem 2005-ös mendemondák, hanem az NFH up to date pályázati statisztikája alapján írtam azt, ami kiverte nálad a biztosítékot. Megadtam a hivatalos adatokat tartalmazó linket is, de úgy tűnik te a tényadatok helyett szívesebben érvelsz lapos sztereotípiákkal.
Egységes Monitoring Információs Rendszer
2.1 Regionális felosztás és operatív programok szerinti lekérdezés. Kategorizálás: pályázó székhely címe alapján.
Apukám, ezeken a helyeken az embereknek a sarki kocsmában sincs hitele. Hogy teremtenének elő önrészt? HOgyan szállítanák az árut, és hová, a szörnyű kátyús utakon? Befektetni azoknak érdemes, akik közel vannak Bécshez, ezt rég kimutatták. Most akkor miről beszélsz?
Vagyis ezeknek a megyéknek a lakossága egymást tapossa a pályázati pénzekért... Hol élsz? Ismered a népesség iskolázottsági mutatóit? A korfákat? Meg a "szoft", de a gazdaság szempontjából igenis kemény tényező mentalitást? Édes istenkém... én lennék a legboldogabb, ha itt csak úgy buzogna a vállalkozó kedv.
Idézet Dóra Ottó, a Nógrád megyei közgyúlés elnökének beszédéből, 2005. őszén:
A beadott pályázatok száma országos viszonylatban Nógrád megyében a legalacsonyabb. Öszszesen 320 pályázatot adtak be a megyéből – ecsetelte Dóra Ottó.
S ennek a politikának az eredménye az EU dicsőségtábláján megszerzett újabb első helyezésünk:
"a tagállamok közül Magyarországon a legszámottevőbbek a belső különbségek, ahol a regionális lakosság legtehetősebb 20 százalékának 2,6-szor nagyobb a részesedése a hazai összjövedelemből (GDP-ből), mint a legszegényebb 20 százaléknak."
