Keresés

Részletes keresés

E_mil Creative Commons License 2001.04.09 0 0 8
Igazad van, a '30-as évekbeli jelenséget tényleg a korom miatt nem érzékelhettem, a többi így már teljesen világos :)
Visszaszorult, ezért nem tűnt fel nekem eddig, mostanában újra terjed, ami szerencsére nem csak nekem szúrja a fülem. Mit lehetne tenni, hogy újra visszaszoruljon? Lehet hatása egy esetleges levélkampánynak a média felé? Talán, ha ők nem használnák, visszaszorulna. Vagy nagyon rosszul látom?
Előzmény: Kis Ádám (7)
Kis Ádám Creative Commons License 2001.04.09 0 0 7
Nem egészen értelek. A 30-as években egy nyelvművelő úgy ír akérdésről, mint túllihegett nyelvművelési problémáról. Következésképp jó régen tömegméretű volt. Hogy Te ezt nem érzékelted, valószínűleg a koroddal magyarázható, és azzal, hogy egy időben visszaszorult, annyira, hogy még a jogos használat is sérült.
Kis Ádám
Előzmény: E_mil (6)
E_mil Creative Commons License 2001.04.08 0 0 6
Ádám, arra kaptam választ tőled, hogy régen is probléma volt az egy helytelen használata. Arra nem, hogy ez tömegméretű volt-e, mint ma. Erre a kérdésre válaszolt Zsb, kinek szavaiból úgy vettem észre, hasonlóan látja a helyzetet, mint én. Igazából lényegtelen, hogy ki adta meg a választ, a lényeg az, hogy nem csak én látom ennek a jelenségnek a szédítő térnyerését manapság. (Régen tényleg nem hallottam a rádióban, TV-ben, most meg folyamatosan).
Előzmény: Kis Ádám (5)
Kis Ádám Creative Commons License 2001.04.08 0 0 5
Szerintem erre már válaszoltam: a probléma régi. Persze, lehetnek hullámzások, azonban látható, hogy már a múlt század első negyedében is sok szó esett erről. Az lehet, hogy valamennyire visszaszorult, majd az angol hatásra újból előjött.
Kis Ádám
Előzmény: E_mil (3)
ZsB Creative Commons License 2001.04.08 0 0 4
A gyerekeim már val'szeg frászt kapnak tőlünk, mert tévézés, rádiózás közben úgy kétpercenként üvöltünk fel a zasszonnyal kórusban: "egy nélkül"...
Ez az állítmányba tolakodó egy (TGM, ha ilyen mondatot idéz, mindig utána teszi: [ein] - bár szerintem ma inkább azt kéne írnia: [a, an]) nekem is eluralkodni látszik. Nyilván belejátszik az angol, aztán nekem úgy rémlik, pár éve divatban voltak a "nem egy ez-meg-az"-féle fordulatok (sőt: hát nem egy semmi), ez is rátehetett egy lapáttal (ahogy a jópofizó "igazándiból" is szépen föltolakodott már a hivalosságok nyelvébe is). Ez van.
Előzmény: E_mil (3)
E_mil Creative Commons License 2001.04.08 0 0 3
én arra kívántam választ adni, hogy ez kb. mióta probléma.

Az vajh mitől lehet, hogy nekem csak mostanában kezd feltűnni ez a jelenség, pedig ezekre a dolgokra régebben is érzékeny volt a fülem, mint gondolom minden helyesen beszélő emberé. Eddig a médiában nem nagyon hallottam, mostanában viszont egyre többször. Lehet, hogy valamiért csak nekem nem tűnt fel eddig. Ez lenne az igazi kérdésem, tényleg terjed és egyre gyakrabban találkozni vele, vagy csak az én fülem most állt rá?

Előzmény: Kis Ádám (2)
Kis Ádám Creative Commons License 2001.04.07 0 0 2
Kedves E_mil!
Mint említettem, neked igazságod vagyon, én arra kívántam választ adni, hogy ez kb. mióta probléma. Azt hiszem, az igazi gond az, hogy a névszói, illetve összetett állítmánnyal szerkesztett mondatokban a magyar nem igényel névelőt, szemben a némettel és az angollal. A fordítás során, vagy ha valaki idegen nyelvű szöveg hatása alá kerül, nem tudja hirtelen átalakítani mondanivalóját.
Ezzel együtt, azt hiszem, a pozitív nyelvművelés talán eredményesebb lehet a kritikainál, ezért örültem Halázs Gyula szavainak, akit nehéz azzal vádolni, hogy korunk rontotta el.
Kis Ádám
Előzmény: E_mil (1)
E_mil Creative Commons License 2001.04.07 0 0 1
Azután megindult ellene a harc, amely - mint H. Gy. bizonyítja - időnként túlzott eredményt ért el: helyenként "kiömlött" a gyerek is a fürdővízzel.
Szerintem E_milnek van igazsága, mégis érdemes Halász Gyula írásából még egy részt idézni:
"A nyelvhelyességi dohogásoknak nem megszorítás a céljuk. Ellenkezőleg: felszabadítás. A bénító, mondvacsinált nyelvszabályok leleplezése."

Isten ments hadat üzenni :) Nem akarom én kiirtani határozatlan névelőnket, csak ippeg bántja a fülem gyakran, amikor úgy használják, hogy teljesen fölösleges ("hogy egy teljesen fölösleges dolog"), nem a mondatba való, ("nem való egy mondatba").
Tényleg vannak mondvacsinált nyelvszabályok, amelyeket jobb "leleplezni", elfelejteni. Én az egy túlzott használatát nem tartom ilyennek, azt egyértelműen nyelvromlásként éli meg a fülem. (Nem vagy purista, engem pl. nem zavarnak a beépülő idegen szavak, nem akarom mindenáron magamat erőltetett magyarításokkal kifejezni, de
úgy érzem, egy becsületes magyar szót nem érdemes megerőszakolni, ahogyan azt egyesek az eggyel teszik...)

Előzmény: Kis Ádám (0)
Kis Ádám Creative Commons License 2001.04.07 0 0 0
"Éppen elég telivér germanizmus ólálkodik körülöttünk. Ne hadakozzunk kísértetekkel....
Arany János lelkifurdalás nélkül írta Toldijában:
'Egy öreg karszékbe úr-magát vetette'
Az egy névelő nem idegen nyelvünk szellemétől..."

Ezeket a mondatokat Halász Gyula Édes anyanyelvünk című könyvéből idéztem.
Az idézetek arra vallanak, hogy a felvetett kérdésben nagy kanyart tettünk: már korábban elkezdődött a küzdelem az egy ügyében. Azaz már korábban felismerték, hogy helyenként feleslegesen és hibásan használják. Azután megindult ellene a harc, amely - mint H. Gy. bizonyítja - időnként túlzott eredményt ért el: helyenként "kiömlött" a gyerek is a fürdővízzel.
Szerintem E_milnek van igazsága, mégis érdemes Halász Gyula írásából még egy részt idézni:
"A nyelvhelyességi dohogásoknak nem megszorítás a céljuk. Ellenkezőleg: felszabadítás. A bénító, mondvacsinált nyelvszabályok leleplezése."

Kis Ádám

Utóirat.
Feledém megírni, Halász Gyula könyve mikor is jelent meg. Sajnos, nem tudom, a könyvben nincs évjelzés. Azonban a Nyugat Kiadói és Irodalmi Rt. jegyzi a könyvet (a kör alakú, íródeákos emblémával). Azaz a könyv gondolom legalább 60 éves lehet.
Kis Ádám

Előzmény: E_mil (-)
E_mil Creative Commons License 2001.04.07 0 0 topiknyitó
Csak nekem tűnik fel viszonylag új dologként az egy teljesen fölösleges és értelmetlen használata, avagy ez tényleg új és sajnos terjedőfélben levő szokás?
Vag, hogy stílusos legyek, avagy ez tényleg egy új és sajnos terjedőfélben levő szokás?

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!