Keresés

Részletes keresés

pk1 Creative Commons License 2019.07.23 0 1 1107

Ez a kérdés állandó, az biztos. :o)

Előzmény: jogértelmező (1106)
jogértelmező Creative Commons License 2019.07.23 0 0 1106

Miért pont a Hubble-állandó a válasz? Állandó az egyáltalán?

Előzmény: pk1 (1105)
pk1 Creative Commons License 2019.07.23 0 0 1105

Ennek a mondatnak nincs értelme. A "milyen gyorsan tágul most a tér globalice?" kérdésre a Hubble állandó a válasz, de az meg nem sebesség. 

Előzmény: snvc (1104)
snvc Creative Commons License 2019.07.23 0 0 1104

A tér tágulhat gyorsabban a fénysebességnél is.

Előzmény: pk1 (1103)
pk1 Creative Commons License 2019.07.23 -1 0 1103

"úgy tudjuk, hogy fénysebességgel v. a fölött távolodnak tőlünk."

 

Nem tudjuk úgy. Fénysebesség feletti távolodás akkor jön ki, ha relativisztikus képlet helyett klasszikusat használunk.

Előzmény: kalapala (1101)
jogértelmező Creative Commons License 2019.07.23 0 0 1102

" és esetleg úgy érzékelik, hogy mi távolodunk tőlük ilyen böszme sebességgel."

 

Érzékelik, vagy inkább csak annyinak feltételezik, számítás alapján?

Előzmény: kalapala (1101)
kalapala Creative Commons License 2019.07.22 0 0 1101

Ok, mi a linkelt objektumokat kvazár állapotban látjuk és úgy tudjuk, hogy fénysebességgel v. a fölött távolodnak tőlünk.

De ha a helyzet szimmetrikus, akkor ők is kvazárnak látják a mi Tejútrendszerünket és esetleg úgy érzékelik, hogy mi távolodunk tőlük ilyen böszme sebességgel.

Ebből az következik, hogy a galaxisok korai életállapota a kvazár állapot (ha nem is minden esetben...)

 

Előzmény: Astrojan (1093)
Bign Creative Commons License 2011.10.15 0 0 1100

Érdekes hely lehet. Máshol mindenütt nagyobb mint 0 K. :-)

Előzmény: Gergo73 (1099)
Gergo73 Creative Commons License 2011.10.14 0 0 1099

De csak azért, mert ott mínusz 100 fok van (Kelvinben).

Előzmény: mmormota (1098)
mmormota Creative Commons License 2011.10.14 0 0 1098

A Mercator vetületen pedig Antarktisz a legnagyobb kontinens.

Előzmény: Astrojan (1097)
Astrojan Creative Commons License 2011.10.13 0 0 1097

Jó, hát nem is gondoltam sose, hogy segíteni akarsz, de azért ez se kutya,

 

UDFy-38135539 galaxis távolodási sebessége 2 564 695 km/s, hümm, hümm, vagy ez

UDF:[CBS2006] 40819  távolodási sebessége  2 854 924 km/sec, távolsága 12.793 Gfényév

 

 

Előzmény: Astrojan (1095)
astronom Creative Commons License 2011.10.13 0 0 1096

Sajnos aki ilyen szinten becsavarodott a rögeszméibe, mint te, azon nem lehet segíteni.

Előzmény: Astrojan (1095)
Astrojan Creative Commons License 2011.10.13 0 0 1095

Nézzük mit is írt a Huchra,

 

Note that there is no special relativistic 1/(1+ v2/c2) correction applied -- apparent radial velocity is just cz.

 

Szerinted miért nem jó nekem a távoli galaxisok látszó radiális sebessége ? Nem véletlenül nem korrigálták relativisztikusan az adatokat és én pont ezeket a sebességeket idéztem be. Ha neked nem felel meg akkor te majd begyömöszölöd a sebességeket a fénysebesség alá, nyilván azért hogy a legkedvesebb hülyeségeidet ne kelljen feladnod (pl tér tágul ami nincs).

 

Inkább itt egy mégszebb távolodási sebesség, ugyancsak látszó és a redshiftből számítva:

 

DMS 1714+4951 kvazár távolodási sebessége 989 315 km/s,

 

APM 08279+5255 kvazár távolodási sebessége 1 172 848 km/sec, a fénysebesség csaknem 4 -szerese.

 

Szegénykém, meg ne pukkadj !

Előzmény: astronom (1094)
astronom Creative Commons License 2011.10.13 0 0 1094

Hülyeségeket beszélsz, de azt tőled már megszokhattuk. Alapvető tényekről nincsen halvány fingod se, nem csoda, ha ekkora káosz van a fejedben.

 

 

V (Heliocentric) in km/s with its error (if known) and source, calculated from V = z/c. No relativisitc correction is applied to these apparent redshifts (see John Huchra's discussion of extragalactic redshifts for more information), so velocities in excess of the speed of light can be displayed here.

Előzmény: Astrojan (1093)
Astrojan Creative Commons License 2011.10.13 0 0 1093

..többszörös fénysebességgel távolodnak a távoli kvazárok.. Nézd meg pl ezt a NASA adatbázist,

 

mondjuk a PKS 1830-211 blazár távolodási sebessége 751 580 km/s,

vagy az 53w002 radiogalaxis távolodási sebessége 717 314 km/sec, a fénysebesség bő kétszerese.

 

Ha a Világegyetemet egy felfújódó lufinak nézed akkor a világegyetem széle a lufi maga. Ne kavarj a dimenziókkal, dimenziók nem léteznek, nem a felszínének a szélét keressük mert elég bután hangzik egy gömbfelszínnek keresni a szélét. Ez a gumilepedős hülyeség sem jelent semmit, a legjobb ha elfelejted.

Előzmény: pert2 (1092)
pert2 Creative Commons License 2011.10.12 0 0 1092

A gyorsulva tágulás kérdésében én is szkeptikus vagyok némiképpen, pl nem tudom hogy a 10 milliárd fényévnyire levő galaxisból épp ideérő fényből számított távolodási sebesség az épp a mostani sebsség, a 10 milliárd évvel ezelőtti, vagy valahol a kettő között. Vagy esetleg a 10-14 milliárd évvel ezelőtti szupernovák másképp robbantak mint az 1-2 milliárd évesek. Meg tán az is lehet hogy régebben több vagy kevesebb fény szóródott mint manapság.

 

Én nem hallottam róla, hogy többszörös fénysebességgel távolodnak a távoli kvazárok. Ami meg a világegyetem szélét illeti, egy felfúvódó luftballon felületén elég nehéz a szélét megtalálni két dimenzióban is, három vagy több dimenziós léggömb esetében sem könnyebb a helyzete a világ szélét keresőnek.

Előzmény: Astrojan (1091)
Astrojan Creative Commons License 2011.10.11 0 0 1091

Könyörgöm kíméljetek a tér tágulásával, meg a metrikájával..

 

Értetted ezt a mondatot? Nem vagyunk mindenhol az epicentrumban, az ősrobbanás egy közönséges robbanás volt, gravitonok robbantottak fel egy (nagyon)nagy fekete lyukat.

 

Te csupán nem érzékeled az epicentrumot, mert minden távolodik tőled akárhol vagy. Ha az egyik irányban képesek lennénk ellátni az Univerzum széléig akkor talán kijelölhető lenne az ősrobbanás iránya. Valószínűleg nem leszünk képesek ellátni a frontvonalig mert az a fénysebesség sokszorosával távolodik.

 

Tér nem létezik, tehát tér nem keletkezhetett, nem fújódhatott fel, nem tágulhat, nincs szerkezete vagy szövete, mert a tér matematikai fogalom mint az egyenes vagy a kör, ezt az utat talán most ne feszegessük, mert a tér-fogalmat az ember találta ki.

  

Az Ősrobbanás c2 kezdősebességgel történt, ez magyarázza a nagyon távoli kvazárok többszörös fénysebességű távolodását. A nyomó gravitáció pedig fékezi a tágulást, régebben gyorsabban tágult ezért a távoli SNI -ek természetesen távolabbinak látszanak a számítottnál.

 

Azért mert régebben gyorsabban tágult. Ennek megfelelően a régi SNI fények halványabbak, mert távolabb is vannak (a vártnál). A Világegyetem ma lassabban tágul mint régebben, tehát a tágulás LASSUL.

 

Ha gyorsulva tágulna akkor nem távolabb kellene látni a távoli SNI -ket, hanem ellenkezőleg, közelebb (a számítottnál), mert ezekről a nagyon távoli SNI -ekről érkező fénysugarak egy régebbi állapotot őriznek, ezek 8-10 milliárd éves fénysugarak. Ha a mai állapotokra vagyunk kíváncsiak akkor nem nézhetünk ilyen messzire, csak ennél közelebb.

Mit nem értesz ?

Előzmény: pert2 (1090)
pert2 Creative Commons License 2011.10.11 0 0 1090

Az ősrobbanásnak nincs epicentruma, illetve mindenhol az epicentrumban vagyunk. Epicentruma csak a térbeli robbanásnak van.

Előzmény: Astrojan (1089)
Astrojan Creative Commons License 2011.10.10 0 0 1089

Elhamarkodva ? Fatális tévedés, szívfájdító baromság.

 

A világegyetem tágulása LASSUL. Régebben gyorsabban tágult, ezért a régebbi állapotukban látszó SNI -ek ennek megfelelően távolabb is látszanak.

 

De ez is összetett dolog, egyrészt egy robbanás epicentrumában a sebességek kisebbek lehetnek vagy akár nulla, míg a tágulás frontvonalán a sebességek természetesen nagyobbak vagy maximális sebességűek (= c2).

 

Ezen túlmenően a sebességek időben is változhatnak, kézenfekvően lassulhatnak a (nyomó) gravitáció hatására.

 

Könyörgöm kíméljetek a tér tágulásával, meg a metrikájával mert rögtön elalélok.. Tér nincs tehát nem tud tágulni.

 

 

Előzmény: Banzai84 (1088)
Banzai84 Creative Commons License 2011.10.10 0 0 1088

A gyorsulva táguló világegyetem kapta az idei fizikai nobelt..., nincs ez kicsit elhamarkodva??

teligeza Creative Commons License 2011.08.31 0 0 1087

Igaz.Köszönöm!

Előzmény: Aurora502 (1086)
Aurora502 Creative Commons License 2011.08.30 0 0 1086

Nincs a térnek olyan szeglete ahol ne lenne anyag. Minimum, hogy hőmérsékleti sugárzásnak jelen kell lenniük.

Előzmény: teligeza (1085)
teligeza Creative Commons License 2011.08.30 0 0 1085

Nem lehet, hogy a tér pusztán az anyag hiánya, ezáltal talán ezt az anyag-tér kettősség mizériát rövidrecsatolhatnánk?

Vagy a tér anyag nélkül egyáltalán tér-e? mint a sötétség-világosság esetében : honnan tudjuk, mi az a sötétség, ha mondjuk tökre nem tudjuk, mi az, hogy világosság?Nem ördögi kör ez?

Előzmény: ex_lx (1082)
Angelica Archangelica Creative Commons License 2011.08.23 0 0 1084

Köszi a válaszodat Zsuzsa kolléganőm nevében.....

Előzmény: Astrojan (1083)
Astrojan Creative Commons License 2011.08.23 0 0 1083

A TiO2 fizikailag szórja a fényt, apró tükörként szolgál, több kevesebb sikerrel. A hullámhossz-védelem függ a szemcsemérettől. Kicsit el is nyel az UV-ből.

Előzmény: Angelica Archangelica (1077)
ex_lx Creative Commons License 2011.08.22 0 0 1082

 

"Csak a mozgó kalapács létezik, minden anyagi objektum mozog.

A mozgás az anyag tulajdonsága ugyanúgy mint a színe, szaga vagy a térfogata. De a fizikailag létező az csak az atomok és részecskék, pl fotonok, gravitonok, elektronok."

 

Semmi probléma. Tehát a 'tér' nevű anyagban mozog minden egyéb anyag, és ahol pl. a 'kalapács' nevű anyag van, ott a 'tér' nevű anyag görbül egy kicsit. Ahol a 'kalapács' nevű anyag 'valami' (anyag) irányába mozog (ahogy a 'valami' kicsit felé) ott a 'valami' csavarja a 'tér' nevű anyagot jobban, mint a 'kalapács' nevű anyag.

 

(Helyeket igyekeztem kerülni, de irányokról sajnos nem tudtam lemondani. Az egyszavas leírás, amelyben az anyag meganyagul az anyaggal, hogy anyagosan anyagosodjék anyaggá, sajnos még várat magára.)

Előzmény: Astrojan (1076)
Gergo73 Creative Commons License 2011.08.20 0 0 1078

OK, értelek. De vegyünk egy konkrét példát, pl. a budapesti Szabadság-szobrot és a párizsi Eiffel-tornyot. Ezek, jobban mondva az atomjai, ugye fizikailag létezők. De mi a helyzet a köztük levő távolsággal? Az csak egy fogalom, amit mi találtunk ki? Nem fizikai realitás az, hogy a Szabadság-szobortól nem tudunk csak úgy hipp-hopp az Eiffel-toronyhoz érni, mint mondjuk a Gellért-hegy lábához?

Előzmény: Astrojan (1076)
Angelica Archangelica Creative Commons License 2011.08.20 0 0 1077

OFF:

Azért itt kérdezek, mert mondtad, hogy mostanában nem tudsz e-mail leveleket fogadni:

Zsuzsa kolléganőm kérdezteti Tőled, hogy a titán-dioxid fényvédő hatásának mi a mechanizmusa. Várom válaszodat Zsuzsa nevében......

Előzmény: Astrojan (1076)
Astrojan Creative Commons License 2011.08.20 0 0 1076

Mondtam én olyat, hogy a fogalmak fölöslegesek ?????? Mutasd meg hol mondtam ilyet. Nem akarod megérteni és kész.

 

A fogalmak nagyon nagyon fontosak nekünk embereknek.

 

Csak nem léteznek fizikailag. Kitaláltuk őket és használjuk nagy örömmel. Nehéz ezt megérteni ? Számtalan fogalmat még nem találtunk ki, ezeket nem használjuk, nyilván.

 

Csak a mozgó kalapács létezik, minden anyagi objektum mozog. A mozgás az anyag tulajdonsága ugyanúgy mint a színe, szaga vagy a térfogata. De a fizikailag létező az csak az atomok és részecskék, pl fotonok, gravitonok, elektronok..

 

Előzmény: Gergo73 (1075)
Gergo73 Creative Commons License 2011.08.20 0 0 1075

a fent és lent nem létezik mert fogalom. Nos mit nem értesz ?

 

Azt nem értem, hogy mi szükséged van olyan dolgokat a szádra venni, amik szerinted nem léteznek. Pl. minek beszélsz a kalapács lefelé eséséről, ha nincs is honnan hova esnie, nincs lefelé, nincs esés, csak a kalapács létezik, pontosabban az atomjai. Mit érdekel téged, hogy valaki nemlétező dolgokat (a példában a kalapács lefelé esését) más nemlétező dolgokkal magyaráz (a példában a téridő görbületével).

 

Tudod, aki B-t  nem mond, az A-t se mondjon. Legyen következetes, ne használjon kettős mércét, és a saját portája előtt kezdje a söprögetést. Ha a fizikusoknak lakatot tennél a szájára, mert a téridő görbületéről beszélnek, akkor először a saját szádat varrd be szépen, és ne gyere nekünk a tárgyak leesésével meg a gravitációval, mert ezek is csak fogalmak. Az esés fogalma ugyanolyan fölösleges, mint a téridőé meg a görbületé. Nem igaz?

 

Előzmény: Astrojan (1074)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!