Ok, mi a linkelt objektumokat kvazár állapotban látjuk és úgy tudjuk, hogy fénysebességgel v. a fölött távolodnak tőlünk.
De ha a helyzet szimmetrikus, akkor ők is kvazárnak látják a mi Tejútrendszerünket és esetleg úgy érzékelik, hogy mi távolodunk tőlük ilyen böszme sebességgel.
Ebből az következik, hogy a galaxisok korai életállapota a kvazár állapot (ha nem is minden esetben...)
Note that there is no special relativistic 1/(1+ v2/c2) correction applied -- apparent radial velocity is just cz.
Szerinted miért nem jó nekem a távoli galaxisok látszó radiális sebessége ? Nem véletlenül nem korrigálták relativisztikusan az adatokat és én pont ezeket a sebességeket idéztem be. Ha neked nem felel meg akkor te majd begyömöszölöd a sebességeket a fénysebesség alá, nyilván azért hogy a legkedvesebb hülyeségeidet ne kelljen feladnod (pl tér tágul ami nincs).
Inkább itt egy mégszebb távolodási sebesség, ugyancsak látszó és a redshiftből számítva:
Hülyeségeket beszélsz, de azt tőled már megszokhattuk. Alapvető tényekről nincsen halvány fingod se, nem csoda, ha ekkora káosz van a fejedben.
V (Heliocentric) in km/s with its error (if known) and source, calculated from V = z/c. No relativisitc correction is applied to these apparent redshifts (see John Huchra's discussion of extragalactic redshifts for more information), so velocities in excess of the speed of light can be displayed here.
..többszörös fénysebességgel távolodnak a távoli kvazárok.. Nézd meg pl ezt a NASA adatbázist,
mondjuk a PKS 1830-211 blazár távolodási sebessége 751 580 km/s,
vagy az 53w002 radiogalaxis távolodási sebessége 717 314 km/sec, a fénysebesség bő kétszerese.
Ha a Világegyetemet egy felfújódó lufinak nézed akkor a világegyetem széle a lufi maga. Ne kavarj a dimenziókkal, dimenziók nem léteznek, nem a felszínének a szélét keressük mert elég bután hangzik egy gömbfelszínnek keresni a szélét. Ez a gumilepedős hülyeség sem jelent semmit, a legjobb ha elfelejted.
A gyorsulva tágulás kérdésében én is szkeptikus vagyok némiképpen, pl nem tudom hogy a 10 milliárd fényévnyire levő galaxisból épp ideérő fényből számított távolodási sebesség az épp a mostani sebsség, a 10 milliárd évvel ezelőtti, vagy valahol a kettő között. Vagy esetleg a 10-14 milliárd évvel ezelőtti szupernovák másképp robbantak mint az 1-2 milliárd évesek. Meg tán az is lehet hogy régebben több vagy kevesebb fény szóródott mint manapság.
Én nem hallottam róla, hogy többszörös fénysebességgel távolodnak a távoli kvazárok. Ami meg a világegyetem szélét illeti, egy felfúvódó luftballon felületén elég nehéz a szélét megtalálni két dimenzióban is, három vagy több dimenziós léggömb esetében sem könnyebb a helyzete a világ szélét keresőnek.
Könyörgöm kíméljetek a tér tágulásával, meg a metrikájával..
Értetted ezt a mondatot? Nem vagyunk mindenhol az epicentrumban, az ősrobbanás egy közönséges robbanás volt, gravitonok robbantottak fel egy (nagyon)nagy fekete lyukat.
Te csupán nem érzékeled az epicentrumot, mert minden távolodik tőled akárhol vagy. Ha az egyik irányban képesek lennénk ellátni az Univerzum széléig akkor talán kijelölhető lenne az ősrobbanás iránya. Valószínűleg nem leszünk képesek ellátni a frontvonalig mert az a fénysebesség sokszorosával távolodik.
Tér nem létezik, tehát tér nem keletkezhetett, nem fújódhatott fel, nem tágulhat, nincs szerkezete vagy szövete, mert a tér matematikai fogalom mint az egyenes vagy a kör, ezt az utat talán most ne feszegessük, mert a tér-fogalmat az ember találta ki.
Az Ősrobbanás c2 kezdősebességgel történt, ez magyarázza a nagyon távoli kvazárok többszörös fénysebességű távolodását. A nyomó gravitáció pedig fékezi a tágulást, régebben gyorsabban tágult ezért a távoli SNI -ek természetesen távolabbinak látszanak a számítottnál.
Azért mert régebben gyorsabban tágult. Ennek megfelelően a régi SNI fények halványabbak, mert távolabb is vannak (a vártnál). A Világegyetem ma lassabban tágul mint régebben, tehát a tágulás LASSUL.
Ha gyorsulva tágulna akkor nem távolabb kellene látni a távoli SNI -ket, hanem ellenkezőleg, közelebb (a számítottnál), mert ezekről a nagyon távoli SNI -ekről érkező fénysugarak egy régebbi állapotot őriznek, ezek 8-10 milliárd éves fénysugarak. Ha a mai állapotokra vagyunk kíváncsiak akkor nem nézhetünk ilyen messzire, csak ennél közelebb.
A világegyetem tágulása LASSUL. Régebben gyorsabban tágult, ezért a régebbi állapotukban látszó SNI -ek ennek megfelelően távolabb is látszanak.
De ez is összetett dolog, egyrészt egy robbanás epicentrumában a sebességek kisebbek lehetnek vagy akár nulla, míg a tágulás frontvonalán a sebességek természetesen nagyobbak vagy maximális sebességűek (= c2).
Ezen túlmenően a sebességek időben is változhatnak, kézenfekvően lassulhatnak a (nyomó) gravitáció hatására.
Könyörgöm kíméljetek a tér tágulásával, meg a metrikájával mert rögtön elalélok.. Tér nincs tehát nem tud tágulni.
Nem lehet, hogy a tér pusztán az anyag hiánya, ezáltal talán ezt az anyag-tér kettősség mizériát rövidrecsatolhatnánk?
Vagy a tér anyag nélkül egyáltalán tér-e? mint a sötétség-világosság esetében : honnan tudjuk, mi az a sötétség, ha mondjuk tökre nem tudjuk, mi az, hogy világosság?Nem ördögi kör ez?
A TiO2 fizikailag szórja a fényt, apró tükörként szolgál, több kevesebb sikerrel. A hullámhossz-védelem függ a szemcsemérettől. Kicsit el is nyel az UV-ből.
"Csak a mozgó kalapács létezik, minden anyagi objektum mozog.
A mozgás az anyag tulajdonsága ugyanúgy mint a színe, szaga vagy a térfogata. De a fizikailag létező az csak az atomok és részecskék, pl fotonok, gravitonok, elektronok."
Semmi probléma. Tehát a 'tér' nevű anyagban mozog minden egyéb anyag, és ahol pl. a 'kalapács' nevű anyag van, ott a 'tér' nevű anyag görbül egy kicsit. Ahol a 'kalapács' nevű anyag 'valami' (anyag) irányába mozog (ahogy a 'valami' kicsit felé) ott a 'valami' csavarja a 'tér' nevű anyagot jobban, mint a 'kalapács' nevű anyag.
(Helyeket igyekeztem kerülni, de irányokról sajnos nem tudtam lemondani. Az egyszavas leírás, amelyben az anyag meganyagul az anyaggal, hogy anyagosan anyagosodjék anyaggá, sajnos még várat magára.)
OK, értelek. De vegyünk egy konkrét példát, pl. a budapesti Szabadság-szobrot és a párizsi Eiffel-tornyot. Ezek, jobban mondva az atomjai, ugye fizikailag létezők. De mi a helyzet a köztük levő távolsággal? Az csak egy fogalom, amit mi találtunk ki? Nem fizikai realitás az, hogy a Szabadság-szobortól nem tudunk csak úgy hipp-hopp az Eiffel-toronyhoz érni, mint mondjuk a Gellért-hegy lábához?
Mondtam én olyat, hogy a fogalmak fölöslegesek ?????? Mutasd meg hol mondtam ilyet. Nem akarod megérteni és kész.
A fogalmak nagyon nagyon fontosak nekünk embereknek.
Csak nem léteznek fizikailag. Kitaláltuk őket és használjuk nagy örömmel. Nehéz ezt megérteni ? Számtalan fogalmat még nem találtunk ki, ezeket nem használjuk, nyilván.
Csak a mozgó kalapács létezik, minden anyagi objektum mozog. A mozgás az anyag tulajdonsága ugyanúgy mint a színe, szaga vagy a térfogata. De a fizikailag létező az csak az atomok és részecskék, pl fotonok, gravitonok, elektronok..
