A Kanizsa név szláv eredetű szó Knysa, jelentése ("a fejedelemé, hercegé") arra utal, hogy a térség egy ilyen főrangú személy
birtoka volt. Az ásatási leletek alapján ismertté vált, hogy a mai Nagykanizsa területén ősidők óta éltek emberek. A Római
Birodalom hódításának emlékei is ezen ásatások során kerültek elő. A környék egyik legfontosabb romai kori lelőhelyét a
város északi részén az Inkey-kápolna melletti dombtetőn találták meg, ahol egy 3-4 századbeli település maradványait tárták
fel.
Kanizsa nevével 1245-ben találkozunk először oklevélben. Alispánja az Osi nemzettségből való Lőrinc, aki a Kanizsai család
megalapítója.
http://www.sienet.hu/kanizsa/kanizsaf.html
Igayad volt, utananeztem, a torok is agglutinalo nyelv. Mas okok vannak a haterben, ezek viszont egy kicsit bonyolultak, most eppen probalom felfogni oket. ha sikerult elmondom.
Szavard: a regeszeti leletekrol. Zalavar? Szerintem bizonyitek... (a szlav jelkenletre!)
Én nyelvészeti oldalról tudom megközelíteni a problémát, és innen nézve jelentős szláv populáció volt a kárpát-medencében. Mi magyarázná az átvételek sokaságát, a keresztelás irányát - nyelvészeti szempontból vizsgálva ott is a szláv/horvát keresztelés valószinűsíthető, ld. Asbóth - A magyar nyelv keresztény terminólógiája, in: segédkönyv. Vagy egyszerű problémakörként a hét napjainak magyar nevei, nemcsak hogy szláv szóátvétel, de még innovációátvétel is (hétfő) - Melich: a hét napjainak magyar nevei; in. Segédkönyv, stb.
Ne gondold, hogy tudom a válaszokat. Senki sem tudja.
Azt sem állítom, hogy törökül beszéltünk volna. Azt sem, hogy ne lennének finnugor elemek a magyar nyelvben.
Azt sem mondom, hogy igaz a kettős honfoglalás.
Csak azt mondom, hogy nem lehet igen - nem formában válaszolni az adódó problémákra, mert nem csak két, egymást kizáró megoldás létezhet.
Tények: a medencét főleg avar maradvánmyok töltötték ki. Hagyomány szerint, és a leletek szerint nem volt az itt levők, és a bejövők között konfliktus. Feltehetőleg nyelvi akadály sem volt. Nem tudjuk miért nem. Majd, ha egy koponya megszólal...
Ilyenekről én is hallottam. De ha szlávok alig voltak itt, akkor kikből állt az az itt talált népesség, amit Kristó 150-200 ezerre, Györffy 400.000-re helyez. Mondjuk, ha elfogadjuk a kettős honfoglalást, akkor el tudom képzelni.
Abban egyetértünk, hogy a Nagymorva Birodalom a Garamig terjedt? Ennek és a Pribina-Kocel féle államnak nem szláv volt a lakossága? Legjobb tudásom szerint Dél-Erdély és a Maros-vidék bolgár fennhatóság alatt volt a honfoglaláskor. Itt nem élhettek szlávok? Most puskázom ki a füzetemből: Dél-Erdély egyes részein a románok közvetlenül a szlávoktól vették át a helyneveket, nem magyar közvetítéssel. Ha ez igaz, akkor ez nem arra utal, hogy itt éltek szlávok a magyarok előtt?
ezzel megfogtál, most meg nem tudnám mondani, hogy agglutináló-e vagy sem. De most már túl fáradt vagyok megnézni. Különben is, holnap éppen szerb/horvát történeti nyelvészet órám lesz, majd jól felkészülök estére :)
Ezek tehát törökül beszélő magyarok voltak, akik ugyanolyan török nyelvet beszéltek, mint a (második) honfoglaláskor bejövő magyarok törökül beszélő része és ezért nem keveredtek, ezért különültek el szállásterületeik stb. És a (második) honfoglaláskor bejövők felismerték, hogy ők is magyarok és ezért hagyták őket békén?
A kérdésem igazából az, hogyha nem finnugorul beszéltek az itt található maygarok, akkor a 220 évvel később bejövő magyarok mitől vették észre, hogy ők magyarok? Lehet, hogy a kérdésem borzasztóan primitív és naiv, mert nyilván én is érzem, hogy egy nép nemcsak nyelvén keresztül definiálja magát, de ezt most tényleg nem értem.
Ez a nazális jellemzője az ószláv nyelvnek, ráadásul a lengyelben nem is maradt meg :) a lengyel nazálisok részben megfelelnek az ősszláv/ószláv nazálisoknak,, részben innovációk. Abban igazad van, hogy a lengyel az egyetlen szláv nyelv, amiben nazális hangok vannak napjainkban, de jól tapasztalható reflexekkel megvannak minden mai szláv nyelvben az előzményeik
Na ezért tartom én többre Kristót. Ő nyelvészeti oldalról is megközelíti a problémát, és abból a szempontból jól dokumentálható szláv lakóság volt a kárpát-medence területén.
A bolgárszláv korai szakterminológia, a magyar nyelvészetben használatos. Szlavistáknál a hivatalos elnevezések - amik pontosabbak is: összláv (írott emlékek nélküli, egységes szláv alapnyelv)
ószláv/óbolgár (déli szláv népcsoportok közös nyelve)
Az ószlávot irodalmi nyelvnek tekinthetjük, Szaloniki környéki szláv nyelvjárás, Ciril és Metód nyelv, az első leírt szláv nyelv. A térítéssel párhuzamosan (Ciril és Metód felmentést kért a triglosszia alól) mint irodalmi nyelv terjedt el, és például szerbiában a 18.szd végéig maradt is. ennek ellenére ekkoriban kezdődött el a déli szláv (ószláv) nyelvek differenciálódása. Bizonyíték arra, hogy a kárpát-medence területén nem bolgár-törökök voltak a honfoglalás idején, hogy az ősszláv nyelvről egy korábbi fejlődési szakaszban leváló nyugati szláv nyelvek közül a cseh és a szlovák sok ebben a korban kialakult sajátosságban egyezzik a déli szláv nyelvekkel.
Hát idézném, ha még lenne értelme. Ugyanis elolvastam az egész fejezetet, és kiderült, hogy a dolog a 11. századra vonatkozik. (Kniezsa térképe alapján.) Ezer bocsánat.
Ha magyarul beszéltek, akkor finnugor nyelven beszéltek, nem? Mert ha törökül beszéltek, akkor mitől voltak magyarok? ez a kérdéskör most tényleg érdekel.
A nyelvcsere nem ritka jelenség a népek történelmében, a bolgártörök-szláv nyelvcsere kitünő példája. Ez ellenben nem bizonyítja azt, hogy a magyar rátelepülő lakóságnak feltétlenül át kellett volna venni a szláv nyelvet. Ennek egyik kizáró oka, hogy a magyar agglutináló nyelv, és mint ilyen, könnyen illeszt nyelvrendszerébe indegen eredetű szavakat. A magyar nyelv rengeteg szláv jövevényszóval gyarapodott ezalatt az idő alatt, és a szavak egy jelentős része jól bizonyíthatóan 10szd elöttről való. Azt hogy rátelepülő lakóság voltunk bizonyítják - nyelvészeti szempontból a luxusátvételek. Ilyen pl. a rend szó (nazális en hanggal történő átvétele 11.szd elotti átvételéről tanuskodik), amire a magyar nyelvben már volt szó - szer
