Elolvastam ezt a témát és egyre inkább az az érzésem, hogy ti itt a társadalomba meg a természetbe való beilleszkedéssel kapcsolatban két külön dologról beszéltek.Ti. a természetbe beilleszkedni az egyoldalú dolog. Az ember nem tudja befolyásolni a természetet, csak megismerni, ami valóban tudást jelent, és erről a természeti népek biztos többet tudnak. De beilleszkedni a társadalomba? Hogy lehetne megtanulni ezt? A társ.-ban az ember emberekhez alkalmazkodik és tudja őket befolyásolni, visszajelzéseket kap tőlük. Szerintem ez ösztönös és az emberség része.
A túlnépesedésről csak annyit, hogy szerintem erről az érintettek tudnak a legkevesebbet. Amíg pl. Indiában ott tartanak, hogy ha tehén van a síneken, akkor nem megy a vonat, akkor nem lehet elvárni, hogy fogamzásgátlást alkalmazzanak. A technikával meg a nagy "nyugati" tudással csak az a baj, hogy egy technikailag elmaradottabb helyre mindig csak egy része jut el, és a fél információ tévinformáció és ezért káros is lehet. Szóval ahhoz, hogy a tudomány meg tudja oldani az egész Földre kiterjedő problémákat, ahhoz az egész föld együttműködése kéne. Úgyhogy le kéne állni egy kicsit az erőszakos fejlesztéssel és gondolkodni, mire mentünk vele eddig.
Nem tudom, miért hozod fel a "csövi"-ket, de (míg előítéleteim nincsenek) én elsősorban a "normális" életre és az annak megteremtésével járó iskoláztatásra gondoltam elsősorban.
De bizonyos "csövik"-ből látszik, hogy mennyire nehéz, még a komoly tudásanyag megszerzése után is a túlélés itt...
simán összehasonlíthatom ha akarom:))
szerintem nagyon naív elképzeléseid lehetnek erről, ehető-ehetetlen dolgok garmadája, állatok szokásai, területei, mindenféle praktikus dolog...rengeteg információ, és tudásra van szükség. Legalább annyira, mint amire itt, pénzel hogyan ne vágjanak át, emberetömeg kezelése, stb. Egyébbként ha semmihez sem értessz, még mindíg meg lehet a helyed, mint csövi, vagy segéjezett, ráadásúl asszem ékes bizonyíték a könnyebbségekre maga a túlnépesedés...
de egyáltalán nem az a lényeg, hanem az, hogyhiába "fejlettebb", és könnyebben lehet élni benne (már életben maradni), ahhoz nem elég fejlett, hogy maga a társadalom illeszkedjen a természetbe. végsősoron így is a természetbe kell beilleszkednünk, csak a társadalmon keresztűl. amennyiben társadalom ezt elősegíti az pozitív fejlődés, amennyiben hátráltatja (sőt) annyiban szvsz nem nevezhető fejlettebbnek, vagy akárminek.
egyébbként igen, a nyulak nem megtagadták természetüket, hanem kiszakadtak természetes körülményeik közül, és hali.
persze lemingek minden emberi beavatkozás nélkül is ámokfutnak néha, néha.
Tisztelt Purusa
természetesen igazad van, gyónással még nem változott vissza szűzzé senki:)))
hát ja, antibaby tablettánál azért valami komojabb villantásra lesz szükség azt hiszem:)))
Na ja, neked kell ezt tudnod. Gondolom ilyen reklámokat fogsz tervezni (már ha tervezni fogsz):
"Ne vegyetek meg minden szart, ne éltessétek a modern gazdaságot, mert azzal sokat ártotok a Földnek"
vagy
"Ne kenjétek be magatokat XY krémmel, mert akkor nyálemberekké váltok, akik kórházba kerülnek egy bolhacsípéstől"
Amúgy szándékosan írtam lentebb ellenséget... akik olyan tetteket hajtanak végre, melyekkel erősen veszélyeztetik mondjuk a túlélést, azokra nem használhatok enyhébb kifejezést.
De az "ellenség" inkább hibás eszmékben és a tudatlanságban rejlik, nem konkrét személyekben. (Így nem az egyéneket kell megszüntetni term.)
Nem hasonlíthatod össze azt a tudásanyagot, amelyel Te egy dzsungelben ellennél (amelynek esetleg most nem vagy a birtokában), azzal ami egy társadalomba való beilleszkedéshez kell!
A népességrobbanás egyenes következménye BÁRMELY faj túlélőképességének ugrásszerű megnövekedtének.
Az emberrel sem volt/van/lesz ez másképp...
Én alapvetően optimista vagyok, de bevallom az általad említett fegyverek bevetési "témája", egy teljesen reális veszély. (Ki tudja, mikor lesz egyszerűbb a jelen technikai tudással, "újrakezdeni".)
Thoughts válasz erre | adatok | e-mail 2001-03-24 16:40:27 (69)
Szerintem az a lényeg, hogy a természetben élni sokkal kevesebb tudást igényel, mint beilleszkedni egy társadalomba... (Már amennyire az elkerülhetetlen...)
"Nagyon igaz", akkor ahhoz mit szólsz, hogy a társadalom NEM illeszkedik bele a természetbe?
SŐT!! khmm... Szoval beilleszkedni a természetbe, sokkal nagyobb tudást igényel, mint ellavírozni az emberek között. Pláne, hogy természet, "vadon" már nem is igazán létezik, úgyhogy elégsok plusz munkát igényelne olyan helyen élni, ami eredeti formájában már nincs is.
...
Való igaz, 10 szülésből nem nyiffan ki 7. Talán a túlnépesedett ausztráliai nyulak példája illene most ide, akik addig sokasodtak, míg kopár pusztasággá zabálták életterüket, utánna mind felfordúltak...
Fenenagy jólétünkben kicsit elszalad velünk a ló, Afrikában egy országnak egyetlen generáció elég ahhoz, hogy megduplázza népességét, az indiaiak népességrobbanása sem várat már sokáig magára, stb, stb. Persze meg vannak a tömegpusztító technológiák is, úgyhogy nem kell aggódni.
Elég nehéz megitélni. Néha ugy tünik igen, néha ugy hogy talán mégsem.
Őszinte vagyok, nem tudom.
Én nem vagyok boldogtalan és sokan a környzetemben sem.
De össztársadalmilag ugy tűnik.
Jobb lenne talán, ha a modern gazdaságokat anyáznád ilyen hevesen, vagy az eltunyult, szellemileg degenerálódó társadalmi réteget, azokat, akik helyett már a pénz és a reklámszakemberek gondolkoznak.
Hogy valaki jobban szereti a mai városok bűzét? És akkor mi van?!?
Nem ez a baj, hanem az, ha valakit nem érdekel a természet és nem fontos számára a megőrzése.
Azokkal hadakozzál, akik az ellenségeid.
Legalább ezt vedd észre.
"egyáltalán nem ismerjük jobban a környezetünket; miért menekülnénk különben betonsivatagokba? Fosunk még az anyatermészettől is..."
Nem ismerjük jobban??
Nocsak.
De úgy látom Te nem igazán vitatkozni/tűnődni akarsz, csak kijelenteni.
Én személy szerint nem menekültem betonsivatagba, és biztosíthatlak: rengeteg ismerősöm sem.
Egyszerűen azért élek itt, mert a Börzsönyben kurva hideg van telente, és az ember átázik és megfázik, ha sokat áll az őszi esőben.
Az meg nem jó.
Azonkívül itt kapni ennivalót, a mókusok viszont smucigok, és sosem osztanák meg a somlói galuskájukat vagy trappista sajtjukat velem, ha ott élnék. Mint "természet vad gyermeke" (medve anyám! - ez is mutatja, hogy szentimentális képzeteken túl halvány fogalmad sincs az igazi természetről...).
Azonkívül szerintem annak van igazán joga prédikálni természetközeli létről, aki élt odakint három évet egyfolytában, és erdőjárás közben találkozni csak vele - de így, itt, modemeken és üvegszálas kábeleken keresztül... :)
A felmérések készítésének pedig megvannak azok a bevált technikái, amelyekkel megtudhatóak az igazi, őszinte válaszok.
Tehát ezek a felmérések megbízhatóak.
Jaj de ostoba vagy!
Nem azt írtam, hogy magunkat nem érezzük boldognak, hanem azt, hogy nem érezzük úgy, hogy az emberek 90%-a boldog lenne.
Nincs annyi eszed, hogy a két kijelentés közötti különbséget felismerd?
"Az, hogy ezt többnyire mégsem így érezzük és nehezen hihetőnek találjuk, annak tudható be, hogy az emberben nagyon fejlett a szolidaritás érzése, vagyis nagyon együttérzünk a boldogtalanokkal és nagyon fontosnak tartjuk a problémájukat."
Aha. Tehát mi igazából boldogok vagyunk, csak hát ezért vagy azért nem érezzük. Akkor talán mégsem vagyunk olyan boldogok...
Másrészt, nem hiszem hogy az ilyen felméréseknek különösebb jelentőséget kellene tulajdonítani. Ha valaki szembe jön veled az utcán, és azt kérdi "Maga boldog vagy boldogtalan?", szerintem azt mondanád boldog vagy, ha másért nem, azért, mert félsz bevallani hogy nem. A nyárspolgár meg csípőből boldognak vallaná magát, nehogy kilógjon a sorból, és a mellette állók csúnyán nézzenek rá.
Itt jön a slusszpoén: NEM vagyunk boldogtalanok!!! Számos felmérést végeztek a világ különböző országaiban arról, hogy mennyire boldogok az emberek. S egyöntetűen az jött ki (a különböző országok között csak jelentéktelen eltérésekkel), hogy az embereknek mintegy 60-70%-a "elég boldognak", további kb. 20-30%-a pedig "nagyon boldognak" vallotta magát. A maradék kb. 10%-ból pedig a nagyobbik rész "elég boldogtalannak", a kisebbik rész pedig "nagyon boldogtalannak" vallotta magát.
Tehát a mai világban az embereknek kb. 90%-a lényegében boldog.
Az, hogy ezt többnyire mégsem így érezzük és nehezen hihetőnek találjuk, annak tudható be, hogy az emberben nagyon fejlett a szolidaritás érzése, vagyis nagyon együttérzünk a boldogtalanokkal és nagyon fontosnak tartjuk a problémájukat. Ezért látjuk nagyobbnak a földi boldogtalanságot, mint amekkora az valójában.
Egyébként én úgy értettem, hogy a tűzrakás és az élelemszerzés valamivel kevesebb információfeldolgozást igényel, mint mondjuk elvégezni egy osztályt az álatlános iskola alsó tagozataiból...
Bárhová akar beilleszkedni az ember, az tudást igényel, azaz a környezet ismeretét.
Csakhogy az ember úgy illeszkedik bele akármilyen környezetbe, hogy abból rövidesen társadalom lesz.
Ismerek valakit akinek tényleges elhatározása, hogy Ausztrália civilizálatlan vidékeire akar költözni, hogy meneküljön. (Kíváncsi vagyok megteszi e.)
Énnekem eszem ágában sincs sehova menni, mert beledöglenék az unalomba... (Ez is egy szempont, és szerintem aki egyszer mág megtalasztalta milyen az információdús környezet, nem bírja sokáig anélkül...)
Szerintem az a lényeg, hogy a természetben élni sokkal kevesebb tudást igényel, mint beilleszkedni egy társadalomba... (Már amennyire az elkerülhetetlen...)
