Right on the Varadero Beach and within the new Varadero Golf Course. 35 km from Varadero Airport. 8 km from the town of Varadero, the Shopping Center and the Convention Center. Located in Sol Meliá's Las Américas Resort Complex.
Accommodation
90 Jr Suites. Duplex Suites. Presidencial Suites. 230 standard double rooms with mini bar. Satellite TV. Direct dial telephone. Air-conditioning and 24 hr room service.
Jó tudni, hogy van internet, legalább nemcsak mobiltelefon tartja velünk a kapcsolatot a miniszterelnök úr. Meg kéne neki írni e-mailben, hogy nagy sikere van itt az Indexen a kubai útjának:-)
Mikor voltal ott? En 1980-1986 kozott.
Atabey nem volt a kedvenc videkem, a Focsa tajekan viszont gyakran jartam, foleg 1985-1986-ban, mivel a menyasszonyom ott lakott.
En csaladi hazban laktam, Vedadoban.
Akkor mar iszonyuan draga lesz! Most kell menni, amig szocializmus van. Csak egyre kell vigyazni, ne allamositott ingatlan vegyel, mert aztan, mikor bejonnek Fidel utan az amerikai megszall.. bocs felszabaditok, akkor teljes reprivatizacio lesz es az utcan fogod magad igen gyorsan talalni.
Most mar neha komolyan sajnalom. Ha ott maradtam volna 1986-ban, mar egyetemi tanar lehetnek a Havannai Egyetemen a klasszikus filologia tanszeken. Annak idejen menyasszonyomnak felajanlottak a kubai allami osztondijat, ha ott marad, mert o volt a legjobb hallgato irodalomelmeletbol. Ha akartuk volna, nekem is megadtak volna, mert en meg latinbol voltam a legjobb hallgato. De visszariadtunk attol, hogy 4 evig a diakszallason kell majd laknunk, dollar nelkul a zsebben, s igy inkabb visszajottunk. Ilyen az elet...
vajon a kubaiak miért csónakáznak az USAba?
nyilván adventure???
Ezt olvastad már?:
Lionel Jospin Úr, a Francia Köztársaság kormányának elnöke részére
Felküldve: 2001. március 24.
6 . oldal
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Március 9-én értesültem arról, hogy negyven balliberális honfitársam köszönetét fejezte ki, amiért az illetékes francia hatóság menekültként ismerte el a roma (cigány) kisebbséghez tartozó magyar állampolgárok egy csoportját, a Zámoly községből Franciaországba menekült roma közösség tagjait, mint fogalmaztak a negyvenek. Akik nagy része ingázik országa és hazám között, miközben szociális segélyt kaptak. Néhányukat korábban jogerősen elítélték illegális lakásfoglalásért, rablásért, garázdaságért és súlyos testi sértésért, sőt, kettejük miatt kiadatási kérelemmel fordult a magyar kormány az Ön kormányához, mert azzal gyanúsították, hogy részt vettek egy csákvári fiatalember agyonverésében.
Az aláírók kiemelik, hogy „a francia nemzet tiszteletre méltó hagyományai közé tartozik, hogy menedéket nyújt azoknak, akiket hazájukban politikai, faji vagy társadalmi okból üldöznek. E védelemért a magyar nemzet hálával tartozik Franciaországnak”. Miután e negyven balliberális értelmiségi megkérdezésem nélkül kötelezte el magát, hogy a magyar nemzet, tehát a nevemben is hálálkodjék Önnek, szeretném hozzájuk hasonló általánosítással kifejezni nemzetem háláját, amiért Önök nem adtak politikai menedéket Roberto Uviza Eguesnek.
A 25 éves Roberto Uviza Egues csodával határos módon élve érkezett augusztus 13-án a Charles De Gaulle repülőtérre, miután nem fagyott meg a Havanna–Párizs repülőjárat egyik gépének poggyászterében, ahová sikerült belopózkodnia, és ahol a földet érésig 14 szörnyű órát élt át. Néhány nappal később Eguesnek már nem kellett fáznia, mert akkor már – miután Mesnil-Amelotból őrizet alatt vitték vissza a reptérre – a turistaosztályon ült, úton a José Marti repülőtér, pontosabban a 20 éves börtönbüntetése felé, amelyet, mint mondta: Kubában kap, miután az Ön balliberális kormánya igen rövid úton visszalökte a 25 éves fiatalembert Castro hányingert keltő, trópusi poklába. Köszönöm a nemzetem nevében, Jospin úr!
Robertót – egy volt politikai fogoly fiát – 13 éves korában rúgták ki az általános iskolából, mert csatlakozott az illegális Február 24-e mozgalomhoz, amelynek 1997-ig volt tagja. 14 éves korában vetették először börtönbe, amikor egy miniatűr tutajon akart Floridába menekülni, édesapjához. Robertót szabadulása után a rendőrök éjjel-nappal zaklatták, mintha nem lenne elég az élet nyomorúsága abban a Kubában, ahol – bár Ön ezt nem tudja – a banán is hiánycikk a boltokban.
Köszönöm Önnek azt is, hogy az Ön rendőrsége ütlegelte Robertót. Nyilván azért, hogy ne felejtse el a kubai haza szokásait. A francia rendőrök főként a bal fülét ütötték – talán azért, mert nem volt hajlandó meghallani a baloldalról jövő eszméket. Roberto azóta süket a bal fülére (Le Monde, 2000. IX. 9.)
Hogy most melyik börtönben ül Roberto, nem tudom. De lehet, hogy a leghírhedtebben, a Combinado del Estében, ahol több barátom töltött évtizedeket. Például Roberto Martin Pérez, aki 28 évet volt ott a rácsok mögött. Egyik heréjét 1975-ben bajonettel szúrták át, a másikat átlőtték. Először 1983-ban láthatta orvos, amikor heregolyója akkorára dagadt, mint egy futball-labda. Ő mesélte nekem – akkor már a Kubai– Amerikai Nemzeti Alapítvány igazgatójaként –, hogy amikor cellájában éhségsztrájkja 56-ik napján meghalt drága barátja, Olegario Charlot Espileta, az őrök a hulláját öt napig a forró, „betoncipődobozban” hagyták.
Jospin úr, az Ön egyik skandináv eszmetársa épp most javasolta Fidel Castrót Nobel-békedíjra. Teljesen megértem Önt, hogy egy olyan békés népgyilkosnak, mint a marxista Castro, nem kívánta egy menedékjog megadásával megnehezíteni helyzetét. Sokkal inkább Orbán Viktorét, Magyarország demokratikusan választott miniszterelnökét, akit az Ön itteni támogatói hol Hitlernek, hol farkaspofával vicsorgónak jellemeznek az Ön nagykövetsége által oly szeretett sajtójukban. Roberto, a saját magam, és a magyar nemzet nevében köszönöm Önnek.
Üdvözlettel, vagy ahogyan Önöknél mondanák: szabadságot, egyenlőséget, testvériséget!
Nem tudom, hogy Kubaban milyen (mennyire jo vagy rossz) az elet, csak azt tudom, hogy akarhany kubai iskolatarsam volt (marpedig volt beloluk), egyik sem kivant visszamenni oda. De miert? Csak arra tudok kovetkeztetni, hogy talan azert, mert megiscsak rossz ott elni; zene, tanc, ingyenes oktatas es egeszsegugy, tartalmas elet, internet, satobbi ide vagy oda. :-)
Miből veszed, hogy Kubában csak feketéznek, csónakot foltoznak és felvonúlnak. Te tele vagy haver előitéletekkel, s ezekkel foltozod ki azt az űrt, ahol a tudásodnak kellene lennie.
A jo elet fogalma nem merul ki csak az anyagi joleten.En merem allitani az ottani emberek boldogabbak mint az itteniek,mar csak azert is mer nemet mertek mondani a nagy USA-nak.Tovabba ne feledkezzunk meg a szellemi joletrol ill. szellemi kielegitettsegrol,ami a rendszervaltasig hazankban is jelen volt,lehet hogy nem annyira voltak szabadok az emberek mint ma megis szinesebb valtozatosabb elmenyekben gazdagabb eletet eltek akkor mint ma.
Tehat akkor szerintetek mi is az elet fo celja?
"azért jó Kubában az élet"
Ezt így nem állítottam: Kubában az emberek nélkülözések közepette élnek, de ez messze nem azonos a létező latin-amerikai nyomorral.
"mert megmutatható, hogy van ahol még ettől is alacsonyabb az életszínvonal."
Már amennyiben életszínvonalnak lehet nevezni azt, amiben a latin-amerikai nyomornegyedek - kilátástalan helyzetben lévő - tízmillióinak részük van.
"Szerencsétlen kapitalisták meg úgy élnek, hogy ha 4 fős a család, akkor 4 szelet hús kerül az asztalra." (...) "Azután kiderült, hogy nem azért sütnek ki 4 szelet húst, mert nem telik többre, hanem mert az adott pillanatban elég táplálék nekik a 4 szelet hús.
Ez aztán a bonyolult összefüggés! És ha adott pillanatban nem bizonyult elégnek a 4 szelet hús - már ha ilyen egyáltalán előfordulhatott - , akkor mit tettek? Megosztanád kutatásod eredményét?
"A frigó meg úgyis tele."
Most már nálunk is, a kapitalizmus óta!
"Kuba is csak olyan mint a többi
ország. Egyesek elégedettek a rendszerrel, mások nem. Ez így van hazánkban is. Én például kurvára utálom azt ami ebbe az országban folyik."
Örülj neki, hogy nem tudod. mennyire utálnád azt ami kubában folyik.Ráadásul naponta kellene azt hazudni, hogy te nem is utálod, sőt nagyon szereted. Hamar belátnád, hogy legjobb ötlet az, ha villámgyorsan elkezdesz haverkodni a cápákkal.
(Bár nem tőled származik, de az sem volt rossz érv, hogy Maradona odament magát gyógykezeltetni és milyen jól érezte magát. A probléma az, hogy a lakosság 100 % ottlakik, ráadásul nem is Maradona)
Erről az alábbi történet jut az eszembe. Egy híres angol író (később kiderült, hogy a ruszkiknak dolgozott) a nagy orosz (szovjet) éhínség alatt látogatott az országba. Csupa jót írt, az emberek kövérek és jól élnek, milyen szerencsés ez az ország stb. Akkor még senki nem tudta, hogy több millió ember halt éhen és virágzott a kannibalizmus.
Persze te most mondhatod erre, hogy halnának kubában éhen az emberek, hiszen egy csomó banán van ott és a tengerben nyüzsögnek a cápák.