Az interjúban beszél Demján a kereskedelem vasárnapi zárva tartását szorgalmazó politikusi szándékokról is. "A vasárnap vásárnap ez egy keresztény hagyomány. Már a középkorban is így volt, mindenki izgalommal várta, hogy megnézze a kereskedők portékáit, a mutatványosokat" mondta, hozzátéve: a bevásárlóközpontok népszerűsége a régmúlt iránti nosztalgikus érzéseken alapul.
(index.hu)
Ez szerintem is ilyen egyszerű.
De miért kell ennek kimondásához egy Demján? Miért nem képes a legelemibb, legalapvetőbb összefüggések és igazságok felismerésére az a sok, segghülye "politikus", aki a trágyás gumicsizmájával akar beletaposni gyakorlatilag mindenbe és mindenkibe ami és aki az útjába kerül, hogy legalább így hagyjon nyomot maga utána történelemben... :-/
No, éppen kegyed bizonyíthatja, hpgy a jenkik aztán épp eléggé hipokriták, de ez nem akadályozza meg őket abban, hogy a bótokat csak hálaadáskor meg karácsonykor zárják be.
"...még pofátlanabbak lesznek a dolgozókkal szemben" ez tetszik, pláne annak fényében, hogy a mostani kormány úgymond 'egyenrangúra' emelte a munkavállalót a munkáltatóval, ami azt jelenti, hogy munkaügyi pervesztés esetén a munkavállalóra is ráterhelik a perköltséget.
Ez ugyebár amolyan balódali, munkásbarát intézkedés.
Törvénymódosítási javaslatot nyújt be a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) a parlamentnek, amellyel a Munka Törvénykönyvét módosítanák úgy, hogy a vasárnapi munka csak a társadalmilag feltétlen szükséges mértékig csökkenjen - jelentette be Harrach Péter, a párt alelnöke csütörtökön Budapesten. A KDNP a Munkástanácsok Országos Szövetségével is egyeztetett, így született meg az a módosító javaslat, melyről ötpárti egyeztetést kezdeményezünk - mondta Harrach Péter sajtótájékoztatón. Hozzátette: ha az ötpárti egyeztetés sikertelen, a KDNP egyedül nyújtja be a javaslatot.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a konkrét módosításokról szólva közölte: két paragrafust módosítanának úgy, hogy szigorodjon a vasárnapi munka elrendelhetősége, illetve 50 százalékos "vasárnapi pótlékot" kelljen a munkáltatóknak fizetniük a munkavállalónak.
Újságírói kérdésre válaszolva Palkovics Imre kiemelte: az egyeztetések megtörténtek, a multinacionális cégek vezetői között is volt olyan, aki támogatta a kezdeményezést, a magyar áruházláncok, kereskedők és a munkavállalók többsége pedig egyetértett az elképzeléssel.
Harrach Péter úgy fogalmazott: vissza kell adni a családoknak a szabad vasárnapot, mert az egyénnek a pihenést jelenti ez a nap, ami alkotmányos jog. "A vasárnapnak általános pihenőnappá kell válnia" - tette hozzá.
A KDNP 2007. júniusában kezdett el a szabad vasárnap mellett kampányolni, ehhez kapcsolódóan adták ki a "Szabad vasárnap chartát", amelyhez 12 civil szervezet csatlakozott és mintegy hétezer magánszemély írta alá. Az ellenzéki párt kérte az Alkotmánybíróságtól a Munka Törvénykönyvének szerinte alkotmányellenes passzusainak hatályon kívül helyezését. Több helyen félpályás útlezárásokat, tüntetéseket szerveztek. MTI
Kedves evda,
én tudom, az biztos. (Bár egyelőre nem a saját bőrömön tapasztalom.) A kis cégeknél gyakran lehetetlen számon kérni a munkajogi törvényeket. Olykor rövid távon a munkavállalót is érdekeltté teszik pl. a zsebből való fizetésben. (TB, nyugdíj miatt hosszabb távon persze ez nem jó a dolgozóknak.) A nagyobb cégek és a multik azonban inkább a törvényt szabatják a maguk igényeihez, ha akad erre megfelelő kormányzati "szabó".
Ha a törvény szigorodik a munkavállalókra nézve, akkor ott, ahol nem tartják be a törvényeket, még pofátlanabbak lesznek a dolgozókkal szemben. Ezért káros minden munkavállalónak ez a törvénymódosítás.
Iszonyú erővel nyomja a kormány, ez is mutatja, hogy valakinek nagyon fontos tovább korlátozni a munkavállalói jogokat!!!
Azt ugye azért tudjátok a törvényszöveg feletti magasröptű vitátok mellett, hogy manapság
a legtöbb esetben szó sem esik a törvény szövegének értelmezéséről, mert a munkavállaló,
(az eladó, a kiszolgáltatott, félpénzen bejelentett, 8-12 órát dolgozó nő vagy férfi) meg sem meri említeni, hogy valami nem tetszik neki, mert az esetek többsgében máris repül. És hiába lenne esetleg a törvény előtt igaza, addig nem mer elmenni, hiszen addigra éhen is halhat.
Remélem, azt is tudjátok, hogy sok cég, kicsi és meglepően nagy is, havonat kötött, egyhónapos szerződésekkel dolgoztat embereket - ebben az esetben hol lehet védelmet vagy jogorvoslatot találni?
Biztos, hogy ebben az országban éltek?
Azért, mert értelmetlen, hogy abundáns legyen egy törvényszöveg. Kétszer nem kell elmondani ugyanazt. Másrészt egy problémát nem tíz helyen kell tárgyalni, minden helyen elejtve egy-két ugyanazon témához tartozó passzust, hanem egyetlen helyen, becikkelyezve, amire a későbbiek során elég számszerűleg visszautalni.
Ha tényleg úgy lenne ahogy írod, akkor semmi szükség nem lett volna a paragrafus megváltoztatására, hiszen érdemben nem változik semmi! Az előterjesztők furcsa módon mégis ragaszkodnak ahhoz, hogy ez a megváltoztatott formában benne legyen a törvényben! Vajon miért?????????
Melyik EU irányelvből vezethető le az, hogy ezt a paragrafust ilyen módon módosítsák????? Egyikből sem! Akkor miért nem veszi ki az előterjesztő a szakszervezetek tiltakozására? Lehet, hogy mégis akarnak valamit változtatni, nem?
Ez akkor lenne igaz, ha a törvény szövegében expressis verbis szerepelne. Mivel nem szerepel, a munkaidőre és a túlmunkára vonatkozó paragrafusokkal egységes szerkezetben értelmezendő.
Csakhogy az előkészítő és befejező munkák akkor sem minősülnek túlmunkának, ha a tv-es munkaidőn túlnyúlnak. Ez a módosítás lényege, tudod? És ez még nem is a leghátrányosabb rendelkezése a tervezetnek!
A módosítás 12. §-ában:
"A munkavállaló köteles a munkaviszonyra vonatkozó szabályban vagy a munkaszerződésben megállapított, a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkákat elvégezni."
A hatályos Mt. 103. § (2) bekezdésében:
"A munkavállaló köteles a munkaviszonyra vonatkozó szabályban vagy a munkaszerződésben megállapított, a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkákat - a törvényes munkaidőn belül elvégezni. Ha ez csak munkaidején túl végezhető el, a túlmunkára vonatkozó szabályok szerint ellenérték illeti meg."
Én azt hittem, hogy Te is megértetted: az előkészítő és befejező munka munkaidőn kívül is és túlmunkáért járó díjazás nélkül elrendelhető a javaslat szerint.
Ha az idézett részek pontosak, és ebben nincs okom kételkedni, akkor a munkaszerződés rendelkezései a mérvadóak. A törvénytervezett idézett passzusában nem szerepel, hogy ez tűlmunka.
Fogalmam sincs hol dolgozol, de azt látom, hogy neked meg fogalmad sincs termelő egységekben végzett munkáról.
Ha én délelőtt dolgozom egy vegyi gyárban, akkor elképzelhető, hogy egy általam elinditott folyamat lefut a munkaidőmben, de az is lehet, hogy nem. A munkaszerződés rendelkezik róla, hogy ha nem fut le akkor benn kell maradnom. Hol a garancia, hogy én ezér kapok valami plusz pénzt?
Pro primo először, a 'ját' elütési hiba, a 'kezddj' nyelvi vétség, picinyem. Mégpedig súlyos egy közterületi embertől. :)) Pro primo másodszor, válaszolnál is a kérdésemre, vagy esetleg a munkajog világából átsétálunk a nyelvészet területére? Benne vagyok! Ott is ledarállak! :)))
Látod milyen nagyszerű ez a fórum! Amikor már padlón vagy az érveiddel és csak szenvedsz, még akkor is tanulok Tőled valamit. Igaz most én is írhatnám, hogy nem "ját érte", hanem jár érte. Munka mellett könnyen előfordulnak kisebb hibák, igaz?
És miért is nyúlna túl? Akkor, ha elrendeli a munkaadó? Mert akkor túlmunkadíj ját érte. Másképp hogyan volna ez lehetséges? A "kezd" ige felszólító módjában pedig csak egy 'd' van.