Keresés

Örülök, hogy (4) bejegyzésem válasz nélkül maradt.
Sajnálom, ha lomtárba kerül az egész topic.
Mert ott a helye.
Sok minden miatt, következzenek:
Nem adok hivatkozást, tessék rákeresni, akit érdekel.
A 2000. évben a Budapesti Újságban rengeteg információ jelent meg - a MEH által valószínűleg vastagon megfizetett közleményként - a kormánynak a kérdés megoldására tett terveiről, tetteiről. Valószínűleg a meh.hu honlapon is elolvasható.
Nem találtam nyomát, hogy akkor dr. Életkopf, vagy asztaltársaim véleményt nyilvánítottak volna, ezért különösen gusztustalan most ezen feladatot az államelnök nyakába varrni. Nem láttam a vehemenciát az 5.,6., 7., hozzászólóknál sem, indokolatlan volt megszólalásuk. Nem láttam a Népszabadság cikk olvastán érzett felháborodásukat sem: dr. Dávid Ibolya miniszter asszony előadást tartott a MÚOSZ - ban, ahol az általa elmondottakat senki sem cáfolta. (A kormány háromszor többet fordított a cigányság felzárkóztatására, anyagiakban és törődésben.)
1. Kedves Seki Waker!
„Tényleg lépni kéne valamit cigány ügyben, mert a dolog egyre kezelhetetlenebbé válik, és már most veszélyezti EU csatlakozásunkat.”
A kormány lépett, az indexes résztvevők hallgattak, újságot sem olvastak, és nem akarom a vitát elterelni azzal, hogy kinek az érdeke az EU – csatlakozás eltolása a végtelenbe?
2. Kedves dr. Életkopf!
Sutára sikeredett a (21) bejegyzése is:
„Ezt le tudja vezetni az Elnök és fel tudja szabadítani a pozitív motivációkat. Nem neki kell tenni (a folyamat végén természetesen a kormánynak kell tenni), de tettekre tud sarkallni.”
Azt hiszem, ez rossz álláspont, téves kiindulás.
Joggal teszem ezt a megjegyzést, mert mint az index bukott topicnyitója joggal kérem számon a cigánysággal kapcsolatos netes előítéleteket!
A közöny miatt bukott meg a Karácsonyi ének topicom, amelynek inspirálója Lakatos Menyhért Úr volt.
Az én odafigyelésem miatt nem került a hálóra egy cigányújság havi száma, amely uszító cikket közölt!
Említettem az indexen az SZDSZ újságot is, amelyben undorító rasszista vicc jelent meg, visszakereshető beírásom, és megtekinthető a hivatkozott kiadvány.
Ehhez csak állampolgári öntudat kell, ami sok-sok társunkból még hiányzik. Önből is.
Nekem jogom van rá, mert egy élet tettei bizonyítják korrektségemet: akár Lakatos Menyhért, akit tanítómnak fogadtam el, akár egykori cigány beosztottaim, akiket embernek fogadtam el, emberként bántam vele, és –bár nem tőlem, - de mesterként kerültek ki az életbe.
A kedvenc prímásaimat meg sem említem, csak feleségem sírja vissza Őket.
(Csúnya kérdés: a megújult Rajkó- zenekart ki támogatja? Dr. Életkopf, vagy a kormány?
Nem is régen láttam Őket; Liszt és Lavotta játékuk csodálatos volt, mindkét cimbalmossal.)
4. Kedves SZKJ! Köszönöm, hogy aggodalmaimat az én bonyolult megfogalmazásaimnál érthetőbben fejezte ki.
„Azok szórjanak hamut a fejükre, akik mindent elkövettek azért, hogy a cigányokat leválasszák a magyarokról.”
Én is ezt szeretném, csak ilyen egyértelműen nem sikerült megfogalmaznom. Lám, most is rosszul hivatkoztam, nehogy félreértés legyen: nem a leválasztást szeretném, hanem a felzárkóztatást!
Ad (37) Kedves SZKJ! A bomba az én érzékelésem szerint 1970 óta, édesanyám érzékelése szerint évszázadok óta ketyeg. Ő már nem lehet tanú!
5. Szerettem volna hosszabban írni, de HT 41. beírása végleg elvette minden kedvemet.
Idézet:
„ Az ország politikai közvéleménye mérgezett”
Szamárság, legfeljebb az index.hu politikai fóruma, de az is gyógyulóban van.
„Ami viszont minden féle különös csinnadratta nélkül megvalósitható, az annak az attitüdnek a megvalósitsa kellene, hogy legyen amivel a nem roma többség elölegez bizalmat és szeretetet roma magyarjaink iránt.
És itt már rögtön a nyelvhasználattal kellene kezdeni, hogy nem "magyarok" és "romák", hanem "nem roma magyrok" és "roma magyarok".
Ezt pedig visszautasítom!
Amatőr nyelvészként, és gyakorló emberként is!
Ezt a szamárságot nekem ne javasolja senki!
Leírtam már egyszer: tanítottam nyelvünkre négereket, (Nem írom le törzsi hovatartozásukat, hosszú lenne Önöknek, de én megtanultam) elfogadták magyar nyelvi értelmezésemet a néger és nigger szó között, és ne kelljen tanárom, és az egykori dolgozóim előtt szégyenkeznem amiatt, hogy a cigány szó helyett a „roma magyarok” kifejezést használom.
Eszement liberális finomkodás, amely a védeni szándékozottra üt vissza, kabarépoénok mintájára.
Nem folytatom, elfáradtam, mint GLászló, hogy ezredszerre leírjak triviális dolgokat.
Van olyan asztaltársunk, aki az előző köztársasági elnök munkatársa volt, és nem hiszem, hogy ebben a munkakörében előírta volna az elnök tennivalóit. Nem hiszem, hogy dr. Életkopf a jelenlegi köztársasági elnöki hivatalhoz tartozna, de ebben a munkakörében sem írhatja elő a köztársasági elnök teendőit.
Főleg nem pályán kívüliként.
Elfogadva a (86) bejegyzését:
” Nos, Mádl Ferenc az egyeztetések során elsőként is meggyőződhetne arról, hogy ez helytálló-e. Ha arra jut, hogy igen, akkor valóban fölösleges fellépnie. Ha viszont azt érzékeli, hogy a cigányügy mégiscsak veszélyezteti a demokráciát (az itteni megjegyzések többsége szerint veszélyezteti), akkor viszont alkotmányos kötelessége lépni, nem nagyon teheti mérlegelés tárgyává.”
javasolom az általam az 1. pontban leírtak alapján a téma elfelejtését.
Felesleges fellépnie a köztársasági elnöknek, (csak zárójelben jegyzem meg, hogy Wittner Mária beszéde után is bele akarták ugratni az elhatárolósdiba, de elkerülte a csapdát –Tiborc megjegyzése) az itteni fórumban elhangzó „demokráciaveszélyeztető” megjegyzések pedig csak a politikailag gerjesztett hisztériát fokozzák, beleértve a háttérben működő titkosszolgálatok, eszement emberjogi szervezetek, és valami 40 darabszámú szerepelni vágyó „értelmiségi” buta megnyilvánulását.

Nem az értelmiség cselekvése kell ide, hanem a polgáré, amit tegyen meg mindenki a maga területén becsülettel.
Én már megtettem, a kormány is teszi, nem kell lerombolni, amit sikerült elérni.

Végtelenül sajnálatos, amit az SZDSZ tett a romákkal, mert újra és újra felhasználja politikai céljaira, és utána csodálkozik a provokációkra ugrók reakcióin, és felháborodik. Nem hiszem, hogy a feszültség növelése helyes lenne ennek a topicnak indításával, és további fenntartásával. Elég vitát gerjesztett a dr. az szdsz betiltásáról szóló topicban is. A demokráciát az ilyen arrogáns témakezelések veszélyeztetik, és nemcsak a demokráciát, hanem a normális emberi légkört is, és ezt kellene figyelembe venni, amikor provokáljuk más nézeten lévő asztaltársainkat. Mint provokálja Szanyi Tibor képviselő is egy másik topicban. Mint provokálja nazarne asztaltársunk is honlapján.

Csak SZDSZ-es asztaltársaimnak jegyzem meg csendesen azt, ami majd harminc évvel ezelőtt hangzott el a Magyar Rádióban, a több mint negyedszázada halott dr. Bélley Pál műsorában:
Idézet:
„ Magyarországon először 1416-ban említik Őket, amikor Brassó városa pénzt és élelmet ad az „Egyiptomból jövő Emmaus Úrnak és 120 társának”.”
Meglepő a fogalmazás az index.hu anyázáshoz szokott társaságának?
Majdnem 600 évvel ezelőtti a szöveg, és a tárgyi tévedéstől eltekintve a mai politikailag korrekt szóhasználatnak is megfelel. Ezek voltak eleink, és vagyunk ma néhányan.
Asztaltársamnak jobban tetszik talán a diplomáciailag korrekt francia kifejezés:
” Sale étranger”?
Magyarán mondva a művelt francia aztat mondja , hogy az idegen koszos. De ad neki valamilyen státuszt, hogy Önökkel, a 40 értelmiségivel együtt rúghasson egyet a magyar népbe, államba, nemzetbe, lakosba.
Ennyit erről, igyekeztem a témánál maradni. Továbbiakban nem érdekel, tessék nélkülem folytatni.
Tiborc

Ennel tobbet az allam mit tehet, ha ok egyszeruen nem hajlandoak elballagni az iskolaba? Itt nem a penz hianyzik, hanem az akarat a ciganyokbol.

En egyre inkabb hajlok ra, hogy ezt a dolgot csakis penz nelkul lehet megoldani. A hajlandosaguk novelesehez nem kell penz (sot szerintem a penz ebben az esetben eppen ellenkezo hatast valt ki).

Kedves Bregg!

Már az n-edik téma ahol ezeket a hülye demagógiát valaki elsüti. Ennél általánosabban nem tudsz fogalmazni? Mi a fenét kellene még - konkrétan - tenni? Honfoglalás után, hány "magyarfelzárkóztató koncepció" volt. Közép-, meg hosszútávon. Szt. István tíz falunként adott egy templomot, aztán jóéccakát. Rendben, ez utóbbiban még benne vagyok! A cigányok kaptak egy csomó lehetőséget! Volt aki élt vele, volt aki nem. Most az utóbbiak rasszistáznak, az előbbiek meg viselik ennek következményeit.

és ha államfőként csak azt az apróságot elmondaná valahol,
hogy nem kéne ám az országot lejáratni?
(gondolok itt a 40es levélre)

Mádl Ferenc ebbe az egészbe ne szóljon bele!

Az államfőt belerángatni akarók szándékai - remélem - mindenkinek nyilvánvalók.

Másrészt: mi az, hogy érdemi? Nem arról van szó, hogy megoldásokkal álljanak fel fél óra után: el sem hinném. Hanem hogy oldódjanak a görcsök, tompuljon az előítélet és a különböző döntési szinteken lévők példákat lássanak, mert a cigányügy ma olyan, mint Augiász istállója: még egy ügyetlen falusi rendőr vagy egy leittasodott cigány is felbolygathatja.

No, ez az, amit viszont éppen az elnöki tekintély mozdíthat meg és terelgethet.

Néhány pontosító észrevétel:

1. Nem a zámolyi cigányok ügyében, erről szinte nem is kellene beszélnie, met azonnal aktuálpolitizálódik az ügy
2. A fő kérdés a miként és milyen eszközzel: nos, a tárgyalásos-egyeztetéses út látszik a legjobbnak

A kormány tegnapi nyilatkozata után úgy érzem, hogy a konfliktus még élesebbé vált, mert a franciaországi döntést (és nem az értelmiségiek levelét) sértőnek és igazságtalannak tekinti. Ebből (egyelőre) az következik, hogy az eddigi hazai gyakorlatot - ha nem is jónak - de megfelelőnek tartják.

Nos, Mádl Ferenc az egyeztetések során elsőként is meggyőződhetne arról, hogy ez helytálló-e. Ha arra jut, hogy igen, akkor valóban fölösleges fellépnie. Ha viszont azt érzékeli, hogy a cigányügy mégiscsak veszélyezteti a demokráciát (az itteni megjegyzések többsége szerint veszélyezteti), akkor viszont alkotmányos kötelessége lépni, nem nagyon teheti mérlegelés tárgyává.

Örültem, amikor egyeztetésre hívta a pártokat a határon túli magyarságnak nyújtandó kedvezmények érdekében. Helyesnek tartottam, mert nemzeti ügyről volt szó. Most még inkább annak tartanám, mert fenyegető belső nemzeti kérdést beszélhetne meg, és terelhetné a megoldást jó irányba.

*Krasznai nyilatkozta azt, hogy azért csinálják ezt, hogy "fájjon a kormánynak".

Lionel Jospin Úr a Francia Köztársaság kormányának elnöke részére

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Március 8-án értesültünk arról, hogy az illetékes francia hatóság menekültként ismerte el a roma (cigány) kisebbséghez tartozó magyar állampolgárok egy csoportját, a Zámoly községbo Franciaországba menekült roma közösség tagjait.
Úgy véljük, ebben a döntésben a francia menedékjogi hatóság tárgyilagos tényfeltáró munkája, megfontolt mérlegelése mellett jelentos szerepet játszott a francia társadalom szolidaritása, amely különbözo szervezeteknek és közéleti személyiségeknek a kérelmezoket támogató akcióiban és nyilatkozataiban nyilvánult meg. A francia nemzet tiszteletreméltó hagyományai közé tartozik, hogy menedéket nyújt azoknak, akiket hazájukban politikai, faji vagy társadalmi okból üldöznek. Franciaország védelmében az évszázadok során - s legutóbb az 1956-os forradalom leverését követo idoszakban - számos magyar részesült. E védelemért a magyar nemzet hálával tartozik Franciaországnak.
Elkeserítonek tartjuk, hogy ma, több mint tíz évvel a magyar demokratikus jogállam újjászületése után, még mindig vannak Magyarországon emberek, akiknek megalapozottan kell tartaniuk attól, hogy származásuk miatt hátrányos helyzetbe kerülnek, üldöztetés áldozatai lehetnek. Hisszük, hogy a francia társadalom szolidaritása a menedékkérokkel és a francia hatóság döntése tanulság lesz a magyar társadalom számára. Az európai integráció folyamata nem zárulhat le addig, amíg az ország félmilliós roma népessége nem teljes értéku polgára a magyar társadalomnak. Amíg a mindenkori kormány nem tesz meg mindent a jogi és társadalmi egyenjogúság megteremtéséért. Amíg a rasszista kijelentéseket és a rasszista cselekedeteket - származzanak akár a közhatalom képviseloitol, akár magánszemélyektol - nem követi a társadalmi felháborodás kifejezése, s indokolt esetben büntetés. Amíg a romákat következmények nélkül érhetik olyan jogsérelmek, amelyeket a többségi társadalom polgárai nem turnének el.
Alulírottak levelükkel köszönetüket szeretnék kifejezni a zámolyi romák ügyét támogató személyeknek és szervezeteknek, s egyúttal az egész francia nemzetnek, amely ismét felkarolta azoknak az ügyét, akik menekülni kényszerültek.

Budapest 2001. március 9.

Tisztelettel:

Ascher Tamás, forendezo
Bársony János, kisebbségkutató
Bíró András, alternatív Nobel-díjas
Daróczi Ágnes, újságíró
Eörsi István, író
Esterházy Péter, író
Faludy György, író
Ferge Zsuzsa, szociológus, egyetemi tanár, az MTA és az Európai Akadémia tagja
Fischer Ádám, a Manheini Opera muvészeti igazgatója
Fridli Judit, a Társaság a Szabadságjogokért ügyvivoje
Furmann Imre, ügyvéd, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédo Iroda igazgatója
Gombár Csaba, társadalomkutató
Grünwalsky Ferenc, filmrendezo, operator
Halmai Gábor, alkotmányjogász, egyetemi tanár
Havas Gábor, szociológus
Hegedus B. András, közgazdász, szociológus
Hell István, újságíró
Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke
Jancsó Miklós, filmrendezo
Kemény István, szociológus
Kende János, operator
Kende Péter, politológus, a C.N.R.S. volt kutatási igazgatója, az MTA tagja
Kenedi János, kritikus
Kertesi Gábor, közgazdász, egyetemi tanár
Kis János, filozófus, egyetemi tanár, Közép-európai Egyetem
Kóczé Angéla, az emberi jogi oktatási program igazgatója,
European Roma Rights Center, Budapest
Konrád György, író
Koszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság elnöke
Lengyel László, közgazdász, politológus
Ludassy Mária, eszmetörténész, egyetemi tanár
Nádas Péter, író
Nagy Boldizsár, nemzetközi jogász, egyetemi oktató (ELTE, Közép-európai Egyetem)
Orsós Éva, a Mediátor Alapítvány igazgatója, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal volt elnöke
Szikinger István, ügyvéd
Tamás Gáspár Miklós, filozófus
Ungváry Rudolf, író
Vásárhelyi Miklós, sajtótörténész

Tisztelettel:

Koszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság elnöke

mi a véleményetek?

Kellene lépnie Mádlnak vagy sem?

Ha igen, mit tehetne?

Van egy remek otletem.
Azok akiknek osszedolt a valyoghazuk foglaljak el az uresen allo cigany hazakat.

Gondolom akkor is toleralhato dolog a lakasfoglalas, ha azt eppen nem egy cigany teszi, hiszen annak a magyar csaladnak is 'laknia kell valahol'.