Gondolj csak az angolra, ahol minden egyes szó esetében meg kell tanulni, hogy hol van a hangsúly (hosszabb szavak esetén mellékhangsúly is lehet).
A magyarok angol beszéde sokszor azért alig érthető, mivel mi konzekvensen az első szótagot hagsúlyozzuk. Nem mindegy, hogy HOtel vagy hoTEL-ként mondod ki a szót.
A cseh nyelvben pl. a magyarhoz hasonlóan az első szótagon van a hangsúly, pedig a cseh és a lengyel elég közeli rokonnyelvek, gyakorlatilag tanulás nélkül értik egymást. Az oroszban szintén szavanként kell megtanulni a hangsúly helyét.
Ok, bocsi, leesett. :) Azt akartam írni, hogy az eszperantó nagyon nagy részben a latin nyelvcsalád nyelveire épül, úgy is hangzik. Minimális szláv beütéssel.
Attól függ, hogy mi a prioritás: az eszperantó nyelv népszerűsítése, vagy a topikodé? Ha az előbbi, akkor bizonyára érted, hogy mit akartam mondani ezzel, ha az utóbbi, akkor elnézést;)
12 éves korom óta fanatikus eszperantista vagyok, ám nem csak saját szemszögből nézett pro-argumentumjaimért tekintsetek be az ESZPERANTÓ, a mi világnyelvünk nevű itteni topikba, aminek alapítgatója volnék.
Az angol például éppen azért használja az indiai állam, mert ott semleges közvetítő nyelvnek számít. Egyik indiai nép sem fogadná el, ha a másik nyelvét tennék meg szövetségi szintű államnyelvvé.
Ez nem így van. Az eszperantó sok nyelvi konstrukciója jó alapot ad bármelyik indoeurópai nyelv tanulásához. Különösen olyanoknak előnyös ez, akiknek az anyanyelve nem indoeurópai (pl. magyarok, törökök, izraeliek).
Lengyel szó különben alig van az eszperantóban. A lengyelek hajlamosak Zamenhofot lengyelnek mondani, de ebből csak annyi igaz, hogy lengyelül is beszélt, az anyanyelve jiddis volt, az apja gimnáziumi nyelvtanár volt, aki az orosz nyelv terjedését támogatta a zsidó közösségben (haszkala mozgalom). Maga Zamenhof Moszkvában járt orvosi egyetemre, Csehov az évfolyamtársa volt. Az apja németet tanított, Zamenhof maga is jól beszélt németül. Ezenkívül tanult franciául, latinul, ógörögül, héberül, angolul, és foglalkozott az olasszal, spanyollal és a litván nyelvvel. Élete utolsó évtizedeiben Varsóban élt, így valószínűleg jól beszélt lengyelül.
Okos kislány ez a freyya, van abban vmi, amit mond. Bár most magam ellen is beszélek, mert nekem is van két diplomám, de úgy vettem észre, hogy a butuskák a képzés után is butuskák maradnak, vagyis igaz, megtanulnak sok mindent, de egy kompetenciamérésen továbbra is rosszul szerepelnének.
Egyébként a közös nyelvből épp azért nem lesz semmi, mert minden nép védi a sajátját, csak küllönböző korokban különbözőképp tudja érvényesíteni az akaratát, a nyelvet ráeröltetni a többiekre. Az ókorban volt a latin meg a görög, aztán talán egy kicsit a francia meg a német, nem is olyan régen nyugatra az angol, keletre az orosz, aztán most csak az angol, de majd jön a kínai, és talán az arab is, ha kezd elfogyni az olajuk és a vízkészletük, és megindul az újabb népvándorlás.
És gondolod, hogy pont a latint tökéletes nyelvhelyességgel használnák most a nagy tömegek, ha az lenne a közvetítő világnyelv? Mert én erősen kétlem. Azok, akik még az angolt is törik (vagyis az angol nyelvet idegennyelvként használók kb. 80-90 százaléka), hogyan boldogulnának a latin nyelvtannal? Márpedig a világnak ma már olyan közös nyelv kell, amit mindenki meg tud valamilyen szinten tanulni. Szerintem erre a latin a bonyolultsága miatt totálisan alkalmatlan. Attól, hogy manapság szinte bárki bekerülhet a felsőoktatásba, még nem lett mindenkiből értelmiségi. A kötelező nyelvvizsgák miatt jelentkező tanítványokon látom sokszor, mennyire nincs hatással az ember alapvető képességeire az oktatás. Gyengébb képességű emberből akkor sem lesz zseni, ha végigrugdalják a diplomáig.
Ez igaz. De ha kapott volna, és ha lett volna pl. internet vagy ilyesmi, akkor latinul chateltek volna. ;) A latinizálódás és a francianizálódás ellenmozgalmaként léptek fel pl. a németeknél a nyelvújítók. Később a magyaroknál is. Mindenki védte (és védi) a saját anyanyelvét.
De a latint sem széles néptömegek beszélték, csak a tanultabbak. Eleve a népességnek csak nagyon kicsi százaléka kapott egyáltalán bármilyen oktatást, nem mindenki, mint manapság.
Az angolt kb. 1945 óta sikk beszélni...azaz úgy kb. 60-70 éve bitorolja a világnyelv rangját. A latin több száz évig vitte, és van benne kő kemény ragozás. Nekünk az egyetemen a bölcsész karon nem angol vizsgát kell tennünk, hanem a kis latint. Úgyhogy a német se halt volna ki :))))) Se a ragozás, se más.
"Az angol társalgási szint, amit az életben hallok (és mellesleg egész jól megértek, anélkül, hogy valaha egyetlen angol órán is részt vettem volna....) elég alacsony és gagyi szint."
És miből gondolod, hogy ha bármi más lenne a közvetítő nyelv a világon, akkor azt mindenki akadémikus szinten sajátítaná el? Az angolnak legalább alapszinten olyan egyszerű a nyelvtana a ragozások és nyelvtani nemek hiánya miatt, hogy bárki meg tudja tanulni anélkül, hogy hatalmas csorbát szenvednének a nyelv szabályai. Ha a német lenne a világnyelv, már rég kiveszett volna nem hogy a névszó- és igeragozás a nyelvből, de még a der, die, das is a sok átlagképességű nyelvhasználó miatt. Ma már - képességeitől függetlenül - szinte mindenkinek szüksége van nyelvtudásra, nem abban a világban élünk, amikor kizárólag a Fräulein-ok és Mademoiselle-ek nevelte úri csemetéknek volt szükségük rá, a többiek meg életükben nem láttak külföldit.
Aztán egy idő után,majd így maradnak....:( 1500 szavas szókészlet, amihez a gondolkodás is leegyszerűsödik. :( A lüke nép meg isteníti ezt a nyelvet, tanulja nagy lelkesen, és azt hiszi, tud angolul. Pedig a fenéket.
Az eszperantó szerintem nem indoeurópai, hanem latin beütést hordoz, némi lengyellel vegyítve. Aki beszél latin nyelveket,annak könnyű, és visszafelé is így működik. Aki tud eszperantóul, annak max. a latin nyelvek mennek könnyebben. A germán nyelvek már nem. De ezt a latin is tudta......
Az egyik érettségin éppen ráértünk a kolléganővel, amíg a gyerekek készültek a feleleteikre és puszta szórakozásból lefordítottam neki egy olyan szöveget angolról magyarra, amit a gyerekek is kaptak. Azt mondta, közepest kaptam volna rá.... Amit hallok, az a TV angol adásai, illetve ha a nemzetközi vonaton utazom, akkor ott is szoktak beszélgetni. Legutóbb egy kongresszuson volt az egyik téma bevezetője angolul, azt is értettem. Szó sincs tehát óvodáról.... Csak arról, hogy alapszinten az angol tényleg ennyire gagyi. (Aztán később meg nagy szívás - láttam a főiskolán az angol szakosokat szintaxist tanulni a könyvtárban. Jobban szenvedtek, mint mi a német nyelvészettel, pedig az se piskóta. Csak arra a szintre az emberek töredéke nem jut el.)
Egyébként komolyan nem tanultam soha! Egyetlen angol órán nem voltam. Voltam viszont sok németen, azon belül német nyelvtörténet órán, és az ófelnémet nagyon hasonlít az angolra itt-ott (vagy fordítva...). Ezen kívül van nyelvérzékem és nyitott fülekkel járok a világban. Ennyi elég ehhez a szinthez.
Ez a Basic English még a világméretű Brit Birodalom fennállása idején született azzal a céllal, hogy a nem brit gyarmati lakosság is könnyen megtanulhasson egy olyan nyelvet, amivel aztán képes lesz kommunikálni a gyarmatosítókkal. A gond csak az volt, hogy maguk a született britek nem tudták így leegyszerűsíteni a nyelvüket.
Az amerikaiak most is használnak egy egyszerűsített angolt, ez a Special English, amin külföldre sugárzott rádióadásokat (Amerika Hangja) adnak. Ezt 1959-ben kezdték használni, s ma is ezen megy az adás.
A használt nyelv jellemzői:
- 1500 szavas szókészlet (ezek nagy része egyszerű, rövid szó)
- rövid mondatokat használnak, csak cselekvő módban beszélnek, kerülik a kifejezések használatát
- a beszéd sebessége kétharmada a szokásosnak, a hírolvasók külön-külön mondják ki az angol szavakat, kerülik az összevonásokat.
Akit érdekel a szókészlet, az itt megtalálja az 1500 szavas listát:
