Ez is egyre terjed, szerintem egyértelműen az angol nyelv hatására:
Több mint ötven éve, polbeat előadóként ismerte meg az ország, a magyar Bob Dylannek, „Bob Dinnyésnek” is nevezték, de később egyre inkább a magyar költészet foglalkoztatta.
Get the best fitness band under 2000 in india and get the best deal to buy the best fitness band. Shop for the best fitness band. Best fitness band India for tracking. Best best fitness band below 2000 in India for monitoring heart beat, workout etc. best fitness band in india under 2000
Üdv. Örvendek, hogy a topik egyre kevésbé fpoglalkozik a helyesírással. Egy ksi tekintélyérv: "Egyáltalán nem érdekel a helyesírás" (Kálmán György nyelvész mondta állandó nyelvi műsorában."
Én úgy vagyok vele, mondom én, hogy érettségi, vagy szakdolgozatok után érdektelen. NAgyjából minden szabály tudok, csak néhány főnév egybe- vagy különírását nem, ezekután fitytet hányok rá.
Következésképp a helyesírásról szóló fórumok irgalmatlanul nem érdekelnek. - De, hogy valamennyire hasznos is legyek,mondok egy információt. Még az igényesebb írott sajtóban, igényesebben szerk. könyvekben is a leggyakoribb "hiba" (értsd a Szabályzat elleni) az "Egyesült Államok" toldalákolása, és toldalákkal egybeírása. - Üdv, minden helyesíró örüljön az iskolai ötösének!
Érdekes, az olyan gyakran alkalmazott kifejezéseknél, mint például de facto, a contrario, szimplán meghagyja a latin névszóragozást/deklinációt (jelen esetben az ablativust) a magyar, nem tesz hozzá semmit. A deformál és társai esetében miért ne járnánk el hasonlóképpen?
nyelvtanilag felesleges a magyar igekötő, mert a latin alak már tartalmazza,
Ez úgy baromság, ahogy leírtad. A latin alak a MAGYAR nyelvtanhoz semmit nem ad hozzá, az el-, meg-, ki-, be- igekötők a MAGYAR nyelvtan (és nyelvérzék) szerves részei, azok nem elhagyhatók (hagyhatók el).
Azért, amiért a de viszont is elfogadott lett. Széles tömegek használják így, normalitásba fordult át (sajnos vagy nem sajnos). És hiába eredeti alakjához visszatérve, nyelvtanilag felesleges a magyar igekötő, mert a latin alak már tartalmazza, de sok ember ezt nem tudja és ösztönösen hiányolja az igekötőt.
De nagyon sok ilyen van még...
Van néhány jogi dolog, amely tévesen ment át a köznyelvbe.
Aki hitelt vesz fel, az valójában kölcsönt vesz fel.
Akinek van garancia egy termékre, az valójában jótállás.
Aki kauciót ad, az valójában óvadékot ad.
Az uszodában a belépőkártyáért fizetett letéti díj valójában óvadék.
Valójában válóper sem létezik a jogban, meg szabadlábra helyezés sem. Na meg ügyvezető igazgató sem. 😉
Hasonló a döntést hoz. Az Országgyűlés döntést hozott.
...vagy az Országgyűlés döntött?
Lehet, van egy árnyalatnyi különbség.
Ez a hivatalos jelleg nemcsak magyarul figyelhető meg, hanem például oroszban is. Magyar fülnek még bántóbb szerkezetek is vannak, és ha már példánál vagyunk, akkor «было принято решение», azaz, „meg lett hozva a döntés”.
Az elnevezésében is benne van, hogy nyelvművelés. Lehet hanyagolni a gyomirtást, énnekem egyébként mindegy. Azzal egyetértek, hogy a lakosság túlnyomó többségének igénye sincs műveltetésre, észre sem veszik a vadhajtásokat. A tömeg az tömeg. De ez számomra akkor is olyan, mint amikor valaki a gazt és a dudvát ugyanúgy öntözgeti, féltve gondozza.
> A nyelvművelés nem a nyelvtudomány bizonyos eredményeinek átültetése a gyakorlatba? Nem. A nyelvművelés főleg a nyelvművelő egójáról szól; társadalmilag káros demagógia, mivel a lingvicizmust erősíti.
> Vagy a nyelvtudomány öncélú?
A tudománynak a megismerésen túl nincs célja, de van/lehet alkalmazása. Pl. Noam Chomsky nyelvtudós munkásságáról én a programozóiskolában tanultam, automaták, formális nyelvek és fordítóprogramok tantárgyból.
Nem úgy, mint az angol, ahol ugye nemcsak a bevett focus, focii, fungus fungi van, de olyan egzotikumok is, mint puli, pulik, komondor, komondorok :-)))))))))))))))))))))))))))))))
Számtalanszor feljött már itt is, mindig elmondjuk, hogy amikor a magyar nyelv átvesz egy szót, akkor nem veszi át vele együtt a toldalékolt formáit (pèldául többes számot), hanem a saját toldalékait használja, mint pl. 'médiában', 'fóliákról', 'operáit'
Ez nagyon nem új, már Mikszáth is ír arról, hogy hivatalnokok vetélkednek abban, hogy melyikük tud mesterkéltebben fogalmazni, töltelékszavakkal és felesleges passzív igealakok használatával hosszabb és nehezebben érthető szövegeket előállítani. Ugyanígy ma is a hivatal nem 'postázza' a válaszlevelet, hanem 'kézbesítés céljából a posta részére átadja'.
Ami mostanában már elképesztően használatos, az a "kerül". Olyanra gondolok, hogy "elintézésre került", "elfogásra került". Nem ám elintéztük, elintézték, elfogtuk, elfogták, nem. Nem mondom, hogy nyelvtanilag helytelen, csak egy fölösleges szószerkezet (és nekem kicsit idegen és ilyen mennyiségben idegesítő is). De hát a nyelv változik, ez nem tragédia, ez tény, mindig is így volt - ha idegesít, ha nem. :-)
