>> felajánlja a jó-előre megoldást, de nem magyarázza el, hogy ilyen rövid összetételnél miért kell kötőjel <<
Ez valami szóelemzési gyengeség lehet a helyesiras.mta.hu rendszerében. Úgy vettem észre, hogy minden olyan szó esetén, amely az elő részletre végződik, és az ezt megelőző betűsorozat is szótárazott magyar szót ad ki, felveti, hogy akár kötőjellel írható laza mellérendelő szókapcsolat is lehet. De ezt csak a Helyes-e így? funkció jelzi ki, más hipotetikus lehetőségek mellett, ha a beírt szót a szótárában nem találja meg. Pl. frakkelő → frakk elő, frakk-elő, frakkélő, farkkelő, frakktelő. (Érdemes összehasonlítani a Word helyesírásellenőrzőjének javaslataival :)
Az ilyen kötőjellel írandó laza mellérendelő szókapcsolatok egy típusa esetén csak az utótag ragozódik, pl. édes-bús + -an/-en/-ön → édes-búsan. A *jó-előre is így állhat elő a fenti mintára legenerált *jó-elő mellérendelő szókapcsolat és a -ra/-re rag kapcsolataként. Ugyanígy frakkelőre → frakk előre, frakk-előre, frakkélőre, frakkélőré, farkkelőre.
>> A félreértések elkerülése érdekében nem lehetne a beszélt alaknak megfelelően egybeírni, hogy jóelőre? <<
Az új szabályzat fogadta el, hogy a hangsúlyozási egység a helyesírás egyik új elve legyen. Ehelyett továbbra is jelentéstani alapon szabályoz itt: vö. AkH12125. Ugyanígy különírjuk a nyomatékosító szavakat attól a szótól, amelyre vonatkoznak, például: csuda érdekes, jó nagy, jó néhányszor, kutya hideg, nagy néha, szép piros.
Nyilván az mta is erre gondol. Én meg arra, hogy írásban nem derül ki, hogy a jón van a hangsúly, nem az előrén, és a jó az előréhez kapcsolódik, nem a nem lehethez.
Ezeket a nagy és veszélyes kitöréseket nem lehet jó előre jelezni - írja a Telex újságírója, az mta helyesírási tanácsadója szerint is helyesen, bár az felajánlja a jó-előre megoldást, de nem magyarázza el, hogy ilyen rövid összetételnél miért kell kötőjel. A félreértések elkerülése érdekében nem lehetne a beszélt alaknak megfelelően egybeírni, hogy jóelőre?
De, értem. És a végén van a lényeg. Ha tele is van egy szöveg helyesírási szabályokkal (amelyek jó része szubjektív, önkényesen megállapított), a szöveg akkor is érthető. Innen indultunk, ide érkeztünk.
Nem érted. Ha a helyesírás az egyszerűsödés és a kiejtés szerinti írásmód felé halad, akkor az egésznek a világon semmi értelme nincs. (Bár még akkor is meg kell határozni a kiejtés szerinti írásmódot is, hiszen nem mindegy, hogy eccerűen vagy etyszerűen, na mindegy.) Szóval eddig volt egy megegyezés a szabályok tekintetében, és ehhez tartotta magát mindenki, akinek igénye volt az egységes és mindenki által használt írásmód látványára, de ha elkezdünk ettől eltérni, akkor ennek soha nem lesz vége.
Praktikus okai is vannak annak, hogy miért jobb az egységes helyesírás: a sok eltérő írásmód az értelem rovására megy. Az általam helyesnek elfogadott írásmódtól eltérő szöveg megzavar, eltereli a figyelmem a tartalomról, akadozik a szöveg értelmezése, kizökkent az olvasásból. Kivéve persze, ha eleve úgy olvasom, hogy nem érdekel az egész helyesírás, úgy is lehet olvasni, én belátom, kissé fárasztó mondjuk, de valóban: érthető tud lenni, bárhogyan is írják, szóval nem ezt vitatom.
Miért volna különírva helyes, amikor egybe ejtjük? Ez a te ízlésed, amit rá akarsz erőltetni másokra. Mi az, hogy rosszul tudják? Ki állapítja meg, hogy a nyitva tartás külön "helyes"?
És ki állapította meg - ha már a témánál vagyunk, akkor jövök a vesszőparipámmal -, hogy a magyarok annyira debilek, hogy csak 7 szótagig tudnak átlátni szóösszetételeket, ezért - pl. a némettel szemben. akik ugye Übermenschek - nekünk 6 szótag felett kötelező kötőjelezni a többszörös összetételeket? És még hány ilyen szubjektív baromság van a magyar helyesírási szabályzatban? Például egytagú vs. többtagú igekötők számolása, stb.
Ja, és a legröhejesebb: tök mindegy te vagy én mit gondolunk, mert mindent felülír a "hagyományon alapuló helyesírás", LoL
Sajnálom, hogy így látod. Ez a hozzáállás vezetett ahhoz, hogy a nyitva tartás végül is egy szó lett. Képtelenek voltak megtanulni, hogy egybeírva lenne helyes, és hát ugye, így is érthető, nem igaz? Egye fene, írjuk egybe? Szóval, ha többen vannak, akik rosszul tudják, akkor igazodjunk a többséghez...? Nem azt jelenti ez, hogy lejjebb adjuk a színvonalat? És végül majd aztán fonetikusan fogunk írni?
Egyébként az említett jelöletlen viszonyokat tényleg sokkal egyszerűbb rosszul írni, mert akkor 10 emberből csak egy kérdez rá, hogy " biztosan így kell írni?".
Nem, mivel létezik olyan fogalom is, hogy "kontextus".
Ami mellett te érvelsz, az akkor lenne igaz, ha egy steril világban élnénk, de mindenki tudja, hogy a "Rémlik még Viktor?" (sic!) egy Orbán Viktor nevű, magyar miniszterelnököt szólít meg, ha van vessző, ha nincs.
Egyébként ezen a táblán a "Rémlik még Viktor?" kifejezetten értelemzavaró lehet(ne, ha a szerencsétlen szövegező felfogná a vessző nélküli és a vesszővel ellátott forma közötti különbséget). Így központozás hiányában csak afelől érdeklődik az illető, hogy emlékszünk-e még valami Viktorra. És természetesen nem attól lesz valaki kitűnő hazafi, hogy le tudja írni helyesen a "Ruszkik haza" és a "Hajrá magyarok" egyébként pofonegyszerű jelmondatait, de azért felnőttkorúként (felnőtt korúként) így közhírré tenni a tudatlanságunkat, szerintem eléggé ciki, sőt gáz.
Oké, de akkor felejtsük el a helyesírást? És mindezt pont egy helyesírási topikban sugalmazzátok, ahol azt várná az ember, hogy a következetes, az aktuális helyesírási normákon alapuló szövegezést támogatnátok, amellett állnátok ki? Ehelyett jön az, hogy a helyesírást szarjuk le, mindenki írjon úgy, ahogy tud, kb. csak melegedni járjon a gyerek nyelvtanórára.
Mégis rendszeresen különírják egyesek (olyan véleményt is olvastam interneten, hogy a cigányokra jellemző leginkább az el nem váló igekötő különírása), de attól még megértik egymást. A Rozsdamentes Acélműveknél is nagyjából mindenki érti, valószínűleg, hogy nem az intézmény, illetve a gyár épülete korróziómentes, de ez legalizálja, szalonképessé teszi ezt az írásmódot?
Azt tudni kell, hogy az írás egy másodlagos és esetleges dolog, az sem sokat számítana, ha cirill betűkkel vagy kandzsikkal írnánk. (Speciel az igekötő ebben a kontextusban sem szóban, sem írásban nem válik el az igétől: [mekszomjasztam] a kiejtése, 'megszomjaztam' a szokásos írásmódja.)
A serdülő egy korosztály megnevezése a korosztályos utánpótlásban. Cseréld le juniorra, ifjúságira, kadettre, nyugdíjasra, ugyanígy működik. Vagy felnőttre, de ne reklamálj, hogy a bajnokság hová nőne fel... 🤪
Persze, a fészbúkon is megérti jó esetben a sok primitív gyökér, mit is akarnak egymásnak makogni, de attól pl. egy könyvbe, sajtótermékbe, cégtáblára, reklámfeliratba ne kerüljenek már ilyen hibák.
Az Asperger-szindrómások (kettő is van a közvetlen családomban) - egyebek mellett -egyrészt mindent szó szerint értenek, nem tudnak elvonatkoztatni és nem értik az átvitt értelmű szólásmondásokat, másrészt, és itt a lényeg, állandóan kikövetelik a (szerintük) pontos fogalmazást. Nekem erre hajaz, amit te itt nagy sérelemnek, a nyelv romlásának, helytelen használatának vélsz. Az emberek 99%-a azonnal megérti, hogy mi az, hogy serdülő vízilabda-mérkőzés és a serdülő labdarúgó-mérkőzés, te pedig a vélt magas IQ-ddal az 1%-ba tartozol, hacsak nem tetteted a hülyét te magad is, mert tökéletesen érted a kifejezést. Amúgy a Rozsdamentes Acélmegmunkáló Kft-t sérelmezed, vagy elfogadod, mint cégnevet?
és az egy (névelő) és eggy (számnév) megkülönböztetését.