A Keleti nevek magyar helyesírását követtük. Ha Iványi Tamás abban így döntött, akkor nála nagyobb tekintély ebben a kérdésben számunkra nem létezik. (Amúgy rá az OH. készítése során személyesen is támaszkodtunk.) Mivel az arabban nincs x betű, esély sincs Luxor átírásra. A KNMH. egy helyreigazító utalóval intézi el ezt a formát.
Az arab el-Ukszor vs. „magyar” Lukszor világos, persze (az OH. hozza is mindkét alakot), de hát arabból is annyi van, mint a nyű. Arra viszont nem tudok példát, hogy ksz-ből x lenne (az extázis, Kex a regularitáson kívüli nyelvi játékok), szóval az el-Ukszor – ne archaizáljunk – már önmagában bizonyság a Lukszor írásmód mellett. (A Luxor valószínűleg népetimológia a lux, luxus révén.) Az efféle szóhatár-eltolódás azért nem példa nélküli, a lantot sem udnak hívjuk.
Egyébként ilyen kérdésekben mindig a KNMH.-val konzultáltunk. (S a héber dolgokat, valamint a japán dz-t leszámítva hűségesen követtük is.)
Ezek szerint a Luxor nem átírás arabból, hanem egy nemzetközi név átvétele, ami úgy tűnik, nem egyedülálló, akár egész Kínát felsorolhatnánk. Egyébként az érveléshez Kiss Lajost is érdemes lett volna elővenni, aki egyrészt Luxort ír, másrészt hivatkozik francia Louksor, Louqsor alakokra). Ez azért érdekes, mert a francia Wikipedia Louxort ír. Ezek szerint a kettősség nagyobb nyelveknél is megjelenik.
Na de milyen átírási szabályok szerint? A város arab neve "al-Ukszur". A "Luxor" forma genezise is érdekes volna. Valaki felvetette, hogy a görögből származhatna, de minthogy kiderült, a "Luxor" az arab név torzítása, inkább későbbi nyugatosítások jönnek szóba szerintem (pl. angol közvetítés...).
És igen, felmerül a honosodás problémája.
A szócikkben az indoklást már az OH. alapján készítette el Adam78, de a fenti kérdésekre nem válaszol az indok.
A lábjegyzet kellő magyarázatot ad. Tehát, ha mint kimásoltam: Luxor[1], ritkábban Lukszor[2] (arabul: الأقصر ), a magyar átírási szabályoknak megfelelően Lukszort kell írni. Ugyanakkor felvetődik bennem, hogy a Luxor alak nem tekinthető-e az adott város magyar nevének, így hagyományosan elfogadható.
Nem a névelő a probléma, az szigorúan véve ugyan nem része a díj nevének, de amikor említjük a díjat, elébe kerül, és a szócikk címében is a Wikipédia elnevezési konvencióinak megfelelően, a birtokos szerkesztés miatt.
Viszont a válaszodban te is külön írtad a "Díjat" és nagy kezdőbetűvel, ezek szerint öntudatlanul. A kérdés pedig főleg erre vonatkozott!
Én véleményem szerint hiányzik névelő: Az IEEE Neumann János Díja. (Az IEEE a villamosmérnökök egyesülete.), mint pl: 'Czinige Lajos díszkardja' (nincs névelő), de 'Az ELTE főépülete' (van névelő).
Nem szorosan helyesírási, csak azzal érintkező téma.
Egy érdekesség honosodott helynevek és átírás tárgyában: a "Luxor/Lukszor" névírás körül bontakozott ki vita (Wikipédia:Helyesírási kocsmafal/Luxor kontra Lukszor), az Osiris-féle Helyesírás ugyanis "Lukszor" formában hozza a nevet, és amennyire a hisztérikus válaszokból és a kiútkeresésből látszik, nem nagyon tudtuk megindokolni ezt a választást a beavatatlanok számára. ;) A szakasz végén érdekes hozzászólás található egy arabostól a név eredetére és magyarázatára nézve.
Üdv! A díjak és kitüntetések helyesírásával kellett foglalkoznunk a Wikipédia illetékes kategóriájának (Kategória:Díjak) rémséges állapota miatt. Az Osiris-féle Helyesírás 225–228 AkH.-kiterjesztő értelmezése, a 7-féle kategória alapján tekintettük át a neveket. Az eljárás működőképes volt, de találtunk egy érdekes hibridfajtát, ami újabban egyre gyakoribb. A példa rá az IEEE Neumann János-díja:
Ez a "díj" tulajdonnévvel alkotott összetétele miatt az első kategóriába tartoznak (ad anal. Neumann János-díj), az adományozó szervezet nevével alkotott birtokos szerkezet miatt viszont a 3. kategóriába (a "Francia Köztársaság Becsületrendje").
Némi töprengés után úgy értelmeztük az előállt helyzetet, hogy a 3. kategóriával kapcsolatos előírás ("ilyenkor a díj közszói elemei is csupa nagybetűsek") természetesen nem érinti a tulajdonnévvel alkotott összetétel sorsát. De a született gyermek (IEEE Neumann János-díja) eléggé érdekes. Mit szóltok hozzá?
Azért, mert a magyar nyelvben nincs olyan megkötés, hogy egy tárgy nem lehet ő, így például a "Látod már a hegyeket?" kérdésre a válasz "Igen, már látom őket." Aki erre esetleg így válaszol: "Igen, látom azokat" az töri a magyart vagy zúzza
Miért lenne a testbeszéd "ő"? Egyébként szinte látom az angol szerkezetet benne. ... és kommunikációs eszközként (is) képesek bevetni. Nekem így jobban hangzana.
Koszonom szepen, hogy irtal! Kerlek. hogy ne haragudjal, hogy ilyen keson irok vissza neked. Nagyon sokaig nem neztem ezt a forumot, ugyhogy nem vettem eszre az uzenetedet.
A tablazat, amit te mellekeltel, nagyon hasznos! Koszonom szepen!
Koszonom szepen, hogy ujra adtad a fontos es hasznos tanacsot! A magyar nyelv igazan nehez, de szeritem ezert nagyon erdemes tanulni! A magyarok, akik tanulnak japanul, nagyon jol tudnak, ezert nekem is igyekeznem kell!
Az általam ügyintézői szerepkörben létrehozott iratokban az egyes szám / többesz szám a következőképpen működik:
ha a leírtakban hangsúlyosan megjelenik, hogy a főnök a maga nevében beszél (pl. gratulál egy másik városbéli kollégájának vagy egy itteni állampolgárnak), akkor egyes számba teszem, akkor is, ha az iktatószám mellett ott a nevem;
ha az iratban a főnök mint egy apparátus vezetője nyilatkozik meg, akkor többes számot használunk.
(Más: ha a főnök beszédet mond, és nekem kell megírnom, akkor teljesen bele kell helyezkednem az ő szerepébe, személyiségébe. Ilyenkor is egyes számot alkalmazok, és a szöveg mögött teljesen eltűnve nem maradok más, mint a szöveget leíró kéz.)
Ha van egy aláíró főnök a levél alján és van egy feltüntetett ügyintéző, akkor hogyan lehet egyes szám, vagy kire vonatkozna? Vagy az intézmény miatt egyes számú? Kérem, küldje meg ügyintézőm részére??? Nem vagyok elég gyakorlott bürokratikus :))
Egyébként Hyuji nem is ezt kérdezte, hanem hogy ha "debrecenbe megyek", akkor miért nem "bele begyek"?
És ez egy marhajó kérdés, mert csak annyit lehet erről elmondani, hogy nem lehet egy mondatban a ragozott főnevet automatikusan a személyes névmás megfelelő ragozott alakjával helyettesíteni. A "Debrecenbe", "Miskolcra" nem tényleges bel- vagy külviszonyt fejeznek ki, csak egyszerűen helyhatározók. A "bele", ill. "rá" viszont, úgy látszik, csak a tényleges viszonyt fejezheti ki.
"Alakilag tulajdonképpen annyi történik, hogy nem a személyes névmást ragozzuk, hanem a ragot birtokos személyjellel látjuk el (-m, -d, -je, -nk, -tek, -jük stb.)"
Ez szép és tömör megfogalmazása annak, amit Hyuji (8508) magától felfedezett. Csak ezalól is van kivétel. A tárgyrag néhány személyes névmáshoz ugyanúgy kapcsolódik, mint a közönséges főnevekhez: őt, őket.
Vagy csak egy kicsit módosult alakú névmáshoz: minket, titeket.
Lehet, hogy több kivétel is van, de én most leállok a gyűjtéssel. Inkább a ragozott személyes névmások kialakulása, a régi alakváltozatok érdekelnének, ha egy hozzáértő írna róluk.
Amúgy meg fordításból tudom, hogy a magyar (mint olyan) kerüli a személyes felelősségvállalást, állandóan tsz 1 személyt használ akkor, amikor pl. az angol egyenesen megmondja, hogy "én akarok valamit ".
Amit a hivatalos levelekről kérdezel: szerintem egyáltalán nem fölösleges kitenni azt, hogy nekem/részemre/számomra. Munkám során rengeteg hivatalos levelet írok (eredeti magyar szakos végzettségem miatt lehetőleg MAGYARUL és nem HIVATALUL), de gyakran kénytelen vagyok túlrészletezni kéréseket, utasításokat, mert az olvasó figyelmetlen vagy egészen egyszerűen buta.
Egyet mindenképpen kerülj el: SOHA ne írd azt, hogy "küldje el intézményünk/cégünk/stb. felé/irányába"! Ez értelmileg és nyelvileg is röhejes. Sokszor elgondolkodtam már azon, mi lenne, ha az adott intézmény/cég szomszédjába küldeném a nekik szánt levelet, vagy egy utcával/kerülettel arrébb - ha már úgyis azt kérték, hogy FELÉJÜK/IRÁNYUKBA küldjem. De (mint tudjuk) a hivatali életben egy dolog nincs: humor. Senki nem díjazna egy ilyen akciót.
A másik, amitől agyzsibbadást kapok: "valami ...-ra/-re kerül". Legtöbbször átadásra. Ezeket a förtelmes képződményeket azok szabadították ránk, akik szerint pl. "a felavatott híd" kifejezés magyartalan, és ehelyett ránk erőszakolták "a felavatásra került híd" típusú vackokat.
De be is fejezem a durrogást. Kérdésed nem erre vonatkozott. A válasz ott van a hozzászólásom elején.
