Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2015.09.25 0 0 22

Eemlos

Előzmény: Törölt nick (21)
Törölt nick Creative Commons License 2008.08.02 0 0 21
EMLŐS
hangaroa Creative Commons License 2001.06.02 0 0 20
Persze azért a környezeti tényezőkkel kapcsolatban is jófelé jársz. Említettem is, hogy az életmód, a táplálkozósmód, a környezethez való alkalmazkodás nagyon sokat befolyásol, sőt végülis ez okozza a magas anyagcsere-intenzitást. De végülis ez utóbbi a sok zabálás közvetlen oka.
Meg a nagyon agilis vadászati mód is ide tartozik, bár itt nemigen lehet eldönteni, hogy azért aktívabb, hogy utolérje a zsákmányt, vagy azért kell ennyit zsákmányolnia, mert aktívabb. Persze az ilyesmi rendszerint oda-vissza igaz.

hangaroa

Előzmény: hangaroa (19)
hangaroa Creative Commons License 2001.06.02 0 0 19
Én nem erre gondoltam, mert amiket Te mondasz, azt inkább környezeti viszonyok/tényezők (v. vmi. ilyesmi) néven emlegetném.
Inkább olyasmire gondoltam, hogy a méhlepényesek, az erszényesek és a tojásrakók - bár mind emlősök - bizonyos szempontból másként "működnek", mindhárom csoportnak megvan az egész szervezete kiterjedő saját "konstrukciója", ami egy kicsit másként, más rendszerben működik (bár nem a legjobb pllda, de kicsit olyan, mint mondjuk a gőz-, a benzin-, vagy a dízelhajtás; minddel lehet járművet hajtani, de azért mégiscsak más rendszer...). Mindhárom rendszerhez másfajta anyagcsere-intenzitás tartozik. A kacsacsőrű emlős a saját élettani-fiziológiai-testfelépítésbeli-életműködésbeli tulajdonságaihoz és korlátaihoz képest mutat kiemelkedően magas anyagcsere-intenzitást.
Erre gondoltam...

hangaroa

Előzmény: terrigena (18)
terrigena Creative Commons License 2001.06.02 0 0 18
"a saját élettani viszonyaihoz képes toronymagasan kiugró intenzitással pörög az anyagcseréje."

Ez a saját élettani viszony most azt az extrém hideg vizet és magashegyi levegőt jelenti, amit írtam? Mert akkor még el is találtam...

Előzmény: hangaroa (17)
hangaroa Creative Commons License 2001.06.02 0 0 17
Szóval a nagy zabálásnak igazából energetikai okai vannak. Mielőtt azonban ezt jobban megvilágítanám, el kell mondanom egy-két dolgot.

Az anyagcsere intenzitása alatt végeredményben azt értjük, hogy mennyire "pörög magas fordulatszámon az állat motorja". Ezt persze az állat aktuális tevékenysége is befolyásolja (pl. alszik vagy rohan), de alapvetően különbség van az egyes fajok között is.
A különböző fajok anyagcseréjének intenzitását az ún. alapanyagcsere érték alapján állapítják meg. Ez végeredményben azon alapul, hogy hősemleges környezetben, nyugalmi állapotban (csak alapanyagcsere folyik) mérik az állat összes hőtermelését. Természetesen a termelt hő mennyiségét a testtömeg is befolyásolja, eért egységnyi testtömegre vetítve kell számolni, ráadásul nem a szimpla testtömegre, hanem különféle hősugárzási tulajdonságok, valamint a testtömeg/testfelület arány méretenkénti eltérései miatt az úgynevezett anyagcsere-testtömegre, amely az álat normál testtömegének a 0,75 hatványa.

Mármost a vizsgálatokból kiderült, hogy a méhlepényes emlősök átlagos alapanyagcsere értéke 293 kJ/kg0,75, az erszényeseknél azonban csak az előző érték 70 %-a (204 kJ/kg0,75). Igaz ugyan, hogy ezektől az átlagoktól komoly eltérések is lehetnek, hiszen a rendszertani hovatartozáson túl a táplálkozási sajátosságok, az állat aktivitási szintje, illetve a hőszabályozás tökéletességének mértéke is jelentősen befolyásolja az alapanyagcsere jellemző értékét. De az azért megállapítható, hogy az erszényesek élettani sajátosságai miatt alaphelyzetben alacsonyabb intenzitású anyagcsere jellemző rájuk.
A kloakásoknál már nincs sok értelme átlagot számolni a kevés faj miatt, de úgy tűnik, hogy az alaphelyzetet a hangyászsünök képviselik, és náluk az alapanyagcsere intenzitása alig 27-31 %-a a méhlepényesek átlagának. Vagyis a tojásrakó emlősök jellemző biológiai sajátosságai mellett ilyen szintű anyagcsere intenzitással kell számolni.
A kacsacsőrű emlősé viszont ennek kétszerese, úgyhogy - bár az abszolút számok tekintetében az anyagcseréjének intenzitása nem éri el egy átlagos méhlepényesét - a saját élettani viszonyaihoz képes toronymagasan kiugró intenzitással pörög az anyagcseréje.

Röviden ennyi a lényeg, bár nem tudom, hogy lehetett-e követni. Ha valami nem világos, írd le, aztán majd én is írok...

hangaroa

hangaroa Creative Commons License 2001.06.02 0 0 16
Szia terrigena!

Bocs, hogy nem írtam hamarabb, de eléggé be voltam havazva.

Amit a 14-es elehjén írtál, az szerintem teljesen ül. Talán csak az alábbi kiegészítésekkel:

1. Vannak olyan erszényesek is, amelyek a méhlepényesekkel szemben nemhogy alulmaradtak, hanem éppenhogy élnek és virulnak. Ilyen pl. a virginiai oposszim melynek elterjedési területe folyamatosan észak felé terjeszkedik, és mára már a kanadai határon is túljutott.

2. Az ausztráliai hangyászsün elterjedési területe ma is elég nagy Ausztráliában, így - kloakás létére - aránylag jól bírja a versenyt.

Szerintem általánosságban nem az erszényesség volt az oka annak, hogy az erszényesek az esetek nagyobb részében alulmaradtak a méhlepényesekkel szemben, hanem hogy a környezeti változásokat az univerzális életbenmaradási stratégiát folytató állatok (és a történetekben szereplő méhlepényesek többsége ilyen) jobban viselték, mint a szélsőségesen specializált fajok (a veszélybe került erszényesek többsége ilyen).

"Hát azért egy állatkert csal meg tudja oldani. Vagy ennyire rossz a pénzügyi helyzetetek?"

Ha kiszámolnánk, hogy ennek a takarmányadagnak mennyi a pénzértéke, kiderüle, hogy nem sok. Már ha lehet kapni. A baj csak az, hogy a főtt tojáson és a lisztkukacon kívül a többi ilyen mennyiségben nálunk nemigen szerezhető be. vagy legalábbis nem olyan biztonsággal, hogy ilyen értékes állatok napi takarmányozását erre biztosan lehessen alapozni. Békát nem lehet fogni, mert mind védett, a rákok többsége szitnúgy, és elég macerás is valakit kikuldeni, hogy fogjon m,ár rákot. És mi van, ha nem talál. A csőrösnek akkor is ennie kell... Földigilisztát a pecások szoktak gyűjteni, és vannak jó gilisztás helyek. De még a legjobb helyen is kicsi az esélye annak, hogy ennyit találjon az emberfia.
Az egyetlen biztos lehetőség, ha takarmányszervezet-termelő háttértenyészetet állítunk be. De akkor az említett létszámnak sokszorosát kitevő mennyiségű gilisztát, rákot és békát kéne tartani, hogy ennyit naponta ki lehessen venni anélkül, hogy az állomány fennmaradását ez érzékenyen érintené. Erre külön épület, személyzet, munkabér, stb. kéne (és akkor még nem is beszéltünk arról, hogy tulajdonképpen kacsacsőrű emlőst nem is igen lehet beszerezni), úgyhogy azért, ha jobban belegondolsz, lehet látni, hogy elég gáz a dolog.

A kitömött kacsacsőrű igazából nem olyan rettenetes ritkaság. A Magyar Természettudományi Múzeumnak több is van (bár asszem momentán egyik sincs kiállítva), de láttam már vidéki (ugyan elég nagymúltú) gimnázium biosz-szertárában is.

Az oldal kilukadása nem tesz jót a szervezet belső egyenúlyi állapotának, ezért azonnal küldöm, hogy miért is esznek sokat a csőrösek. Csak még 10 percet adj, amig begépelem!

hangaroa

terrigena Creative Commons License 2001.06.01 0 0 15
Majd kilukad már az oldalam a kíváncsiságtól, miért esznek annyit a topikot ihlető állatok...
Előzmény: terrigena (14)
terrigena Creative Commons License 2001.05.28 0 0 14
Hu, igen kimerítő előadást hallottunk a különböző emlőscsoportok faj- és rendszámáról, de én nem így értettem. Végül is mindegy, hogy 1000 faj 1 faj van, ha az az egy faj egymaga meghódítja a másik ezer életterét. A méhlepényes emlősök átjutva Amerikába kiszorították az ottani honos erszényes emlősöket, és most ugyanez a folyamat játszódik le Ausztráliában is, lásd dingók, nyulak, macskák, és mindenféle egyéb ember által behurcolt faj, amelyek komolyan veszélyeztetik Ausztrális őshonos erszényes emlőseinek életterét. A méhlepényes emlősök a nagy evolúciós játszmát megnyerték a többi emlőssel szemben, mivel életképesebbnek bizonyultak, az erszényesek és kloákások pedig néhány szigetre szorultak vissza.
Persze ezzel együtt szeretem és tisztelem az erszényeseket és kloákásokat is, és meg kell őket menteni, arról nem is beszélve, hogy tudományos szempontból kritikus szerepük a törzsfejlődés megértésében.

"Kacsacsőrű emlőst különben elég macerás tartani, mert aprócska méretéhez képest rengeteget zabál. Egy másfél kilós állat egyszer 540 g földigilisztát, 20-30 apró rákot, 200 liszkukacot, két békát és két főtt tojást "nyomott be" egyetlen nap alatt! És ezek egy része elég nehezen szerezhető be naponta, ilyen mennyiségben. "

Hát azért egy állatkert csal meg tudja oldani. Vagy ennyire rossz a pénzügyi helyzetetek?

"Ha érdekel a nagy zabálás élettani oka, majd azt is megírom."

Hát így IQ-ból arra tippelnék, hogy nagyon hideg vízben élnek és vadásznak, magas testhőmérséklettel, így sok energiára van szükség a hőmérsékletük fenntartásához, de ha van valami egyéb különös ok is, kíváncsian várom...

"Ja, különben Bpesten az Állatkertben évtizedekkel ezelőtt kiállítottunk egyet, de az ki volt tömve, úgy vigyorgott a fűben :-)))"

Na és az hogy vetődött el errefelé? Még mindig Magyarországon van, vagy csak kölcsön volt?

Előzmény: hangaroa (12)
hangaroa Creative Commons License 2001.05.21 0 0 13
koakás=kloakás
Bocsi, késő éjjel van, mindjárt lefejelem a billentyűket...

hangaroa

hangaroa Creative Commons License 2001.05.21 0 0 12
Üdv terrigena!

Igazad van, tényleg más a koakás, más az erszényes és megint más a méhlepényes emlős. Szerintem úgy kell felfogni, hogy a három csoport eltérő anatómiai-fiziológiai adottságai más-más korlátokkal határolt evolúciós mozgásteret jelentettek, és mindegyik a saját mozgásterén belül specializálódott. Vagyis tekintsük őket párhuzamos fejlődési irányoknak!
A ma számontartott 4800 (tíz-húsz ide vagy oda) emlősfaj kozül 4500 méhlepényes, majdnem 300 erszényes, és csupán négy jelenkori faj tartozik a tojásrakó emlősök közé. Ha csak a fajszámot nézem, a tojásrakók voltaképpen jelentéktelenek.
Fejlődéstörténeti szempontból azonban iszonyú nagy a jelentőségük. Az emlősök törzsfejlődése folyamán ui. a tojásrakók hamarabb ágaztak le, s csak utána vált külön az erszényesek és a méhlepényesek fejlődési iránya. Vagyis az erszényesek és a méhlepényesek közelebbi rokonságban vannak egymással, mint bármelyikük a tojásrakókkal.
Ha a három csoportot nem a fajok, hanem mondjuk a rendek száma szerint hasonlítod össze, akkor az jön ki, hogy méhlepényesek: 20 rend, (igaz, ebből a rágcsálókéba vagy 2000, a denevérekébe meg 970 faj tartozik), erszényesek: 7 rend, tojásrakók: 1 (2) rend. Így már egészen más a kép...
Maga a kacsacsőrű emlős toronymagasan kiemelkedik a tojásrakók közül. A másik három faj ugyebár hangyászsün (rövidcsőrű, hosszúcsőrű, meg egy új faj, amelyet 1999-ben írt le Colin P. Groves és Tin F. Flannery: Zaglossus attenboroughii), szintén eléggé specializált (ragadós nyelv - hangya, termesz, meg féreg az étlapon), de sok szempontból azért le van maradva a kacsacsőrűhöz képest.

"Ez azt jelenti, hogy Európába még sose került élő példány? :-OOOOO"
Bizony nem! Ugyan egy Ursula Heckner nevű heidelbergi zoológusnő egyszer azt találta írni, hogy 1913 és 1919 között a Budapesti Állatkertben élt egy példány, de már kinyomoztam, hogy ez a példány egy hosszúcsőrű hangyászsün volt (nyolc másik társával először került a faj Európába 1913-ban). Meg is írtam frau Hecknernek, de nem válaszolt :-((((
Kacsacsőrű emlőst különben elég macerás tartani, mert aprócska méretéhez képest rengeteget zabál. Egy másfél kilós állat egyszer 540 g földigilisztát, 20-30 apró rákot, 200 liszkukacot, két békát és két főtt tojást "nyomott be" egyetlen nap alatt! És ezek egy része elég nehezen szerezhető be naponta, ilyen mennyiségben.
Ha érdekel a nagy zabálás élettani oka, majd azt is megírom.

Ja, különben Bpesten az Állatkertben évtizedekkel ezelőtt kiállítottunk egyet, de az ki volt tömve, úgy vigyorgott a fűben :-))) Még kép si van róla.

hangaroa

ps. Forgófejű csőrike rulez! Az arckoponyája olyan neanderthali, nem?

Lord Iffy Creative Commons License 2001.05.21 0 0 11
...az a csörös...:o))
Előzmény: dyno (10)
dyno Creative Commons License 2001.05.21 0 0 10
Nem emlős! Akinek csőre van, az nem az...:)
terrigena Creative Commons License 2001.05.19 0 0 9
"Én azt sem merném állítani, hogy különösebben primitív lenne."

Ezt senki sem állította. Viszont a kloákás-erszényes-méhlepényes emlősök közül kétségtelenül ez az ág rendelkezik a legatavisztikusabb jegyekkel. Ha megnézzük az kloákás, az erszényes és a méhlepényes emlősök eltejedtségét, azért le lehet vonni egy-két következtetést...

Az viszont nekem is tetszik, hogy a háború közepén Churchillnek ez volt a legfontosabb dolga...

"Ausztrálián kívülre eddig négy alkalommal szállítottak eleven kacsacsőrű emlőst Ebből három alkalommal a Bronx Zoo (New York) volt a célállomás, egyszer pedig Anglia lett volna, "

Ez azt jelenti, hogy Európába még sose került élő példány? :-OOOOO

Előzmény: hangaroa (8)
hangaroa Creative Commons License 2001.05.19 0 0 8
Bármennyire is hihetetlen, a történet igaz. Ausztrálián kívülre eddig négy alkalommal szállítottak eleven kacsacsőrű emlőst. Ebből három alkalommal a Bronx Zoo (New York) volt a célállomás, egyszer pedig Anglia lett volna, valóban Churchill kérésére. Valójában azonban az állatot nem tengeralattjáróval szállították, hanem egy brit hajóval (az akkori tengeralattjárókba - de a legtöbb maiba sem - nem fért volna bele az a különleges, ún. "platypusarium", ami az állat életben maradásához elengedhetetlenül szükséges volt), egyéb rakományokkal együtt. A brit főszigethez közeledve azonban a hajó lokátora kiszúrt egy német tengeralattjárókat, és a kapitány - hogy megvédje a hajóját - néhány vízibombát dobatott a vízbe. A kacsacsőrű emlős a detonációk miatt, sokkban pusztult el!
Ami meg a címben szereplő kérdést illeti, a kacsacsőrű emlős igazi emlős. Minden olyan állat az, amelynél a nőstények kicsinyeiket tejjel táplálják, és ez a kacsacsőrűre is igaz (bár emlője nincs, csak tejmirigyei). Én azt sem merném állítani, hogy különösebben primitív lenne. Kétségtelen, hogy törzsfejlődése során számos ősi sajátosságot (pl. tojásrakás, hollóorrcsont, erszénycsont, nyaki bordák) megőrzött, de sok olyan tulajdonsága is van, amely az életmódjához való magasszintű alkalmazkodás miatt kialakult modern jellegzetességnek tekinthető. Ilyen például az egyébként puha és bőrszerű kacsacsőr, illetve az elektormos érzékszerv is.

Hanga Zoltán (Budapest ZOO)

eMM Creative Commons License 2001.03.01 0 0 7
hát nemtom.
A német U-Boatoknak nem az volt a legfőbb gondjuk hogy szövetséges teher tengeralattjárókra vadásszanak.
És miért csak 1 db állatot raktak egy egészt hajóba?
Szóval kicsit meseizű a történet.
Előzmény: Monthy (6)
Monthy Creative Commons License 2001.03.01 0 0 6
Pontosak az infóid.

Én meg egy Durrell könyben olvastam ezt: Sir Winston Churcill a háború közepén a fejébe vette, hogy szerez egy kacsacsőrűt, mert egysezrűen nem tud meglenni nélküle. Megkérte a szövetséges Ausztráliát, hogy küldjenek már neki egyet. Egy sor kutató kezdett el tevékenykedni, szereztek egy tengeralattjkárót, beletette egy spéci akva-terráriumot, beleszereltek nyomáskiegyenlítő rendszert, hűtőfűtő rednszert, meg még egy csomó mindent. Felkészítettek az útra egy állatot, beszereztek rengeteg kaját, és elindult a tengeralattjáró. Fél évet utazott sikeresen, mígnem Anglia partjaitól 200 kilóméterre egy topedótámadást intéztek a németek ellenük. A tengeralattjáró ugyan megmenekült, de a rengések keltette hánykolódást az állat nem élte túl. A történet tehát szomorú, de az azért mégiscsak vicces, hogyha elképzeled, hogy ül Churcill a bulldog fejével Angliában a háború közepén, és mire van szüksége: kacsacsőrű emlősre.

Előzmény: terrigena (5)
terrigena Creative Commons License 2001.02.23 0 0 5
A kacsacsőrű emlős az emlősök legkezdetlegesebb fajtája. Kloákás, tojást rak, és nincsenek is igazi emlői, csak tejmirigyei, ahonnan a kicsinyei felnyalogatják a mirigyváladékot. A bundája sűrűbb, mint bármilyen más állatnak.

A fenti infókat a Spektrum TV-ről vettem, remélem, pontosak az emlékeim.

Előzmény: Silver07 (-)
Törőlt_nick Creative Commons License 2001.02.22 0 0 4
"A kacsacsőrű emlős

A Tasmaniában és Ausztráliában élő kacsacsőrű többnyire a vízben tartózkodó kis termetű állat, mely édesvízi gerinctelenekkel táplálkozik. A hímek nagyobbak, mint a nőstények, mintegy 60 cm hosszúra nőnek. Sűrű szőrzetük vízálló, rövid végtagjaik közül a teljesen úszóhártyás mellső lábak hajtják előre a vízben, a csak részben úszóhártyás hátsó lábak feladata a test kormányzása. A széles, lapos farok szintén az irányításban játszik szerepet. Legfurcsább jellegzetességük a lapos, kacsáéra emlékeztető csőr. Ez a hajlékony és érzékeny tapintószerv képes az elektromos erőterek érzékelésére, így a víz alatti táplálékszerzésen kívül a tájékozódásban is nagy a szerepe, mivel merüléskor mind a szemek, mind pedig a fülek zárva vannak. Az orrnyílások a csőr vége felé, annak tetején találhatók. A csőr mögött a szájüregben két sor pofazacskó helyezkedik el, elszarusodott lemezekkel, melyek össszeőrlik a gyűjtött táplálékot. A kacsacsőrűek fogakkal születnek, de azokat még fiatal korukban elvesztik.

A nőstényeknek (ellentétben a hangyászsünökkel) nincs erszényük, tojásaikat (egyet vagy hármat, de leggyakrabban kettőt) fészkelőüregben rakják le, ahol a fiatalok kikelésük után három-négy hónapig maradnak. Mivel a tejmirigyek nem alkotnak emlőbimbókat, a kiszivárgó tejet a fiatalok a hasi szőrzetről nyalogatják fel. A kacsacsőrű egyike azon kevés emlősállatnak, mely méregmirigyekkel rendelkezik. A hímek hátsó lábainak saroktájékán felmerevíthető szarusarkantyú található, amely a comb környéki méregmirigyekkel van kapcsolatban. A hátsó láb erőteljes mozdulatára megindul a méreg kiáramlása, amely képes megölni egy kutyát, és súlyos betegséget okozhat még az embernek is. A méregmirigyek megnövekedése a párzási időszakban, és a szarusarkantyúk gyakori használata a rivalizáló hímeknél arra enged következtetni, hogy ezek a berendezések nem csupán a védekezésben, hanem a nőstényekért vívott küzdelemben is fontos szerepet játszanak."

Előzmény: Silver07 (-)
Lony Creative Commons License 2001.02.22 0 0 3
:))))))))
A feltételezés életszerű, biológiailag mégsem igaz.

A neve is mondja, emlős. Az, hogy vízben él, csak egy dolog. A vidra is és a hód is vízben él főként, mégis emlősök, elevenszülők.
Bár manapság már ez sem biztos :)))

Előzmény: pancho (2)
pancho Creative Commons License 2001.02.22 0 0 2
Nem. Sőt, nem is kacsacsőrű. Csak az ellenségei terjesztik róla.
Meg azt is, hogy a postással csalja a férjét, meg a díjbeszedővel is. Nem csal senkit. Igaz, hogy kefél ezzel-azzal, de nincs benne hátsó szándék.
rali Creative Commons License 2001.02.22 0 0 1
Emlős.
Gai-luron Creative Commons License 2001.02.22 0 0 0
Miért kérded?
Előzmény: Silver07 (-)
Silver07 Creative Commons License 2001.02.22 0 0 topiknyitó
A kérdés adott !

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!