Debian még kapott két esélyt, egy cinnamon és egy gnome GUI-s verzióban.
Cinnamonban már a képernyő fényerejének változtatása is gondot okoz neki, tapipad kezelésről nem beszélve (a beépített GUI eszközzel állíthatok amit akarok, magasról szarik rá)
Gnome-os verzió nagyjából hasonló, annyival tetézve, hogy már bootnál elcrashel valami, aminek a dmesg-ben egy szép kis stacktrace+register dump az eredménye, fel akarja mountolni ext4-ként az extended partíciót meg egyéb hasonló kedvességek, plusz a bejelentkező képernyőn még működik a touchpad azon funkciója, hogy a megérintem-elengedem mozdulatot kattintásként kezeli, mikor beléptem már nem hajlandó és sem az xorg.conf.d-ben átírt fájl, sem az egyéb toolok nem segítenek rajta. Amikor meg rebootolni akartam, egyszerűen felakadt a szeme. No nem teljesen, de a bejelentkezett konzolon sem tudtam kommunikálni vele, a ctrl-alt-del-re meg egyre azt pofázta, hogy ő most szinkronizálja az órát a hardveres órával, meg valamit a hangkártyáról pofázott.
Linux desktop éve... na igen. :DDDD
(mielőtt valamelyik nagyokos már megint megmagyarázná: sok gépen működik, mások meg nem foglalkoznak ilyen apróságokkal, használják ahogy tudják, de én nem egy fapados izét akarok desktopon... és ahhoz sincs sok kedvem, hogy minden ilyesmiért manualokon kelljen átrágni magam, hogy hátha valamelyik konfig paraméter majd jó lesz neki...)
Plusz félórát kapott, mert figyelmetlenségből előbb töröltem a linuxos partíciókat, mint helyreállítottam a MBR-t, így még adtam neki egy utolsó esélyt (ez is szánalomra méltó, hogy egy nyomorult loadert nem képesek eltávolíthatóra készíteni...)
Na mindegy, majd 2115 talán tényleg a linux desktopé lesz... ja, hol lesz addigra már a PC világ? :DDD
Ha gnome-t vagy unity-t (nem emlékszem, melyik volt) használok.
Kubuntu KDE nemhogy a bt-t nem tartja meg, még a fényerőt is felb...a maximumra minden belépéskor.
Ráadásul minden kipróbált disztribúcióra(=többféle kernel), hogy rebootkor növeli az ssd számlálóját, ami a szabálytalan leállítás miatt végrehajtott helyreállító műveletek számát mutatja. Nem vagyok biztos benne, hogy ezek mennyire csökkentik az ssd élettartamát, de ami infót találtam, annak alapján akár komolyan is árthatnak. Ezügyben még választ várok. Ha kapok, ide is leírom.
Te kis hümér, én úgy emlékeztem, hogy egy normális rendszeren csak rootként lehet az fdisk-ből érdemi infót kicsikarni, viszont a kérdező úgy adta elő, mintha neki korábban működött volna mezei userrel is.
Mivel 6-7 éve nem követem a változásokat, nem tartottam kizártnak, hogy az újabb rendszereken már megy.
No várj, ezt már muszáj volt ellenőriznem, mert a franc se tudja, mi változott, mióta nem foglalkozom élesben ezekkel a szarokkal: az fdisk csak root jogokkal működik. Egyszerű userként, linux alól nem szabad, hogy érdemi infót adjon:
$ fdisk -l fdisk: cannot open /dev/sda: Permission denied
Én a teljes leírásod alapján említettem hw hibát. Rengeteg gépen használtam XP-t, ilyen gondom sohasem volt amit írtál. Linuxon, sok éve inkább volt jellemző. Csak az a baj, hogy az internetes böngészést és a fotószerkesztést leszámítva, nekem jobban kézreállnak a linux/unix rendszerek. Sokáig a freebsd-t tekintettem etalonnak, de sok dologban lemaradtak (itt most komfortérzetre gondolok elsősorban), és nincs ráegy csomó olyan szoftver, ami linuxon és windowson elérhető (pl virtualbox)
És pont azért, mert szívesebben használnék unix like rendszert, nagyon bosszant, hogy ennyire lemaradtak.
Azért ez inkább hardverhibára emlékeztet. Mondjuk olyat sokszor láttam, hogy a grafikus környezetem hírtelen alapállapotra váltott, de partíció eltűnés, pláne így...
Szerintem csak rossz és még rosszabb operációs rendszerek léteznek.
A Lubuntum már windowst kezdett játszani.
Az történt, hogy eltűntek a partíciók. Egyszerűen csak nem látszottak. Bejelentkezéskor korábban megjelentek az asztalon a partíciók ikonjai, aztán egyszercsak nem. Az fdisk megmutatta, de csak rootként. A gparted el sem indult csak terminálból indítva, de az eszközök letapogatásánál elakadt.
Firefox lefagy, összeomlik. Akkor legyen epiphany, ott nagyjából ugyanez, csak amikor betöltődik valami, akkor csak csíkokat látok. Gondoltam ideje lesz váltani linux mint-re, mert a másik gépemen jól megy.
Rafaela változat feltelepül, csak valami gond van az ablakkezelővel (xfce), mert az egeret az ikonok fölé húzva az ikonok eltűnnek. (Firefox, epiphany ugyanúgy bizonytalanul működik) Megnyitok egy könyvtárat, benne fájlok és további könyvtárak. Az ikonjai meg "villognak", hol eltűnnek egér hatására, hol előkerülnek. De csak az ikon, a helye és az alatta levő szöveg megmarad, azaz visibility = none.
Nem mondom, hogy windows egy fokkal is jobb lenne. XP-m van, ott a firefox vagy összeomlik, vagy el sem indul. Comodo Dragon a telepítés után el sem indul, Internet explorer vagy betölt egy oldalt vagy nem (google-t, a barátomat pl. nem) XP-t csak ritkán használnék, de úgy látom, már egyáltalán nem is kell.
Egy hete, talán több is, hogy keresek egy olyan linux disztribúciót, ami képes elsőre települni a notebookomra úgy, hogy az alapvető funkciók legalább olyan minőségben működjenek, mint Windowson.
Ne okozzon gondot, hogy a telepítés során én akarom particionálni a diszket (ubuntu 15.04 és debian 8.1 már itt megakad, amikor a /boot formázására kerül a sor, valami deadlockfélébe szalad).
Kezelje a hulladék ALPS touchpadet olyan szinten, hogy pl. az érzékenység is gui-ból legyen állítható (ilyet egyet sem találtam eddig).
Az inteles wifi olyan sebességgel és stabilitással működjön, mint win alatt (szintén nincs - iwlwifi modul átparaméterezésével meg lehet közelíteni a windowsost)
Ha a bluetooth-t kikapcsolom, akkor maradjon is kikapcsolva (debian gnome végre megjegyezte)
És akkor még vannak olyan apróságok, hogy a böngészőn beszivárgó kártevők elleni védelem, ujjlenyomat olvasó, chipes és contactless kártyaolvasó kezelése, amikhez csak egészen kezdetleges eszközök vannak még mindig, ahogyem elnézem.
Az ssd trim kapcsán olvastam, hogy akár adatvesztéshez is vezethet a discard mount opció használata, de erről nem tudom, hogy linux specifikus gond vagy a többi rendszereket is érinti, mivel a tényleges ok egy hiba sok ssd firmware-ében.
A wifi sebességét leszámítva persze szinte mindenre van megoldás, de sokkal tovább kell dolgozni velük, mire megtalálja az ember, mint windows esetén, ahol csak a gyártó drivereit kell letölteni és hozzácsapni egy megbízhatónak gondolt biztonsági szoftvert és már megy is.
Windows 10-nek van minimum egy olyan hibája, ami kizárja, hogy használjam: az erőszakos update telepítés. Így a 7-es lejártával kénytelen leszek más op.rendszert keresni. Napi matatásra jobban szeretem a linuxos eszközöket, de a fent felsoroltak miatt csak virtualboxban.
Ezt természetesen a teljesen elfogulatlan Sting-től olvashattuk. Lényegében arról van szó, hogy a közalkalmazottak ragaszkodtak a megszokott Windows-ukhoz, és bojkottálták a project-et, ha jól értem.
Ausztria, Németország és Oroszország után Svájcban is befuccsolni látszik az a sokéve húzódó - és persze több tízmillió euróba kerülő - projekt, aminek keretében az ország egyes közigazgatási rendszereit a Windows helyet Linuxra próbálták meg átállítani. A nyílt forrású rendszermag bevezetésének Solothurn kantonban ugyan már három évvel ezelőtt le kellett volna zárulnia, az illetékesen azonban eddig húzták a projektek; a jelek szerint csak azért, hogy végül bejelenthessék: a Linux helyett mégis inkább a Windows 7-re állnak majd át.
Aztán ha mondjuk a Gnome project mögül a Mono és a C# miatt végül elegen kihátrálnak és csinálnak egy még újabb, fundamentalista-GNU grafikus környezetet, lesz még egy Windows shell-kópia. Amúgyis a választás szabadsága (aka anarchia) a legfontosabb.
Arról nem is beszélve, hogy egy u*x vagy adatbázis expertnek, pláne ha nagyon remote dolgozik, mekkora igénye van grafikus felületre. Azt esetek többségeben semennyi. Ha némely ügyféltől kapott távoli elérésen át kellene juttatnom valami grafikus alkalmazást, akkor inkább autóba ülnék, és autóznék 150-200 kilométert.
Szervernek telepítek 64 bitest, ha tudom, hogy semmi 32 bites függőség nem lesz./i]
Pont ugyanígy. Én még a nem, vagy korlátozottan dolgozos gépekre tettem 64 bitet, de ott sem akarok látni semmi 32 bites dolgot. A munkám miatt a laptopomon nem jöhet szóba a 64 bites rendszer, sőt azon RHEL (CentOS) 4/5 lenne a korrekt választás, de bevállaltam a Fedorát, és eddig nem volt bajom.
Mondjuk a kedvenc gyermekem az Oracle, aminek a telepítéséhez X11 és Java kell, noha egyébként nagyon kevés igény van egy szerveren X11-re és Java-ra... (és persze a telepítés számtalanszor elakad mindenféle bénasággal, dehát ez természetes, mondhatni, így ellenőrzik a telepítést végző személy felkészültségét;)
Ne csomagformátumot mondj, (deb, rpm), hanem rendszert, amelyben jó és korrekt csomag- és alkalmazáskezelés van. Néha a linux disztrók meg az uninstall-t csak rosszul (nem az ésszerű elvárásoknak megfelelően) tudják abszolválni, pedig azt szerinted még a Windows is tudja ;)
Ha szerinted a Fedorában jó a csomagkezelés, akkor add ki a
# yum remove -y evolution*
parancsot.
(Arról nem is beszélve, hogy sem a deb, sem az rpm nem olyan eszközök, melyeknek ne lennénenk hiányosságai.)