Mélyen megrázó, tragikus okból írok újra e topikban: augusztus 29-én, 33 éves korában, súlyos betegség következtében elhunyt Matatek Judit, a Vakvagányok című film egyik főszereplője... Nehéz felfogni, elfogadni e súlyos tényt.
Saját szavaival emlékezzünk rá, alábbiakat a Mosolyország Alapítvány honlapjáról vettem át, melynek nagykövete volt.
"Kedves Olvasó!
Matatek Judit vagyok, 1976. február 25-én születtem Sümegen. Szüleimmel és öcsémmel Mihályfán, egy Zala megyei kis faluban éltünk, míg én 6 éves koromban bekerültem a Vakok Általános Iskolájába. Másfél éves koromban a bal szememre, majd négy éves koromban jobb szememre vesztettem el a látásomat retina-blastoma (ideghártyán egy rákos eredetu daganat) miatt.
Általános iskolában minden lehetoséget kihasználtam, amit a suli biztosított ismereteim bovítésére: zongorázni és gitározni tanultam, sportoltam (atletizáltam 3 évig, rövid távfutás és távolugrás), minden táborba elmentem, így megtanultam evezni, amit a mai napig, ha tehetem minden nyáron élvezettel csinálok. A József Attila gimnáziumba jártam matematika tagozatra, nagyon szerettem a diákokat és a tanárokat is. Ekkor hosszú távfutást csináltam, de már csak hobbiból.
Érettségi után, A Pázmány Péter egyetemre jártam jogi karra, de nem szerettem, így másfél és után otthagytam. Ezt követoen elvégeztem a gyógymasszor tanfolyamot és fél évet dolgoztam is a szakmámban. 1999-ben keresett meg Tímár Péter a Vakvagányok film ötletével és felajánlott egy foszerepet, amit én elfogadtam. A bemutatóig, 2001 februárjáig ezzel voltam foként elfoglalva.
2001-ben felvételt nyertem az ELTE BTK történelem és kulturális antropológia szakára, ahol most leszek negyedéves. Idoközben az egyik barátnommel jártunk lovagolni tanulni, de sajnos megszunt a lehetoség. Így kungfuzni tanultam majdnem egy évig, de azt is abba kellett hagynom. Most kb. két éve hastáncra járok és ebben még nem csalódtam, nagyon szeretem a tanárom, és ki tudok teljesedni ebben a mozgásformában.
Édesanyám 92-ben, édesapám 94-ben halt meg. Azóta egyedül élek, egy öcsém van, aki szintén Budapesten él. Minden érdekel, mivel minden többé tesz, és mindent szeretek, ami jóravaló!
Üdvözlettel: Matatek Judit Budapest, 2004. 07. 21."
Ezt a cikket ajánlom figyelmetekbe, interjú Tímár Péterrel.
Vannak képek is a filmből, főleg Juditról ;)
Mint Vince is írta, a vak szereplők valóságban is vakok, Judit volt is a Jenő műsorában annak idején, már akkor nagyon szimpatikus volt nekem a lány.
Jenő néha elég alpári, de amúgy csípem; Oscar-díjas alakítást nyújtott ebben a filmben! :)
Nekem is nagy felfedezés volt a Vakvagányok, ritka az ilyen magyar film és valóban haláliak a dalok/szövegek, remélem mielőbb megismétlik, mert fel akarom venni ezt a király filmet!
Vagy adják ki DVD-n, mint a Csinibabát!
Ne bántsátok Jenőt. Ő ösztönösen bunkó, nem műmájjer, nem tanulta a műanyag gyereket. Ő gyárilag ilyen tuskó, és tökéletesen elégedett magával. Egy őszinte ember. Szerintem az őszinteség fontos erény. :-))))
A filmben mindenki annyi érzékszervét használja amennyit csak tud, senkinek nem hazudtak csökkentett képességet, a főhősnőnek sem.
Ami nekem nem tetszett az a dalok, de főleg a szövegük. OK-hogy azt kellett megmutatni, hogy ezt két suttyó írta, aki béna szövegíró. Na de ennyire még sem kellett volna.
A ki lát ki nem lát kérdéshez annyit tennék még hozzá, hogy ismerek nem látókat. Ha nem is közeli rokonom az egyik, de rokonom. Szóval más a tér használatuk (nem tudok jobb szót) Nem azt mondom, hogy bizonytalanabb vagy kevésbé jó a mozgásuk, csak egyszerűen más. Volt kb egy éve a Metróban egy igen szemét koldus, aki vaknak tetette magát és úgy járta a metrókocsikat. Szerintem kilóméterről ordított róla, hogy nem az, ennek ellenére ömlött hozzá a pénz, mert sok embert sikerült becsapnia kis mutatványával. Mostanában nem látom, lehet hogy valaki jól megverte.
Igen.
Csiszár hülye amúgyis, tehát ezt a vonását nem TPnek köszönheti, hanem TP azzal csinált belőle méh nagyobb hülyét, hogy Csiszár tudta nélkül használta fel a bunkóságát, miközben Csiszár azt gondolta, hogy hatalmasat alakít.
Vagyis az csak rátesz a szánalmasságára egy lapáttal hogy észre sem veszi magát.
A közönség és Csiszár is röhög, egyszerre röhög, de nem ugyanazon.
De a Jenő amilyen hígagyú, talán soha nem éri föl aggyal, hogy itt bizony rajta röhögött mindenki.
A Matatek Judit színésznő, vagy egy vak lány? Mert az alakítása tökéletes volt. Vagy inkább hiteles!
Gombolod, hogy TP csinált hülyét Jenőből?
Sztem csak annyit tett, hogy berakta Jencit a kamera elé, az meg ott volt(állt, feküdt - inaktívság rulz!), mint önmaga karikatúrája!
Valóban olyan volt, mint egy újságból kivágott 2-dimenziós karikatúra, akit beraktak a hús-vér szereplők közé.
Matatek Judit meg egyszerűen nagyon jó csaj és kiváló volt a "szerepben".
Nem érződött, hogy játszik, természetesnek hatott a viselkedése.
Egyszóval nekem baromira tetszett a film, magyar film ritkán jön be ennyire, a 2 órás running time gyorsan eltelt...
A musical frenetikus volt, Ede választékos szókincse bravúrosan érvényesült benne :))
Szóval csak dícsérni tudom Tímár Péter eme alkotását, a dramaturgiailag tökéletesen összefűzött jeleneteket, Kocsis Mariann narrátor szövegét, Judit melleit, Jenő tahóságát :)
Láttam és döbbenetes volt.
Rég hatott rám film ennyire.
Csiszár Jenő egy telitalálat ebben a filmben, lehet hogy egyszer megkeresi Tímár Pétert és kinyírja, hogy ilyen hülyét csinált belőle, ha ugyan lesz valaha annyi esze hogy felismerje: itten engem palira vettek, kérem.
Csiszár nem játszott, hanem egyszerűen önmagát adta: egy blazírt tahót, aki annyira sekély mint egy kerti pocsolya.
Belátást engedi egy másik világba ilyen eszközökkel!!!!!!!!
Egyszerűen fantasztikus.
Amit nem tudok eldönteni, hogy B.Yvette tényleg ilyen csupaideg, néha eszelős, vagy játszott ő is?
Nekem az átmenetek tetszettek a legjobban, a jelenetek közötti fekte kockák, kivétel nélkül hanggal. Valódi és átvitt átmenet, egyetlen, nagyon egyszerű filmes eszközzel.
Csiszár Jenőt én is nagyon utálom.
Bár szerintem a filmben nem játszik rosszul. Az már más kérdés, hogy őt mennyire érintette meg az egész. Én nem láttam, de állítólag a múltkori műsorűban a Matatek Juditot kevés híján sírásba kergette a hülyeségével.
Igen, szerintem is bukás lesz. Én ma láttam a WestEnden 17:15-kor, és amikor úgy 17:10 magasságában bementem a terembe, először kijöttem, mert nem volt még ott senki, és azt hittem, rossz helyre megyek.
Szóval biztos, hogy nem lesz nagy siker.
Egy kicsit OFF, de ide passzol: láttátok az Amistadot? Aki nem, annak: Spielberg filme, a négerekről, a rabszolgatartásról szól. Ha nincs is olyan jól megcsinálva, mint a Schindler, de jó film. És nem siker. Miért? Mert a négerekkel együttérezni nem olyan sláger Amerikában, mint a zsidókkal. Na, vissza ON: nálunk sem érdekelnek senkit a vakok. Pedig lehet, ha ezt megénznék, javulna a hozzáállás őfeléjük is.
tetszett. annyira nem, mint neked, de tímártól őszintén szólva rosszabbat vártam a csinibaba után, amiben engem inkább idegesített t.p. ötletessége és bravúroskodása, meg az egészet nem éreztem igazán helyén. ez a film talán azért lett igazán jó, mert tímár stílusa, ahogy stilizálja a dolgokat, mint pl. ezt az amúgy is klisés "hosszúhajú rockerek voltunk, de eljárt fölöttünk az idő" közeget, és a zenebizniszt a közismert zenészúr szerepeltetésével tetézve, az nagyon hatásosan és komolyan összeütközik egy alig stilizált, és nagyon emberi közeggel, a valóban vak és amatőr szereplők világával. Olyan, mint egy szobor fából és műanyagból. van benne feszültség:) És tímár profi, ezt meg kell hagyni, jól filmez, jók a jelenetek, a képek, bozsikyvette nem lehet egy könnyű ember, de nagyon jó alak, test, arc, őszinte, szemben az esendően bunkó csiszárral. mondjuk csiszárral szerintem kicsit túllőtt a célon t.p., mert néha még szerepéhez képest is háát... nagyon műanyag.
Összeségében a film szerintem tuti bukás, történetesen a westendben néztük, egy kisebb termben, amiben kb. 2x fért volna el a szinbád mozi, s voltunk tán tizen. Tímár túl sikeres rendező, elég nagy volt a felhajtás, riportok, cikkek, viszont túl komoly a film ahhoz, hogy "sikeres" legyen. nálunk még nem olyan sláger a "másság", hogy vakokról nézzen filmet a westend közönsége...
Hát, most úgy teszek, ahogy írva van: megjöttem a moziból, és megírom a véleményemet. És mivel úgy látom, még nem volt idevágó topic, hát megnyitom.
Ma láttam a moziban a Vakvagányok c. filmet. Döbbenetes volt. Brutális. Nagyon jó. Én azt hiszem, ha nem a Tímár Péter, Bozsik Yvette, Csiszár Jenő, Magyar Attila és végül, de korántsem utolsósorban Matatek Judit neve fémjelezné, hanem ismertebb (de valszeg nem tehetségesebb) amerikai sztároké, akkor zuhognának az Oscar-díjak. Mindazonáltal mindenképpen gondolatokat indító film.
