A kocsizás nálunk Pesten simizés.
A Kácsong játszik Egerben is.
Tixo szintén ismert.
Zoral=klassz, tök jó
Jaszkarizik=menőzik, teszi a szépet,
Bige, muff, spiné, stb.=ezek alapszavak, csak még nem jött elő (gy.k.: nő nem (esetleg egyes részei pl. muff, ami a ruhadarab hasonlóságára vezehető vissza)
Franciák Oroszországban; Bi(ü)sztro, azaz gyorsan (a fiatalabbak kedvéért) a kocsmában pl., ebböl lett aztán a bisztró, mint olyan tipikus francia talponálló.
Szentpéterváron anno hétvégente piacot tartottak. Sok népek kimentek olyankor a piacra megnézni, mi az ábra, de nem kevesebben voltak az eladók, a cár kegyelméből nagyon gyakran németajkúak. Azt mondta hát mindenre a vásárba menő:" vaszizdasz". Nem lehet tudni az okát, miért, de a bennszülöttek leginkább az ablakzsalugáter (gyk behajtható redőny) iránt lelkesedtek azt kérdezve, mi az. Az utókor mindenesetre megörökítette, hogy a szóbanforgó tárgy helyi elnevezése "vaszizdasz" lett.
Vurugya!
Lehet egy javaslatom?
Sokkal érdekesebb lenne, ha mindenki csak a különleges szót írná le, s a többieknek ki kellene találni, mit jelent.
Pl.
stifolder = ? (tájjellegű)
ellós kép = ? (saját szavam, de terjed)
(Egyébként a "stírölni"-re valaki azt írta, hogy Bp. Lehet, de Baranyában is használják.
A "tixo"-t is írta valaki, Baranyában ennek is mindenki tudja a jelentését. Volt a "dorkó" szó is. Gyermekkoromban soha nem hallottam azt, hogy tornacipő, csak azt, hogy dorkó. S ha már Baranyában vagyok: állítólag csak itt használják a bimbi szót, máshol mindenki bili-nek hívja... Bátyám mesélte, katonaideje alatt volt egy fiú, Miskolc környékéről, mindig azt mondta, "hókon" váglak. Ez azt jelentette: nyakon váglak. És még sok hasonlót, de már nem emlékszem. Mesélte még, hogy ez a srác néha olyan mondatot mondott, amiből csak a névelőt ismerte.)