Wessex legnagyobb királya, az vezetése alatt az egyetlen olyan angolszász állammá vált, amely sikeresen szembe tudott szállni a hódító dánokkal. Katonai sikereivel előkészítette Anglia politikai egységének megvalósulását. Hadseregreform, hadiflotta felállítása és erődépítési program kötődik nevéhez.
878 Edingtoni csata. Legnagyobb győzelme a dánok felett.
886 London visszafoglalása. Alfréd és a dán vezér megállapodtak egymással és felosztották egymás között Angliát. A Chester-London vonaltól délre fekvő területekről kivonultak a dánok, ezzel Mercia nagy része Alfréd közvetlen uralma alá került.
A dánok elleni harcok később is folytatódtak, de Alfréd győzelmei után elmúlt a közvetlen veszély.
Nagy Alfréd államszervező munkája nem korlátozódott hadi kérdésekre. Karoling mintájú törvénykönyvet adott ki, amelyben összegyűjtötte és saját céljainak megfelelően szelektálta a korábbi törvényeket
A 9. század végén a wessexi udvar a tudomány és a művészetek fellegvára volt. Maga Alfréd is kivételes műveltséggel rendelkezett. Több utazást tett Rómába és Frankföldre, saját kezűleg fordította le Boethius, Beda és Szent Ágoston műveit, saját maga is írt könyveket, kommentárokat a fordításokhoz.
Alfréd korában a dánok még Anglia közel felét megszállva tartották. Ennek ellenére Wessex túlsúlya már olyan jelentős volt, hogy Alfréd jogosan viselhette az angolszász királyok közül elsőként a rex Anglorum címet, amellyel hivatalosan is jogot formált az összes angolszász feletti uralomra. A dánok teljes kiűzése, illetve alávetése csak Aethelstan (924-939) nevéhez fűződik.
Tehát ő volt Nagy Alfréd. Tényleg jelentős figura.
Szereztem egy újabb tanulmányt. Dr. Gróf Nyári Pál: Kihalt-e az Árpád ház. Ez inkább ilyen mesélős, olvasmányosabb, de jó. Kiderült pl. hogy III. András első feleságe, akitől a mostani Árpádok származnak Nagy Alfréd leszármazottja.
Nem érdemes belegondolni, csupán a játék kedvéért nézzük át, melyik királyainknak volt magyar mindkét szülője:
I. István (Géza fejedelem és Sarolta, az erdélyi gyula lánya)
Aba Sámuel (magyar főúr)
I. András (Vazul és Tátony nembeli lány)
I. Béla (ugyanaz)
I. Mátyás (Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet, ha eltekintünk a vlach származástól)
Szapolyai János (magyar főúr)
Mindezt nem magyarkodásból, sőt inkább annak ellenére mondom...
Ajánlom a témához: "Az Árpádok királyi vére Magyarország családaiban" - Írta Backa-Madarasi Kis Bálint cs. és kir. kamarás, a Ferenc József-rend lovagja, a Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság tagja, 1895-ben.
Több száz család szerepel benne, a Yorki hg.-től magyar köznemeseken át egyszerű paraszt családokig.
Többek között az én "nagymamai ágam" (Keresztúri és n.-megyeri Keresztesi) is, tehát bennem is van Árpádházi-gén ,mint ahogy a kedves Olvtársak között is előfordul minden bizonnyal.
Majd megpróbálom beszkennelni, akkor ideteszem a listát.
Így van, nem is arra gondoltam, hogy Gizella génjei öröklödtek, hanem hogy Gizella az első fecske volt a külföldi király-, illetve herceglányok között, és még rengeteg követte.
Ja igen, irtam az elején is. Azért mert Ez az a fórum, ahol a legtöbb olyan ember van aki ért a történelemhez is és az aktuális dolgokhoz is. Még talán a Tudomány lett volna témában alkalmas, de ott nagy a pangás.
Szerintem ennek a francia családnak az Árpád-házi származását nem cáfolni kell, hanem bizonyítani.
Persze, ha most mondjuk visszaállitanánk a királyságot, és jönnének a jelentkezők, akkor valóban ezt kellene tenniük. De mivel csak a levegőbe beszélünk, itt csak a lehetőségek felsorolása a fontos, és szerintem nem jó, hogy ez a lehetőség annyira mostohán van kezelve (Lásd História cikk pl.)
a tudomány mai elvárásainak megfelelően lehetetlen bizonyítani az említett család Árpád-házi leszármazását
Igy van, ezt irtam valamelyik első beirásban is.
Számomra eléggé meghatározó érv, hogy ezek a magukat Árpád-házi leszármazottnak vallók nem kíséreltek meg sose fellépni a magyar trónért.
A 48-as forradalom idején volt erre terv. Csak nem úgy alakultak a dolgok.
Az első Kristó könyvet olvastam, azt raktam a tudományos, de béna kategóriába. Bár nem akarom itt a 24 éves fejemmel leszólni az egyik legnagyobb magyar történészkoponyát, de valahogy nem nekem való. Iszonyatosan keveset foglalkozik szerintem fontos dolgokkal. Pl a vallással, vagy egyáltalán a korabeli "lelki" élettel. Neki a kereszténység az néhány új törvény, meg új társadalmi berenedezkedés csupán. Szóval pl. ez ami Dümmerthben tetszett, hogy bár a tudományos normák szerint nem elfogadhatóan, de azért foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Már nem is tudom ki volt, aki leszólta Kristót, hogy Szent Istvánt következetesen I. Istvánnak irja. Lehet, hogy ez nem igaz, de valahol kifelyezi a kérdéshez való hozzáálását.
Megvettem a Históriát. Szerintem béna az az ujság (:-))), de annyi új info volt benne (legalábbis nekem), hogy maguk a magyar királyok sem tekintették már III. Andrást törvényes uralkodónak. Vagy legalábbis vannak erre utaló jelek. Pl. Werbőczy hármaskönyve, ahol leirja, hogy III. András törvényei akkor érvényesek, ha az utódja I. Károly megerősitette azokat. Erről tud valaki bővebbet? Pl. Ők konkrétan mire hivatkoztak? Meg mennyire igaz ez?
Sajnos nem ez az első ilyen csalódásom. Az első Robert Graves: Én, Claudius és Claudius, az isten c. regényében volt. Imádtam minden sorát, erre jön egy Alain Massie nevű történész (v. vmi ilyesmi) és közli a tök száraz tényeket.
Szerintem ennek a francia családnak az Árpád-házi származását nem cáfolni kell, hanem bizonyítani.
Számomra egy 1900-ban írt könyv nem bizonyíték, bár természetesen nem olvastam. Azokból ítélve, ami itt olvastam a tudomány mai elvárásainak megfelelően lehetetlen bizonyítani az említett család Árpád-házi leszármazását.
Számomra eléggé meghatározó érv, hogy ezek a magukat Árpád-házi leszármazottnak vallók nem kíséreltek meg sose fellépni a magyar trónért. Pedig a 14. század elején ezzel kis túlzással boldog-boldogtalan megpróbálkozott. Ha lett volna bizonyítékuk származásukra, akkor biztos tudtak volna korrekt kis pártot építeni maguknak Magyarországon.
BlueBird: Dümmerthet nagyon régen nyitottam ki utoljára, bár itt áll a polcomon. Emlékeim szerint nem a tudományosság csúcsa.
Bard: Nekem így konkrétan két könyv jut eszembe.
* Az Árpád-korhoz általában: Kristó Gyula: Magyarország története 895-1301, 1998, Osiris, 2500 Ft volt 2 éve (alapvetően egyetemi tankönyv, jó összefoglaló, én ebből tanultam)
* Az Árpád-családról: Kristó Gyula-Makk Ferenc: Az Árpád-házi uralkodók, 1988, IPM Könyvtár (ez rövid esszét közöl minden Árpád-házi uralkodóról, ma már nyilván csak könyvtárból szerezhető be)
Végezetül én nem tartom történelmietlennek, ha a románokat középkori összefüggésben is románoknak nevezzük. Szerintem az a hibás és archaikus, ha ma ilyen összefüggésben oláhokat mondanánk. (Szlovákokról viszont nem nagyon lehet még ekkor beszélni.)
Csak a pontosság kedvéért: Gizella génei nem öröklődtek tovább az Árpád-házban, hiszen Szent Istvánnak fiai ugye még apjuk életében meghaltak és unoka meg nem volt. Ettől állításod még teljesen igaz, sacc/kb. az Árpád-házi királyok és hercegek 95 %-ának külföldi felesége volt. Ez fordítva igaz a lányokra is.
(Valszeg azért mert nem "faji" alapon gondolkodnak... :-)) Mint ahogy én sem, mégis "annyira magyarnak" tartom őket :-)) Egyébként László Gyulának volt olyan teóriája is, hogy Árpád és törzse nem is magyar nyelvű volt. Lásd még Széchenyi...)
Bard
ui: offolás: nem szoktam nagyon tiltakozni, mert egyrészt elkerülhetetlen, másrészt néha ez segit a topicok túlélésében...
Abszolút új, a História nem havilap, annál ritkábban jelenik meg. A cikk egyébként nem tartja bizonyítottnak a francia grófi család és az Árpádok rokonságát.
(Egyébként érdekes, miért pont az Árpádokat tekintik nem kevesen annyira "magyarnak". Ha tisztán a a geneologiát tekintjük, az Árpádok már a bajor Gizellától kezdve annyi más uralkodóházzal keveredtek, III. Andrásig egész kozmopolita dinasztia lettek. De ez nem ide tartozik, és talán ne is menjünk ebbe bele.)
Nekem, mint laikusnak, szintúgy hitelesnek tűnt a Dümmerth Dezső, de egy történész ismerősöm felvilágositott, hogy nem az... Bár többet nem tudok a kérdésről. Amúgy Árpád házról ki milyen könyvet ajánlana? Mert már párat olvastam, de vagy béna volt, vagy -állitólag - nem elég tudományos. Szóval ki mit ajánl?
Szabolcs, kösz az ajánlást, megnézem majd. De ha 2001/1, akkor az már gondolom nem új? Vagy ez nem havilap? Na mindegy majd megnézem az ujságosnál...
Régóta figyelemmel kísérem ezt a topicot, de csak ma jutottam Dümmerth Dezső Az Árpádok nyomában c. könyvének végére. Hihetetlenül érdekes könyv, csak sajnos nem igazán tudom eldönteni, hogy mennyire hiteles, nekem (laikusnak) hihető és olvasmányos volt.
A kihalásos kérdéssel kapcsolatban pedig arra a következtetésre jutottam - ezen könyv olvastán - hogy annyi olyan utód van, akik kénytelenek voltak elhagyni az országot, mert valós v. vélt fenyegetéssel voltak bátyjuk (a király) hatalmára. Éppen most nézegettem át a könyvben mellékletként található családfát és nagyon sok fi-ági leszármazottnál se a születés se a halál időpontja sincs megnevezve, vhol meg csak annyi van, hogy volt még egy leánya, de annak semmilyen adatát (még a nevét sem!) ismerik.
Pl. annak az Istvánnak (III. Béla és Capet Margit - fr. királylány fia) pedig, akiről Etana ír, volt még egy Salamon nevű testvére is, és róla sincs semmilyen adat, hogy egyáltalán mi történt vele. Aztán ott van II. Géza fia is, szintén Géza, III. Béla öccse, aki állandóan lázadt bátyja ellen ezért az elüldözte, végülis Konstantinápolyban telepedett le és neki is voltak fiai. Őket akarták visszahívni II. Endre ellen, de az már nem jött össze. Úgyhogy tényleg sok utód lehet szerte-szét a világban.
1. herceg. A Crouy-Chanel és hg. Croy családok ősének E. magyarországi hget mondják azon oklevelek, melyeket legelébb 1790. Grenobleben «Chronologie des ducs de Croy» c. a. tettek közé, majd 121 más oklevéllel kiegészítve Érdi János adott ki (Magyarországi Crouy nmemzetségnek története, nemzedékrende és oklevéltára. Budapest 1848). E hgről szó volt már a Croy-család a. is (IV. k. 581.), de csak hézagosan s éppen a származására vonatkozó bizonyítékok maradtak el, a melyekből kitünt volna, hogy az Árpád-háznak volt a tagja s Franciaországban családot alapítva, napjainkig fentartotta Árpád kihaltnak mondott nemzetségét. A Crouy-Chanel család, midőn 1790. pört kezdett ősi cimeiért a Dauphiné tartomány grenoblei törvényszéke előtt a jelen század folyamán is többször megujította keresetét, a következő oklevelekre hivatkozott Árpád véréből való származásának bebizonyítására: 1. 1279. Crouy Chanel nemes és nagyságos urának nevezett Felicius, Crouy Chanel urának a királyi őstől származott Andrásnak fia, megengedi a dalmáciai Brastol lakosainak, hogy lovaikat továbbra is a Veyga nevü berekben legeltessék, az oklevél keltezve van Brastolban, András király, az említett Crouy Chanel ura ősének (proavus) arcképe alatt; 2. 1282. Crouy Chanel urának nevezett Felicius, croviacumi részbirtokos és öccse Crouy Chanel Marcus, Velenczei András ur fiai, amaz Antal, ez János nevü fia nevében is megosztoznak a Crouynak nevezett croviacumi kastély uradalmán, melyet nagyapjuk, méltóságos István fejedelem szerzett, s apjukra, Andrásra hagyott s megesküsznek ősük, András magyar király szellemére, hogy az osztályt megtartják; 3. 1282. Crouy Chanel ura Felicius, és testvére Marcus, egymást nyugtázzák és ujolag megesküsznek ősük, András magyar király szellemére; 4. 1284. Magyarországi Márk (Marcq de Honguerie), Endre magyarországi hg. (segneur Andrieu, duc de Honguerie) és a Somme fölötti Croy részbirtok urának (sire en partie de Croy de seur Soume) fia, a testvére Magyarországi Felix beleegyezésével megadományozta az amiensi káptalant; az oklevél eredetije az amiensi Notre-Dame székesegyház káptalanának birtokában; 5. 1286. Guigona asszony, az alavardi torony urnője, Crouy Chanel Felicius lovag özvegye, Dedin Vilmost némely örök áron szerzett szőllő birtokába iktatja; 6. 1290. Az amiensi törvényszék itéletlevele Croy és Dawaine uradalmakra nézve egyfelől Magyarországi Félix (noble segneur F. de Honguerie), a nemes fejedelem, Endre magyarországi herceg (noble prince mon segneur Andrieu duc de Honguerie) fiának özvegye, Guigone de le Chambre a dauphinéi allevardi torony uradalma egy részének urnője s kiskoru gyermekei, Antoine, Andrieu és Jehan de Honguerie, másfelől Félix testvére, Magyarországi Márk (segneur Marcq de Honguerie), a Somme fölötti Croy és Araines részbirtokának ura között, eredetije az amiensi káptalan birtokában; 7. 1292. Siciliai Marguerite, Károly valoisi gróf neje, hirtelen kimult unokatestvére Magyarországi Felix lovag (noble chevalier F. de Honguerie notre cousin), a Somme fölötti Croy részének ura (segneur) nagybátyja (notre chier oncle) az igen nemes Magyarországi Endre hg. (tres noble pirnce Andrieu de Honguerie) fiának lelki üdvére miselapítványt tesz az amiensi káptalannál; eredetije az amiensi káptalan birtokában; 8. az amiensi Notre-Dame székeskáptalan halotti könyvének bejegyzése Magyarországi Félix (F. Hungarie), az igen nemes lovag, a Somona fölötti Croyacum részbirtokosának, az igen nemes magyarországi András hg. (princeps Andreas Hungariae) és a Velenczeiek közül való Sibylla Cumana asszony idősb fiának haláláról és Siciliai Margit misealapítványáról; 9. Ugyancsak bejegyzése az igen nemes Magyarországi Marcus lovag, a Somona fölötti Croyacum részbirtokosának s a méltóságos Magyarországi András hg. és Velenczei Sibylla Cumana asszony ifjabb fiának haláláról, kiért Marcus fiacskájának az igen nemes Guillelmus de Croy urnak neje., Elisabeth de Renti asszony tett misealapítványt; 10. 1309. Ambrosia de Commeriis, a nemes Chanel Antal lovag, a nemes Crouy Chanel Felicius fiának neje, a hitbéreért kezeskedett Alavardi Commiers Vilmost nyugtázza; 11. 1316. A nemes Chanel Antal lovag, az alavardi torony ura és alavardi Genthon Vilmos közti szerződés; 12. Az amiensi káptalan halotti könyvének bejegyzése a Chanelnek, máskép Croynak nevezett Magyarországi András igen nemes lovag, a méltóságos Magyarországi Félix lovag és Guigona Camera asszony, az allevardi toronyrész urnője fiának haláláról, kiért Guillelmus de Croyaco kanonok misealapítványt tett; 13. 1308. a nemes és méltóságos Crouy Chanelis Péter ur, a nemes Crouy Chanelis Antal ur és a nemes Ambrosine de Commeriis asszony fia, és Agnesia de Cassenatico dicta de Veraciensi kisasszony közti házasságszerződés II. János dauphin hitvese, Magyarországi Beatrix (Róbert Károly magyar király testvére s Martel Károly cimzetes magyar király leánya) jelenlétében, aki rokona Crouy Chanel Péternek, «mindketten a magyar királyok véréből származván». Ezen oklevelek közül 3 az amiensi káptalan birtokában maradt fenn, 3 ugyanezen káptalan halotti könyvének a bejegyzése, 7-et a grenoblei törvényszék előtt bemutatott hártyaokmányok 1843. hitelesített átiratai után közölt Érdy. Ha már most az Amiensben megőrzött okleveleket összehasonlítjuk a család által bemutatott okmányokkal, több tekintetben eltéréseket találunk közöttük; amazok sohasem használják a Crouy-Chanel nevet, hanem mindig a Somme fölötti Croy részbirtok urairól beszélnek s az első két nemzedéket «Magyarországi» (Hungariae, de Honguerie) néven említik; emezek már E. hgnek is megadják a Crouy-Chanel nevet. S az oklevelek ezen része félreismerhetlenül III. Endrét mondja a Croyak ősének. De ez egyszerüen képtelenség. III. Endre 1271., midőn az apja, utószülött István, 35 éves korában végrendeletet tett, még csak gyermek (impuber) volt, aki 11 évvel később legfölebb 17-20 éves ifju lehetett, holott az 1282-iki oklevél szerint ekkor már két unokája lett volna. Semmi kétség sem lehet, hogy azok az oklevelek, melyek ilyen világosan hazudnak, ügyetlen hamisítások. Annyira ügyetlenek, hogy még a külsőségekben is különböznek az oklevelek másik csoportjától, melyeknek eredetijeit az amiensi káptalan őrizte meg. Az amiensi oklevelek, melyeknek hitelességét semmi ok sincs kétségbe vonni, már mit sem tudnak az említett genealógiai képtelenségről; ezek Endrét egyszerüen magyarországi hercegnek mondják, de arról hallgatnak, hogy kinek volt a fia, csupán Nápolyi Margit, Valois Károly feleségének 1292. okmányában van egy határozottabb adat, amennyiben Felixet kedves unokatestvérének (cousin), apját, «Andrieu duc de Honguerie»-t pedig kedves nagybátyjának (oncle) mondja. Már pedig Margit II. vagy Sánta Károly nápolyi királynak volt a leánya Mária magyar hercegnőtől, a kinek az apja V. István magyar király volt, s igy tudhatta, Magyarországi Endre hg. a nagybátyja volt-e vagy sem. Margit nagybátyját, Mária nápolyi királyné és Kun László magyar király öccsét csakugyan Endrének nevezték, de arra gondolni sem lehet, hogy ez lett volna az említett Andrieu hg. Hiszen ő is olyanforma idős lehetett, mint III. Endre, azok a kronologiai képtelenségek tehát, melyek III. Endrénél konstatálhatók, nála is megvoltak.
Volt azonban még egy Endre hg. aki számba jöhet: II. Endre király harmadik fia s Nápolyi Margit szépapjának, IV. Béla királynak az öccse. Erről az E. hgről nem sokat tudunk. Midőn Bánk bánék 1213 őszén az anyját, Gertrudot megölték, E. nagyon kis gyermek, 4-5 éves lehetett, ki még dajkára szorult; apja, a második felesége, Auxerrei Jolánta által 1216. magával hozott Ahalyz gondjaira bizta. 1217. a szentföldi hadjárat előtt II. Endre akkép gondoskodott fiairól, hogy a legidősbre, IV. Bélára hagyta Magyarországot, Kálmánnak szánta Halicsot, Endrének Szlavóniát. Még ezen évben a Szentföldön való tartózkodása alatt eljegyezte E. hgnek Leo örmény király leányát, kivel a házasság létrejövetele után az antiochiai hgséget kapta volna. Leo halála azonban teljesen meghiusította ezt a tervet, de különben is a Halicsra vonatkozó intézkedésekben változás állt be. Halicsot Misztiszláv novogrodeki fejedelem foglalta el, Kálmánt is elfogta; II. Endre tehát 1221. olyan békére lépett Misztiszlávval, hogy Kálmán lemond Halicsról, helyette Misztiszláv leányával együtt Endre hg. fogja megkapni; a házasság 3 év mulva történik meg, addig Halicsot Misztiszláv kormányozza. Endre hg. csak 1226. ment be egy sereggel Halicsba, midőn Szlavónia hge a bátyja, Kálmán lett s ettől fogva változó szerencsével Galicia hge volt s tényleg uralkodott is 1227-29. s 1231. fogva haláláig, ami az orosz Ipatyevszkája évkönyv s a belga Alberichus Monachus cistercita barát szerint 1234 őszén következett be. Hol töltötta azt a két évet (1229-31), amig Halicstól távol volt: nem tudjuk; de mindenesetre ezen idő alatt kellett történnie annak, amire Kálmán hg céloz egy 1232-ki oklevélben, hogy t. i. «testvérünk András herceg némelyektől gonosz szándékra csábíttatva, országunkba, t. i. Szlavóniába erőszakosan berontott». Ugy tetszik, külföldről kisérlette meg ezt a támadást, mert különben az ő neve is szerepelne az olyan oklevelekben, minő p. az 1230-iki, melyben Béla ifjabb király, apja jóváhagyásával a Csák-nembeli Miklós ispánnak ajándékozott várbirtokok dolgában intézkedik s e célból kikéri «kedves testvére Kálmán király s az ország összes főurainak tanácsát». Ha E. hg. külföldről háborgatta Kálmán birtokait, akkor első sorban is Velencére gondol az ember. Ott tartózkodhatott 1229-31 közt, talán meg is nősült s e házasságból származott a később Franciaországba költözött Andrieu magyarországi hg. Igaz ugyan, hogy sokan magát E. hg.-et azonosítják vele, de mivel E. hg. már 1234. meghalt, Andrieu gh. fia, Felix pedig 1290 körül legszebb korában hunyt el, ugy, hogy 1250-nél korábbra semmi esetre sem lehet tenni a születését, E. halicsi hg legfölebb a nagyapja lehetett. Lehetséges azonban egy más föltevés is. A Croyok eredetéről szóló régebbi munkák a család ősének Béla magyar királyt s ennek István nevü fiát mondják, akiket II. Bélával és IV. Istvánnal szoktak azonosítani. Ha ez az állítás valami régebbi följegyzésre támaszkodik, akkor inkább III. Béláról lehet szó, kinek a Zágrábi és Váradi krónika szerint szintén volt egy István nevü fia. Mivel pedig III. Béla második neje, akit 1186. vett nőül, VII. Lajos francia király leánya Margit (megh. 1197.) volt: ez az István még nagyon kis gyermek korában Franciaországba kerülhetett anyjával, de ez is már egy év mulva elhalálozván, István - ha csakugyan ő róla beszélnek a zavaros adatok - egészen árván maradt. Az is föltehető tehát, hogy az a földnélküli Andrieu hg., Felix és Márk apja, ki fiaira csupán egy kis franciaországi lovagbirtokot tud hagyni, ennek az árva Istvánnak volt a fia. Bármikép legyen is, bizonyos, hogy a Croy családot folyton Árpádoktól származtatták; maga Miksa császár is azt mondja 1486. Chymai Károlynak adott oklevelében, hogy a Croyak hires nemzetsége a magyar királyok valóságos és törvényes ivadékai (ex illustribus de Croy descendentibus, ex vera et legitima progenie seu origine Regum Hungariae.)
Nem a fiát ajándékozza meg, hanem Hunyadi apját. Az adománylevél úgy szól, hogy Serba fia Jank (?) Magyarországon letelepülő román bojárnak és családjának szolgálataiért birtokot és címert ad.
