kissé elkanyarodtunk a témától
on:szerintem olyan nincs hogy valaki ezt mondja:
én ezt és azt fel akarom fedezni és holnap már fel is fedezte. olyan viszont van hogy: vmit vizsgálok stb és hopp egyszer csak fölfedezek vmit de nem azt amit eredetileg akartam. ez ekkor "véletlen" felfedezés. és kiba.... jó érzés lehet.:)
tehát nincsenek véletlenek mert az információ az megvan csak nem áll rendelkezésre.ha rendelkezésre álna elég info akkor mindent meg lehetne jósolni. ahoz viszont kiba..... sok info kéne.:-) megér egy topicot?
A véletlen nem azt jelenti, hogy magától történik, hanem azt, hogy nem lehet előre megjósolni, a rendelkezésre álló információk alapján "nem vélt" (vagyis véletlen) esemény következik be.
Ez pedig nem hit kérdése. Véletlenek vannak.
én nem hiszek a véletlenbe de amit ti véletlennek mondtok az alpján szerintem minden felfedezés 'véletlen' mert a kutatást azér csinálja valaki hogy felfedezzen vmit.ha tudná mit fedez fel akkó nem kutatna. lehet hogy hülyén hangzik de szerintem logikus.
Kekulé egy 19. századi vegyész volt, aki a tudományos folklór szerint úgy jött rá a benzol(gyűrű) kémiai képletére, hogy álmában hat majom egymás farkát fogta.
Rengeteg kutatónakpenészedett meg a tenyészete, de Fleming észrevette, elgondolkodott rajta.
Azert szvsz ez nem ilyen egyszerű. Fleming akkor már közel tíz éve baktériumellenes anyagokat keresett. Azt, hogy baktériumellenes anyagok léteznek, azaz érdemes keresnie, a Salvarsan 1909-es felfedezése mutatta.
Az, hogy a kutatások közben befertôzödtek a tenyészetei szerintem valóban véletlen.
A véletlen egy bizonyos valószínűséggel megtörténô esemény. Minél több megszámlálható kísérlet történik, annál valószínűbb, hogy a "véletlen" bekövetkezik.
Lehet, h nehany asztaltársnak nem esett le: Galla Miklos nem egy tudomanyos bevezetoben emlitette ezen nagyszeru tudosokat, hanem egy kabare szkeccs elott, es jomagam is viccnek szantam az idezetet.
Egyetértek. Rengeteg kutatónakpenészedett meg a tenyészete, de Fleming észrevette, elgondolkodott rajta. Mellesleg a munkának (aminek a végén az ős penicillin állt) ez a töredéke sem volt...
Watt pedig -a közhiedelemmel ellentétben- nem találta fel a gőzgépet, legfeljebb a tökéletesítése fűződik a nevéhez (ezzel azonban messze nincs egyedül). A teafőzős sztori pedig maszlag...
Kedves Kozonsegunk!
Neha a vakveletlennek koszonhetjuk a sorsfordito, nagy jelentosegu felfedezeseket. Peldaul Sir Alexander Flemming egy, a laboratoriumaban veletlenul termett gomba segitsegevel fedezte fel a penicillint. James Watt egy teljesen hetkoznapi teafozot figyelt meg forras kozben, es ezutan alkotta meg a gozgepet. Vajon rajott volna-e Einstein a relativitas elmeletere, ha nem lett volna okos? Vajon sikerult volna-e Rutherfordnak atomhasadast eloideznie, ha nem probalja? Es mondjak meg, vajon feltalalta volna-e Marconi a radiot, ha egesz veletlenul nem kiserletezik vele evekig? Ugye, nem? Nos, ilyen, es ehhez hasonlo torvenyszerusegekre derul feny a most kovetkezo jelenetbol, amely egy estely forgatagaban jatszodik.
A veszettség-szérum felfedezésébe is besegített a véletlen. Megrepedt az egyik fiola, levegő hatására legyengültek a vírusok (lehet, hogy nem szaxerűen írom, de walamy ilyesmi volt), aztán a beoltott egerek vígan ficánkoltak, míg a többi fiolából beoltottak dögledeztek.
A penicillin felfedezése talán a legjobb példa erre. Gondolom sokak számára ismerős.
Flemming valamivel a második világháború előtt orvosként szövettenyészetekkel foglalkozott. Munkáját hanyagul végezve szabad levegőn felejtett egy nyitott Petri-csészét, s a következő hét első napján látta, hogy nem érte el a kívánt eredményt. A tenyészet megpenészedve kidobásra ítéltetett volna, azonban ő inkább mikroszkóp alatt tanulmányozva látta, hogy a penész környezetében elpusztultak a baktériumok. Nagyobb mennyiségben kivonva a gomba hatóanyagát, élő szervezetben ugyanezt lehetett elérni. Sikerült a nyugati katonák ezreit megmenteni a II. világhábrúban az új gyógyszerrel, míg a keleti fronton korlátlanul dühöngött a kolera, tífusz.
Másik jó példa lehetne a Haloperidol, amikor tbc gyógyszert kerestek. Észrevették a mellékhatások vizsgálata közben, hogy a sizofrének tüneteit csökkenti, majd tovább finomítva újabb, ha jól tudom, még ma is használatos gyógyszerekhez jutottak el.
A harmadik példa pedig a Viagra. Értágító hatású készítményt kerestek szív- és érrendszeri betegségek kezelésére. Merevedést okozó hatására azonban nyilván hamar felfigyeltek. A magyarázatot utólag könnyen megadták, azonban előzőleg erről sejtésük sem volt.
