A nemfémes anyag azt jelenti hogy az oldás nem a fémekből történt hanem vegyületeikből. pl ólom - galenit
A fehér csapadék visszahülve sokkal kisebb térfogatu kristályos por ként gyorsan kiült a kémcső aljára.
Ammonium acetátban kis melegitésre feloldódott viztisztára, kénsav becseppentésére sürü kolloidszerü nehezen ülepedő csapadékot adott. (tényleg ezt a bárium is igy tenné?)
Povidon jódból aszkorbinsavval készitett viztiszta házi reagenssel nem adott élénksárga csapadékot acetátban feloldva
de sósavban feloldva sem. A povidon alapu reagens ellen szól hogy pici ólmot feloldottam sósavban kémcsőben melegitve és arra az oldatra se adott sárga csapadékot a reagens. De nem nagyon oldódott fel a pici olom szemcse, talán tul kevés ion volt az oldatban.
A kérdésfeltevésed kissé furcsa mert nemfémes anyagot viszgálsz állításod szerint és fémet keresel benne?
A leírt viselkedés alapján az ólom valóban szóba jön, de a „hideg 20%-os HCl-ban alig oldódik, forrón nagyrészt oldódik, majd hűtéskor újra pelyhesen kiválik” jelenség miatt az ón(IV) és az antimon hidrolízistermékeit sem vetném el.
A két legerősebb, egymással kissé ellentétes dolog:
A fehér csapadék a vörösbarna Fe(OH)₃ előtt jelent meg. Ez inkább könnyen hidrolizáló Sn(IV), Sb(III/V) vagy Bi(III) irányába mutat, mint egyszerű Pb(OH)₂-képződésre.
Viszont az, hogy hideg HCl-ban rosszul oldódik, forrón jelentősen feloldódik, majd lehűléskor újra fehéren kiválik, nagyon emlékeztet PbCl₂-re. A PbCl₂ oldhatósága erősen nő a hőmérséklettel, és lehűléskor visszakristályosodhat.
Ha a lehűléskor keletkező fehér anyag szemmel inkább kristályos/tűs-lemezes, akkor az PbCl₂ az esélyes
Ha viszont valóban teljesen kocsonyás, vattaszerű, pelyhes/kolloid jellegű, akkor Sn(IV)-hidroxid/hidratált SnO₂, BiOCl vagy SbOCl felé tolódik a gyanú.
Hogy kénsav miért nem választotta le ha valóban ólom? nos királyvízben van bőven kloridion ami komplexáljhatja az olmot [PbCl4]2− és ezért fel is oldódhat bennne. Kevés kénsav mellet képes oldatban maradni.
Ha a forró víz felodja a fehér anyagot, lehűlésre visszakristályosodik, és a forró vizes kivonat KI-re sárga PbI₂-t, kromátra pedig sárga PbCrO₄-et ad, akkor gyakorlatilag eldöntöttük: ólom van benne. Ha nem akkor végig kell csinálni a többi (bi, Sn, Sb) fémekre sorban a kémcsőteszteket ezt analitikai praktikumokban megtalálod
Ismeretlen nemfémes anyag királyvizes oldása után a dekantált oldatba ammonium hidroxid hozzáadásakor az elején képződött egy fehér csapadék, utána jött a vas pirosas csapadékban, de ott leállitottam az ammonium h. hozzáadását, és dekantáltam az oldatot, a fehér és kicsi piros csapadékot kicsi 20 % os sósavval felöntöttem, a pirps csapadék eltünt az oldat sárga lett (vas), de a fehér csapadék megmaradt, nem oldódott a savban. Ezután a kémcsőben forráspontra vittem a savat és a precipitátumot, és leginkább feloldódott a savban, az oldat hűlésekor ujra ugyanaz a pelyhes csapadék jelent meg.
Ez ólomra utalhatna, de az eredeti királyvizes oldatba cseppentettem 37% os h2so4 et, és semmi nem történt.
Elvileg az oldatban lehet bizmut, ón, ólom, antimon, réz, vas, mangán, és még lehet hogy más is.
Hogyan tudnék döntő kémcső tesztet végezni hogy megtudjam mi volt az az először kivált fehér csapadék? Ha ólom, van magyarázat arra hogy a kénsav cseppentés miért nem eredményezett csapadékot az eredeti oldatban?
alkohol tartalmat hazilag ki lehet mutatni valahogy? igazabol mar fel siker a tartalom kimutatasa, hab a tortan (szo szerint) a hozzavetoleges mennyisege... van erre valami indikator papir vagy barmi ami halandok szamara egyszeruen elerheto eszkoz, eljaras, anyag, stb?
igazabol az lenne a kerdes, hogy ha adva van egy sör akkor az tartalmaz e alkoholt (legjobb persze, hogy mennyit) vagy nem. sok olyan "alkoholmentes" sor van, amire ra van irva hogy 0.5% (sokszor ugy van fogalmazva hogy max 0.5%), jo volna tudni hogy van e benne vagy nincs. e mellett vannak olyanok is amikre nincs ilyen max jeloles (es nem az izesitettekrol van szo), siman rajta van, hogy 0.0, de hogy ez is pontosan mit jelent.
arra gondolok, hogy lenne valami indikator papir vagy valamit belecseppentek vagy mittomenmi ami megmutatja, hogy van e benne vagy nincs. hulye vagyok ezekhez.
ja? valójában azt se tudom mi a napi állapot, helyzet? valhol olvastm vagy hallottam régebben, hogy a műtrágy gyártás szezonokban vn szervezve, a gyár hasonlóan működhet mint régen a cukorgyárak, kampány szerűen, rövid idő alatt nagy mennyiség feldolgozása.
Úgy lehetne olcsóbb is mert akkor naperőműből az áram, mindeg ha csak akkor amikor abból van nagyon sok mert a hidrogén gyártás eszköz beruházása így lényegében 0.
de...de, jelenleg nem tudom honnan de valahonnan importál ammóniát. A szén-dioxid kvóta lett volna rendelve tönkretenni. Egyelőre azzal él túl, hogy veszi az ammóniát. Gondoltam az lenne logikus,hogy ha körülményesebben drágábban is de politikai okból orosz kell legyen. de nem tudom egyébként, csak találgatom.
Dehogy a pétfürdő 100%-ban saját ammóniából gyárt műtrágyát. Oroszországból nem tud hozni, mert egyrészről a háború kitörése óta Záhony felől semmi nem jön vasúton ami orosz, másfelől a az ammónia lefejtő terminálját leamortizálta.
Azt nem tudom, Boszniában volt valami, de nem firtattam mi. A hidrogén volt a házifeladat. Olyasféle kihívásnak éltem meg mint a garázsban barkácsoló ukrán ahogyan szembeszáll a túlerő brutalitásával. Nálam a platinából és irridiumból gyártott pem elektrolízis volt olyasmi, nekem elég két vasdarab ami talán többet is tud. Egyelőre csak a faraday szerint, a tömegmérés nem megbízható.
Mire kell az ammónia neked vagy a megbízódnak? importban tudok segíteni. Az oroszt felejtsd el jan 1-tól jön rá az új karbonvám (CBAM) kb 67EUR /to drágulása lesz , ráadásul azt onnan idelogisztikázni nagy szívás.
Parizza a zöldet a kék büntetése a szén-dioxid kvóta is. Akkor kerül talán fölénybe ha már nagyon sok lesz a megújuló felesleg. Akkor a szűk keresztmetszet a vízbontó eszköz technika beruházás költsége. Nálam miért állt meg a finanszírozás azt nem tudom. Jobb ötletem nincs, mint az, hogy Oroszországból kell vásárolni az ammóniát. de nem tudom, jövőre majd érdeklődök nyugati cégeknél, azoknál az aligha szempont.
A földgázból előállítottnak a fölénye talán abból adódik, hogy ami közvetlenül azt csinálja, víz befecskendezésel a hidrogént az olcsóbb mint ha villanyáramot és a vízbontót. Ha mindkettőhatásfoka 50%, akkor a hidrogénnél csak 25% marad.
De aki engem megkért azt a vízbontó beruházási költsége akadályozta meg. Azt kellett megoldjam neki. A MOL a média szerint 22 M eurot ruházott be évi 1600 t gyártásába.
(zöld ammónia? tudtommal olyan nincs, vízből és levegőből? az AI se talált olyasmit, mint kutatás tárgyát ismeri)
Na tegyük ezt rendbe: ingyen nincs semmi maximum a nyomorúság. A zöld ammóniának a kulcsa, hogy a hidrogént milyen áramból fejleszted és a konkurrens termék mennyibe kerül. Nyilván ahol nem nagyon korlátos a vizienergia lehetőség ott kb olcsó az elektromos áram (Kanada, Norvégia) esetleg ott el tudom képzelni ezt, vagy atomerőművi többletkapacitás olcsó hasadóanyag forrással. Az összes többi szóba sem jöhet normál esetben csak akkor, ha a politika beleavatkozik és megadóztatja a fekete ill kék ammónia gyártást ill rendesen megdotálja a zöld hidrogént, valamint nagy tempóban új energiakapacitások is kiépülnek.
Kicsit számoltattam az AI-t: éves ammónia termelés kb 180 millió tonna/év jelenleg ehhez 140 db !! Paks kell ha mind a 4 blokk megállás nélkül termel, ugyanez napelemmel 40-50 000 km2 (fél Magyarország) területű napelem parkot igényel. Évente pedig nukleáris erőmű kategóriában 5-6 új blokk épül és annyi be is zár. A napelem kategóriában átlagban 5000 km2 / év épült az elmúlt 10 év átlagában. A zöld ammónia kb 25%-kal drágább pillananyilag a földgáz alapúhoz képest amiben persze van bőven szubvenció is. A korábbi hozzászólásom pesszimistább volt a zöld ammónia tekintetében, most hogy beleástam magam jobban a témába elképzelhető hogy 15-20 év múlva - ha kiépülnek hozzá a pótlólagos energiakapacitások! - pariban lesz az ára.
Nem olvastam vissza, gondoltam valami eljárást kerestek amivel ppm es tiszta ezüst a cél mert annak lehet értéke, elég drága egy olyan fejhalgató vagy mikrofon vagy nem tudom milyen kábel.
Azért nem lehet UV fénnyel kinyerni, mert a kristály felületén felszabadul azbezüst (feketedik), és az blokkolja a fényt, nem megy az UV fémy mélyebbre.
Állóvízben nem, (de bocs, ha nem ide tartózót szóltam közbe? ) Áramló elektrolit gondolom magával vinné azt a finom ezüst porszerűt. Máshol ülepedik. Persze beszennyezheti a szivattyú, de az nem kell mert ha van ott erős mágnes az is keveri de nem érintkezik semmi semmivel, tárgyat se tennék bele mint a laboratóriumi keverőbe, forog az magától is, csak ionok mozgásától indukciótól.
A klórból esetleg hipó lesz ami el nem buborékol? Miért nem lehet kinyerni?"
Milyen klórból?
Ezüst-nitrátról van szó, abban nincs klór!
Azért nem lehet UV fénnyel kinyerni, mert a kristály felületén felszabadul azbezüst (feketedik), és az blokkolja a fényt, nem megy az UV fémy mélyebbre.
"... tegyük fel elektrolízis akkor a nasscens klór támadja (oldja?) az ezüstöt."
Továbbra is: milyen klór?
Az ezüst-nitrátban nincs klór!
Az elektrolízis során a katódon az Ag+ ion eleltront vesz fel, és fém ezüstté válik.
"De Ha közben meg is van világítva? Az AgCl keletkezik egyáltalán? Ami tud oldódni az oldódik és nagyon tiszta ezüst marad ott? Csak az szennyezi amit elbontott az adott hullámhosszú besugárzás? Nem tudom, csak ötletelek. ("
... tegyük fel elektrolízis akkor a nasscens klór támadja (oldja?) az ezüstöt. De Ha közben meg is van világítva? Az AgCl keletkezik egyáltalán? Ami tud oldódni az oldódik és nagyon tiszta ezüst marad ott? Csak az szennyezi amit elbontott az adott hullámhosszú besugárzás? Nem tudom, csak ötletelek. (-:
Az lehetséges, a biológia nem is akar ammóniát, hanem mindjárt valamit, fehérjét, amint...valamit.
Én tudok zöldammóniát, most megállt, de nem azért mert nem működik. Az volt a kérés, hogy csináljak vízbontó elektrolízist, de ne kerüljön semmibe lehetőleg és végtelen legyen az élettartama. Az rendben van, más okból más dolgok álltak le, szerintem az orosztól kell vásárolni az ammóniát is, de nem vagyok beavatott. Én eddig látok:
Tiszta, kristályos AgNO3 a kiindulóm, nem kell tisztítani, csak a legkényelmesebb módon kinyerni belőle az ezüstöt.🙂
Egy régi projektből kifolyólag maradt, és egyszerűbb lenne egy összeolvasztott ezüst tömböt tárolni.
Olyasmire gondoltam, hogy desztvízben föloldom, és teszek bele rezet vagy cinket, majd kiszűröm, mosom és összeolvasztom. Sokat nem akarok pancsolni vele.
Laborban régen recikáltam ezüstöt: hulladékot sósavval felfőzve AgCl és az ezüst kloridot kiszűrtem, majd sósavas közegben cinkporral szépen visszakaptam az ezüstöt por alakban. ha a tisztaság is fontos, újból oldás salsavban, AgCl lecsapás folyamat elölről.
"A haber bosht szeretném egyszerűsíteni" - A klasszikus, nagyüzemi Haber–Bosch (HB) „szintézishurok” (vasalapú katalizátor, ~400–500 °C, magas nyomás + recirkuláció) nagyon ki van maxolva ésóriási ugrás az energiahatékonyságban valószínűtlen. Pár % lehet benne max. Miért van plafon?: Termodinamika: az ammónia-képződés egyensúlya miatt egyszerre nem tudsz „nagyon gyors” és „rohadtul teljes konverziós” üzemet csinálni extrém feltételek nélkül. A gyakorlati veszteségek: kompresszió, hőcserék, recirk, purge, stb. – ezekből már sokat lefaragtak nem maradt számottevő rezerv ebben. A katalizátorokban nincs forradalmi változás. 80 éve pörög ez a vonal, sok pénzt tettek már bele rendesenn kimaxolták.
A meló inkább arra felé megy, hogy alacsonyabb nyomású szintézist hozzanak össze. (pillanatnyilag ez Ru-alapú katalizátorokkal látszik megoldhatónak): cél, hogy kevesebb kompresszió kelljen, és jobban passzoljon pl. elektrolízises hidrogénhez.
Nem az N-molekula ehhez is túl "inert" A biológiai N kötést a nitrogenáz enzim végzi de így is brutális energia igénye van 16 ATP /N2 . A zöld hidrogén sajnos egyelőre csak inkább ábránd szerintem. Messze vagyunk attól, hogy ez elterjedjen és zöld ammónia készüljön ezen az úton. Nem csak technikai a probléma ,hanem közgadasági és társadalmi is.
