Keresés

Részletes keresés

naox Creative Commons License 8 órája 0 0 18892

Nem egészen értem. A beszívódások jelentik a gondot? ez a monomer/polimer fajsúlykülönbsége miatt van, előpolimerizációval, meg megfelelő formával szokták megoldani. Nem igazán értem, hogy az inhibítor ezen mit változtat.

Nem véletlenül mondtam, hoyg ipari méretben ezzel ne játszatok. A hordós tételbe nem véletlenül rakják az inhibítort, 100%, hogy senki nem fog nektek inhibítor nélküli polimert eladni. Rohadt veszélyes dologról van szó, az ezzel kapcsolatos tudnivalókat nem lehet pár oldalban összefoglalni, és persze nem is szabad biztonsági információkat ellenőrizhetetlen forrásból (és ez biza az) beszerezni.

Nyilván elképzelhető, hogy közvetlenül a munka előtt eltávolítod az inhibítort, de csak folyamatos üzemben úgy, hogy ne gyűljön össze jelentős mennyiségű monomer, hanem folyamatosan el is használják. Ez drága, és bonyolult. Ugyanakkor az egész világon az inhibiált monomert használják. Érdemesebb lenne azon gondolkodni, hogy a problémát nem lehet-e megoldani úgy, hogy az inhibítor marad.

 

Nem akarok pánikot kelteni, de szerintem egy munkavédelmi szakértő sem adná áldását egy inhibítor-eltávolítós dologra. Ez nem valami bürokratikus faszság. Ha egy hordó elszáll, akkor egy fél kerületet fognak evakuálni, és után jópár év letöltendőt fognak kiosztani. Egyszerűen ipari méretben ilyen veszélyt mások kontójára senki sem válallhat.

------------------------------

a szárítószerekről. Az, hogy egy szárítószer mennyire hatásos azzal mérhető, hogy mennyi felette a vízgőz egyensúlyi nyomása (tenziója). Ez nem ugyanaz, mint hogy egy adott anyag higroszkópos, hisz az csak azt jelenti, hogy ez a nyomás alacsonyabb, mint a nedves levegőben a vízgőz nyomása. A MgCl2-hidrát tipikusan elfolyik nedves levegőben (hajnalban), aztán újra megszárad délben, a szárazabb levegőben. A többi emlegetett szárítószer egyensúlyi tenziója ennél sok nagyságrenddel kevesebb.

A szárítószer-választás megint egy nagyon összetett dolog, amikor tíznél több szempontot is figyelembe vesz az ember. Itt a legfontosabb, hogy se a szárítószer, se az esetleges szennyezői nehogy katalizáljanak egy polimerizációt.

És ez újra rámutat a nagy problémára: egy veszélyes dolgot csinálsz, ami még komoly szaktudással, sok éves tanulással, tapasztalatszerzéssel is egy nehéz pálya. Te ebben az esetben sem ismerted fel a potenciális veszélyforrást. Egy szakembernek eszébe nem jutna cserélgetni a szárítószert, és napokat töltene a könyvtárban, és igyekezne az összes veszélynek utána járni.

Előzmény: Dr Nickelsdorf (18887)
W_B Creative Commons License 8 órája 0 0 18891

Szia!

 

Nézd, rendes srác vagy, ezért egy jótanács, remélem nem haragszol meg érte; ha tétje van a dolognak, akkor csináltasd meg egy vegyésszel. Pláne nagyobb mennyiségben.

A metil metakrilátról csak annyit tudok kapásból, hogy stabilizátor nélkül peroxidosodik, és spontán polimerizálódhat valamilyen iníciálás hatására. De nyilván ennek van irodalma, utána kell nézni.

 

"Megint kipróbáltam a MgCl2 -6H2O-t, kitettem szabad levegőre,és már kb. egy óra múlva nedves lett a felszíne,másnapra elég sok víz összegyűlt."

 

A fizikai alapú vízkivonás egyensúlyi folyamat, tehát a MgCl2.6H2O a nedves levegőből vizet szív, elfolyósodik, de szerves oldószerben simán lehetséges, hogy 1% víztartalommal tart egyensúlyt.

Ezt ki lhetne mérni (szerves fázist adott körülmények között MgCl2.6H2O-val kevertetni, aztán pontosan meghatározni a szerves fázis víztartalmát, pl. Karl-Fischerrel; vagy alaposan megtúrva a táblázatokat talán a szakirodalomból is ki lehet szedni az adatot, de minek..?

Időpocsékolás.

Használj ismert, biztosan jó hatású szárítószert, amiket írtunk.

 

Fagyasztás; nem tudom, hogy az EA képez-e valamilyen eutektikumot.

Ld. előző pont; meg kéne pontosan mérni a víztartalmat.

 

"de mi van,ha pl. a monomer és a NaOH reakciója során jelentősebb mennyiségű gáz keletkezik,és a hosszú kevertetés alatt szétrepeszti az edényt."

 

Eleve nem nagyon szoktunk zárt edényben kevertetni semmit. :) Csak ha kimondottan indokolt valamiért.

 

A rázótölcsért is összerázás után meg szoktuk nyitni egy pillanatra, hogy az esetleges túlnyomás lefújjon.

A rázótölcsér szára semleges irányba nézzen, mert a nomás simán kifújhat egy pár csepp NaOH oldatot, ami szembe kerülve vakságot okozhat. 

Előzmény: Dr Nickelsdorf (18889)
Dr Nickelsdorf Creative Commons License 9 órája 0 0 18890

Elnézést,visszaolvastam az eddigi válaszokat,és egyértelmű a dolog a desztillálással kapcsolatban,felesleges volt az újabb kérdésem!

Előzmény: naox (18886)
Dr Nickelsdorf Creative Commons License 9 órája 0 0 18889

Megint kipróbáltam a MgCl2 -6H2O-t, kitettem szabad levegőre,és már kb. egy óra múlva nedves lett a felszíne,másnapra elég sok víz összegyűlt.

A javaslatod alapján nem használtam,inkább beszerzem az ajánlott anyagok valamelyikét,de csak most van időm utána járni.

Azért érdekel a dolog,hogy itt mi történhet.Gondoltam,hogy ez a vizesedés nem feltétlenül jelenti azt,hogy folyadékból is kivonná a vizet. Nem ismerem a szárító sókat,de azt várnám inkább,hogy szárazon maradjon egy darabig,csomósodjon mint a natúr konyhai Nacl. Igy olyan ,mintha csak a felületére csapódna le azonnal a víz,mert talán a belsejében nem képes többet tárolni,vagy csak nagyon keveset.

 

 Egyébként szárító só híján a fagyasztással kísérleteztem. Érdekes volt, a mosó folyadékok megfagytak az edény alján,de a monomerben mindig úszkált "jégkása".

Ezt kiszűrve olvadás után egy víztiszta,homogén,ülepedés mentes monomer szagú folyadékot kaptam,ami visszafagyasztás után megint kásásra fagyott.

A monomerben lévő kötött víz kifagyhat ilyen formában?

 

Tehát az első kísérlethez csak így távolítottam el a maradék vizet(ha az volt?).

Ezt a NaCl-os mosás után is tapasztaltam.

 

Előzmény: W_B (18849)
Dr Nickelsdorf Creative Commons License 10 órája 0 0 18888

A PEVDI gondolom más típusú monomert használt,de az esetről eszembe jutott,hogy esetleg másnak is lehet hasonló problémája,és a gyárilag szállított monomerből felhasználás előtt kivonják az inhibitort.

 

 Esetleg nem tudtok olyan cégről,iparágról ahol  kimondottan MMA monomert használnak? Hátha tőlük is be lehetne szerezni csökkentett inhibitor tartalommal.

 

Régebben a  balatonfűzfői Nitrokémiából származó anyagot vásároltam egy vegyész vállalkozótól,aki dísztárgyakat gyártott. Már nem csinálja,de a Nitrokémia sem működik. Tőle nem sikerült megtudnom,hogy mennyi és milyen fajtájú inhibitorral szállította.

Előzmény: naox (18886)
Dr Nickelsdorf Creative Commons License 10 órája 0 0 18887

Köszönöm a  tanácsot,ha így alakulna mindenképpen megfogadom! Menet közben már én is elgondolkodtam,hogy kapkodva álltam neki.Veszélytelen,egyszerű dolognak tűnik a leírások alapján,de mi van,ha pl. a monomer és a NaOH reakciója során jelentősebb mennyiségű gáz keletkezik,és a hosszú kevertetés alatt szétrepeszti az edényt. Ezt ugye nem írják,de pl. nem gondolhattak arra,hogy valaki több órán keresztül keveri zárt edényben,mint én. Szerencsére ilyen nem történt. Bár az elején figyeltem,nem tapasztaltam gáz képződést,de bármi lehetett volna.

 

 Ha már szóba jött az ipari méretekben való gyártás,ennyi tapasztalat alapján is arra jutottam,jobb ezt valakivel legyártatni akinek megvan minden felszerelése hozzá,és ez a profilja.

 Simán ledesztilláltatni az önmagában elég volna? Kicsit megkavarodtam a sok infótól,hogy a desztillálás az egy külön ajánlott eljárás,vagy az NaOH-os mosás utáni kiegészítés.

 

 Egyébként az első kísérlet úgy tűnik eredményes volt,eltűntek a visszaszívások. Kell még több kísérlet ezt igazolni,de biztatónak tűnik az eddigi eredmény. Ez lehetett a hiba oka.

 

 Még nem tudom,hogy sikerül-e alacsonyabb inhibitor tartalmú monomert beszerezni,ez lenne a legjobb megoldás,eddig csak 100 és 60 ppm-est sikerült, térhálósítóból(EGDMA) csak  100 ppm.est. Azt nem mostam,azt hozzá keverjük a monomerhez,tehát így egy alacsony inhibitor tartalom azért lesz a tárolandó anyagban.

 

 Erről jut eszembe,az nem okozhat gondot,hogy a 60ppm-es monomerben HQ-van, az EGDMA térhálósítóban viszont MEHQ?

 

Előzmény: naox (18886)
naox Creative Commons License 2 napja 0 0 18886

amiket írtunk, azok kísérletezős méretben igazak. HA "ipari" termelésbe is bevonjátok, akkor mindenképpen fizessetek meg egy szakértőt, aki az elejétől a végéig kidolgozza a teljes technológiát (beleértve a hulladék-kérdést), és elkészíti a szükséges doksikat! Ha hordó méretben tárolsz inhibítor-mentes monomert, az simán fel is robbanhat. Úgy 10-15 éve volt is ilyen a PEVDI telephelyén emlékeim szerint.

Előzmény: Dr Nickelsdorf (18885)
Dr Nickelsdorf Creative Commons License 2 napja 0 0 18885

Köszönöm a választ!

Most már azt hiszem világos minden lépés,sokat segítettetek.

Jogos a felvetés,ha választó tölcsért használok gondolom egy kevés monomert is érdemes leengedni,így biztosan büdös lesz a maradék. Van szerződésünk veszélyes hulladék ártalmatlanító céggel,összegyűjtöm az üres monomeres hordókban, és az egyéb akril hulladékokkal együtt elvitetem.

Előzmény: W_B (18880)
Dr Nickelsdorf Creative Commons License 2 napja 0 0 18884

Köszönöm a választ!

Előzmény: naox (18879)
jogértelmező Creative Commons License 2 napja 0 0 18883

" igazából csak ATP kell hozzá."

 

Köszönöm.

Előzmény: naox (18881)
naox Creative Commons License 2 napja 0 0 18882

A büdösség fontos kérdés.

HA végeztél, akkor öntsd össze a NaOH-os és NaCl-os vizeket, és hagyd állni pár órát. Ha minden igaz, akkor elhidrolizál az észter, és az akrilát pikk-pakk be fog polimerizálni/máshogy bomlik el, tehát a lúg valószínűleg magától szagtalanítani fogja  a löttyöt.

Előzmény: W_B (18880)
naox Creative Commons License 2 napja 0 0 18881

igazából csak ATP kell hozzá.

és nehéz elképzelni, hogy normális táplálkozás mellett valaki ne vigyen be elég sót, akkor is, ha egyáltalán nem sóz. A hiponátrémiának nagyon komoly tünetei vannak, de ilyen okból szerintem kábé sose jön létre (komoly cirrózis, vesebetegség, etc. kell hozzá).

Előzmény: jogértelmező (18876)
W_B Creative Commons License 2 napja 0 0 18880

Szia!

 

"Esetleg érdemes volna az NaOH-os és a NaCl-os mosás közé beiktatni egy tiszta vizes mosást,hogy minél kevesebb NaOH maradjon az eltávolítandó maradék vízben?"

 

Persze, lehet ilyet, ártani nem árt.

 

"1:1 monomer/mosó folyadék arányban csináltam az első kísérletet."

 

Érdemes az ilyen mosásokat többször, kevesebb mosó oldattal elvégezni.

Arra gondolok, hogy ha a stabilizátornak a két fázis (monomer, NaOH) közötti megoszlási hányadosa mondjuk 90%, akkor ha többször mosod 0,9^n arányban megy át a stabilizátor.

 

Azaz ahelyett, hogy az 1 liter monort egyszer mosnád 1 liter NaOH oldattal, mosd inkább négyszer 250mL-el.

 

"Most nincsen jelentősége,de ha esetleg nagyban is kellene csinálnom elég lenne kevesebb NaOH oldat is?"

 

Persze, elég 0,1-szeres térfogatú NaOH, illetve annyi, amennyit az adott választótölcsérben kényelmesen el tudsz még választani.

 

"Illetve ezt fel lehetne használni többször is?"

 

Szerintem nem érdemes újra használni.

Abban már van átoldott stabilizátor, ami esetleg az állás során a lúgban rohadhat, a rohadvány visszamegy a következő mosásnál a monomerbe, és szennyezi azt.

Kb. 1000 Ft egy kiló NaOH, szoval a 2N oldat (80g) 80,-Ft.

 

"Gondolom a NaCl oldatot igen,csak mindig újra kell telíteni."

 

Lehet újra használni, de az meg még olcsóbb.

 

Arra vigyázz, hogy ha büdösek lesznek ezek a vízes oldatok, akkor ésszel öntsed ki őket. :)

Előzmény: Dr Nickelsdorf (18877)
naox Creative Commons License 2 napja 0 0 18879

sokkal kevesebb is elég 1:3-1:5 arány bőven jó.

Az oldatok újrahasználata veszélyes dolog, idővel a szennyezéseket fogod "szétkenni" mindenhol.

Előzmény: Dr Nickelsdorf (18877)
naox Creative Commons License 2 napja 0 0 18878

nagyon nehéz kitalálni, hogy pontosan mit is csináltál egy ilyen leírás alapján. Az oldatodban nyilván több anyag is jelen van, a színreakciók ilyen esetben nem igazán jellemzőek. De van pár tévedésed, amit javítanék:

"e lánggal melegitve sárga izzásban sem bomlott el."

A MnO2 nagyon jellegzetesen viselkedik hevítve, ugyanis "meggyullad", magától izzik, miközben oxigén, és Mn3O4 (hausmannit, vagy mi a franc a neve) keletkezik, ami szürke. Mivel nem figyelted meg, így aligha MnO2-d volt.

"sem bomlott el"

Ezt honnan tudod? Gyakori hiba, hogy kezdő természettudósok "túlgondolják" a kísérletet, és pl. azt mondják, hogy nincs reakció. Honnan tudjuk? Annyit látunk, hogy nincs színváltozás, nem fejlődik gáz, ettől még lehetett bomlás.

"a fekete por mangán dioxid, akkor kénsavban feloldottam"

nem oldódik benne

"elegítve zöldre változott az oldat, mutatva a mangán ionok vegyérték változását."

tudtommal savas közegben a MnO42--ionok nem stabilak, diszproporcionálódnak (MnO2 és MnO4- keletkezik). Zöld manganát-ionok csak lúgos közegben valószínűek.

Nyilván nem tudom, mi történt, de elképzelhető, hogy az Ag2O felszuszpendált finom porát nézted barna oldatnak, ami szép lassan oldódott a kénsavban, és ekkor már nem fedte el a vas/Ni ionok zöld színét.

 

"akkor miért ne tennék meg hogy a jobb teljesítmény érdekében használnak egy picit a jól bevált higanyból?"

nyilván bármilyen gazemberséget elkövetnek, bár az ilyesmiért ma már kínában is nagyon sok év börtön jár.

Ami miatt valószínűtlennek tartom az az, hogy semmi nem utal Hg jelenlétére. A 30%-os salsav alighanem nem oldotta volna fel, ha mégis, akkor viszont Hg2+-vé oxidálja, ami nem válik le Cl--nal.

Előzmény: Avicsovics (18875)
Dr Nickelsdorf Creative Commons License 2 napja 0 0 18877

Köszönöm!

Esetleg érdemes volna az NaOH-os és a NaCl-os mosás közé beiktatni egy tiszta vizes mosást,hogy minél kevesebb NaOH maradjon az eltávolítandó maradék vízben?

 

1:1 monomer/mosó folyadék arányban csináltam az első kísérletet.Most nincsen jelentősége,de ha esetleg nagyban is kellene csinálnom elég lenne kevesebb NaOH oldat is? Illetve ezt fel lehetne használni többször is?

Gondolom a NaCl oldatot igen,csak mindig újra kell telíteni.

Előzmény: W_B (18869)
jogértelmező Creative Commons License 2 napja 0 0 18876

A gyomorsav mely alapanyagokból, és miként képződik az emberben?

Szenved-e hátrányt aki egyáltalán nem tesz konyhasót az ételeibe?

Avicsovics Creative Commons License 2 napja 0 0 18875

Ezek a gombelemek kb 2008 ban kínából importált ezüstoxid gombelem szabványos jelzésével ellátott elemek voltak.

Mármint az a betű szám kombináció ami rajtuk volt, kikeresve egy márkás ezüst oxid elem tipusnak volt a jelzése.

 

Azt hogy alkáli elemek voltak onnan is tudom hogy a HNO3 as oldásból visszamaradt egy fekete por amit én először ezüst

oxidnak gondoltam, de lánggal melegitve sárga izzásban sem bomlott el.

Azután mikor gyanakodni kezdtem hogy az a fekete por mangán dioxid, akkor kénsavban feloldottam, és szép sötét barna

oldatot kaptam. Majd az oldatot a kémcsőben melegítve zöldre változott az oldat, mutatva a mangán ionok vegyérték változását.

 

Ha a kínaiak megcsinálták, hogy ezüst oxidos jelzéssel láttak el egy alkáli gombelemet, akkor miért ne tennék meg

hogy a jobb teljesítmény érdekében használnak egy picit a jól bevált higanyból?

A higanynak az alkáli elemeknél amúgy is nagy múltja van.

 

Szerinted ez reális feltételezés lehet?

 

Nem vitatkozni akarok, csak ezt hozzátettem a sztorihoz.

 

Előzmény: naox (18874)
naox Creative Commons License 2 napja 0 0 18874

"feloldottam néhány kínai gyártmányú ezüst (...) gombelemet kb 30% os HNO3 ban,"

az ezüst aligha oldódik 30%-os salsavban. 50-60% biztosan kell hozzá.

"az pedig amit kicsapattam higany klorid."

szinte biztos, hogy semmiféle ma kapható elemben nincs higany.

"Na de melyik?"
A HgCl2 oldódik vízben, tehát nem fog kicsapódni. A Hg2Cl2 nem oldódik, ezért kicsapódik.

Előzmény: Avicsovics (18873)
Avicsovics Creative Commons License 2 napja 0 0 18873

 

"a Hg2Cl2 hanem a HgCl2"

ez két teljesen különböző anyag, például a Hg2Cl2 (kalomel) alig mérgező, amíg nem volt más használták gyógyszerként, a HgCl2 (szublimát) brutál méreg (és a kettőtt sokszor összekeverték, és sokan meghaltak).

A HgCl2 vízben azonnal amalgámot képez az alumíniummal, ettől megszűnik az oxid réteg tapadása, és ettől az alumínium sokkal reaktívabb lesz: már nemcsak a HgCl2-dal, de a vízzel is reagál, tehát párhuzamosan kétféle reakció is zajlik, két reakció fogyasztja az alumíniumot. MIre az alumínium elfogy (illetve Al(OH)3 keletkezik, ami egy zavaros, tejszerű valamivé alakítja a vizet), addigra elfogy valamennyi víz is, és valamennyi HgCl2 is, ez utóbbiból Hg lesz, ami előbb-utóbb leül az edény aljára (Utóbb, mert mikroméretű cseppek lesznek, amit bevon az Al(OH)3, és meggátolja/megnehezíti, hogy összetapadjanak). Az, hogy mennyi Hg, és mennyi H2 keletkezik az nagyon a körülmények függvénye, pl., hogy az Al finom reszelék, vagy vastag lemez volt-e.

Általában érdemes az olyan reakciókat elkerülni, ahol két konkurrens, egymással versengő dolog is történik, mert ilyenkor nagyon nehéz megmondani, hogy végül mire jutsz, mi a termékelegy összetétele.

-------------

A Hg2Cl2 esetében csak nagyon kevés Hg22+-ion lesz oldatban, de ez is elég ahhoz, hogy órák alatt felaktíválódjon az Al (hisz ami Hg2Cl2 elreagál az alumíniummal, ahelytt újabb Hg2Cl2 megy oldatba), ami aztán szépen elbontja a vizet. A végén az oldat alján ül a fel nem oldódot  Hg2Cl2, pár miligramm Hg, ami visszamaradt az amalgámból, és egy csomó Al(OH)3. Itt a Hg katalizátor-szerepet tölt be: nagyon kevés is elég sok alumínium és víz reakciójához.

 

 

Köszönöm a választ. 

És azt hogyan tudom tesztelni hogy ami a kémcsőben van az melyik a kettő közül?

 

Én például régebben feloldottam néhány kínai gyártmányú ezüst (nek mondott, valójában alkáli (paraszt kínaiak)) gombelemet kb 30% os HNO3 ban,

és utána jelentősen tovább hígítottam az oldatot, majd az ezüstöt kicsapandó, tettem bele kicsi sósavat.

Ki is vált belőle ilyen géles fehér anyag nagyon kis mennyiségben, amelyet leszűrtem és lángon próbáltam elemi formájára

visszaállítani, de csak azt értem el, hogy az anyag hevesen forrt a lángban.

Ebből rájöttem hogy alkáli elemmel van dolgom, az pedig amit kicsapattam higany klorid.

Na de melyik?

Szétmérgeztem magam, vagy szerencsére kalomelt állítottam elő?

 

Ha még csapadék korában tudni akartam volna hogy mi az, mit kellett volna tennem?

 

Előzmény: naox (18842)
zöldkomcsi: Creative Commons License 2 napja 0 0 18872

oké, közben rájöttem én is. a lényeg, hogy ha rugalmatlan az ütközés akkor közös sebességgel haladnak tovább mert azért rugalmatlan mert összetapadnak. Tehát ha a labda elindítása rugalmas ütközés a kocsival de a lefékeződés rugalmatlan, akkor egyrészt sebessége lesz a sínhez képest, másrészt emelkedik a hőmérséklete.

Előzmény: vlacko (18870)
zöldkomcsi: Creative Commons License 2 napja 0 0 18871

Igen, igazad van, a sin csak mint viszonyítás, koordináta rendszer van ott.

Előzmény: naox (18866)
vlacko Creative Commons License 3 napja 0 1 18870

Nem. Az impulzusmegmaradás törvénye MINDIG működik, függetlenül attól, hogy rugalmas vagy rugalmatlan az ütközés.

A MOZGÁSI energia az nem marad meg, de az energia összességében igen.

Ha az ütközés tökéletesen rugalmas, és nem elég az energiája ahhoz hogy a tapadási súrlódást legyőzze, akkor a labda az álló kocsiban végtelen ideig pattog. Ha nem tökéletesen rugalmas, akkor a laszti és a kocsi is melegszik, miközben a kocsi áll. Ha a tapadási súrlódási erőt le tudja győzni, akkor a föld, a labda meg a kocsi (meg a kocsiban az ember) egy csillapított csatolt rezonáns rendszert alkot, ami a tömegközéppont körül végez kitéréseket egyre csillapodó amplitúdóval.

Előzmény: zöldkomcsi: (18865)
W_B Creative Commons License 3 napja 0 0 18869

"A telített NaCl oldatos újabb mosásnak mi a szerepe,jelentősége?"

 

A víz nagy részét szedi ki a szerves fázisból.

 

Előzmény: Dr Nickelsdorf (18868)
Dr Nickelsdorf Creative Commons License 3 napja 0 0 18868

Köszönöm!

A telített NaCl oldatos újabb mosásnak mi a szerepe,jelentősége?

Utánanézek a választótölcsérnek,nyilván ez lesz a profi és gyors megoldás.

A második mosás után megpróbálkoztam fagyasztással elválasztani a folyadékokat,van egy mínusz 26 C-os hűtőm,nem néztem utána az 5%-os  NaOH oldat fagyáspontjának,majd kiderül reggel.:) Eleve akril masssza tárolására szolgál a mélyhűtő.

Előzmény: W_B (18860)
Dr Nickelsdorf Creative Commons License 3 napja 0 0 18867

Köszönöm ! Így már érthető a fogyás. Másodszor is átmostam,ezek szerint feleslegesen. Ezek jó hírek számomra,ha ez lesz a megoldás akkor nem kell sok időt rászánni a műveletre.

Előzmény: naox (18853)
naox Creative Commons License 3 napja 0 1 18866

"Akkor csak vész el impulzus azt mondod."

semmi ilyet nem mondtam. Az impulzus megmarad.

"A vagon a sínnel egy súrlódás mentes testpárt jelképez."

nem tudom, mi az, hogy testpár. De ha nincs súrlódás a sín és a vagon közt, akkor a vagon fog megmozdulni.

"a hőmozgás úgy növekedik, hogy lesz benne impulzus irány aminek nagyobb a gyakorisága mint a többinek, az nem igazi hőmozgás."

nem, az mozgás, áramlás.

Előzmény: zöldkomcsi: (18865)
zöldkomcsi: Creative Commons License 3 napja 0 0 18865

Akkor csak vész el impulzus azt mondod. Mármint a rendszerből, úgy igen, ahogy írod úgy megmarad.

De nem a Földet. A vagon a sínnel egy súrlódás mentes testpárt jelképez. A gumilabda egy tökéletesen rugalmas ütközést ahol minden impulzus átadódik a vagonnak, a gyurma pedig egy tökéletesen rugalmatlan ütközést amikor minden mozgási energiából hőmérséklet emelkedés lesz.

Gyakorlatias választ adtál, de elméleti most a probléma.

Én úgy érzem, hogy ha a hőmozgás úgy növekedik, hogy lesz benne impulzus irány aminek nagyobb a gyakorisága mint a többinek, az nem igazi hőmozgás.

Úgy is felvethető a probléma, hogy a hő 100% a nem alakítható mechanikai munkává. De fordítva szerintem igen.

Előzmény: naox (18864)
naox Creative Commons License 3 napja 0 1 18864

nem vész el az impulzus. Ha csak a falhoz csapódást nézzük:

mgyvgy=mFöld dvFöld

cgymgydTgy=1/2mgy(vgy2-dvFöld2)=1/2mgyvgy2[1-(mgy/mFöld)2]

(mgy/mFöld)2 az nagyságrendileg 10-48, amit 1 mellett azért bátran el lehet hanyagolni, nem?

Azaz a gyurma mozgási energiájanak kb. 10-48-ad része a Földet gyorsítja, a többi a gyurmát melegíti.

Előzmény: zöldkomcsi: (18863)
zöldkomcsi: Creative Commons License 3 napja 0 0 18863

igen, hogy elvész e az impulzus egy része amikor emelkedik a hőmérséklet?

Nyilván elméleti a kérdés, 0 surlódás és a gumilabda minden impulzut átad, a gyurma meg csak melegebb lesz.

Mondhattam volna fényforrást és a fal vagy tükör vagy abszolút fekete.

Előzmény: naox (18862)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!